Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-29 / 87. szám

Dunántúlt naplö 1977. március 29., kedd Hangverseny Bartók­műsor Nagyszerűen szerkesztett Bartók-műsort hallottunk vasárnap délelőtt és hét­főn este a Pécsi Filharmo­nikus Zenekar előadásá­ban, Breitner Tamás ve­zényletével. Baitók zenéiét ugyan már jó ideje nem a mo­dern, hanem a klasszikus repertoárba soroljuk, nem árt azért a közönség bizo­nyos rétegei számára óva­tosan adagolni. Nos, ez a műsor jól adagolt: két „ne­hezebb" mű, a Brácsaver­seny és a Táncszvit mellé két „könnyű" darabbal, a Magyar képekkel és a Ma­gyar parasztdalokkal ked­veskedtek. A Magyar képek előadá­sa kimagaslóan sikerült. Nagyon szépek voltak a fa- fúvós-szólók (Este a széke­lyeknél, Orögi kanásztánc), de bővelkedett a darab egységesen, tisztán megol­dott vonós-részletekben is, sőt, a „Kicsit ázottan" té­telben az előadásnak olyan elegáns, szellemes vonásai tűntek fel, melyeket a pécsi zenekartól egy idő óta nem hallottunk. Tetszett a Ma­gyar parasztdalokat indító ballada drámaian megfor­mált unisonója is, de a to­vábbi részek kidolgozottsá­ga nem mindig érte el ezt a színvonalat. Lukács Pál ragyogóan tolmácsolta a pécsi pódiu­mon tudtunkkal először megszólaló Brácsaversenyt. Előadásában a technikai tökéletesség tartalmi mély­ségekkel, igaz átéléssel pá­rosult. Különösen vonatko­zik ez a lírai fogantatású második tétel átszellemült szólójára. Zenekarunk a közjátékszerű, tematikus részletekben a szólista mél­tó partnere volt, az áttör- tebb szerkesztésű kísérő anyagban azonban — fő­ként a fináléban — nem si­került ezt a nívót tartani. Az év elején kiadott mű­sor szerint a „Zene húros-, ütőhangszerekre és celes- tára" zárta volna a hang­versenyt. Nem tudni, mi volt a változás oka, de ha az a józan meggondolás, hogy a „Zene..." a jelen­legi körülmények között túl nagy feladat a zenekar számára, csak helyeselni tudjuk a módosítást. Job­ban jártunk egy megoldott Táncszvittel, mintha a „Ze­ne ...” gyenge előadásán bosszankodtunk volna. A két mű között egyébként sincs értékbeli különbség: mindkettő a legnagyobb remekművek közé tartozik. A Pest-Buda egyesítésé­nek jubileumára készült Táncszvitnek ezúttal népün­nepély-jellege domborodott ki azáltal, hogy a szilaj, néptáncszerű részek (3. té­tel, Finálé) jobban sikerül­tek, mint a lírai epizódok. Ez a kép nem mond ellent Bartók szándékának, de egy árnyaltabb Molto tran- quillo-val, mívesebb Como- do-val az előadás még- gazdagodott volna. Dobos L. Népszerű melódiák fi mertektartas a jellemző A tanácsi árellenőrzések tapasztalatai Baranyában Tegnap este a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Aranylant diplomával kitüntetett koncert fúvószenekara nagysikerű hang­versenyt adott a Liszt-terem ber>, Népszerű melódiák cím mel. Az együttest Apáthy Ár­pád karnagy vezényelte. A megyénkben tapasz­talható ármozgások tendenciájukban meg­egyeznek az országos ár­mozgásokkal, s 1974 óta a termelés és a kereskedelmi forgalmazás területén to­vább szilárdult az árfegye­lem — ennyiben lehet ösz- szefoglalni a tanácsi szak- igazgatási szervek árellen­őrzésének tapasztalatairól szóló előterjesztést, ame­lyet tegnapi ülésén tár­gyalt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizott­sága. Az utóbbi időben hozott szükségszerű központi árintéz­kedések és az árképzésre ki­adott jogszabályok és módosí­tások mind bonyolultabb árfel­adatait általában sikerrel old­ják meg a gazdálkodó szervek — állapítja meg az ellenőrzé­sek adatait feldolgozó előter­jesztés s ennek alapján hozott határozat. Általános tendenciá­vá vált (nagymértékben a köz­ponti intézkedések eredménye­ként) a mértékadó árpolitika, amely a vállalati nyereségek biztosítását nem az áremelés­ben látja, hanem a termelé­kenység növelésében és az ön­költség csökkentésében. De akadnak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban nem a ter­melékenységük növelésével, hanem inkább termékösszeté­tel változtatással igyekeznek növelni, illetve szinten tartani nyereségüket. Található azon­ban olyan termékszerkezet is vállalatainknál, amely nem ki­zárólag a gazdaságosságot, hanem a lakossági érdekeket ii figyelembe veszi. A lakosság szempontjából alapvető szolgáltatások (kivéve a magánkisipari szolgáltatáso­kat) hatósági árformába tar­toznak. Ezek a szolgáltatási díjak 1968 óta nem változtak. A szabad árformába tartozó szolgáltatások árszínvonalában lassú emelkedés tapasztalható, alacsonyabb ívű, mint a fo­gyasztói árak emelkedése. Ezt az emelkedést a gyorsabb ütemben növekvő fenntartási, anyag és energiaköltségek in­dokolják. A magánkisiparban az árszínvonal emelkedése el­sősorban az alapanyagárak emelkedését követi. A keres­kedelemben a hatóságilag sza­bályozott árak a központi in­tézkedések előírásait követik. Az ellenőrzés nem észielt sza­bálytalanságokat ezen a terü­leten: a kereskedelmi vállala­tok az árakat általában az irányhaszonkulcsok alapján ha­tározzák meg. Az országos átlag körül ala­kult megyénkben az idényáras cikkek ára is, de a korábbi­évekhez viszonyítva jobban nö­vekedett, különösen a zöldség és a gyümölcsféléknél. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén vitatták meg a megyei hulladék- és mellékter­mékforgalmazás helyzetéről és feladatairól szóló tájékoztatót is. Hazánkban egészen az utóbbi évekig nem fordítottak elég gondot a másodnyers­anyagok begyűjtésére. A nyers­anyag árak emelkedése miatt azonban egyre fontosabb sze­rephez jutnak gazdasági éle­tünkben a MÉH vállalatok, így a dél-dunántúli is. Gazdasági tevékenységének növekedésé­hez a begyűjtőhelyek hálózatát kell bővíteni együttműködve a tanácsi szervekkel. D. I. Hátútok « bÚMprogrumért KISZ-védnökséggel — határidő előtt Kitüntették a legjobbakat Fiatalos lendülettel, jó ösz- szefogással és alapos szerve­zéssel feladták a leckét az épí­tőknek az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat pécsi telepének rekonstrukciója felett vállalt KISZ-védnökség résztvevői. A bauxitbetonból készült vágó­Baranya győzött a középiskolák közti irodalmi versenyben A pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskola kezdeményezé­sére évente irodalmi versenyt rendeznek Pécs és Baranya kö­zépiskoláinak részvételével. A feladat szerint évente más-más témakörben meghatározott ol- vasmónyanyagot kell megis­merniük a résztvevőknek a ma­gyar és a szovjet irodalom kö­réből. A versenyt az idei évben terjesztették ki először a megye határain kívülre is: meghívták rá a környező dél-dunántúli megyék középiskoláit. Somogy távol maradt a versenytől, Zala megye pedig néhány napja visszamondta jelentkezését, így a megelőző iskolai, majd me­gyei elődöntők utón mindössze három csapat: Baranya, Tolna és — versenyen kívül — a ven­déglátó szakközépiskola csa­pata mérte össze tudását. A téma valamennyi forduló­ban Móricz Zsigmond és a népi írók munkássága, illetve a Szovjetunió népeinek irodal­ma volt. A verseny, amely így, ötven százalékos „terjedelmé­ben” is több száz diákot moz­gatott meg szeptembertől, teg­nap délután zárult a két me­gye három-háromtagú csapatai között. A szovjet irodalom körében Biró András költő, az Új Tükör főmunkatársa; a magyar iro­dalmi vetélkedésben Tüskés Ti­bor író, a zsűri elnöke hirdette ki az eredményt és adta át a résztvevőknek a 800, illetve 600 Ft-os jutalmat. Mindkét területen Baranya csapatai vív­ták ki az első helyezést. Tag­jaik: Balogh Magdolna (Leö- wey Gimnázium); Domokos Ist­ván (Steinmetz Gimn., Komló) és Horváth Ágnes (Nagy Lajos Gimn.); illetve a szovjet iro­dalom csapat tagjai: Faddi Györgyi (Steinmetz); Danku György (Gépipari Szakközép.) és Takács Ágnes (Művészeti Szakközépiskola). Kik utaznak Keszthelyre ? Szereplés közben a Széchenyi Gimnázium fúvósai Kellemes hangulatú, közel négyórás gálaműsorral léptek közönség elé Pécs és Baranya középfokú oktatási intézményei­nek legjobb művészeti együtte­sei, versmondói és szólistái va­sárnap délelőtt, a Pécsi Nem­zeti Színházban. Azok az együt­tesek mutatták be legsikere­sebb műsorszámaikat, amelyek a korábbi helikoni válogatón előadásuk színvonalával arany oklevelet érdemeltek ki. A sze­replők egy része már a két év­vel ezelőtti keszthelyi helikoni diákünnepségeken is részt vett; más részük most készül először bemutatni tudását, fölkészültsé­gét — s nem utolsósorban megnézni a többieket, a Du­nántúl és a főváros középisko­lai szereplőit — ezen a nagy­szabású seregszemlén. Társadalmi segítséggel Megmentik a mekényesi szárazmalmot Baranya egyetlen olajütő szárazmalmát, amint azt már hírül adtuk, tizenhat évvel ez­előtt bontották le és azóta őr­zik Mekényes egyik bikaistálló­jában. A malom épületének gerendái elkorhadtak, több tar­tozék megsemmisült. Tavaly ősszel, a helyszíni be­járás után fogalmazódott meg a terv, hogy végre megmentik a néprajzi ritkaságot, melyet még az 50-es évek végén mi­nősített védetté a Országos Műemlékfelügyelőség. A Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya kezdeményezésére a Mecsek- vidéki Intéző Bizottság „vette kézbe" a malom sorsát. Az olajütőt az orfűi Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén ál­lítják fel, ugyanis az alapokat még 1970-ben rakták le, de ak­koriban nem tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. A mostani költségvetést társadalmi mun­kában készítette el Szigetvári János, a PTV főmérnöke. A szárazmalmok hiteles dokumen­tációját, műszaki leírását, ké­peit az orosházi múzeumtól kérték el. A helyreállítás, elszállítás és berendezés költsége 970 000 fo­rintba kerül, melyet a Baranya megyei Gabonaforgalmi Válla­lat, a Pécsi Kertészeti- és Park­építő Vállalat, a MIB, az OMF és a Műemlékvédelmi Albizott­ság bocsát rendelkezésre rész­ben készpénzben, részben tár­sadalmi munkában. A tervek szerint a malom épületét még szeptember végéig újjáépítik, majd elszállítják Orfűre. A be­rendezések, szerelvényezések, a faanyagok tartósítása jövőre kezdődik és 1979 augusztusá­ban fejeződik be. A malom „üzemeltető" gazdája a Janus Pannonius Múzeum lesz. A felajánlást tevő vállalatok és intézmények tegnap írták alá a társadalmi szerződést, melynek megvalósulásaként a jelen és a jövő kor embere is megismerheti a múlt század második felében épült néprajzi emléket. „Veszendő értéket mentünk meg és így maradan­dót alkotunk" — összegezte a társadalmi felajánlás, összefo­gás célját, jelentőségét Palkó Sándor, a MIB elnöke. B. A. A megye és Pécs város kö­zépiskolásait, a Baranya me­gyei KISZ Bizottság tájékozta­tása szerint a versmondók cso­portjában 6 diák; a szólóének, szólóhangszer kategóriában 32 induló, azaz 59 szólista vagy kettős, trió illetve több-tagú hangszeres csoport képviseli; tíz diákot pedig arany oklevél­lel jutalmaztak az országos diáknapok képző- és iparművé­szeti pályázatán való részvéte­lükért. Az irodalmi színpad kategó­riában a Nagy Lajos Gimná­zium; a Steinmetz Miklós Szak- középiskola (Komló); a Koma­rov Gimnázium és Szakközép- iskola, valamint az 502. sz. Szakmunkásképző Intézet (Mo­hács); a zenekarok műfaji cso­portjában a Nagy Lajos Gim­názium vonószenekara és Orff- együttese; a Széchenyi Gimná­zium és Szakközépiskola fú­vószenekara és az 500. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet dzsessz zenekara utazhat Keszthelyre. Döntés szerint az országos diáknapok keszthelyi ünnepsé­gein az „Éneklő ifjúság" III. fordulójában részt vevő ének­karok vehetnek részt. Ezek: a Kun Béla Gimnázium vegyeska­ra ; az Újhelyi Imre Mezőgaz­dasági Szakközépiskola ve­gyeskara (Mohács); a Művésze­ti Szakközépiskola leánykórusa; a Táncsics Mihály Gimnázium kamarakórusa (Siklós); a Szé­chenyi .Gimnázium és Szakkö­zépiskola vegyeskara; a Stein­metz Miklós Szakközépiskola leánykara; a Zrínyi Miklós Gim­názium leánykara (Szigetvár); a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola leánykara; a Dobó utcai Gimnázium leánykara, valamint a Nagy La­jos Gimnázium vegyeskórusa és vokál együttese. híd és hűtőegységek épületét hagyományos módon fél év alatt bontották volna el a hi­vatásosok, a kiszesek másfél hónap alatt törölték a föld fel­színéről a régi épületet. A vá­rosi KISZ Bizottság, az ÁHV, a MÉV, a Volán 12. sz. Vállas- lat, a MÉH, a Köztisztasági Vállalat, a Közúti Igazgatóság szocialista brigádjai és kiszesei március 21-re vállalták a mun­ka elvégzését, de — újabb lec­ke — március 18-án már átad­ták a munkaterületet a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalatnak. Közel kétszázötve­nen dolgoztak öt hétvégén; a robbantások, a markoló és szállítógépek zaját, na meg a port messzire vitte a szél. Tegnap délután a húsipariak vendégül látták Pécsett az If­júsági Parkban a munkások legjobbjait. Az ÁHV vezetőin kívül ott voltak más vállalatok vezetői és dolgozói, Lőcsei At­tila, a városi pártbizottság munkatársa, valamint Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, aki köszönetét mondott a társa­dalmi munkaakció résztvevői­nek és kitüntetéseket adott át az elvégzett kiemelkedő mun­káért. A KISZ KB Dicsérő ok­levelét a MÉV „Cséti Ottó” szocialista brigádja, Oravecz József, a robbantási csoport vezetője és Papp József, a Vo­lán rakodógépkezelője vették át. A társadalmi munka értéke eléri a 600 ezer forintot — me­lyet gyermekintézmények fej­lesztésére ajánlottak fel. M. L. Gépírónők versenye Komlón Régi növendékeinek és a vá­ros dolgozóinak segít az ön­képzésben és a gyakorlásban a komlói Steinmetz Miklós Köz- dasági Szakközépiskola az évenként megrendezett gyors- és gépíró versenyekkel. 1974 óta minden évben meghirdetik a Steinmetz kupát, melyen az iskola egykori növendékei in­dulhatnak. Idén először össze­kapcsolták a „Komló legjobb gépírója és gyorsírója” címért hirdetett versennyel. Tegnap délelőtt 10 órakor volt a szakközépiskolában az összetett vetélkedő, melyen 19-en vettek részt a Carbon, a Megyei Vízmű, a Komlói Vá­rosi Tanács és a Mecseki Szén­bányák anyagellátó üzemének dolgozói közül. A rendezők ugyanolyan „ne­héz" feladatokat állítottak ösz- sze, mint az országos gyors- és gépíró versenyeken: a gyors­íróknak percenként kétszáz szó­tagot kellett leírni, és ezt át­tenni gépírásba, persze hibát­lanul. A résztvevők alaposan felkészültek, így a zsűrinek és díszelnökének, dr, Kappa Györgynek, Magyarország örö­kös gyorsíró bajnokának nem volt könnyű dolga. A Steinmetz kupában a gyorsírók közül első lett Bencs Éva, a gépírók között pedig Hideg Jánosné lett a legjobb, aki hibátlan dolgozatot adott be. A „Komló város legjobb gépírója" címet Tóth Anna, a Megyei Vízmű dolgozója nyerte el, míg Komló idei legjobb gyorsírója Szantner Mária, a városi tanács munkatársa lett. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents