Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-26 / 56. szám
2 Dunántúlt napló 1977. február 26., szombat A földtulajdon és a földhasználat időszerű Halász Péter, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője pénteken tájékoztatta az .újságírókat a földtulajdon és a föld- használat időszerű kérdéseiről, s az idevonatkozó új szabályozásról. Az 1977. január 1-én életbe lépett rendeletek, rendelkezések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megművelésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény összehangolása a hatályba lépése óta megjelent más (in- gatlonnyilvántartási, hasznosítás, földrendezési, földfelajánlási) jogszabályokkal. Megváltozott jogszabályok Az állami földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeti használatban lévő állami föld 1977. január 1 -töl nem kerülhet szövetkezeti tulajdonba. A jövőben o termelőszövetkezeti használatban lévő belterületi földet is csak at állam javára lehet megváltam, s a belterületi föld a jövőben csak az állam tulajdonába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulajdon védelme érdekében a tsz a tulajdonában lévő földjét a jövőben csak szocialista szervezet részére ruházhatja át. Egyidejüleq hatályát vesztette az a rendelkezés, amelynek alapján a tsz használatában, de kívülállók tulajdonában lévő belterületi és zártkerti földet mentesíteni lehet a kötelező megváltás alól. Hasonló meggondolásból a szövetkezeti földhasználat zavartalansága érdekében tiltják meg az új jogszabályok a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok tulajdonában lévő, de a szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó, nem személyi tulajdonú földek elidegenítését. A jogszabályok arra kötelezik a tsz-eket, hogy valameny- nyi földjüket megműveljék. Ez a kötelezettség a nagyüzemi- leq nem hasznosítható földjeikre is vonatkozik. Ezért, ha a tsz a tulajdonában lévő földjét sem nagyüzemileg, sem háztáji vagy illetményföldként, sem tagjai vagy alkalmazottai részére való tartós használatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nélkül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átadni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a földfelajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása lehetővé teszi, hogy a mező- és erdőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek földjeit az érdekeltek megegyezése alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tudnak megegyezkérdései Sajtótájékoztató a MÉM-ben ni, de a széttagolt földek ösz- szevonása népgazdasági érdekből indokolt, akkor a föld- rendezést hatósági közreműködéssel is végre lehet hajtani. 1977. január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állampolgárok részére való eladásának megtiltásával egyidőben a tartós földhasználat bevezetésével lehetővé teszik a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek hasznosítását. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a tanácsok a zártkerti és zártkertté kijelölhető külterületi, más módon nem hasznosítható állami földeket magánszemélyek, szakcsoportok, üzemi és egyéb közösségek használatába adják tartósan, legalább 50 évre. A tsz a háztáji és illetményföldön kívül is engedhet át tagjainak és alkalmazottainak nagyüzemileg nem hasznosítható földet tartós használatra. Hasznosítható földterületek Az utóbbi időben mind több érdeklődő fordul a különböző szervekhez olyan kéréssel, hogy hol, mikor és miként lehet állami földet tartós használatba kapni. A hivatal vezetője ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: a jogszabályokban a földek tartós használatba adásának az az alapvető célja tükröződik, hogy a földek művelése megoldódjék, és megteremtődjön a termelési biztonság. A használatba adott földekét rendeltetésüknek megfelelően, mezőgazdasági, kertészeti termeléssel kell hasznosítani, és nem lehet lakó-, vagy üdülőteleknek tekinteni. Ezért a csak időlegesen mezőgazdasági, kertészeti műveléssel hasznosítható belterületi földeket- továbbra is csak rövidebb időre lehet használatba adni. A tartós használatba adható külterületi állami földeket a helyi tanácsok jelölik ki, és az ezzel kapcsolatos összes tájékoztatásban ők illetékesek. Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetésszerűen hasznosítsanak, ezt juttatják kifejezésre a földvédelmi jogszabályok rendelkezései, amelyek kötelezően előírják a földek megművelését, és az ezt elmulasztókkal szemben szankciók alkalmazását teszik lehetővé. A MÉM a parlagterületek művelésbe vonására már tavaly egész sor intézkedést tett, ennek nyomán 1976 második félévében a földhasználók művelésbe vonták az addig kihasználatlan területeik jelentős részét. De további erőfeszítésekre van szükség. Ezért a jövőben még szigorúbban megkövetelik! a rendelkezés végrehajtását és következetesen eljárnak a föld művelését elmulasztókkal szemben. Az érintett üzemekben segítséget adnak a földhasrnosítási tervek készítéséhez is. Állam- igazgatási Főiskola létesül Az államigazgatási munka korszerűsítéséhez mind több, jól felkészült szakemberre van szükség; ennek érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott Államigazgatási Főiskola létesítéséről. Az Államigazgatási Főiskola az 1978—79-es tanévben kezdi meg működését. A főiskola feladata a tanácsi és más államigazgatási munkakörök betöltésére alkalmas igazgatási szakemberek képzése. A tanulmányok befejezését követően sikeres államvizsgát tett hallgatók főiskolai oklevelet kapnak. A végzett hallgatók tovább folytathatják tanulmányaikat a tudományegyetem állam- és jogtudományi -karán. A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Bűnözés 1976-ban • A legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény • Ügyészi intézkedések a törvényesség érdekében Pénteken sajtótájékoztatón ismertette dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözés 1976. évi alakulását és az ügyészi munka során szerzett legfontosabb törvényességi tapasztalatokat. Mázaszászvár újtelepén modern, összkomfortos bányászlakásokat épített a mázaszászvári tanács. Az új lakásokat a bányaművelés során károsult házak helyett építették. Javulás várható a zöldségfronton Növelni kell a mező- gazdasági termelést Baranyában is elmaradt a tervezett négyszázalékos növekedéstől a mezőgazdaság termelési értéke. A termelési költségek nagyobb arányban emelkedtek, mint az árbevételek, — összegezte az elmúlt esztendő munkáit dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tegnap a mezőgazdasági üzemek főagronómusainak, főállattenyésztőinek megtartott értekezleten Cserkúton. A tavalyi szárazság a búzának kedvezett. Amennyivel többet hozott a búza, majdnem annyit elvitt a kukorica. Számokban kifejezve: 300 millió forintot adott a megyének a gabona, a kukorica betakarítását ugyanakkor 150 millió Tisztát wellmr, reitcfa* ház'* Idén nyolcvanezer lakóház nyerte el a „Tiszta udvar, rendes ház” kitüntető címet Baranyában. A megye általános és középiskoláinak 74 százaléka, a termelőszövetkezetek 72 százaléka volt tiszta, A 314 község közül 124 kapta meg a „Tiszta község" kitüntető címet. A városok közül Komló. Mohács és Szigetvár kiemelkedő. Pécs sajriös nincs a tiszta városok listáján. — Ezek az adatok jobbak, mint a tavalyiak. Az 1976- os év a „fordulat éve” volt a Vöröskeresztes-mozgalom- ban — mondja Balázs József- né, a Baranya megyei Vöröskereszt titkára. — A Vöröskereszt már nem egyedül szervez. A Népfront, a KISZ és a tanáccsal kialakult jobb együttműködés is részese a kiváló eredményeknek. De az aktivisták felkészítése és a Értékelték a tisztasági mozgalmat Baranyában tanfolyamok szervezése is jobban halad; emellett sokat jelentettek az anyagi beruházások: az üzemi konyhák. fürdők, pihenőhelyek, korszerűsítése is. Kiemelkedő eredményeket értek el az állami gazdaságok a tisztasági mozgalomban. Közel egy évtizede kapcsolódtak be a Vöröskereszt által szervezett rendezvényekbe. A mezőgazdasági üzemegészségügyi hetek, illetve üzemegészségügyi hónapok keretében már hagyományai vannak a környezet- védelmi munkának, az egészséges élet- és munkakörülmények megteremtését segítő társadalmi tevékenységnek. Baranyában 7 állami gazdaság nyerte el a „Tiszta állami gazdaság” címet. A mozgalom feladatait a bó- lyi, szigetvári és a bikali állami gazdaság teljesítette legjobban. Helytálltak a környezetvédelemben, a véradómozgalomban. a tanfolyamok szervezésében. A Bólyi Gazdaság azzal is élen jár, hogy dolgozói részére minden munkahelyen korszerű öltözőket és fürdőket létesített. G. M. forintos mínusszal zárták. A takarmánynövényekből sem érték el a kívánt mennyiséget és ez kihatott az állattenyésztésre is. Mezőgazdaságunk csak 70 százalékban tudta ellátni zöldségből a megyét, a különböze- tet más megyékből kellett beszerezni. Ennek két oka volt, részint csökkent a termőterület, részint a növények erősen megsínylették a szárazságot. Az állattenyésztés összességében 5 százalékos veszteséggel zárta az 1976-os esztendőt. Baranyában a mezőgazdasági üzemek 855 millió forintot ruháztak be tavaly. Az idei feladatokról szólva dr. Baracs József hangsúlyozta: minden alap megvan a termelés csaknem 8 százalékos növelésére. A megye mezőgazda- sági üzemeinek megközelítően 700 millió forintos többlet termelési értéket kell produkáltok az 1975-ös esztendőhöz viszonyítva. Jól telelt a búza, minden remény megvan a tavalyi jó eredmények elérésére. Kukoricából 55 mázsás, cukorrépából 400 mázsás hektáronkénti átlagterméssel számolnak. Burgonyából 20 százalékkal többet, 220 mázsát kívánnak betakarítani egy hektárról. Javulás várható a zöldségfronton. A megye termőterülete 14 százalékkal nőtt, 900 hektáron termelnek zöldségféléket idén a nagyüzemek. Elsődleges feladót a takarmánytermesztés fejlesztése. Több gondot kell fordítani a rétekre és legelőkre, a meliorációra. A telepek jobb kihasználásával, megfelelőbb takarmányozással a sertésállomány növelését és a tejhozam fokozását tűzték célul. Az egy tehénre eső megyei átlagot 3100 literre kívánják emelni. A feladatok megvalósítását a megye 70 millió forinttal támogatja. A Moszkvai Rádió hallgatóinak pécsi klubja A Moszkvai Rádió első magyar nyelvű adása 1932. október 1-én hangzott el. Hallgatói Baranya megyében már akkor is voltak, és tettük politikai kiállásnak is számított, hiszen ezzel is segítették a magyar és a szovjet nép kölcsönös ro- konszenvének, majd barátságának kialakulását. Az „idős hallgatók" száma ma már nagyon kevés. Egyik közülük Iván Ferenc, a Pécsi Hőerőmű mérnöke, aki 1944 márciusától hallgatja rendszeresen a Moszkvai Rádió magyar műsorát. Február 25-én Iván Ferenc és társai alakították meg a Moszkvai Rádió magyar adásait hallgatók pécsi baráti klubját a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának kezdeményezésére. Jelen voltak az Uszty-llimszk-i cellulóz kombinát építkezésén dolgozó baranyai fiatalok hozzátartozói, akik egyébként a Moszkvai Rádió magyar adásain keresztül váltanak üzenetet a Szovjetunióban dolgozó férjjel, fiúval, családtaggal. A klub a magyar—szovjet barátság ápolására jött létre. Programjában szerepel egyebek között a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának megismerése. Szerveznek élménybeszámolókat, megemlékezéseket, közösen hallgatnak rádiót és meghívnak kom- szomolistákat is. A magyar adás mindennap hallható este 19—19.30 között a 49 méteres rövid és a 257 méteres közép hullámhosszon, valamint 21—22 óráig a 41 és 49 méteres rövid- és a 257 méteres középhullámon. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az ország törvényességi helyzete továbbra is jó, a jog- alkalmazásban nincsenek szélsőségek. Az ügyészség munkájának középpontjában a törvényesség maradéktalan biztosítása, az állam erősítése, a szocialista tulajdon és a szocialista szervezetek védelme, segítése, az állami és állampolgári fegyelem szilárdítása, s méginkább a törvénysértések megelőzésének elősegítése áll. Egy-egy esztendő bűnözési helyzetének kialakulása csak akkor ad reális képet, ha a statisztikai adatokat hosszabb időszak tükrében vizsgáljuk — mondta a legfőbb ügyész. Hazánkban az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma az elmúlt 12 évben 1969-ben volt a legalacsonyabb (110 622) és 1976-ban a legmagasabb: 129 424. A tavalyi adat 1975- höz képest 7.1 százalékos emelkedést jelent. A bűncselekményeket tavaly 83 655-en — a megelőző évinél mintegy 3.5 ezerrel többen — követték el; itt az emelkedés kisebb (3.2 százalék), mint a bűncselekmények számának szaporodásánál. Ismeretlen tettesek az elmúlt évben 25.5 ezer bűncselekményt követtek el. A bűnözés krónikájában évről évre a vagyon elleni bűn- cselekmények jelentik a legnagyobb fejezetet. Tavaly az ösz- szes bűnözés 57,1 százaléka ilyen bűncselekményekből adódott. Az elmúlt 12 év alatt a társadalmi tulajdonban bűncselekményekkel okozott kár 1976- ban volt a legnagyobb; több mint 260 millió forint, 43.4 százalékkal több, mint 1975-ben. Mintegy 400 ilyen bűncselekménnyel 100 000 forintnál nagyobb kárt okoztak. Még súlyosabb adat, hogy az 1975. évi 36-tal szemben 1976-ban 68 olyan bűncselekményt lepleztek le, amelyek esetenként (nem egyszer több év alatt folyamatosan elkövetve) félmillió forintnál nagyobb kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Elsősorban sikkasztással, csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel, valamint jogtalan elsajátítással elkövetett bűncselekmények ezek. Az állampolgárok javait károsító bűncselekmények mTnt- egy 118 millió forint kárt okoztak, 229 esetben 50 000 és félmillió forint közt alakult a kár összege. A vagyon elleni bűncselekmények után a közlekedési bűn- cselekmények jelentik az összes bűnözésen belül a második legnagyobb kategóriát. Tavaly az összes bűncselekmény 16 százaléka volt a közlekedéssel kapcsolatos, összesen 20 646 közlekedési bűncselekményt követtek el, ebből 14 763 ittas állapotban történt járművezetés volt. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 5.3 százalékkal emelkedett tavaly a megelőző évihez képest. Külön kiemelte a legfőbb ügyész, hogy Magyarországon az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények az 1965—1976. közötti időszakban minden évben az összes bűncselekményeknek csupán 0.2 százalékát tették ki. Ezekből az adatokból teljes bizonyossággal következtethetünk államrendünk szilárdságára. A törvényesség érdekében tett fontosabb ügyészi intézkedések kapcsán dr. Szíjártó Károly elmondta, hogy ügyészi vizsgálatok alapján a különféle szervek törvénysértő döntései ellen 878 óvást, panasz alapján 236 óvást, törvénysértő gyakorlat megszüntetése végett vagy valamely szerv mulasztása miatt 2340 ügyészi felszólalást nyújtottak be.
