Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-29 / 87. szám
1977. március 29., kedd Dunántúli napló 3 Az elektronika útján A nnak idején nem minden izgalom nélkül követhettük nyomon a számítástechnika baranyai térhódítását. Kezdődött a barakk-korszakkal, amikor széles e Dél-Dunántúlon a Tüzér utcai felvonulási épületekben berendezkedett SZUV — azóta igencsak kiszolgált — francia számitógépe jelentette egyes egyedül a számítás- technikai kultúrát, innen vonult be az elektronika a vállalata', gazdálkodásába. Nagy várakozással tekintettünk Pécs korszerű adatfeldolgozó központja megépítése elé, majd bosszankodtunk a hazai számítógépgyártás kezdeti cikcakkján, ennek egyik kárvallottja éppen a mi DÉDÁSZ-unk volt, felépítették számítóközpontjukat, felkészült szakembergárdájuk, csak éppen a megrendelt számítógép nem akart sehogyan sem megérkezni. Később azon aggodalmaskodtunk, vannak már tízmilliókat érő számítógépeink, vajon kellően kihasználjuk-e őket. És ma, 1977-ben? A Minisztertanács nemrég vetett számot az országos számítástechnikai program állásával, eredményeket könyvelve el, egyben határozatot hozva a számítógépek alkalmazásának további bővítéséről. Vajon hol tart ma, még inkább — merre tart Baranya az elektronika útján? Éjjel-nappal Komoly fejlődést értünk el — tanúsítja dr. Gyöngyösi László, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) pécsi adatfeldolgozó központjának igazgatója. Bérmunkairodájuk jelenleg negyven vállalattal tart kapcsolatot, tőlük nyolcvan munkára van rendszeres megbízásuk, tucatnyi további megbízásról tárgyalnak. Ennél sokatmondóbban mutat ró a fejlődésre az a körülmény, hogy a SZÜV R—20-as számítógépe most már évek óta éjjel-nappal dolgozik, ezzel szemben a hazai számítógép-park kihasználtsága átlagban nem éri el a két műsza kot. A lehetőségek bemutatásakor feltétlenül pillantást kell vetnünk a régió: Dél-Dunántúl számítógépekkel való ellátottságára. Immár — Szekszárdot kivéve — kiépült a SZÜV déldunántúli hálózata. Számítógépe van Zalaegerszegnek, hamarosan üzembe állítják Kaposvár számítógépét, s ha ma nem is lenne gazdaságos, távlatban nyilván Szekszárd is várományosa a számítógépnek. Pécs így fokozatosan leadhatta — korábban — Fejér megyei, zalai és. most somogyi megbízásait, a jövőben csak Baranyának és Tolna megyének Újabb számítógépek Baranyában A baranyai vállalatok háztartásukba vették Egységes adatbázis és programcsomagok kellenének dolgozik. Több gépóra jut nekünk. Sőt. Újabb és örvendetes fejlemény, a jövő év elején a SZÜV-nél — a Bulit lecserélve — új, nagy teljesítményű R—22-es számítógépet állítanak munkába, amely központi memóriájával és tartozékaival együtt már alkalmas lesz az ún. távadatfeldolgozásra, amikor is egy-egy nagyvállalat saját kisszámítógépével postai vonalon vagy kábelen egyenesen rácsatlakozhat a SZÜV számítógépére. Mindez — a nagyobb kapacitás mellett — újabb távlatokat nyit, a számítógép segítségével végezhetnek olyan munkákat, mint a műszaki tervezés, a technológiai folyamatok irányítása, ami ma még gyermekcipőben jár. Minőségi változás A vállalatok ma mór tehát — kivéve a mezőgazdasági nagyüzemeket — háztartásukba vették a számítógépet, akik annak idején ráléptek erre a cseppet sem fáradságos, buktatókkal is teletűzdelt útra, ma már el sem tudnák képzelni számítógép nélkül az olyan ügyviteli tömegmunkákat, mint például a számlázás, a bér- számfejtés, állóeszköz-nyilvántartás, és így tovább, e rutinmunkák mellett persze jelentkeznek már összetettebb feladatok is. És egyre többen kopogtatnak a pécsi bérmunkairodában, újak és régi partnerek — új munkákkal és megbízásokkal. E téren minőségi változás, hogy a vállalatok nem a kényszerűség szülte egyedi, ötletszerű megbízásokkal fordulnak a SZÜV-höz mint a hatvanas években, de távlati elképzelésekkel, átgondolt és kimunkált tervekkel, hogy milyen munkákat is akarnak sorjában a számítógépre vinni. így a munkák egymásra épülhetnek. Ezeket a vállalati elképzeléseket egyébként külön cikk keretében szeretnénk áttekinteni. Ami ma mégis feszeget: a munka és a kapcsolatok hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele a bérmunkairoda és a megbízók között, hogy minél kevesebb szellemi kapacitás fecsér- lődjék el a rutinmunkára, köny- nyebben és gyorsabban kiszolgálható legyen a számítógép. Ennek egyik feltétele az egységes adatbázisok megteremtése. Miről van szó? Ma egy-egy vá.'alat többféle munkát is végeztet a SZÜV-vel, viszont ezek a munkák egymástól elszigetelten futnak, az adatokat külön- külön tartják nyilván, nem tudnak az egyikből a másikba adatokat átkérni. Egységes adatbázisra való átállás esetén rugalmasabb lenne a rendszer, az új munkákat lényegesen egyszerűbben lehetne beindítani. Ugyanakkor az is igaz, nincsenek megfelelő rugalmasságú általános rendszerek, amikor is az új munkával kopogtató vállalat a SZÜV-től ún. programcsomagot kap és már egy meglévő rendszert adaptál. Most, ha azonos jellegű megbízásokkal jönnek a vállalatok, azokat mind-mind külön kell szervezni, programozni. A programcsomagok kidolgozását illetően viszont a SZÜV-nek kell lépnie, a szellemi kapacitások azonban itt is végesek, erre eddig nem futotta. Beépült a felsőoktatásba Nyilvánvaló, a számítógép nem minden, minél több olyan számítástechnikától „megfertőzött" vállalati ember kell, aki feladatmegoldásaiba belegondolja a számítógépet. Az oktatások szervezésével a SZÁMOK foglalkozik, egy-két tanfolyamot minden évben indít, kíván-, ságra a vállalatoknál is. Az ismeretek gyűjtését persze korábban kell kezdeni, egyáltalán nem hat túlzásnak, hogy már a középiskolákban, örvendetes, a pécsi felsőoktatási intézményekben ma már évek óta folyik számítástechnikai oktatás, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán — az ÉGSZI-vel közös használatban — saját számítógépük is dolgozik. Új fejlemény, amint azt Müller Lászlótól, a Pécsi Akadémiai Bizottság számítástechnikai munka- bizottságának elnökétől megtudtuk', a pécsi felsőoktatási intézmények a jövő év elején nagy teljesítményű és kiépítettségé R—22-es számítógépet kapnak. Az oktatási és kutatási célokat szolgáló számítógépre a későbbiekben saját kisszámí- tógépeikkel rácsatlakozhatnak az egyetemek és a főiskolák. Miklósvári Zoltán ÉK Ugyan bajok vannak a légkondicionálással, remélhetően azonban hamarosan munkába állhat az új kaposvári számítástechnikai központ R—22-es számítógépe is. Valójában már dolgoznak, az adatok rögzítését, a kártyalyukasztást (képünkön) Kaposvárott végzik, majd — ideiglenes megoldásként — Budapestre küldik, a SZUV számitóközpontjába. Eltüntették a bauxitbetont — szabad a tér Mist a BEV-en a sor A legnagyobb akadály is elhárult végre a pécsi vágóhídi és húsüzemi rekonstrukció befejezése elől. A közelmúltban lerobbantották az 1938-ban épült és életveszélyessé vált bauxitbeton falakat. Március 12-én volt az utolsó robbantás. Egy héten át szinte éjjel-nappal dolgoztak a gépdaruk, markológépek, billenős autók, az AKÖV-tehergépkocsik a régi gyár utolsó földi maradványai it az új ipari úton levő AFIT-szerviz mellé hordták töltésnek. Itt épül majd meg az évtized végén a Húsipari Vállalat új gépkocsi tmk-üzeme és garázssora. A romeltakarítási munkákban a Húsipari Vállalat dolgozói, ifjú brigádjai is részt vettek, s vállalásukat, hogy április 6, helyett március 20- ra szabaddá teszik a terepet, időre teljesítették. Március 21-én megtörtént a helyszíni bejárás, beruházók-építők tekintették meg az üressé vált területet, s jelölték ki a depók, az építőanyagok helyét, amelyek odaszállításának és az új húsfeldolgozó alapkő- letételének most már nincs semmi akadálya. Mikor vonulnak fel az építők? Tettük fel a kérdést Rik- ker Mihálynak, a BÉV főmérnökének. A válasz: folyamatosan. Tulajdonképpen már ott vannak évek óta egy kis, igen kis kapacitással, amihez most újabb erősítést vár a beruházó, amely 1977-ben 34 millió forintot szeretne beépíttetni. A pénz megvan rá — de a kivitelező csak 9 millió forintot tud vállalni. További 15 milliót jövőre vállalnak és 9 milliót 1979-ben, ami azt jelenti, hogy a rekonstrukció valóban az évtized végéig húzódna el, a baranyai építőkapacitás szűkös volta miatt. — Nem mi döntjük el, hogy mi a sürgősebb — a lakások, a Bőrgyár, a Baromfifeldolgozó, vagy a vágóhídi rekonstrukció. Kapacitásunkat évi 10 százalékkal növeljük, mégsem tudunk kielégíteni minden beruházási igényt. — mondja Rikker Mihály a kivitelező érveit hangsúlyozva. Sorolni kell, ez tény. De félig lebontott üzemben gyártani sem könnyű, az is tény. A Baranya megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat ma már évi 500 vagon húskészítményt gyárt igen szűkös helyeken és primitív körülmények között. Emiatt komoly export kiesése is van. Az új húsfeldolgozó nemcsak modernebb, a legkényesebb nyugatnémet exportkövetelményeknek is megfelelő üzem lesz, de a kapacitása is duplája a jelenleginek. Mielőbbi felépítése legalább olyan sürgető, mint a házgyári lakásoké vagy más létesítményeké. —Rné— II Pécsi lfízmU kérése a lakossághoz Mint arról a Dunántúli Napló már korábban hírt adott, a pellérdi víznyelő területen folyó vízműbővítés beruházási mun. Icái befejezésihez közelednek és megkezdődött az új vízműközpont próbaüzeme. Az új szivattyúállomás és víztározó beüzemeltetésével jelentős mértékben megjavul a városi vízellátás üzembiztonsága, mivel a korábbi üzemállapothoz képest a pellérdi kutak vize nem a Szigeti úti átemelő gépházon keresztül jut el a fogyasztókhoz, hanem az új vízműközpont közvetlenül táplálja a városi hálózatot. Az itt beépített tartalék gépek és automatikus berendezések1 biztosítják az üzembiztonság jelentősi mértékű javulását. A pellérdi kutakból kitermelt víz vastartalma a szokásosnál magasabb, de összességében a szabvány által megengedett érték alatt van. Az elmúlt, mintegy két évtizedes üzemállapot eredményeképpen a vízben, oldott állapotban lévő vas a csőhálózatban lerakódást képezett, mely lerakódás minden hidraulikai állapotváltozást követően kisebb-nagyobb mértékben leszakad a vezetékek faláról és elszíneződést okoz. Az új vízmű központ beüzemeltetése csak új üzemállapot felvételével lehetséges, ezért a csőhálózatban a nyomásviszonyok és az áramlási viszonyok megváltoztak. Az elmúlt hétvégén jelentkező elszíneződést ez a körülmény okozta. A Pécsi Vízmű a próbaüzem kezdetétől folyamatosan végzi az livóvízhálózat átöblítését. Ennek eredményeképpen március 28-én a déli órákig az elosztóhálózat túlnyomó részén a vízminőség helyreállt. Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben az ivóvíz elszíneződését tapasztalja, haladéktalanul jelentse ügyeleti szolgálatunknak, a 14-633-as telefonon, hogy aZ érintett körzetben szükség szerint további hálózatöblítést végezhessünk. A megye legjobb háztáji tehenészete 3oó János tenyésztő rekordja • Tehenenként 6900 liter tej • Huszonegy tenyészbikát nevelt • Egy nap 100 liter tejet adtak le Négy tehénből és három üszőből áll a tehénfarm Pe- terd községben, a Fő utca utolsó portáján Joó Jánoséknál. A hosszanti verandás ház, a föléje magasodó szénapajta és istálló egy tengelyen fut az utcától a kertek alá. Az elökert- ben - ahol szólőlugasok, gyümölcsfák és virágágyak ígérik a tavaszt — a középső udvaron és hátul a fólia sátrak környékén a veteményesben, mindenütt példás a rend. Pedáns rend jellemzi a ta- karmányos pajta és az istállók táját is. A pajtában gondosan bekazlazott lucernaszéna, olyan eleven zöld színű, mintha tegnap szedték volna fel a rendről. Az istállóban egy pókháló sincs. Az állatok szőre bársonyosan fényes. A tehenek sem soványak, sem túl kövérek, olyanok, amilyennek egy fejős tehénnek lennie kell. A három vemhes üsző még túl sokat nem árul el, előhasiak. De a fejősök négylábon járó tőgy benyomását keltik. Különösen Cédrus, Kilenc éves, pedigréje nincs, Joó János épp a tőgve miatt vette tavaly egy siklósi vásáron, 17 500 forintért. Sovány is volt, és a régi gazda nem dicsérte fel túlságosan, Nála napi 7—8 litert adott. De én kinéztem Cédrusból a 25 litert, — mondja jogos büszkeséggel Joó János, akinél jobb szemű tenyésztő kevés van a környéken. Most sem csalt a szeme, Cédrus 30 liter tejet ad naponto. A négy tehéntől naponta átlag 70 liter tejet visznek a csarnokba. 1976-ban, nem számítva, amit maguk fogyasztottak el és a borjak szoptak ki, összesen 27 661 liter tejet értékesítettek, s ezzel a királyegyházi Papp Ferenc mögött — aki hat tehén után 28 032 literrel nyerte meg a megyei tejtermelési versenyt — a másodikok lettek. Mint az Állattenyésztési Felügyelőségen megtudtuk, 251 tehéntartó 411 tehénnel nevezett be a tejtermelési versenybe. Az eqy tehénre eső átlag kategóriában a peterdi Joó-család 6900 literes átlagtermeléssel verhetetlennek bizonyult, és megyei első lett. Sőt könnyen lehet, hogy az országos versenyben is beleszólnak majd az első helyezések sorsába. Mit tud ez a régi magyar fajta, ha megadják neki, amit megkíván? Igaz, hogy Joóéknál most is — csakúgy, mint egyéni gazda korukban — hajnali háromkor csörög a „vekker". A reggeli és esti órákból kell elcsípni a jószágra fordított időt, hisz a gazda tsz-tag, az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet brigádvezetője, a kieső peterdi kerület mindenese. Eqyéni gazda korában, sőt később is törzstehenészete volt, bikanevelő teheneket tartott, 1942-től 1967-ig 21 kiváló tenyészbikát nevelt. De aztán megjelent a rendelet, hogy fedező bikát csak nagyüzem nevelhet, és akkor eladta teheneit a gerdei tsz-nek. Egy Virág nevű magyartarka tehene 1957-ben országos díjat nyert, 7900 liter tejet adott. Aztán jött egy időszak, amikor minden tsz-tag csak egy tehenet tarthatott meg, s a borját Sok régi tenyésztő hagyta akkor abba örökre. Joó Jánost állatszerete- te, tenyésztői szenvedélye átsegítette a kritikus éveken, most pedig azt mondja: — Még soha nem volt eny- nyire kifizetődő tehenet tartani, mint most a háztájiban. Az állam pénzügyi támogatást ad, A termelőszövetkezet takarmányt biztosít, tavaly egy vagon búzát és egy vagon kukoricát vásároltam, A tejtermelés most már adómentes, csak tejből tavaly 152 000 forint volt a bevételem. — Hogy lehet ilyen sok tejet termelni? — Búzát, kukoricát, zabot, vöröslisztet etetek velük meg lucernaszénát és valamennyi rétiszénát. Nem járnak legelőre. Van egy Elfa Piccoló fejőgépem, de amikor a versenybe beneveztem félretettem. Ha az ember nem figyel oda köny- nyen megvan a vakfejés, akkor pedig rongálódik a tőgy. Feleségem inkább kézzel fej, így sokkal több tejet lehet kifejni. A Joó házaspár tavaly a 276 hektoliter tej mellett leadott két hizottbikát és 11 hízottsertést is. Szorgalmuk és hozzáértésük eredménye, hogy háztáji gazdaságuk nemcsak magas színvonalú, és mintaszerű de igen jövedelmező is! Rónaszéki Ferencné
