Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-19 / 77. szám

Világ proletárjaiy egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 77. szám 1977. március 19., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A párttagsági könyvek cseréje után A part XI. kongresz- szusán hozott hatá­rozatok között fon­tos, a párt belső életét érintő feladatként szerepelt a tagsági könyvek cseréje. Ez az akció a párt történeté­ben lebonyolított tagkönyv- cseréktől céljaiban különbö­zött. Az elmúlt évben végrehaj­tott tagkönyvcsere alapcélját a Központi Bizottság hatá­rozata abban fogalmazta meg, hogy a fejlett szocia­lizmus építése támasztott magasabb követelmények vállalására és teljesítésére kell felkészíteni a párttag­ságot. Ennek feltétele a párt eszmei-politikai, cselekvési egységének további erősí­tése, magasabb szintű meg­valósítása, a tagság aktivi­tásának, cselekvőkészségé­nek növelése, fegyelmezett­ségének, szervezettségének javítása. A megye pártszervezetei, pártszervei eredményesen és szervezetten végezték a tag­könyvcsere tartalmi és szer­vezési tennivalóit. A pártta­gokkal folytatott személyes beszélgetések, a taggyűlések felélénkítették párttagságunk érdeklődését a politikai mun­ka egésze iránt. Most, amikor az irányító pártszervek — köztük a me­gyei pártbizottság is — el­végezte a nagy munka ösz- szegezését, megállapítást nyert és ismét bebizonyoso­dott, hogy a megye párttag­sága jól érti a párt politi­káját, vállalja a többletfel­adatokat, kinyilvánította tett- rekészségét a kongresszusi határozatok, az ötödik öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósítására. A tagokkal folytatott be­szélgetéseken nagy figyelmet kapott a szocialista építő­munka. Elismerően szóltak a központi és a helyi szervek következetesebb gazdaságirá­nyító munkájáról, a termelő­üzemek fejlődő eredményei­ről, a korszerű technikai esz­közök, technológia alkalma­zásáról, a termelési, mun­kahelyi feltételek és légkör állandó javulásáról. Szóltak az állami életet, a társadalmi szervezeteket érintő kérdésekről, az ideoló­giai, kulturális tevékenység­ről éppúgy, mint a pártélet mindennapos gyakorlatáról. Az elismerő szavak mellett a tagkönyvcsere egészét jel­lemző őszinte légkör nyílt, de kritikai szellem természe­tes velejárója volt a hibák feltárása, a közös tennivalók meghatározása. A párttag­ság jól érzékelte azokat a hiányosságokat, tényezőket, amelyek az ipar és a mező- gazdaság eredményesebb termelését még gátolják, ne­hezítik. Sürgette a helyi üzem- és munkaszervezés ja­vítását, a hatékonyabb, fe­gyelmezettebb, szervezettebb munkavégzést, a racionális munkaerő-gazdálkodást. Általános igénye a párt­tagságnak a határozatok, állami jogszabályok még következetesebb végrehajtá-- sa, az ellenőrző munka min­den területen való fokozása, a hivatali szellem, a bürok­ratizmus további csökken­tése. Pártszervezeteink, pártszer­veink a tagságot megértve, a tagkönyvcsere egészének tanulságait megvonva már az összegező taggyűléseken rögzítették a javaslatokra, észrevételekre való vissza­térés módját, idejét. Intéz­kedési terveket fogadtak el, s a második félévben több konkrét intézkedésre is sor került. A november, december hónapban tartott taggyűlé­seken a párttagok részére átadott tagsági könyvek az eredményes akció ünnepé­lyes aktusát jelentette, mely­nek hatását a KISZ-es fiata­lok, az úttörők jelenléte, kö­szöntője csak megnövelte. n tagkönyvcsere elő­készítése, szervezett, fegyelmezett végre­hajtása hozzájárult az alap­célok megvalósításához: to­vább erősödött a megyében a párt eszmei-politikai egy­sége, hozzájárult a párttag­ság aktivitásának, cselekvő- képességének fokozásához, a tagságnak a magasabb követelmények teljesítésére való felkészítéséhez. Mindez jó alap a párt vezető sze­repének minden területen való további erősödéséhez. Rózsahegyi István a Baranya megyei Párt- bizottság osztályvezetője líjúsági fórum és nagygyűlés, Kun Béla napok Komlón FIN-rendezvények Megyeszerte folytatódtak tegnap a forradalmi ifjúsági napok eseményei. Komlón megkezdődtek a ha­gyományos Kun Béla napok a Kun Béla Gimnázium rende­zésében. Kora délután a váro­si partbizottság tanácstermé­ben ifjúsági fórumra jöttek össze a város vezetői és a KjSZ-titkárok, propagandisták, munkás- és pedagógus fiata­lok, hogy megvitassák Komló ötödik ötéves célkitűzéseit, az elmúlt év alakulását és az 1977-es év várható várospoliti­kai kilátásait. A fórumon meg­jelent Gallusz József, a váro­si pártbizottság első titkára, Morber János, a városi tanács elnöke, Gombos Sándor, a vá-» rosi rendőrkapitányság vezető­je és Kovács Rudolf, a KISZ városi bizottság munkatársa. Morber elvtárs hangsúlyozta, hogy az ötödik ötös többet ad a városnak, mint az előző ket­tő együttvéve. Az 1700 lakás és a járulékos beruházások megépítése 1980-ig befejező­dik, annak ellenére, hogy az elmúlt évben nagy lépéshát­rányba kerültek. Alapvető probléma, hogy a városnak nincs saját építőipari kapaci­tása, a fő kivitelező, a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat panelprogramja nem fért be az eredeti tervekbe, újra kellett terveztetni. A Kos­suth Lajos utca jobb oldalát és a pártház mögötti részt idén szanálják és a negyedik negyedévtől megkezdődnek a munkák. A fiatalok a szilvási új lakótelep óvodai és iskolai zsúfoltságának enyhítését, új intézmények mielőbbi felépíté­sét, a régi lakások karbantar­tásának elvégzését szorgal­mazták, de szó esett az Attila utcai szennyvízcsatorna meg­építéséről, a közlekedési út­hálózat felújításáról, az ifjú­sági törvény végrehajtásáról, a közbiztonságról és az ifjúsá­gi bűnözésről. A kérdésekre adott válaszokat kielégítőnek találták a részt vevő fiatalok. Abban teljes volt az egyetér­tés, hogy a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek a város vezetői — ebben joggal számíthatnak a fiatalok továb­bi segítségére. Az ifjúsági fórum után a komlói fiatalok zsúfolásig meg­töltötték a városi pártbizottság nagytermének széksorait, a délután 4 órakor kezdődő if­júsági nagygyűlésre. Dr. Sza­bó Jánosné, a Kun Béla Gim­názium igazgatójának ünnepi beszéde után Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának titkára emelkedett szólásra és a FIN '71 közpon­ti témája a Hogyan éljünk? kapcsán a KISZ tavaszi mun­káiról és feladatairól beszélt, majd Páva Zoltán, a Komló városi KISZ-bizottság titkárá­val együtt KISZ kitüntetéseket adott át. A KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlója kitün­tetést a Kun Béla Gimnázium és a Május 1. Ruhagyár KISZ- bizottságai, a KISZ KB Dicsé­rő oklevelét a MÁV KlSZ-alap- szervezete és öt KISZ-es vet­ték át. Az ifjúsági nagygyűlés a Kun Béla Gimnázium ének­kara és Helikon irodalmi szín­pada ünnepi műsorával ért véget. \ A Pécsi Nemzeti Színházból 20-án, vasárnap este 8 órától egyenes adásban közvetíti a Magyar Televízió a Tavasz Ma­gyarországon című ünnepi mű­sort a színház fiatal művé­szeinek és balett táncosainak közreműködésével. Murányi László A facsemete kelendő Végefelé jár a szezon a Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat Bolgár Nép­hadsereg úti facsemete le- rakatában. Kistermelőknek, kistelek tulajdonosoknak árusítják a díszfa, díszcser­je és gyümölcsfa csemeté­ket: cseresznye, meggy, szilva, kajszi, alma és őszi­barack-fákat és a díszker­tekbe való nyír, platán, gömbakác, fűz, hóbogyó és tujafákat, a különböző fe­nyőféléket. Gyümölcsfából eddig 8 ezer, díszfából, cserjéből 5 ezer csemete kelt el. Erb János felvétele Az Egyesült Izzó Pécsi Sopiana Gyárának épülő új csarnoka a Kertvárosban A munkaverseny-felajánlások legyenek a népgazdasági tervekkel összhangban Biztató gazdasági eredmények 1977-ben Meglódult az ipari termelés, reményt keltő tavasz a mezőgazdaságban gyár. Ugyancsak nagyobb mér­tékű termelésbővülésre lehet számítani az élelmiszeriparban, és a szövetkezeti ipar is dina­mikusabb fejlődés előtt áll, mint 1976-ban. A szénbányászat nagy kérdő­jelnek számít, véleményünk sze­rint indokolatlanul alacsonyan határozták meg termelési fel­adatukat, a szénbányászok is érezve ezt 80 ezer tonnás fel­ajánlást tettek. A mezőqazdaság elé magas­ra tettük az idei esztendőben a mércét, nem lehetetlen áronban keresztül jutni rajta. Ehhez azonban aprólékosan, a jó gazda szorgalmával kell minden szem terményért, tejért, húsért dolgozni. Az őszi veté­sek általában szépek, nagyobb termés reményét ébresztik, mint az elmúlt esztendőben. Ennek ellenére jócskán láthatunk olyan területeket, amelyeken pusztító munkát végzett a bel­víz. Ki kell szántani, kukoricát kell helyébe vetni! A vizet em­lítve nemcsak pusztító, de él­tető erejéről is szólni kell: a Szentlőrinci Állami Gazdaság például többek között a víznek is köszönheti, hogy az aszá­lyos időjárás ellenére is hek­táronként 350 mázsás burgonya- termést takarított be. A jó pél­dára érdemes figyelni, az ön­tözés ma már a korszerű me­zőgazdaság nélkülözhetetlen eszköze. Végezetül érdemes szólni a szocialista munkaversenyben rejlő tartalékokról. Ezek azon­ban csak akkor segíthetik ha­tékonyan qazdasági életünket, ha a felajánlások összhangban vannak a néaaazdasági ter­vekkel, gazdaságunk egészé­nek érdekeivel. Nincs szükség rekordtermelésre például azok­ban az ágazatokban, melyek gazdaságtalanul, korszerűtlen, alig keresett termékeket állíta­nak elő. Az olykor túl sok tehetetlen­ségi nyomatékkai terhelt gaz­daságunk sikerrel kezdte az 1977-es esztendőt: meglódult az ipari termelés, reménykel­tők mezőgazdasági területeink. Elbizakodottságra természete­sen semmi okunk, az idei nagy­ra szabott feladataink elvégzé­séhez sok még a tennivalónk, gondoknak sem vagyunk híján. Csak széleskörű összefogással háríthatjuk el az akadályokat, ebből a pártmunkásoknak oroszlánrészt kell vállalniuk. Erről tanácskoztak tegnap Pé­csett, a megyei pártbizottsá­gon Baranya városi és járási pártbizottságain dolgozó, gaz­daságpolitikával foglalkozó pártmunkások. Az értekezlet munkájában részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Csak nagyon röviden tekin­tettek vissza az elmúlt eszten­dőre a tanácskozás résztvevői, annál több szó esett 1977-ről. A maqyar ipar termelésének 6 százalékos emelése alapvető feladat, ezzel egyenrangúan fontos azonban exportunk nö­velése. A cél tehát adott, a hozzávezető út a termékszer­kezet módosítása, a munka­erő maximális kihasználása, hatékony munka- és üzemszer­vezés, a termelékenyséq eme­lése. Baranya megye vállalatai a népgazdasági terveket és sa­ját középtávú elképzeléseiket is figyelembevéve terveztek 1977- re. A gépipar termelésének gyors —, 9—10 százalékos emel­kedése várható. Az elmúlt esz­tendőben is hasonló volt. A könnyűipar a múlt évi mérsé­kelt fejlődése után 5 százalék­kal kívánja termelését növelni. Ez természetes is, hiszen az idén már egész évben üzemel a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat új mohácsi gyára, új ter­melőkapacitásokkal gazdagodik a Pécsi Kesztyűgyár és Bőr­Lombosi J.

Next

/
Thumbnails
Contents