Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-28 / 58. szám

m ígéretes pálya előtt Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Zalaegerszeg: Bővül a Ganz Alkatrészgyártó, úgymond „kisegítő" üzemként jött létre a hatvanas évek közepén a Ganz MÁVAG zalaegerszegi gyáregysége, mely azóta már a megye gépiparának egyik bázisüzeme lett. Amellett, hogy a nagyvállalat különböző gyár­egységeinek készítenek komp­lett szerelvényeket — Zalaeger­szegen készülnek például a motorvonatok homlokfalai, olaj- és vízhűtői — a megyé­nek szükséges vasszerkezeti munkák v nagyrészét is ők vég­zik el. A tervidőszak végétől Zalá­ban gyártják például a csap­ágy tokokat, a motorvonatok e kényes szerkezetét is. Az évi mintegy 2500 darabos igény ki­elégítésére új csarnokot építe­nek a gyáregységben. A 2000 négyzetméteres immáron har­madik nagy forgácsoló csarnok jövőre kezd termelni. A közel 200 millió forint ter­melési értéket képviselő megye- székhelyi üzemben a későbbiek­ben újabb rekonstrukciós ter­vek valósulnak meg: ezer személyes szociális létesítmény s üzemi kultúrház is épül. 1980-ig a fejlesztés összege el­éri a 100 millió forintot. K. G. T öbb mint hat száza­lékkal csökkent 1976- ban országosan a közúti balesetek száma — álla­pította meg legutóbbi ülé­sén a Minisztertanács. A közlekedés biztonságának erösitése egyaránt érdeke a gépjármüvekkel közleke­dőknek és a gyalogosok-" nak. Jelentőségét igazolja, hogy ilyen magas kormány­zati fórum foglalkozott helyzetével. Néhány éve még csak annak, hogy a közlekedés biztonságának érdekében szélesebb társadalmi ösz- szefogás jött létre, mely­ben a rendőri szerveken kívül nagy számban részt vállaltak intézmények, vál­lalatok, társadalmi szerve­zetek. Azok az eredmé­nyek, melyeket a számok igazolnak, bizonyítják, hogy erre az összefogásra nagy szükség volt. Legjob­ban az új KRESZ beveze­tése kapcsán tapasztalhat­tuk ezt, amikor a legkü­lönbözőbb lehetőségek se­gítségével sikerült e fontos jogalkotást megértetni mindazokkal, akik szemé­lyükben felelősek az utak biztonságáért. /K z elmúlt héten tar- tóttá tanácskozását a megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács. A megyei tapasztalatok örvendetesen megegyeznek az országos­sal. Baranyában az el­múlt évben, 1975-höz vi­szonyítva, 780-ról 686-ra csökkent a közúti balese­tek száma, ezen belül 19 százalékkal a halálos ki- menetelüeké. A baleseti adatok azon­ban arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a biztonság további fokozása érdeké­ben van még mit tenni. A Minisztertanács ülése, a megyei tanácskozás egy­aránt hangoztatta, hogy a közlekedési baleseteket ki­váltó okok között változat­lanul találkozhatunk azok­kal a jelenségekkel, me­lyekre évek óta figyelmez­tetnek az illetékesek. A leggyakoribb baleseti ok az elsőbbség meg nem adása, ezt követik: az előzés szabályainak be nem tartása, a gyorshaj­tás. Változatlanul magas azoknak a közlekedési bal­eseteknek a száma, melye­ket a szeszes ital fogyasz­tása váltott ki. Tanulságos, hogy elég sok esetben okozója a balesetnek gya­logos, s a gyermekbalese­tek száma is elég magas. A megyei Közlekedés- biztonsági Tanács legutóbbi ülésén újabb propagandaanyagokat osz­tottak ki a résztvevők kö­zött. Örömmel üdvözölhet­jük, hogy ezek között több olyan volt, mely a gyer­mekek figyelmét hívja fel a biztonságos közlekedés szabályainak betartására. Tavaszodik, megjelennek újra az utakon a kerék­pározó gyerekek. Igaz, hogy rájuk vigyázni köte­lessége minden gépjármű- vezetőnek, de sok váratlan balesetet megelőzhetünk azáltal, ha ők maguk is körültekintőbben, óvato­sabban közlekednek. Szükség van arra, hogy a társadalmi összefogás a jövőben is segítse a la­kosság tájékoztatását, fo­kozza a felvilágosító tevé­kenységet, javítsa a közle­kedési morált, hogy még nagyobb legyen a bizton­ság az utakon! Mitzki Ervin emlékeztek XI. Csertetői emléktúra A bányász­mártírokra „a sortűz éles csattanóssal dörren; lerogy a földre Hegedűs, a Fertig, majd Keller is. A csertetői rögre a bányászok piros vére patakzik.” (Pákolitz l.r Csertető) kezdte el tanulni, ötéves ko­rában. Több ízben koncertezett már, egyebek közt a Zeneaka­démián is. Mint kérdésünkre elmondotta, pódiumkész reper­toárja igen széleskörű, tema­tikában, műfajilag egyaránt. Sokat szeretne koncertezni és tanítani is, ami szerinte egy előadóművész számára mindig fontos és nagyon tanulságos munka. A fiatal művésznő szép és ígéretes pályaív lehetősége előtt áll: pécsi bemutatkozása erről tanúskodott. (w. e.) Sebőék a DMK-ban Zsúfolt volt mindkét napjuk. Szombaton este a Tanárképző Főiskolán adtak műsort, vasár­nap délelőtt pedig a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­jában filmeztek. Délután, a Doktor Sándor Művelődési Központban megrendezett tánc­ház népes tábora előtt ját­szottak ismét. Ötödik alkalommal látoga­tott Pécsre a Sebő együttes. Négyen jöttek el: Sebő Ferenc, Halmos Béla, Sebestyén Már­ta és Nagy Albert. Az ötödik, Irri Péter, vizsgái miatt kény­telen volt a fővárosban ma­radni. Annyi hangszeren, játszanak, hogy nehéz lenne felisorolni. Csupán néhány ízelítőül: te­kerőlant, citera, hegedű, gitár, dob, furulya. Valamennyien énekelnek. Repertoárjukban1 magyar és a szomszédos né­pek zenéje, valamint megze­nésített versek szerepelnek: Jó­zsef Attila, Szécsi Margit, Nagy László, Weöres Sándor, Csoóri Sándor verseit zenésítik meg legszívesebben. — Kettős feladatunk van — mondta Halmos Béla. — Gyűj­tés, a népzene rendszerezése, lejegyzése. A másik: a zené­szek és táncosok képzése. Le kell raknunk az alapokat, hogy a táncház ne csupán divat legyen . . . ► H. T. A mostani február utolsó vasárnapjának reggelén Vasa­son — ahol 1937. február 23- án 265-en maradtak a bánya mélyén, hogy kiharcolják a na­gyobb darab kenyeret, — 252 fiatal gyülekezett a hagyomá­nyos, immár tizenegyedik cser­tetői emléktúrára. 36 csapat indult az idén; mindegyikben két szénbányász ifi, egy Stein- metz-munkásőr, egy komlói vá­rosi kiszista, egy ércbányász­fiatal, egy katona a Petőfi- laktanyából és egy szovjet ka­tonafiatal volt. Hideg szél sö­pört végig Csertetőn — hol volt e reggelen a tavasz ígé­rete? — amikor a csapatok egymásután megjelentek és futottak a piros zászlócskákkal kijelölt úton az emjékműhöz tiszteletadásra. A csapatok ér­kezésével egyidőben helyezték el a kegyelet virágait a szür­ke vasbeton emlékmű előtt a Szénbányák párt- és gazdasági vezetői, a KISZ, a munkásőr­ség, a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet hadsereg kép­viselői. És elhelyezték a mártír­emlékmű talapzatánál a ma­guk kis csokrát. Peti János, a Puskin Művelődési Ház dolgo­zója és ifjú felesége, Laki Má­ria, akik szombaton kötöttek házasságot. Az emléktúra nemcsak a fu­tásból áll, a versenyző csapa­tok összemérték tudásukat lö­vészetben, gránátdobásban és természetesen kulturális és po­litikai kérdésekben is. A verseny a Puskin Művelődési Házban ért véget, ahol délután dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára emlékezett meg a csendőrsortűz áldozatairól, majd Lázár László, a Szénbányák KISZ-bizottságának titkára, hir­dette ki az eredményt. Első lett az északi bánya- és brikett­üzem KISZ alapszervezetének csapató, jutalma egy külföldi utazás, második lett a Zobák- bányaüzem szenes KlSZ-alap- -szervezetének csapata, jutalma egy belföldi utazás, harmadik pedig a kutatási osztály KISZ- alapszervezetének csapata lett, ők tárgyjutalmat kaptak. H. I. Tegnap, február 27-én, vasár­nap délelőtt Siklóson tartották meg az új Baranya megyei amatőr bemutató rendszer első körzeti bemutatóját. A villányi nemeztiségi népdalkör, az alsó- szentmártoni cigányegyüttes, a magyarbólyi néptánc-csoport és Páva-kör, a siklósi vegyeskórus valamint (képünkön) a siklósi járási művelődési központ fú­vószenekara lépett műsorával a közönség elé. A legsikereseb­ben szereplő együttesek tovább jutnak az április—májusban sorra kerülő járási bemutatóra. Márciusban Sellyén, Bolyban, Véménden, Somberekén, Mohá­cson, Somogyapátiban, Hida­son, Szentlőrincen, Komlón és Pécsett tartanak körzeti, illetve kerületi (városi) amatőr művé­szeti bemutatókat. W. E. Tokió-. Megérkezett a díj — egyébként összesen kilencet osztottak — nyert. A tengeren túlról most megérkezett az ok­levél és a díj — a képen lát­ható remek kis bronzszobrocs­ka. M. Z. Hírt adtunk már róla, Tokió­ban, a tizedik amatőr nemzet­közi filmfesztiválon, amelyen 18 ország 62 amatőr filmese vett részt, a pécsi Pattantyús József keramikus művész Párosító cí­mű animációs filmje nagydíjat Budapest: Enyhüli az árvízveszély Árvízvédelmi szempontból ja­vuló helyzetről tájékoztatták va­sárnap délután az Országos Vízügyi Hivatal központi ügye­letén az MTI munkatársát. A Tisza Tiszaberecelnél tető­zik, innen az országhatárig ter­jedő szakaszán áradásban van. Emiatt a Tiszán a Bodrog és a Sajó torkolata közötti részen másodfokú, a Sajó és a Hár­mas-Körös közötti szakaszon harmadfokú, lejjebb — az or­szághatárig — elsőfokú a ké­szültség. Apad a Tisza vala­mennyi mellékfolyója; egyedül a Hármas-Körös torkolatánál egy rövid szakaszon emelkedik a víz, mérsékelten. A Sajónál és a Hernádnál — az elmúlt napok folyamatos vízálláscsök­kenése folytán — lényegesen enyhült az árvízveszély. A Bod­rog változatlanul magas víz­állású, bár a határhoz közeli szakaszon mérsékelt apadás kezdődött, ettől eltekintve azon­ban a Bodrog mentén harmad­fokú a készültség. Apad az Ipoly, így ott is már csak má­sodfokú a készenlét. MTI Őszinte sikerrel, meleg, szív- zől jövő tapsok közepette mu­tatkozott be a tegnap délelőtti Csontváry-matinén egy fiatal hegedűművész: Szilvásy Viktó­ria. Műsorát: Tartini g-moll (Ördögtrilla) szonátája; Bach d-moll partita; Paganini Mó- zes-lantázia és Ravel Tzigane c. darabjainak előadását tisz­ta hegedűhang; világos, átgon­dolt értelmezés, magabiztos technika, egyszerűség és mű­vészi igényesség jellemezte. (Zongorakíséretét Bodó Árpád látta el hasonló igényességgel). Szilvásy Viktória 1976 tava­szán szerzett művésztanár dip­lomát a Zeneművészeti Főisko­lán. Ősz óta Pécsett, a Zene- művészeti Főiskola Pécsi Ta­nárképző Intézetében tanít. Muzsikuscsaládból származik. Édesapja csellista, édesanyja hegedűs az Állami Hangver­senyzenekarban. Nagyapja he­gedűtanár, a hangszert nála Különös ismertetőjele nincs, hacsak az nem, hogy nagy busa feje, dús sörénye és négy patás lába van. Ukraj­nából érkezett vasúton ló­társaival együtt, december­ben. Amíg Baranyába ért sok száz kilométeren keresztül csattogtak a váltók a vasúti kocsi acélkerekei alatt. Talán már útközben, talán csak ak­kor, amikor a pécsváradi ál­lomáson újra szilárd és moz­dulatlan talajt érzett a lába alatt, tört ki belőle a sza­badságvágy. Táguló orreim- pába harapott a friss, téli levegő, utazás közben el­gémberedett lábai futásra lendültek: kitört szelíden vá­rakozó társai közül. A táj is­meretlen volt, de a szabad­ság, a rohanás ismerős. A meglepett állatgondozók nem tudták megakadályozni szö­kését, sőt utolérni sem voltak képesek. Segítség Budapestről Azóta szabadban és sza­badon él. Befogni eddig nem lehetett, mert rendkívül óva­tos és fürge. Menekül az em­berek elől, de egyébként sze­líd. Együtt legelészik egy juh- nyájjal, de az állatbefogók nagy csalódására az akolba nem hajlandó besétálni. A számos sikertelen befogási kísérlet után az állatbefogók a Budapesti Állatkert segít­ségét kérték. A Pestről érke­zett két állatorvos januárban a Palmer állatbelövő puská­ból több robbanó kábító töl­tetet lőtt a szökött ukrán lo­vacskára. Három-négy lövés el is találta, de ez csupán enyhe bódultságot okozott és elmenekült. Erősebb kábító szérumot nem mertek alkal­mazni, nehogy elpusztuljon az állat. Lovak számára még nincs megfelelő szérum ki­kísérletezve, eddig nem is volt rá szükség. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen most kísérleteznek lovaknál alkalmazható szérum előállí­tásán, amelyet számszer-íjjal lehet célba juttatni. Ha ezt a szérumot sikerül hamar elő­állítani, a szabadságvágyó ukrán lovacska megmenekül. Ha nem, akkor sajnos le kell lőni, nehogy megdézsmálja a tavaszi vetéseket, de legin­kább azért, nehogy agyon­hajszolják a befogására ön­tevékenyen vállalkozó „cow- boyok". D. I. Hétfőtől hétfőig Biztonságot az utakon! Siklós, Körzeti bemutató □Hétfői

Next

/
Thumbnails
Contents