Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-29 / 87. szám

1977. március 29., kedd Dunántúli napló 3 Az elektronika útján A nnak idején nem minden izgalom nél­kül követhettük nyomon a számítástechnika baranyai térhódítását. Kezdődött a barakk-korszakkal, amikor széles e Dél-Dunántúlon a Tüzér utcai felvonulási épületekben berendezke­dett SZUV — azóta igen­csak kiszolgált — francia számitógépe jelentette egyes egyedül a számítás- technikai kultúrát, innen vonult be az elektronika a vállalata', gazdálkodásába. Nagy várakozással tekintet­tünk Pécs korszerű adatfeldol­gozó központja megépítése elé, majd bosszankodtunk a hazai számítógépgyártás kezdeti cik­cakkján, ennek egyik kárval­lottja éppen a mi DÉDÁSZ-unk volt, felépítették számítóköz­pontjukat, felkészült szakem­bergárdájuk, csak éppen a megrendelt számítógép nem akart sehogyan sem megérkez­ni. Később azon aggodalmas­kodtunk, vannak már tízmillió­kat érő számítógépeink, vajon kellően kihasználjuk-e őket. És ma, 1977-ben? A Minisz­tertanács nemrég vetett szá­mot az országos számítástech­nikai program állásával, ered­ményeket könyvelve el, egyben határozatot hozva a számító­gépek alkalmazásának további bővítéséről. Vajon hol tart ma, még inkább — merre tart Ba­ranya az elektronika útján? Éjjel-nappal Komoly fejlődést értünk el — tanúsítja dr. Gyöngyösi László, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) pécsi adatfeldolgozó központjának igazgatója. Bér­munkairodájuk jelenleg negy­ven vállalattal tart kapcsolatot, tőlük nyolcvan munkára van rendszeres megbízásuk, tucat­nyi további megbízásról tár­gyalnak. Ennél sokatmondób­ban mutat ró a fejlődésre az a körülmény, hogy a SZÜV R—20-as számítógépe most már évek óta éjjel-nappal dol­gozik, ezzel szemben a hazai számítógép-park kihasználtsá­ga átlagban nem éri el a két műsza kot. A lehetőségek bemutatása­kor feltétlenül pillantást kell vetnünk a régió: Dél-Dunántúl számítógépekkel való ellátott­ságára. Immár — Szekszárdot kivéve — kiépült a SZÜV dél­dunántúli hálózata. Számító­gépe van Zalaegerszegnek, ha­marosan üzembe állítják Ka­posvár számítógépét, s ha ma nem is lenne gazdaságos, táv­latban nyilván Szekszárd is vá­rományosa a számítógépnek. Pécs így fokozatosan leadhatta — korábban — Fejér megyei, zalai és. most somogyi megbí­zásait, a jövőben csak Bara­nyának és Tolna megyének Újabb számító­gépek Baranyában A baranyai vállalatok háztartásukba vették Egységes adatbázis és programcsomagok kellenének dolgozik. Több gépóra jut ne­künk. Sőt. Újabb és örvende­tes fejlemény, a jövő év ele­jén a SZÜV-nél — a Bulit le­cserélve — új, nagy teljesít­ményű R—22-es számítógépet állítanak munkába, amely köz­ponti memóriájával és tartozé­kaival együtt már alkalmas lesz az ún. távadatfeldolgozásra, amikor is egy-egy nagyvállalat saját kisszámítógépével postai vonalon vagy kábelen egyene­sen rácsatlakozhat a SZÜV számítógépére. Mindez — a nagyobb kapacitás mellett — újabb távlatokat nyit, a szá­mítógép segítségével végezhet­nek olyan munkákat, mint a műszaki tervezés, a technoló­giai folyamatok irányítása, ami ma még gyermekcipőben jár. Minőségi változás A vállalatok ma mór tehát — kivéve a mezőgazdasági nagyüzemeket — háztartásuk­ba vették a számítógépet, akik annak idején ráléptek erre a cseppet sem fáradságos, buk­tatókkal is teletűzdelt útra, ma már el sem tudnák képzelni számítógép nélkül az olyan ügyviteli tömegmunkákat, mint például a számlázás, a bér- számfejtés, állóeszköz-nyilván­tartás, és így tovább, e rutin­munkák mellett persze jelent­keznek már összetettebb fel­adatok is. És egyre többen ko­pogtatnak a pécsi bérmunka­irodában, újak és régi partne­rek — új munkákkal és meg­bízásokkal. E téren minőségi változás, hogy a vállalatok nem a kényszerűség szülte egyedi, ötletszerű megbízásokkal for­dulnak a SZÜV-höz mint a hatvanas években, de távlati elképzelésekkel, átgondolt és kimunkált tervekkel, hogy mi­lyen munkákat is akarnak sor­jában a számítógépre vinni. így a munkák egymásra épülhet­nek. Ezeket a vállalati elkép­zeléseket egyébként külön cikk keretében szeretnénk áttekinte­ni. Ami ma mégis feszeget: a munka és a kapcsolatok haté­konyabbá, rugalmasabbá tétele a bérmunkairoda és a megbí­zók között, hogy minél keve­sebb szellemi kapacitás fecsér- lődjék el a rutinmunkára, köny- nyebben és gyorsabban kiszol­gálható legyen a számítógép. Ennek egyik feltétele az egysé­ges adatbázisok megteremtése. Miről van szó? Ma egy-egy vá.'alat többféle munkát is vé­geztet a SZÜV-vel, viszont ezek a munkák egymástól elszigetel­ten futnak, az adatokat külön- külön tartják nyilván, nem tud­nak az egyikből a másikba adatokat átkérni. Egységes adatbázisra való átállás esetén rugalmasabb lenne a rendszer, az új munkákat lényegesen egyszerűbben lehetne beindí­tani. Ugyanakkor az is igaz, nincsenek megfelelő rugalmas­ságú általános rendszerek, amikor is az új munkával ko­pogtató vállalat a SZÜV-től ún. programcsomagot kap és már egy meglévő rendszert adaptál. Most, ha azonos jellegű meg­bízásokkal jönnek a vállalatok, azokat mind-mind külön kell szervezni, programozni. A prog­ramcsomagok kidolgozását il­letően viszont a SZÜV-nek kell lépnie, a szellemi kapacitások azonban itt is végesek, erre eddig nem futotta. Beépült a felsőoktatásba Nyilvánvaló, a számítógép nem minden, minél több olyan számítástechnikától „megfertő­zött" vállalati ember kell, aki feladatmegoldásaiba belegon­dolja a számítógépet. Az okta­tások szervezésével a SZÁMOK foglalkozik, egy-két tanfolya­mot minden évben indít, kíván-, ságra a vállalatoknál is. Az is­meretek gyűjtését persze ko­rábban kell kezdeni, egyáltalán nem hat túlzásnak, hogy már a középiskolákban, örvendetes, a pécsi felsőoktatási intézmé­nyekben ma már évek óta fo­lyik számítástechnikai oktatás, a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán — az ÉGSZI-vel közös használatban — saját számí­tógépük is dolgozik. Új fejle­mény, amint azt Müller László­tól, a Pécsi Akadémiai Bizott­ság számítástechnikai munka- bizottságának elnökétől meg­tudtuk', a pécsi felsőoktatási in­tézmények a jövő év elején nagy teljesítményű és kiépített­ségé R—22-es számítógépet kapnak. Az oktatási és kutatási célokat szolgáló számítógépre a későbbiekben saját kisszámí- tógépeikkel rácsatlakozhatnak az egyetemek és a főiskolák. Miklósvári Zoltán ÉK Ugyan bajok vannak a légkondicionálással, remélhetően azonban hamarosan munkába állhat az új kaposvári számítástechnikai központ R—22-es számítógépe is. Valójában már dolgoznak, az adatok rögzítését, a kártyalyukasztást (képünkön) Kaposvárott végzik, majd — ideiglenes megoldásként — Budapestre küldik, a SZUV számitóközpontjába. Eltüntették a bauxitbetont — szabad a tér Mist a BEV-en a sor A legnagyobb akadály is elhárult végre a pécsi vágó­hídi és húsüzemi rekonstruk­ció befejezése elől. A közel­múltban lerobbantották az 1938-ban épült és életveszé­lyessé vált bauxitbeton fala­kat. Március 12-én volt az utolsó robbantás. Egy héten át szinte éjjel-nappal dolgoz­tak a gépdaruk, markológé­pek, billenős autók, az AKÖV-tehergépkocsik a ré­gi gyár utolsó földi marad­ványai it az új ipari úton le­vő AFIT-szerviz mellé hord­ták töltésnek. Itt épül majd meg az évtized végén a Húsipari Vállalat új gép­kocsi tmk-üzeme és garázs­sora. A romeltakarítási munkák­ban a Húsipari Vállalat dol­gozói, ifjú brigádjai is részt vettek, s vállalásukat, hogy április 6, helyett március 20- ra szabaddá teszik a terepet, időre teljesítették. Március 21-én megtörtént a helyszíni bejárás, beruházók-építők tekintették meg az üressé vált területet, s jelölték ki a de­pók, az építőanyagok helyét, amelyek odaszállításának és az új húsfeldolgozó alapkő- letételének most már nincs semmi akadálya. Mikor vonulnak fel az épí­tők? Tettük fel a kérdést Rik- ker Mihálynak, a BÉV főmér­nökének. A válasz: folyama­tosan. Tulajdonképpen már ott vannak évek óta egy kis, igen kis kapacitással, amihez most újabb erősítést vár a beruházó, amely 1977-ben 34 millió forintot szeretne be­építtetni. A pénz megvan rá — de a kivitelező csak 9 millió forintot tud vállalni. További 15 milliót jövőre vál­lalnak és 9 milliót 1979-ben, ami azt jelenti, hogy a re­konstrukció valóban az évti­zed végéig húzódna el, a baranyai építőkapacitás szű­kös volta miatt. — Nem mi döntjük el, hogy mi a sürgősebb — a lakások, a Bőrgyár, a Ba­romfifeldolgozó, vagy a vá­góhídi rekonstrukció. Kapa­citásunkat évi 10 százalékkal növeljük, mégsem tudunk ki­elégíteni minden beruházási igényt. — mondja Rikker Mi­hály a kivitelező érveit hang­súlyozva. Sorolni kell, ez tény. De fé­lig lebontott üzemben gyár­tani sem könnyű, az is tény. A Baranya megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat ma már évi 500 vagon húské­szítményt gyárt igen szűkös helyeken és primitív körülmé­nyek között. Emiatt komoly export kiesése is van. Az új húsfeldolgozó nemcsak mo­dernebb, a legkényesebb nyugatnémet exportkövetel­ményeknek is megfelelő üzem lesz, de a kapacitása is dup­lája a jelenleginek. Mielőbbi felépítése legalább olyan sürgető, mint a házgyári la­kásoké vagy más létesítmé­nyeké. —Rné— II Pécsi lfízmU kérése a lakossághoz Mint arról a Dunántúli Nap­ló már korábban hírt adott, a pellérdi víznyelő területen fo­lyó vízműbővítés beruházási mun. Icái befejezésihez közelednek és megkezdődött az új vízmű­központ próbaüzeme. Az új szi­vattyúállomás és víztározó be­üzemeltetésével jelentős mér­tékben megjavul a városi víz­ellátás üzembiztonsága, mivel a korábbi üzemállapothoz ké­pest a pellérdi kutak vize nem a Szigeti úti átemelő gépházon keresztül jut el a fogyasztók­hoz, hanem az új vízműközpont közvetlenül táplálja a városi hálózatot. Az itt beépített tar­talék gépek és automatikus berendezések1 biztosítják az üzembiztonság jelentősi mérté­kű javulását. A pellérdi kutakból kitermelt víz vastartalma a szokásosnál magasabb, de összességében a szabvány által megengedett ér­ték alatt van. Az elmúlt, mint­egy két évtizedes üzemállapot eredményeképpen a vízben, ol­dott állapotban lévő vas a cső­hálózatban lerakódást képezett, mely lerakódás minden hidrau­likai állapotváltozást követően kisebb-nagyobb mértékben le­szakad a vezetékek faláról és elszíneződést okoz. Az új vízmű központ beüze­meltetése csak új üzemállapot felvételével lehetséges, ezért a csőhálózatban a nyomásviszo­nyok és az áramlási viszonyok megváltoztak. Az elmúlt hétvé­gén jelentkező elszíneződést ez a körülmény okozta. A Pécsi Vízmű a próbaüzem kezdetétől folyamatosan végzi az livóvízhálózat átöblítését. Ennek eredményeképpen már­cius 28-én a déli órákig az el­osztóhálózat túlnyomó részén a vízminőség helyreállt. Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben az ivóvíz elszíne­ződését tapasztalja, haladékta­lanul jelentse ügyeleti szolgá­latunknak, a 14-633-as telefo­non, hogy aZ érintett körzetben szükség szerint további hálózat­öblítést végezhessünk. A megye legjobb háztáji tehenészete 3oó János tenyésztő rekordja • Tehenenként 6900 liter tej • Huszonegy tenyészbikát nevelt • Egy nap 100 liter tejet adtak le Négy tehénből és három üszőből áll a tehénfarm Pe- terd községben, a Fő utca utol­só portáján Joó Jánoséknál. A hosszanti verandás ház, a fölé­je magasodó szénapajta és is­tálló egy tengelyen fut az ut­cától a kertek alá. Az elökert- ben - ahol szólőlugasok, gyü­mölcsfák és virágágyak ígérik a tavaszt — a középső udva­ron és hátul a fólia sátrak kör­nyékén a veteményesben, min­denütt példás a rend. Pedáns rend jellemzi a ta- karmányos pajta és az istál­lók táját is. A pajtában gon­dosan bekazlazott lucernaszé­na, olyan eleven zöld színű, mintha tegnap szedték volna fel a rendről. Az istállóban egy pókháló sincs. Az állatok sző­re bársonyosan fényes. A tehe­nek sem soványak, sem túl kövérek, olyanok, amilyennek egy fejős tehénnek lennie kell. A három vemhes üsző még túl sokat nem árul el, előhasiak. De a fejősök négylábon járó tőgy benyomását keltik. Külö­nösen Cédrus, Kilenc éves, pe­digréje nincs, Joó János épp a tőgve miatt vette tavaly egy siklósi vásáron, 17 500 forint­ért. Sovány is volt, és a régi gaz­da nem dicsérte fel túlságo­san, Nála napi 7—8 litert adott. De én kinéztem Cédrusból a 25 litert, — mondja jogos büsz­keséggel Joó János, akinél jobb szemű tenyésztő kevés van a környéken. Most sem csalt a szeme, Cédrus 30 liter tejet ad naponto. A négy tehéntől naponta átlag 70 liter tejet visznek a csarnokba. 1976-ban, nem számítva, amit maguk fo­gyasztottak el és a borjak szoptak ki, összesen 27 661 li­ter tejet értékesítettek, s ezzel a királyegyházi Papp Ferenc mögött — aki hat tehén után 28 032 literrel nyerte meg a megyei tejtermelési versenyt — a másodikok lettek. Mint az Állattenyésztési Fel­ügyelőségen megtudtuk, 251 te­héntartó 411 tehénnel nevezett be a tejtermelési versenybe. Az eqy tehénre eső átlag kate­góriában a peterdi Joó-család 6900 literes átlagtermeléssel verhetetlennek bizonyult, és megyei első lett. Sőt könnyen lehet, hogy az országos ver­senyben is beleszólnak majd az első helyezések sorsába. Mit tud ez a régi magyar fajta, ha megadják neki, amit megkíván? Igaz, hogy Joóéknál most is — csakúgy, mint egyé­ni gazda korukban — hajnali háromkor csörög a „vekker". A reggeli és esti órákból kell elcsípni a jószágra fordított időt, hisz a gazda tsz-tag, az újpetrei Petőfi Termelőszövet­kezet brigádvezetője, a kieső peterdi kerület mindenese. Eqyéni gazda korában, sőt ké­sőbb is törzstehenészete volt, bikanevelő teheneket tartott, 1942-től 1967-ig 21 kiváló te­nyészbikát nevelt. De aztán megjelent a rendelet, hogy fe­dező bikát csak nagyüzem ne­velhet, és akkor eladta tehe­neit a gerdei tsz-nek. Egy Vi­rág nevű magyartarka tehene 1957-ben országos díjat nyert, 7900 liter tejet adott. Aztán jött egy időszak, amikor minden tsz-tag csak egy tehenet tart­hatott meg, s a borját Sok régi tenyésztő hagyta akkor abba örökre. Joó Jánost állatszerete- te, tenyésztői szenvedélye átse­gítette a kritikus éveken, most pedig azt mondja: — Még soha nem volt eny- nyire kifizetődő tehenet tarta­ni, mint most a háztájiban. Az állam pénzügyi támogatást ad, A termelőszövetkezet takar­mányt biztosít, tavaly egy va­gon búzát és egy vagon ku­koricát vásároltam, A tejterme­lés most már adómentes, csak tejből tavaly 152 000 forint volt a bevételem. — Hogy lehet ilyen sok tejet termelni? — Búzát, kukoricát, zabot, vöröslisztet etetek velük meg lucernaszénát és valamennyi ré­tiszénát. Nem járnak legelőre. Van egy Elfa Piccoló fejőgé­pem, de amikor a versenybe beneveztem félretettem. Ha az ember nem figyel oda köny- nyen megvan a vakfejés, akkor pedig rongálódik a tőgy. Fele­ségem inkább kézzel fej, így sokkal több tejet lehet kifejni. A Joó házaspár tavaly a 276 hektoliter tej mellett leadott két hizottbikát és 11 hízottser­tést is. Szorgalmuk és hozzáér­tésük eredménye, hogy háztáji gazdaságuk nemcsak magas színvonalú, és mintaszerű de igen jövedelmező is! Rónaszéki Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents