Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-26 / 56. szám
1977. február 26., szombat Dünantnit napló 3 A KSH megyei igazgatóságának jelentése Tartalékok a mezőgazdaságban (II.) Energiatakarékisság f ■11 I r | | | (Folytatás az 1. oldalról) Az állatállomány a szarvas- marha kivételével mérsékelten növekedett. A szarvasmarhaállomány 1,4%-kal kevesebb, a sertésállomány 9,4%-kal több volt év végén az egy év előttinél. Baranya megye lakónépessége 1976. végén — előzetes számítások szerint — 433 ezer főre tehető. Az egy év alatti ezer fős növekedést főként a természetes szaporodás biztosította. \Az élveszületések száma 1976-ban mérséklődött. A nem végleges adatok mintegy 7400 újszülöttről adnak számot, s ez 400-zal kevesebb az 1975. évinél. Változatlan vásárlóerő A lakosság központi forrásból származó készpénzbevételei 1976-ban meghaladták az egy évvel korábbit, azonban az áremelkedéseket figyelembe véve a lakosság vásárlóereje lényegében nem változott. Az egyéni, ill. a családi jövedelmek változását feltehetőleg a korábbiaknál nagyobb mérvű differenciáltság jellemezte. A lakosság összes készpénz- bevétele 4,2%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A munkabérek összege 5,5°/0- kai nőtt, az egyéb személyi kifizetések 2,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A kifizetések ilyen mérvű növekedése az átlagos havi kereseteknek minteqy 4—6%-os emelkedésével járt együtt, ami megfelel az V. ötéves terv célkitűzésének, mely szerint a vállalatok és nem mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak keresete éves átlagban 4,5—5,0%- kal növekedhet. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete az iparban 5,2%-kal. az építőiparban 4,8%-kal volt nagyobb az előző évinél. A mezőgazdasági munkából származó lakossáqi bevételek 2,2%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A termelő- szövetkezetek munkadíjkifizeté- se nem változott lényegesen, az alkalmazottaknak kifizetett munkabér összege viszont kevesebb volt, mint 1975-ben. A kiskereskedelmi (és ezen keresztül fogyasztói) áremelkedés a tervezettnél valamivel nagyobb mérvű volt. A kiskereskedelmi árszínvonal országos átlagban 5,3%-kal nőtt, ezen belül — a húsfélék és az idényjellegű élelmiszerek drágulásából eredően — legjelentősebben a bolti élelmiszerek átlagára emelkedett, 6,7%-kai. Az összfogyasztáson belül viszonylag kis súlyt képező, de alapvető fontosságú idényjellegű élelmiszerek árszínvonala Baranya megyében 22%-kal emelkedett. A kedvezőtlen időjárás és a termelési problémák miatt az ún. zöldáruk közül csak burgonyából sikerült az előző évihez hasonló felhozatalt biztosítani, a zöldség- és gyümölcsfélékből egyaránt 13%- ikal kevesebb került a boltokba és a piacokra. Az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak a burgonya és a zöldségfélék, melyeket a boltokban 21, ill. 28%-kal, a piacokon 32, ill. 47%-kal magasabb áron kínáltak. Az év utolsó harmadában nemcsak az áruellátás javult, hanem ármérséklődés is mutatkozott. Az iparcikkforgalom 1976-ban igen kis mértékben,emelkedett. Ezen belül a ruházati értékesítés 2,6%-kal kisebb volt a tavalyinál. A mérséklődő kereslet a viszonylagos kielégítettség mellett megnövekedett igényességgel, az ez évi lassúbb jövedelemkiáramlással és más oldalról — főként a konfekcionált termékeknél — a magas árakkal hozható összefüggésbe. A tartós fogyasztási cikkek nagy részénél visszaesett a forgalom, vagy hasonló volt a múlt évihez. Kevesebb hűtő- szekrény, jármű — főként személygépkocsi, magnetofon és gáztűzhely került a vásárlókhoz, és nem változott a porszívó, a hagyományos mosógép, és a bútor forgalma. Baranya megyében az előző évről áthúzódó 115 lakással és 329 nyaralóval együtt összesen 3072 lakás épült az elmúlt esztendőben, 71-gyei kevesebb, mint 1975-ben. Az 1976-ban használatba vett összes lakás 29,1%-a épült állami erőből, ez az arány alacsonyabb a korábbi esztendőkénél. Pécsett 1371 lakás készült el, több, mint az előző évben. Az állami erőből épített lakások aránya itt is csak 42,2%, kevesebb mint a többi megyei városban. A vidéki városok közül Komlón és Szigetváron több, Mohácson kevesebb lakás épült, mint egy esztendővel korábban. A falvakban épített lakások száma az előző évhez képest csökkent. Az elmúlt esztendőben 455 lakás szűnt meq a megyében, ezek 49%-a városi. Pécsett ezúttal kevesebb lakást bontottak le, mint az előző esztendőben. A településrendezés miatt megszűnt lakások aránya itt 77% volt. Az egészségügyi ágazatban a fekvőbeteg ellátás javításán volt a hangsúly. 1976-ban folyamatban volt az idegklinika rekonstrukciója, megkezdődött a szigetvári ideg-elme kórház építése, a Mohácsi Városi Kórház bővítése. A Harkányi Rheuma Kórház új szárnyának átadása — többszöri határidő módosítás után — 1977-re húzódik át. Ugyancsak késedelmet szenvedett a Megyei Gyermekkórházban az emeletráépítés révén történő 30 ágyas bővítés. Elkészült viszont — a rekonstrukciós munkák keretében — a Megyei Kórház sebészeti osztálya, amely egyúttal 20 ágy-szaporulatot is jelentett. Az egészségügyi alapellátás 2 új általános és 4 új gyermekorvosi körzettel gyarapodott. Az általános orvosi körzetek közül jelenleg 7 körzet betöltetlen (Mohácson, Komlón és 5 községben). Új bölcsődék, óvodák A bölcsődei hálózat 1976- ban 220 férőhellyel bővült. A beírt gyermekek száma 17%- kal több, mint egy évvel korábban. A bölcsődék megter- heltsége tehát növekedett, a kihasználtság 123%, az 1975. évi 117%-kal szemben. Az óvodák 1976, évre tervezett 900 férőhelyes fejlesztéséből 871 lépett be, ebből 490 Pécsett. A beírt gyermekek száma kisebb mértékben nőtt, mint a férőhelyeké, így az óvodák telítettsége, ha kis mértékben is, de csökkent. (1975- ben 117%, 1976-ban 115%). A megyeszékhelyen azonban 1975 óta húzódik egy 150 férőhelyes új óvoda átadása, éppen a Kertvárosban, ahol egyébként is a legnagyobb gondot jelenti a gyermekek elhelyezése. A IV. ötéves terv éveiben tapasztalt csökkenéssel szemben az általános iskolai tanulók száma közel 1%-kal növekedett. A nappali tagozatos 'középiskolai tanulók száma azonban a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. 1976- ban fcb. 4%-kal kevesebben, 8327-en kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Az általános iskolai hálózat Pécsett az új gyakorló iskola első ütemének elkészültével, 8 tanteremmel bővült. Egyidejűleg tornaterem, konyha és napközis foglalkoztató is létesült. Vidéken Harkányban épült 4 tanterem. 1976-ban a művelődési intézményi háttér is bővült. Ezek közül kiemeljük a pécsi önálló tv-stúdió megvalósulását, melynek jelentősége a megye határain is túlnő. Ugyancsak rangos létesítmény — az év közepén megnyílt — Vasarely múzeum, valamint — a mohácsi csata szabadtéri múzeum jellegű emlékparkja. A községekben 2 új művelődési ház épült, Kishajmáson és Magyarszéken, Bogádmindszenten pedig klub-könyvtár létesült, elkészült Pécsett a Balokóny ligeti Ifjúsági Park. Sok milliós beruházások A megye szocialista szektorában teljesített beruházások volumene 1976-ban az előző évekhez képrest kb. 5—6%-kal csökkent. Az utóbbi évek fejlesztéseihez mérten mégis jelentősek az elért eredmények. Közülük legfontosabb, hogy sok volt a befejezett beruházás. Az erőket elsősorban a negyedik ötéves terv időszakáról áthúzódó fejlesztésekre koncentrálták. Valamennyi népgazdasági ág állóalapja számottevően bővültek. Az 1976. évben üzembe helyezett legfontosabb létesítmények: Mohácsi Székgyár 88,5, Pécsi Kenyérgyár 85,0, Pécsi Szikra Nyomda 81,8, Autójavító üzem 40,0, porcelángyári rekonstrukció 206,2, Szigetvári Agrokémiai Központ 26,3, Pannónia Szálló 101,9, Konzum Rusztikus magyar szőnyeg a divat a fejlett lakáskultúrájukról ismert északi államokban. Annyi megrendelés érkezik Bolyba, hogy az ÁFÉSZ szőnyegszövő üzeme nem tudja kielégíteni az igényeket. Húszezer négyzetmétert készítenek évente. A hulladékanyagból készült szőnyegek igen rövid idő alatt „futottak be karriert". A parasztházban felállított szövőszékeken négy éve még torontáli szőnyegek készültek belföldre. Az eladási nehézséggel küszködő üzem már- már felszámolásra ítéltetett, amikor egy nyugatnémet sző- nyeggyáros magyar bérmunkásokat keresett. Az Artex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül jutott el Bolyra. Willi Paulig igénye az volt, hogy az általa Európában felvásárolt szövethulladékból szőnyeget szőjenek a bólyiak. Nagyszerűen ment minden 1975-ig. Ekkor azonban elfogyott a hulladék-anyag, nem tudott szállítani a megrendelő. A felfejlesztett bólyi üzem, hogy ne kerüljön ismét hullámvölgybe, lehetőséget keresett a talpon- maradáshoz. Útra keltek a bólyiak, felkeresték az ország valamennyi szék- és kárpitosipari vállalatát, kérve: legyenek partnereik, adjanak alapanyagot. Az eddig szemétre dobott bútorszövet-széleket, hulladékot megvásárolta az ÁFÉSZ, Bolyban pedig a szövőszékeken szőnyeggé „varázsolták". Mintakollekciót küldtek az 1975- ös frankfurti vásárra. A magyar sikert svéd, norvég, dán, Áruház 105,3, Sportcsarnok 77/ millió forint üzembehelye- zési értékkel. A felsorolt létesítmények többsége fontos gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását segíti elő. Az 1976-bam tovább folytatott, ill. megkezdett ipari beruházások nagyrészt exportfejlesztő indítékkal valósulnak meg. Az Egyesült Izzó, a Bőrgyár, a Kesztyűgyár beruházása? szocialista és tőkés piacon egyaránt értékesíthető termékek előállítására készülnek. Az elmúlt évben 979 millió Ft összegű tanácsi beruházást teljesítettek Baranyában, ezen belül a megyeszékhelyen 626 millió Ft-os fejlesztés valósult olasz és svájci megrendelés bizonyította. Ma már ötven szövőnőt és 20 bedolgozót, pontosabban előkészítőt foglalkoztat az üzem. Köztük igen sok fiatalt. Kitűnő munkaalkalom a~ környékbeli lányoknak, asszonyoknak. A jelentkező egy hónapig tanulja a fogásokat, ez- időre ezeregyszáz forintos biztosított bért fizet az ÁFÉSZ, utána pedig teljesítménye után viszi haza keresetét. Munka van. Százezer kilogramm hulladékot dolgoztak fel az elmúlt esztendőben, öt- venszer száz centiméterestől kétszózszor háromszáz centi-- méteres nagyságig készülnek szőnyegek. Valamennyi szövőnő egy kicsit tervező, egy kicsit művész is. Maguk döntik el: a különböző árnyalatú rongyokat milyen sorrendbe szövik színgazdag szőnyeggé. Huszonegy szövőszéken dolgoznak. Nyolc éve egy padláson heverő öreg szövőszékről lesöpörték a port s munkába állították. Egyúttal mintát vettek róla az ÁFÉSZ asztalosai, s „lekoppintották”. További fejlesztésre a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Három parasztházban dolgoznak. Szociális körülményeik sem megfelelőek. Ezért az ÁFÉSZ könnyűfémszerkezetes üzemcsarnokot építtet. Ide már vas- szerkezetű szövőszékek kerülnek, s miután ez nem igényel olyan erős fizikai munkát, le is ülhetnek a szövők. Minden valószínűség szerint még ebben az esztendőben elkészül az új csarnok. H. T. Ha bárki rátekint az állami gazdaságok térképére, meghökkentő benyomásokat szerezhet Igaz, néhol összefüggő foltokat is láthatunk ezen a térképen, így nagy táblát tükröz a Hortobágy, vagy egy régi állami birtok, Mezőhegyes, de mihelyt a Dunántúlra pillantunk — kivéve Lajta-Hansógot — sokkalta szakadozottabb a földek el- és megoszlása. Baranya, Somogy, Veszprém megye tájain, mondhatni, cikcakkokban ékelődnek egybe az állami, termelőszövetkezeti, s a térképen már föl sem tüntetett magónföldek, az ésszerűség leghalványabb kívánalmainak is- alig-alig engedvén. Természetesen mindez adottság. ha úgy tetszik, örökség a javából; a ma már mindössze 137 állami gazdaság a „szektor” létrehozásakor, 1948—49 táján ennél sokkal több volt, úgy 400-ra rúgott a számuk. Az összevonások még tavaly is folytatódtak —. nem tisztelvén a megyehatárokat. Ez azonban már nem megy simán. Olykor még a járási hivatalok is berzenkednek, ha „kicsúszik alóluk", (voltaképpen csak jelképes irányításuk alól) valamelyik állami gazdaság. Érthető, hogy mind az Állami Gazdaságok Országos Központja, mind az Országos Földhivatal helyteleníti ezt az alapállást, beleértvén a Mezőqazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, az említett szervek felügyeleti hatóságát is. Dr. Romány Pál miniszter például így fogalmazott egyik interjújában: „a megyehatár ne legyen szinte államhatár jellegű ... A közigazgatási egységek vezetői és maga a lakosság számoljon azzal: ezek az egységek ... nem pótolnak semmiféle természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi egységet. Hiú ábránd és szükségtelen olyan igénnyel föllépni, hogy valamennyi gazdasáqi szervezetünk illeszkedjék ezekhez a határokhoz". A miniszter egyik legfőbb tartalékunkat látja például a megyehatárokat sem respektáló földcserékben: a racionálisabban kialakított táblák révén csökkenthetők a szállítási távolságok, következésképpen tetemes energiaköltség takarítható meg, A Szigetvári Állami Gazdaság nemrégiben végrehajtott akciója — a földcsere. A csaknem tízezer hektáros nagygazdaság déli területe, a volt szentegáti gazdaság, rendezett, egységes: az 1970-ben befejeződött nagyléptékű meliori- zációs munkák megteremtették a feltételeit az intenzív növény- termesztésnek. Az északi területek azonban — a volt görös- gali gazdaság földjei — erősen tagoltak, több kisebb-nagyobb tábla a környező téeszek „szorításában” kevésbé alkalmas az erőteljes mezőgazdasági fejlesztésre. Ezeket az elszigetelt területeket szabadították ki, a termelési szerkezet lényegesen intenzívebbé vált. A szállítási útvonalak rövidültek, az üzemanyag- takarékosság s más előnyök jelentős haszonnal jártak. A gazdaság 1964 hektár földet adott át, melyből csaknem ezer hektár a szántó. A gazdaság a Somogyhárságytól keletre eső és a szentmiklósi tábláit adta át a mozsgói, illetve szentlászlói termelőszövetkezeteknek, a cserébe kapott földekkel kiegészítve Kishárságy körül mintegy háromezer hektáros homogén mezőgazdasági üzemet alakított ki. Korábban a 6'1970-es ÉVM- MÉM-PM rendelet szabályozta az állami tulajdonban lévő ingatlanok — főleg mezőgazda- sági területek — kezelési jogának átadását. Azelőtt is voltak persze önkéntes földcserék állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek között, az előbbiek inkább adtak, átvételre kevésbé hajlottak. Milyen megtakarítások kalkulálhatók ki? Világosan kitűnt: egy tagban lévő földön olcsóbb gazdálkodni! Nem pusztán áruszállítási gondokat lehet megoldani: munkaerő is megtakarítható ily módon. Mentényi Miklós, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója szerint gyorsabban lehetne előrelépni például a hajdúsági löszháton, ahol az új, tavaly megalakult agráripari egyesülés keretében lehetne megvalósítani ökonomi- kusabb rendezést. A Tiszántúlon is van néhány okút probléma, mint amilyen a Berettyóújfalui Állami Gazdaság. Egy számítás szerint az állami gazdaságok 640 ezer hektárnyi szántójából 60—70 ezer hektár lenne az ésszerűség jegyében „elmozdítható”. Persze akad „csakazértis” vonakodás, aminek föloldására most már — szeptembertől — van új jogszabály. A földrendezésekről szóló 1976. évi 23-as tvr., s a végrehajtásáról rendelkező 29/1976. IX. 2. MÉM számú rendelet megkönnyíti, sőt ösztönzi a földcseréket, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a megyei tanács kezdeményezzen földcseréket Az országos érdek, a mezőgazdaság további ésszerű fejlesztése azt diktálja: jól megfontoltan ugyan, de lépjenek a gazdaságok bátrabban erre az útra. S ha nem saját elhatározásból teszik, fogadják ebben a szellemben a megyei tanácsok kezdeményezését. Erre mondják, hogy — mindenkinek megéri. meg. Sikertermék — hulladékból Színgazdag szőnyegek a I r I ■ ■■ rr ■ ■ I rrf Paulig úr bérmunkásokat keresett Mintakollekció a frankfurti vásáron
