Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-21 / 51. szám
Hétfőtől Hétfőig Hatmilliárd forint A televízió szombat este sugározta a Tervek és lehetőségek című riportműsort, mely a megyei lapokkal együtt szervezett vitájának részbeni összegzése volt E vitában azt kutatták az újságírók, gazdasági vezetők, szakemberek: hogyan lehet enyhíteni népgazdaságunk munkaerőgondjait. A vita résztvevőinek többsége azt a következtetést vonta le, hogy egyre kevesebb a lehetőség új munkaerő felkutatására, azzal kell jobban gazdálkodni, ami van. Minden bizonnyal a kérdés vitája nem fejeződött be a szombat esti tv-riporttal, hiszen e gonddal továbbra is találkozni fogunk, a megoldást továbbra is kutatni kell. Nemrégiben hallottam, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1975-ben készített egy felmérést, hogy milyen értékű munkaerő esett ki a termelésből, s ennek összege hatmilliárd forint volt. A siklósi járási párt- bizottság megvizsgálta, hogy az elmúlt évben átlagosan hány munkanapot hiányzott egy dolgozó a termelésből; ötvennapos átlaggal találkoztak. Ennek nagyobb része az éves szabadság, elég magas volt a táppénzes napoké, s dolgozónként 6—7 nap volt az, amely értekezletek, hivatalos ügyek intézése miatt szaporította a hiányzó időt. Tanulságos dolgok ezeket a forintokat, napokat elemezni, kutatni, hogyan lehetne mennyiségüket csökkenteni. A jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem javításával tulajdonképpen munkaerőt tudunk szerezni. Nem is kell érte messze menni. Csak jobban kellene élni azokkal a lehetőségekkel, intézkedésekkel, melyek azt szolgálják, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt jobban kihasználják termelő üzemeink. Csak egyet szeretnék ezek közül megemlíteni: a tanácsi ügyfélszolgálat átszervezését. Már jóideje, a kerületi tanácsok ha beidéznek valakit hivatalos ügyben, több időpontot jeleznek, amikor fogadják. Ezzel lehetővé teszik, hogy mindenki akkor keresse fel a tanácsot, amikor nem kell munkahelyén tartózkodnia. Mégis, az ügyfélszolgálat új rendjének vizsgálatakor a városi tanács azt állapította meg, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel az emberek, s ha az üzemek oldaláról nézzük meg, ugyanezt tapasztalhatjuk. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltozásra van szükség. Már elég régen a mozgalmi szervek az üzemekben rendezvényeiket munkaidő után tartják, hogy ezek se vonják el a résztvevőket a termelő munkából. Mégis van olyan tapasztalat, hogy ezzel még mindig sokan nem értenek egyet, nem szívesen vesznek részt ezekben az órákban a rendezvényeken. Pedig, az ilyen szervezés is hozzájárul a munkából kieső órák csökkentéséhez. A hatmilliárd forintból tehát lehetett volna néhányat megtakarítani, a kieső napok egy része indokolatlan. Olyan értékek ezek, melyeket hasznosabb célokra, népgazdaságunk további gyarapítására lehetett volna fordítani, illetve kellő körültekintéssel hasznosítani a jövőben. Mitzki Ervin □Hétfői Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik ^ Tudósítóink jelentik (Folytatás az 1. oldalról) — Huh, — mondja az egyik. A másik pedig megijed. Snap, snap — pattog a golyó a céllövöldék táján. Kókadtan várakoznak a „Sport Halászat" tulajdonosának kopott halai. Nagy a beugró, kevés a horgász. Azt mondják a srácok a céllövölde környékén, hogy fából van a puska csöve, a tusa meg vasból... — Ha nem így van, akkor görbe a cső, mert én tudok lőni, — bizonygatja az egyik. — Mégsem találok el semmit. Itt valami kehe lehet. A megemelkedett Duna-víz csaknem partra tette már a Zagyva nevű kis hajót. A Révkapu vendéglő előtt kolompoló busócsoport. A vendéglő teraszán söröző emberfürt lassan belelóg a Dunába. A Jókai utca 21. előtt ér véget a sátorosok sora. Több ezer ember fülébe hasít a felszólítás: Gyermekek öröme, anyák szomorí- tója, Dél-Dunántúl legnagyobb vidéki népszórakoztató vasútja, száll már megint, repül már megint. . . Tessék, tessék, lehet beszállni . . . Az óra- és ékszerbolt egész nap nyitva van. Kérdezem, mit vettek eddig? — Órát, karkötőt, gyöngyöt, aranytárgyakat és egy pár karikagyűrűt... — hangzik a válasz. Kettőkor a Kóló téren gyülekeznek a busók. Vézna, kis barna ló vontat egy jókora rozzant szekeret. A ló neve: Imperiál. A szekér mögött ágyú, mellvédjén felirat: Félfogadás! Nők előnyben! Hatalmas robbanás. Rongyot lőnek ágyúból a busók. Tollpihe száll, hamu gomolyog. Rozsdás hurkatöltőn gitározik valaki, aztán fűrészport lövell a szeles éq felé. Szélkerékhajtotta kolomp kelepei a kereplők érdes hangját túlzengve ércesen, bambán. Vontatója sovány lovacska szintén. Oldalán tábla : Mohácsi Rozinánte. Itt is, ott is menekülők, visítozó lányok. Az egyik sír. Harciasak a janikelék. Fotóriporter kollégám belehajol Rolleiflexébe, hogy élességet állítson. Hátulról valaki fejbevágja. Némi vér. És ezzel az ő riportja végetér. Megyünk, sodródunk a hatalmas tömeggel a Széchenyi tér felé. Szabad farsangolás. Máglyagyújtás. Roppant tömeg. Hatalmas dörrenések. Busójárás, '77. Bebesi Károly m A néptáncosok bemutatója a fogadalmi templom előtt. Pécs: Vigyázat, robbantás! A bizonyára sokak által látott „Düh" című amerikai film jutott az eszembe vasárnap kora reggel, s abból is az a jelenet, amikor a mindenre elszánt farmer körberakta és felrobbantotta dinamittal a kutatóközpontot. A filmben sokkal látványosabb, míg az életben — a Pécsi Húsipari Vállalat udvarán — hasznosabb volt a detonáció: egy negyvenéves épület rokkant a földre. Pontosan hét óra 25 perckor kártyavárként omlott a porba a bauxit- betonból épített üzemház: 530 gyutacs és 65 kilogramm paxit végzett vele. Tíz perccel a robbantás előtt a MÉV szakemberei még egyszer körbejárták a helyszínt, s minden sajnálkozás nélkül tekerték le a robbantó-zsinórt, kapcsolták rá a rendszerre, s Gyönk: Nemzetiségi nap A Tolna megyei Cyön- kön német nemzetiségi napot rendeztek az elmúlt hét végén. A községi művelődési házban — ahol a Petőfi Tsz éppen zárszámadó közgyűlését tartotta — reggel nemzetiségi népviseleti és anyanyelvű könyvkiállítás nyílt A környékbeli sváb népviseleteket Lackner Aladár helybeli evangélikus lelkész és felesége gyűjtötte össze, a hazai és NDK-be- li kiadású szép könyveket a Tolna megyei Könyvtár, illetve a gyönki községi könyvtár német nyelvű köteteiből válogatva mutatják be. A művelődési házban rendezett délutáni műsorban a helyi óvoda népviseletű csoportja, továbbá az általános iskola és gimnázium német tagozatú osztályai, valamint a szakadáti és a pári német -nemzetiségi együttes szerepeltek táncokkal, énekekkel, zenével. A nemzetiségi nap farsangi bállal zárult, a vasárnap reggelig tartó mulatságban a Baranya megyei nyolctagú nagyhajmási fúvószenekar muzsikált. B. L. Paks: Új posta épül Üj postát építenek Pakson, csoportos födémemeléses módszerrel. Az építkezés érdekessége, hogy a négy vasbeton födémele- met az első szintig egyszerre emelték fel. Az első emelés után elhelyezik az alsó szint 26 pillérét, majd tovább emelik a megmaradt 3 födémet a második szintig, és igy tovább. A munkában bolgár szakemberek is részt vesznek. Budapest: „ Különös házassága és „Az ellopott futár » Két pécsi vonatkozású színházi premier volt Pesten, mindkettő kivételes sikert hozott. A Pécsett rendszeresen vendégszereplő Radnóti Miklós Színpadon Bencze Zsuzsa lírai rendezésében bemutatták a Mikszáth feleségének, Mauks Ilonának levelei alapján írott kétszemélyes darabot. Címe: Mikszáth különös házassága. Körmendi János színművész kutatásai alapján Görgey Gábor dolgozta fel Mikszáthné leveleit, Gosztonyi János — a Pécsett annak idején nagy sikert aratott A sziget szerzője — dramaturgi közreműködésével. Kedves pillanat volt; a premieren megjelent egy halk, idős asszony, az író menye: özvegy Mikszáth Bertalanné. Az írót Körmendi János, feleségét Győri Franciska alakítja. A sajátos hangvételű .előadás lényegében nem a nagy író házasságáról szól, hanem Mikszáth Kálmán írói, emberi, közéleti portréja, remek humorral, ma is érvényes gondolatokkal. A Fővárosi Operettszinház- ban a pécsi főrendező: Sík Ferenc állította színpadra a Rejtő Jenő műveiből írott Az ellopott futár című musicalt. Az előadás kiemelkedik a magyarországi musical-rendezések sorából. Ennek a nagyon összetett és éppen ezért igen nehéz műfajnak megtalálta az egyik lehetséges legjobb rendezési útját. Pedig Rejtő sajátos, groteszk, gondolati humorát igen nehéz látvánnyá formálni. Miklós Tibor, a színpadi változat írója három év alatt 7 szövegkönyvet írt, amíg megtalálta a legalkalmasabb változatot. A zeneszerző-páros: Dancsák Gyula és Csuha Ferenc kifejező, rejtőjenős: rockmuzsikát írt, összesen 42 dalt. Ezekből Körmendi Vilmos hangszerelésének segítségével a legjobb 16 került a darabba. F. D. Debrecen: Esz Lajos tanácsára ebben a ruhában lopózik Prücsök (Várhegyi Teréz) a kikötőből az úri közönség közé. parancsolták ki a bámészkodókat a nagykapu elé. Az utca kétoldalán rendőrök zárták le a forgalmat: — Vigyázat! Robbantááááás! A kiáltás kihallatszott Kertvárosig. Orovecz József robbantásvezető szerint izgalomra semmi ok, s bár alig tíz-tizenöt méterre van a helyszíntől az üvegablakos irodaépület, s alig harmincra a bámészkodó tömeg. — Térképet kaptunk, s bejártuk a helyszínt is. Minden töltetet a techonlógiai terv alapján helyeztünk el. Legfeljebb egy-két nagyablak kimegy ... (Még így is olcsóbb és gyorsabb a bontás — jegyzi meg a Húsipari Vállalat igazgatója. S hozzáteszi: az épület megszolgálta magát. Hiszen amióta áll, négymillió sertés és félmillió szarvasmarha nyögött utolsót itt, a vágóhídon. A robbanták a rutint már megszerezték. — Legnehezebb dolgunk Kaposváron, a cukorgyár 60 méteres kéményének „szétszedése” közben volt. Úgy kellett robbantanunk, hogy a kémény saját tégláira üljön vissza, a helyszűke miatt. Itt is hasonló a feladat. A múlt hét szombatján pontosan ezen épület negyedét, most pedig a másik negyedét robbantották. Marad még jövő szombatra is .. . ... Óriási detonáció, majd a hirtelen ránk szakadt csendben apró kövek potoygása — mint egy jobbféle jégeső — hallatszik... A por: vastag, áthatolhatatlan függöny... Aki kevésbé bírja, tüsszögni kezd — „Itt szilikózist lehet kapni, fiúk!” —, majd amint lassan elül a pernye„s a huzat rácsapja szemközti bőrgyár falára, kibontakozik a földrerogyott tég- la-acélváz-drótköteg halom, amely valamikor a gépháznak adott otthont. — kf — Drága túzok „Madár-perben” hozott jogerős ítéletet a Debreceni Megyei Bíróság. Szabó László és testvére: János, vadászok Berettyóújfalu környékén vadászaton vettek részt. Szabó László lelőtt egy túzokot, mely elpusztult. A bíróság 50 ezer forintos kártérítésre kötelezte. Ez egyébként a rendkívül ritka és védett madár értéke. A bíróság ezenkívül tízezer forintos pénz- büntetést is kiszabott. Szabó János egy túzokot csupán megsebesített, emiatt nyolcezer forint büntetést róttak ki rá. — Cs — Zalaegerszeg: Házak téglatörmelékből Olcsó, gyors építési technológiát kísérletezett ki a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A hagyományostól eltérő módszer lényege az, hogy téglatörmelékből, cementből és egyéb egyéb adalékanyagokból megfelelő tömörítés és hőkezelés után a középblokknak megfelelő, ám annál lényegesen jobb falfelületet biztosító „darabokból” állítják össze középmagas lakóépületeiket. Zalaegerszegen már több kísérleti épület készült a tanácsi építőiparosok új technológiájával, amikben többek között műanyagból van az ajtó, de más burkolati elemek is eltérnek a hagyományostól. Most újabb lakóház készül az egyre népszerűbb és jobban alkalmazható technológiával, melynek előnyét mutatja az is, hogy az éppen csak megindult alapozási munkák után, még az idén átadja a vállalat a legújabb 22 -lakásos kísérleti lakóházát. Kréner Gábor 20 Ofotértcikkek tavaszi vására ENGEDMÉNNYEL FEBRUAR 21-TÖL MÁRCIUS 12-IG FÉNYKÉPEZŐGÉPEK V VETÍTŐK V VILLANOK V NAGYITOGÉPEK V FILMEK V VEGYSZEREK V EGYÉB FOTÓCIKKEK Mecsek Aruház illatszerosztályán 4. sz. Illatszerboltban Kossuth L. u. 10. 306. sz. Kultúrcikk- boltban, Siklós Szliven Aruház illatszerosztályán 27. sz. Illatszerboltban Kossuth Lajos utca 56. 401. sz. Vegyesipor- cikkboltban, Harkány BUSÓJÁRÁS 77
