Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-10 / 9. szám

Hétfőtől Hétfőig Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Munkásőr-egységgyűlés Merre barangolunk? Minden alkalommal ér­deklődéssel forgatom a Pécsi Műsor-füzetet, nem­csak a színházak és mozik műsora, a hangversenyek és kiállítások programjai érdekelnek, hanem a mű­velődési intézmények ren­dezvényei is. Kétségtelen, hogy ezek egyre sokszínűb­bek, mind több érdeklő­dést igyekeznek kielégíteni. A januári műsorfüzet végiglapozása egy vonat­kozásban azonban elgon­dolkoztatott. Azt tapasztal­tam, hogy azok az ismeret- terjesztő előadások, melyek a világra nyújtanak kitekin­tést. meglehetősen egyol­dalúnak ígérkeznek ebben a hónapban. Mit is ígérnek a címek? „Barangolás Nyugat-Euróoában", „Gö­rögország, Athén”, Olasz­ország címmel élménybe­számoló, egv másik helyen megint qörögorszáqi úti­beszámoló. „Balkáni titok” (ebből a címből nem tu­dok a tartalomra következ­tetni), Török-est, mely az orszáq jelenével, múltiával foqlqlkozik. A körműsor- ajánlat is ilyeneket tar­talmaz: „Velencétől— Egyiptomig", „Pécstől—Bé- csig” és csak két olyant ta­láltam, mely szocialista or­száq életébe nvúit betekin­tést: eqyet Grúziáról és egyet Lenqye'orszáqról. És éppen ez az amit szóvá akarok tenni! Sokféle magyarázata le­het annak, hogy miért ta­pasztalható ez az arányta- lansáq a tőkés országokról és a szocialista orszáookról szóló útibeszómolók között. Talán eqy réqebbi iqény napjainkban jelentkező ha­tásával van összefüggés­ben, jól ismerve, hoqy évek­kel ezelőtt kevés lehetőség nyílt tőkés országokba akár egyénileq, akár csoporto­san utazni, majd később ennek pénzügyi nehézségei voltak, nehezen lehetett valutát kapni, drágák vol­tak ezek az utak. Kétség­telenül van tehát érdeklő­dés ezekről az országokról száló előadások, diavetíté­sek iránt. Jól tudom, hoav eav hó­nap jelenségeiből nem le­het általánosítani, de azért meakockáztafom azt kije­lenteni. hogy ez az arány a hónapok többséqére az elmúlt évben is jellemző volt. A programokat ter­vezőknek, rendezőknek ér­deme- ezzel foglalkozni, mert kétségtelen, hogy fi­gyelembe kell venni a helyi igényeket, érdeklődést, de orientálni is szükséges. Nyilvánvaló, hoqy az ér­dekes előadások, dinvetí­tések sokakban felvetik a qondolatot; jó lenne azo­kat az országokat felkeres­ni. Méltánytalanul nagyobb propagandát kapnak így a tőkés országok! Megyénkből nagy szám­ban utaznak eqyénileg és csoportosan emberek a szocialista országokba. Köztük sok olyan van. akik hazatértük után nagyszerű előadásokat tudnak tarta­ni, sőt még diavetítéseket is. Jobban kellene őket is foglalkoztatni, nagyobb érdeklődést felkelteni a szocialista országok iránt hozzájárulva, hogy még többen kapjanak kedvet a személyes ismerkedéshez. Ez is fontos része az inter­nacionalista nevelőmunká­nak, melyből eqyre na­gyobb részt vállalhatnak közművelődési intézmé­nyeink ! Mitzki Ervin □ LielFoi (Folytatás a I. oldalról) Göncz János szakaszparancs- nok-helyettesek vették át Nagy Györgytől. Húsz éves szolgálatuk elis­meréséül Szolgálati Érdemér­met és Emlékplakettet kaptak hetvenen, a készenléti tartalék- állományból húsz éves szolgá­latukért Emlékplakettet kaptak harminchármon, tizenöt éves szolgálatuk elismeréseként Szolgálati Érdemérmet kaptak tizennégyen, tíz éves szolgála­tért pedig negyvenhármán. Munkásőr Emlékérmet és Em­léklapot kaptak azok a lesze­relő, illetve készenléti tartalék- állományba kerüld munkásőrök, számszerint negyvenketten, akik legalább öt éves szolgálatot teljesítettek. A kitüntetéseket dr. Nagy József, Nagy György és Lukács János adták át. A kitüntetettek nevében Drenko- vics István mondott köszönetét. Ismertették a megyei mun- kásőregységek közötti szocia­lista versenymozgalom eredmé­nyeit. A legjobb önálló egy­ség címét, a velejáró vándor- serleget és oklevelet harmad­szor és véglegesen a Pécsi városi-járási Landler Jenő zászlóalj nyerte el. Ezután kö­szöntötte az ünnepélyes egy­séggyűlést dr. Nagy Józsel. A szünet után került sor az új munkásőrök ünnepélyes es­kütételére. Az eskü szavait jelképes fegyverátadás előz­te meg: Horváth Tibor tarta­lékállományba menő munkósőr adta át a fegyvert Kollányi Zoltán fiatal munkásőrnek. Az ünnepi egységgyűlés utolsó mozzanataként Vass Magasban a serleg Sári Ferenc zászlóaljparancsnok kezében. Barcs: Két új gyúr Két új ipari beruházás ké­szül az idén Barcson. A Drá- va-parti településen az év kö­zepén kezdi meg a próbaüze­met a CHEMICAL Építő- és Vegyianyagokat Gyártó Válla­lat új gyára. Az idén még hárommillió kis­méretű téglát készít — bere- mendi mészkő és drávai hor­dalék homok felhasználásával — az új mész-homok tégla­gyár. A CHEMICAL barcsi gyára jelenleg a legnagyobb somogyi ipari beruházás. Elsőként az év közepén az energetikai részegy­ségeket teszik ki terhelési próbá­nak. Ezt követi majd a bitumen készítő üzemrész próbája. A nagyberuházás építésének üte­mével nincs gond: a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat és alvállalkozói tartották a határidőt, sőt, helyenként előbb készültek el egy munká­val, mint amikorra ígérték. Gondot egyedül az egyik tech­nológiai csarnok jelent. Ezt a István személyi változásokat jelentett be. A munkásőrség országos parancsnoka Kugyel- ka Andrást felmentette eddigi beosztása alól, egyben kine­vezte a megyei kiképzési szak­csoport vezetőjévé. Helyére Krivicz Gyula elvtársat nevezte ki a pécsi zászláaljparancsnok helyettesévé. Bóta Istvánt, a pécsi zászláaljparancsnok el­látó-helyettesét beosztása alól felmentve, megyei cnyagi- technikai szakcsoport vezetővé nevezte ki. Helyére Lieber And­rás elvtárs került. A jubileumi egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Belecska: Hajtóvadászat A Tolna megyei Hegyháton az új év első nagy vaddisznó hajtóvadászatát tartották va­sárnap. A Bölcskei Ságvári Endre Vadásztársaság tagjai egy héttel előbb már próbál­koztak, akkor azonban csak öt vaddisznót lőttek, köztük egy tizenhét centiméteres agyarú vadkant. Most mintegy tizenöt hajtó és csaknem harminc pus­kás Miszla falu felől indult va­sárnap reggel Belecska irányá­ba a havas erdőkben. A va­dászok mintegy tizenöt vaddisz­nó kilövésére számítottak — lapzártáig nem érkezett hír a hajtóvadászat eredményéről. Nem kétséges azonban, hogy az alapos felkészülés folytán sikerült megritkítani a környé­ken elszaporodott vaddisznó­kat. Kaposvár: Farsang Február 5-én a farsang her­cegének kezébe kerül Kapos­vár kulcsa, s ezentúl minden télen megrendezik a Dorottya- napi farsangi mulatságot. Az idén a kétnapos rendezvényso­rozat legnagyobb szabású ese­ménye Csokonai szobrának feb­ruár 5-i leleplezése lesz. A má­sodik napon — február 6-án — népviseletes felvonulással kezdődik a program. A Kutasi Állami Gazdaság és □ Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola lovasai, a közeli termelőszövet­kezetek fogatai nyitják meg a sort. Tűzijáték kíséri a menetet, mely a Dorottya Szállóhoz vo­nul. Itt lesz a „megyebál" és szinte valamennyi szórakozóhe­lyen vidám bállal várják a ven­dégeket. A Kapos Szállóban svábbált tartanak, az ifjúsági házban a fiatalok rongyosbál­ját rendezik. Az ÉDOSZ műve­lődési otthonban pedig pety- tyes-bál lesz. FÉS1L Kerámia-kiállítás ooc bo munkát azért nem tudták té- liesíteni, mert nem készült el a szigetelés. Nincs még kész a csővezeték-rendszer szigetelése sem. E munkákat az Országos Szakipari Vállalat szocialista szerződésben is elvállalta, ami­kor azonban teljesíteni kellett volna az ígéretet — más meg­bízatásai miatt — felmondta a szerződést. Elkészültek már a gépek el­helyezéseinek tervei, és a fon­tos berendezések 75—80 szá­zalékának a szállítására olyan határidőt vállaltak a gyártók, amely biztosítja a beruházás pontos befejezését. Van azon­ban néhány olyan visszaigazo­lás is, amelynek alapján csak 1978 első negyedében, tehát a beruházás befejezése után várhatják a berendezéseket A CHEMICAL azonban újabb tárgyalásokat kezdett a szállí­tás előbbrehozása érdekében. A barcsi Mész-homok Tégla­gyár is új technológiát honosít meg Dél-Dunántúlon. A pécsi Pollack Mihály Építőipari Mű­szaki Főiskolán most fejeződtek be azok a kísérletek, amelyek receptet” adnak a mészkő és i tégla keveréséhez. A mész­homok tégla fehér. Barcsról azonban más színű is kerül majd, az építőanyag telepek­re. A falazó anyag fizikai tu­lajdonságait is javítja majd az pernye, perlit, agyag, tégla­őrlemény, salak és kovaföld, amelyet a színezés érdekében kevernek az új termékbe. K. I. Rétfalvi Sándor nyitotta meg tegnap délelőtt Geszler Mária fiatal keramikusművész kiállítását Pécsett a Színház téri kiállítóterem­ben. A kiállítást az érdeklődők január 30-ig, naponta 10 és 18 óra között tekinthetik meg. Tot>; Új tanműhely Zalaegerszeg: B az Izzó alkatiészgyáiát 1965-ben alig 20—25 fős részleggel kezdődött meq Zala­egerszegen a Kerámia és Cse- répkályhagyár egyik városszéli telepén a villanyégők, neon­csövek fontos alkatrészének, a lámpafejeknek gyártása. Zalá­ban akkoriban már dinamikus fejlődésnek indult az Egyesült Izzó azóta legnagyobbá nőtt gyára, a Nagykanizsai Fény­forrás és üveggyár, mely töb­bek között a Zalaegerszegen gyártott alkatrészeket is beépí­ti termékeibe. Ahogy az anyavállalat növel­te termelését, mind több és több külföldi piacra szállított — ma már a világ 90 országá­ban használnak zalai alkatré­szekkel készült lámpákat — úgy kellett, hogy növelje a két zalai izzás vállalat a termelést. A zalaegerszegi üzem gyors fej­lődéséhez a kerámia- és cse­répgyári keretek szűknek bizo­nyultak, így a részleget 1976. január 1-ével átvette az Egye­sült Izzó és alkatrészgyáraként megkezdte fejlesztését. Az ed­digi kisebb bővítések után most az ötödik ötéves tervidőszakban 300 millió forintos fejlesztésre kerül sor, melynek befejezte után Zalaegerszeg egyik leg­nagyobb ipari üzeme lesz az alkatrészgyár, ahol meghárom­szorozva a jelenlegi termelést több mint egymilliárd lámpafe­jet készítenek majd. Az egyko­ri városszéli kis üzem kétszere­sére növeli területét is, amihez a városi tanács soronkívül biz­tosított lehetőséget. Három új csarnok épül, köz­tük az Izzó legnagyobb és leg­korszerűbb vitrit üveg gyártója, új raktárak és fokozatosan fel­újítják az idők során elavult be­rendezéseket, műhelyeket is, elsők között a galvanizálót. Ér­dekessége a nagy összegű be­ruházásnak, hogy saját fejlesz­tésű és gyártású gépek kerül­nek a megyeszékhelyre a terv­időszak végéig. K. G. Elkészült az új tanműhely Ta- bon, a budapesti Vegyiipari Gépgyár gyáregységében. A legújabb gépekkel felszerelt tanműhelyben 60 fiatal gyakor­lati oktatását lehet megszervez­ni. A nagyközség szélén épült fiatal gyáregység évről évre na­gyobb feladatokra vállalkozik. A nagyméretű vegyianyag tar­tályok készítéséhez mind több jól képzett hegesztőre van szük­ség. Az új tanműhelyben első­sorban ők tanulnak. A fiatalok néhány más vasipari szakma fo­gásait is megtanulhatják itt. A tanműhely építési költségeihez, fenntartásához ugyanis hozzá­járul a Videoton tabi szállítás­technikái gyáregysége. A tan­műhelyhez külön előadóterem tartozik. Ezt úgy szerelték fel, hogy alkalmas legyen vetített- képes előadások megtartására, és szakmai filmek vetítésére. A gyáregység ezentúl ebben < tanteremben végzi majd a fel nőtt dolgozók továbbképzését, és itt tartják a szakmásító tan­folyamokat, a betanított és segédmunkásoknak. A 12 mii lió forintos költséggel készült tanműhely új berendezéseket kapott. Raktárában pedig 700 ezer forint értékű alkatrész és szemléltető eszköz várja, hogy igénybe vegyék az oktatók. (Kercza) Szekszárd: Adótól Vasarelyig A Pécsi Janus Pannonius Múzeum modern magyar kép­tárának nemzetközi hírű gyűj­teményéből nyílt vasárnap ki­állítás, Aknai Tamás fiatal művészettörténész rendezésében és tárlatvezetésével a Szek­szárdi Balogh Ádánr» Múzeum­ban. A Romváry Ferenc osz­tályvezető által megnyitott ki­állításion a Pécsi Képtár mint­egy hétezer tételes gyűjtemé­nyéből hatvanöt művel nyújta­nak bepillantást a mai kortárs hazai és külföldi modern gra­fikusművészetbe. A japán Adóval kezdődik és a pécsi származású Vasare- lyvel végződik a bemutatott európai, tengerentúli hírneves művészek sora, akiknek művei­vel bátran összehasonlítható magyar grafikai alkotások is megérdemelt teret kaptak. Eddig Békéscsabán és Ka­posváron vándoroltatták, s a szekszárdi kiállítást követően Miskolcon is bemutatják. A be­mutatott művekről és alkotóik adatairól a békéscsabai, a ka­posvári, a szekszárdi múzeum és a miskolci galéria anyagi támogatásával ízléses kataló­gust adtak ki, Pinczehelyi Sán­dor grafikusművész tervezésé­ben, Nádor Katalin fényképfel­vételeivel. A művészeti ismeret- terjesztésben újat adó kiállí­tás több hétig látható Szek- szárdon. B. L. egész évben I CENTRUM HÉTFŐ j 1977. január 10-én Férfi nappa bőrkabát (egyiptomi) Nylon függöny minden szélességben Minden útitáska, gyermekkocsiszij Fürdököpeny kamasz méretben

Next

/
Thumbnails
Contents