Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-19 / 77. szám
2 Dimöntmt napló 1977. március 19., szombat Álom a sárga villamosról Egy filmrendező emlékei: nagy falióra, egy hal, egy hátizsák, mely maga az örök készenlét, menekülés; szemüvegek, fémkeretesek, megsárgult fényképek, rajta az elvesztett apa. A filmrendező álmai: piros léggömb, egy zongora a Duna-parton, a Tűz- * oltó utcai ház, egy öreg, sárga villamos. Szabó István filmrendező meséi, tálán a régi Budapestről, az öreg 44-es villamosról, a Kossuth Lajos utcán, amelyik minden hajnalban ébresztette őt, s egyszer az égre szaladt... Levelek hullottak vissza belőle mindenféle gyűrt cédulákon, s később fényképek is, soksok fénykép. Nézzük Szabó István új filmjét, a Budapesti meséket, és észre sem vesszük, hogy ez a régi villamos mennyi arccal volt tele. S megmozdulnak sorban a képek, először csak meg-megáll néhány alak, haját simítja, no lám, egy villamos! Vándorolnak, jönnek, mennek, mint a tenger hullámai, mint egy villamos, amit partra dobott a víz. Folyópart, szakadó eső. Kik jönnek elő a zuhogó esőből, az árnyékból, a napsütésből, emberek a háború után . . .? Utasok a villamos előtt, indul a történelem, sarki szabók, pékek, cipészek, fodrászok, ószeresek, házmesterek és mozijegyszedők. És elindul az emlékek villamosa egy remiz, egy város, a jövő felé. Szabó István korábbi filmje, a Tűzoltó utca, az eltemetett, az elfojtott emlékeké. Az új film emlékekből kibomló, építkező önismeret. Újra itt van a Fiú az Álmodozások korából, az Apából, a Szerelmesfilmből, maga a rendező. Itt a fiú, aki a villamos utasa, varázspálcáját forgatja a villamos tetején. És ott van mellette az anya, s megszólal — mi van veled, kisfiam, hogy ezt azért nem kellett volna, hogy abban a helyzetben legalább Te, és hogy szegény apád . .. Szabó István az olyan szürrealista szimbolikát kedveli, mely köré össze- gyűjthetők az emberek. Képi metaforákat teremt, mint például egy zongorát az 1961-es főiskolai vizsgafilmben (Koncert), amelyen látszólag közömbös, fásult, egykedvű emberek is eljátszhatják saját, különös melódiájukat. Vagy a sárga villamost, mely mint előhívatlan film, él a kollektív emlékezetben, régi pécsieknek, ahogy skálázik a kanyarodó sínen, mint az iskolába utazás, régvolt randevúk, fontos találkozások helyszíne. Szabó álom-villamosa emlékek, érzések mélyrétegeit fejezi ki. Jelenti azt, hogy az embereknek csak össze kell fogniuk, és megindulnak a dolgok. S továbbtolni nap nap után, igazi küzdelem. E villamos harminc év történelmén gurul végig. Fő- és epizódszereplők sora fémjelzi a filmet, köztük Bálint András, Mészáros Ági, a lengyel Maja Komorowska, Szymon Sur- miej nagyszerű alakítása. Ablakost, a színek tudóját, aki a sín hiányzó darabját saját testével pótolja ki, Huszárik Zoltán alakítja. Sára Sándor, a film operatőre csodálatos, színes álmokat fest a filmvászonra. S. A. Siklós készül c*z ünnepire Parkosítanak, meszelik a házakat Miként a diákok vakáció előtt, úgy számolják már a siklósiak, hogy hány nap is van még vissza április elsejéig, amikor száz év után Siklós újra város lesz. Persze a nagyközség lakói nem csupán a napokat számlálják, hanem igyekeznek minél ünnepibbé tenni a várossá nyilvánítás napját. A Siklósi Nagyközségi Tanács és a Hazafias Népfront Bizottság március elején felhívással fordult a község lakóihoz, hogy társadalmi munkával járuljanak hozzá lakóhelyük szépítéséhez, csinosításához. A felhívásra nagyarányú társadalmi munkaakció bontakozott ki. A nagyközség lakói kissé előre hozták a tavasszal egyébként is esedékes munkákat: meszelik és festik a ko- pottabb lakóházak utcai homlokzatát, festik a kerítéseket, virágokat ültetnek, minden eddiginél szorgalmasabban tisztogatják a járdákat, gondozzák a ház előtti zöldsávokat, vizesárkokat. Munkahelyük csinosítása érdekében hasonló tevékenységet végeznek a siklósi üzemek dolgozói is. Tegnap délután a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium 240 diákja is bekapcsolódott Bővítéssel kétezerig kielégíti az igényeket Felavatták a szegedi távbeszélőközpontot Szegeden pénteken felavatták az új távbeszélő központot. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Csaknem félmilliárd forintos beruházással épült fel az új postaközpont. A mintegy 80 ezer légköbméteres, csaknem 30 méter magas épülettömb egyik, kétszintes része igazgatási célokra készült, a másik, hatszintes szárnyban pedig a modern műszaki berendezés kapott helyet. Ez a Crossbar a társadalmi munkaakcióba: a Béke téri új lakótelepen tisztogatják az utakat, rendezik a terepet. Március 27-ére a nagyközségi KISZ-szervezet is társadalmi munkát hirdetett. A község fiataljai a Köztársaság téri játszótér építésén munkálkodnak. Március 30-ával a Béke téri, tavaly átadott diákotthon tatarozása is elkészül. A jövő héten pedig a vasútállomás környékét rendezik a siklósi Volán dolgozói. A siklósi üzletek, intézmények már dolgoznak a dekorációs terveiken, az ünnepi napra mindenütt átrendezik a kirakatokat. Egyszóval: minden előkészület megtörtént, hogy Siklós megújult, ünnepi külsővel, fellobogózva fogadhassa március 30-án a várossá nyilvánítás napját. D. I. Ki tud többet a Szovjetunióról? Baranyai sikerek A Ki tud többet a Szovjetunióról? kaposvári területi döntőjén március 18-án két baranyai győzelem született. Tolna, Somogy és Baranya megye hat csapatából két baranyai csapat jutott tovább az április 7-i budapesti országos elődöntőre. Első a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola csapata. Tagjai: Kis Katos Eszter, Schmidth János, Jádi Tamás és Nagypál Gyula, tartalékként Bányai Tünde; tanáruk: Wirth László. Második a komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskola csapata. Tagjai: Domonkos István, Sereg József, Csányi József, Gadó Györgyi és tartalékként Pintér Éva; tanáruk Szűcs Istvánná. Szép magyar beszéd verseny a szakmunkásképzőkben Az idei évtől kezdve a szakmunkásképző intézetek és a gimnáziumok, szakközépiskolák ugyanolyan feltételek között, de külön rendezték meg a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd versenyeket. A szakmunkástanulók közül Pécsről Nagy Ágnes első helyezett és Fekete Jolán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanulói jutottak tovább. A megye szakmunkástanulóit Jánics Ágnes első helyezett, az 502. számú mohácsi és Kiss Miklós, az 501. számú komlói intézet tanulója képviseli Győrben, az országos versenyen április 22— 24-én. Közös értékű irodalmi hagyatékok várnak ismertetésre A Magyar írószövetség vendégeként Pécsre látogatott Balogh Edgár, a Romániában élő író, folyóiratszerkesztő, irodalomszervező és publicista. Szerkesztője volt a Korunk című kolozsvári folyóiratnak, amely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Ö volt az a közíró — ahogyan önmagát nevezte, — aki elsők között hitte és hirdette a kelet-európai népek közös gondjait, feladatait. — Be kell vallanom, kevéssé ismerem Magyarországot, bár Budapesten voltam Eötvös-kollégista és Várpalotán katona. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem olvastam volna a magyar városok emlékeiről, ne tudnék az itt élő írókról, tudósokról, de a szemtől szembe való találkozást, az elvont ismeret- anyagnak a valósággal való szembesítését semmi sem pótolhatja. A pécsi írókkal való találkozás is nagy örömmel tölt el. Tegnap délután a Jelenkorban lefolyt beszélgetést egy kérdéssel kezdte:- Tudnak-e arról, hogy volt Pécsett egy nemzeti ségtudomá- nyi vagy régi szóval kisebbségtudományi szemle, amely a polgári világ lehetőségein belül foglalkozott az Európa államaiban élő nemzetiségiek helyzetével? A szocializmus mai fejlettségi fokán ezek a kérdések másként vetődnek fel. A Veszélyben vannak a levéltári értékek Tegnap Bernics Ferencnek, a megyei tanács osztályvezetőjének elnökletével ülést tartott a Megyei Közművelődési Bizottság. Dr. Szita László levéltárigazgató tájékoztatta a bizottság tagjait a levéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló törvényerejű rendelet végrehajtásának megyei tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos feladatokról. A jelentésből kiderült, hogy a fejlődés ellenére komoly veszély fenyegeti a levéltári értékeket Megállapították, hogy a Baranya Megyei Tanács nehéz „örökséget1' vett át a Baranya megyei Levéltár objektumaival, elhanyagoltak, korszerűtlenek voltak az irattári raktárak, és annak ellenére, hogy a levéltári munkakörülményeken jelentősen változtattak, az iratanyag védelme-területén nem sikerült a súlyos állapotokon alapvetően javítani. Annak érdekében, hogy a felbecsülhetetlen értékeket képviselő irattári anyaNövekedett a posta lapterjesztési feladata A Megyei Közművelődési Bizottság ülése gok ne pusztuljanak el, gyors segítségre van szükség, melyet távlatokban a helyzet lényeges megváltoztatása kell hogy kövesse. A közművelődési bizottság kifejezésre juttatta a vita során, hogy ennek a munkának nagy fontosságot tulajdonít, illetékes megyei testületeknek javasolja, hogy a szükséges anyagi támogatást adják meq a levéltárnak. Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettese a napilapok és folyóiratok terjesztésének helyzetéről és a további feladatokról tájékoztatta a bizottság tagjait. Tájékoztatójából kiderült, hogy a posta dolgozóira mind nagyobb feladatok hárulnak az egyre növekvő példányszámú napilapok, folyóiratok terjesztésében, azoknak az előfizetőkhöz, olvasókhoz való eljuttatásában. A bizottság elismerte azokat az eredményeket, melyeket ezen a területeken az elmúlt években elértek, több észrevételt, javaslatot tettek a munka további javítására, korszerűsítésére. terminológia is megváltozott, hiszen ma a kisebbség helyett nemzetiségről beszélünk. Lényeges különbség van a szocialista és a kapitalista társadalmi rendben biztosított helyzetek között, mégis úgy gondolom, érdemes lenne kritikailag feltárni és ma felkutatni ennek a tanulságait, és felhasználni a szláv—magyar—román együttélés, az országaink közti közeledés és a szocialista integráció szellemében. — Miről számolnak be Balogh Edgár most készülő emlékiratai? — Az emlékiratok első kötete 1965-ben jelent meg Budapesten Hétpróba címmel. Most készül az a rész, amely az 1935-től 1945. március 3-ig terjedő időszakot mutatja be. Most készíti 11 tagú szerkesztőbizottságunk a romániai magyar irodalom lexikonját. Az' 1968-ban kezdett munka eredményeként kilátásunk van arra, hogy 1978-ban a tervezett négy kötetből az első ketté megjelenik. Irodalom alatt mi az írásbeliséget értjük, tehát a négy kötet felöleli a szép- irodalmat, a tudományos és a közirodalmat, azaz közkeletű kifejezéssel a publicisztikát. Az írásbeliség teljes átfogására törekszünk. — Kikkel volt még alkalma találkozni magyarországi kőrútján? — Nagy öröm volt számomra, hogy Debrecenben találkozhattam Féja Gézával és Kállai Gyulával. Mint vendég részt vehettem a Márciusi Front 30. évfordulóját ünneplő rendezvényeken. Mint volt Györ- ffy-kollégistát, emlékplakettel leptek meg. Ezek a találkozások azt a gondolatot ébresztették fel bennem, hogy a jövőre ötven esztendős Sarló című folyóirat emlékét is jobban bele lehetne foglalni a magyar- országi baloldali mozgalmak történetébe. Gállos Orsolya rendszerű, 11 ezer állomásos automata telefonközpont a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban készült. Az épületet egyébként úgy tervezték, hogy a későbbiekben egy 40 ezer állomásos helyi és 2400 vonalas Crossbar helyközi központot is befogadhasson. így tehát még az ezredforduló körüli években is kielégíti az akkorra 200 ezer lakosúra becsült Szeged és környéke igényeit. A szegedi nagy távbeszélő központ mellett három úgynevezett társközpontot is kialakítottak. Algyőn 400 állomásos központ létesült, hasonlót kapott Kiskundorozsma. Szeged új Tarján városrészében - ahol már mintegy 30 ezer ember él — 1000 állomásos, úgynevezett konténerközpontot létesítettek, amely a végleges központ üzembehelyezése után rövid idő alatt, gyorsan új helyre telepíthető. A szegedi új távbeszélőközpont helyközi részlegéhez négy új kisközpont is kapcsolódik, amelyek a közeli Mórahalom, Kistelek, Deszk és Röszke községek telefonforgalmát automatizálják. A modern műszaki berendezések felszerelésével egyidő- ben csaknem 80 millió forintos beruházással modern új hálózatot is építettek, amelynek levegő-túlnyomásos kábelei beázásmentesek. így minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy Szegeden várakozás nélkül, biztonságosan telefonálhassanak az előfizetők, s távhívással az ország más részeivel is kapcsolatot teremthessenek. Az ünnepségen Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezér- igazgatója „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, miniszteri dicséretet nyújtott át a nagy beruházás megvalósításában kiválóan közreműködött dolgozóknak. Apró Antal délután Szegeden, a Csongrád megyei ta- nácshóza nagytermében aktívaértekezleten tájékoztatta a megye párt- és gazdasági vezetőit az időszerű gazdaság- politikai kérdésekről. Munka, gazdálkodás, művelődés Az alapszervezetek elmúlt évi üdültetési tevékenységét, a munkaerő- és bértömeggazdálkodás alakulását, valamint az állami felnőttoktatásban résztvevők helyzetét tárgyalta meg a napokban a Vasutas Szak- szervezetek Pécsi Területi Bizottsága. Tavaly SZOT . üdültetésen 1091, míg vállalatiban 325 dolgozó vett részt Az üdültetések lebonyolításában a Kaposvár állomás és Dombóvár Vontatási Főnökség szakszervezeti bizottságai bizonyultak a legjobbaknak. Megállapították, hogy csökkent ugyan a szanatóriumi iskolás gyermekbeutalók elhelyezésével kapcsolatos gond, de még helyenként jelentkezik. Ezután jelentés hangzott el az 1976. évi munkaerő- és bértömeggazdálkodási helyzet alakulásáról, az új bérszabályozási rendszer tükrében. Az 1976—77-es oktatási évben 594 dolgozó tanul általános- és középiskolákban, valamint egyetemeken és főiskolákon. Mint a beszámolóban elhangzott, az Igazgatóság területén 3678 dolgozó nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Részükre üzemi iskolai formát szerveztek.
