Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-10 / 9. szám

Harmincnyolcmilliárd forint nyomában Egyenesben Dél­Dunántúl nagy beruházásai A MÉV V.-ös üzeme Dámszarvasvadászat kábító lövedékekkel A világrekorder lapátos agancsú dámszarvasokat nö­velő gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban az idei ha­vas télben újra megpróbál­koznak a dámvad élve be­fogásával is. Az odavaló dámbikákat és sutákat szí­vesen átveszik a hazai és külföldi vadgazdaságok, va­daskertek egyaránt, szapo­rításra, vérfelfrissítésre. A havat alig látott ko­rábbi teleken kevésbé sike­rült karámokba terelni a dámszarvasokat. A nagyobb hó azonban lehetővé teszi megközelítésüket, gátolja mozgásukat. A Szovjetunió­ból beszerzett kábító lövedé­kekkel már folytattak bizta­tó kísérleteket, s ezen a héten megkezdik a „kábító­puskával” való vadászatot a híres rezervátumban. A kü­lönleges lövedék csak any- nyi időre kábítja el a dám­vadat, amíg foglyul ejtik, az élő dámszarvasokat a MA- VAD-nak szállítják majd megfelelő járművön. B. L 1B1 méter mély a MÉV új aknája I Pagylaltgépböl csibekeilefő? Harmincnyolc milliárd forint! Az 5. ötéves terv nagyberuhá­zásai közül csak Dél-Dunántúl ennyi pénzt emészt fel. Atom­erőművel, új uránbányával, hús- feldolgozóval, hűtőházzal, az Adria kőolajvezetékkel gazda­godik a terület. Természetesen a célcsoportos állami beruhá­zások, a vállalatok fejlesztései a harmincnyolc milliárd sok­szorosát teszik ki, ezúttal azon­ban csak a legnagyobb létesít­mények építéséről számolunk be. Az V-ös bányaüzem Az új uránbánya szállító ak­nájának mélyítése most ép­pen leállt. 161 méter mélység­ben az aknát körülvevő vízdús rétegek akadályozzák a mun­kát, hetek óta cementálással próbálják a vizet kizárni. Az 1130 méterre tervezett akna­építés első akadálya alaposan próbára teszi a munkásokat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 2,6 milliárdos költség­gel épülő új bányaüzeme üzembelépése után negyed­századra biztosítja majd a termelést. A bányaépítés több területen párhuzamosan törté­nik. A szállítóakna körül elké­szült az összes fontos üzem­épület: kazánház, kompresszor^ ház, szennyvíztisztító, 2200 négyzetméter alapterületű mű­hely, a föld alatt pedig 700 méteres mélységben a petőci bányaüzem légaknájától az épülő aknához ért a bánya egyik fővágata, amellyel a szellőztetést, vízelvezetést még az aknamélyítés közben meg lehet oldani. Ezekben a napokban az új bánya légaknájához vezető út, a hírközlő berendezések, víz­vezeték építése is megy, még az idén itt is teljes erővel be­indul a munka. PAKSON ezekben a na­pokban az épülő atomerőmű egyre jobban kibújik a föld alól, a Duna-parti energia­bázison egyre jobban észreve­hető, hogy az 5. ötéves terv során 26 milliárd forintot for­dítanak a létesítmény építésé­re. Az elmúlt esztendőben 1,6 milliárdot költöttek, ugyanennyi értékű munkát kell az idén is elvégezni. A háromezer főnyi munkás- sereg az idén rendkívül nehéz feladat előtt áll: az egymillió légköbmétert magábafoglaló üzemi főépület pillanatnyilag három hónapos csúszásban van, bár ez az 1980-as üzem­behelyezést egyelőre nem ve­szélyezteti. A különleges acél- szerkezetek, rozsdamentes anyagok beépítésének, betono­zásának gyorsítása azonban elengedhetetlen. Ez azonban nem egyszerű feladat: a reak­tor körül például olyan her­metikusan zárt teret kell ki­képezni, ahol még a levegő sem áramolhat egyik helyiség­ből a másikba. A paksi atom­erőmű beruházásának leg­újabb eseménye egyébként, hogy megérkezett a második 880 megawattos egység mű­szaki terve. Nyolc esztendő múlva tehát 1760 megawatt villamosenergia áramlik Paks­ról. A Kaposvári Húsfeldolgozó 2,5 milliárd forintos költségre tervezett beruházásának elő­készítése az utolsó szakaszába érkezett. Még 1977 első felé­ben megindulnak a munkála­tok, melyek eredményeként a sonka és konzerv üzemből évenként 3000 tonna sonka és 2000 tonna konzerv kerül a fogyasztók asztalára. A sertésfeldolgozóban egy év alatt 410 ezer sertést dol­goznak fel, közben a csont- és húshulladékból 2660 tonna húslisztet (tápot) gyártanak. A beruházás első ütemét jövőre, a teljes létesítményt a tervidőszak végén helyezik üzembe. Előbbre tart a zalaegerszegi hűtőház építése. A Magyar Hűtőipar 11. gyára 830 mil­lió forintos költséggel épül, a munkák mostani ütemét fi- gyelembevéve a hűtóház még az idén, az év végefele, míg a feldolgozó a jövő esztendő ele­jén kezd üzemelni. A generálkivitelező Zala me­gyei Állami Építőipari Válla­lat kitűnő munkájának köszön­hetően a napokban megkez­dődhet a technológiai beren­dezések szerelése. A hűtőhóz- ban mínusz 28 fokos hőmér­sékleten 11 500 tonna gyors- fagyasztott árut lehet majd tárolni (tejet, baromfit, húst). Az olasz TERMO-MECCANICA cég munkásai már szerelik a hűtőtesteket, bár a számukra szokatlan hidegben most nem a legjobban érzik magukat. A 11 600 tonna kapacitású feldolgozóba a svájci MATOR cég a legkorszerűbb berende­zéseket szállította: hasábbur­gonyát, zöldborsót, zöldbabot, morzsolt csemegekukoricát, málnát, feketeribiszkét, földi­epret, szamócát, zöldspárgát „készítenek" majd itt. Az Adria-vezeték építése A 190 kilométer hosszú, 600 mm átmérőjű kőolajvezeték tervei a napokban készülnek el, a beruházás előkészítése az utolsó szakaszába érkezett. Csurgó és Százhalombatta között a tartálypark nélkül, 1,6 milliárd forintot fordítanak az Adria-kőolajvezeték építé­sére. A Siófokon székelő Kő- olajvezeték Vállalat 100 kilo­méteres szakaszt épít — a munkára felkészülve várják az építkezés kezdési időpontjáról a döntést. Lombosi Jenő Séta a Cornelius körül Csak a fele alkatrész érkezett Egy gombnyomás — és máris pohárba pezseg a jéghideg üdítő, málna, jaffa, cola vagy tiszta szódavíz. Ez igen, ez kor­szerű. Ha működik. A Post-Mix Cornelius szép­nevű automatával a baranyai vendéglátó szakemberek né­hány éve, kiállításokon talál­koztak. Meglátni és dönteni egy pillanat műve volt, hama­rosan üzlet lett a vége, s első bemutatkozására, nagy sikerrel a harkányi strand ételbárjá­ban került sor, 1974, november 3-án. Egy szakember véleménye szerint Cornelius kitűnő gép, de, mint minden géphez ehhez is hozzáértő karbantartó emberek­re van szükség. S ennek a kar­bantartásnak folyamatosnak kell lennie. Ennyit bevezetőül. Az új gép garanciális, majd további szervizét a fővárosi RAMOVILL Ktsz vállalta, nem is volt baj 1976 májusáig, amikor Har­kányban óriási pukkanással szétmentek a Cornelius mű­anyag csövei. Ezt — tízezer fo­rint ellenében — még megcsi­nálták. A baj viszont, ha egy­szer elkezdte, csőstül jön: ta­valy augusztusban elromlott a Bárki nyerhet ötvenezer forintot • „Levágom az Önét is...” • Rendkívüli ajándéksorsolás Meg kell állni mellettük. Nézni furcsa gönceiket. A jár­dára tett papír dobozukat, benne a kis fémgyűrűvel zárt nagy titkot, a „mennybemene­tel” útlevelét. A szakállas fia­tal nyakára akasztott rózsa- füzér-koszorúval, kezében ol­lóval — kiabálja: levágom az önét is!...! Egye fene. Vágja! Fizetek négy forintot. Hátha megfogom az isten lábát. Ba­bonás áhítattal kiveszem a cédulát Óvatosan bontsa — szól a mellettem álló — ab­ban van az ötvenezer forintos nyeremény. Ö csak tudja. Én viszont olvasom ... Újra HÚZ­HAT. A borítékos sorsjátékról van szó. Minden év tavaszán és őszén szerte a hazában, így Pécsett is a trafikokban és az utcákon (Centrum Áruház előtt) árusítják a NAGY LE- HETÖSÉG-et. Tényleg nyerhe­tek az újra húzhattál 50 000 forintig. Ennek a lehetőségnek a másik oldaláról ís érdemes beszélni. Ugyanis az Orszá­gos Takarékpénztár által ki- bocsájtott sorsjegyekből szár­mazó összeg az Ifjúsági Sport­fejlesztési Alap bevételi olda­lára kerül. A magyar sport fejlesztési alapját szolgálja. Mint ismeretes, a budapesti Komjádi Béla úszoda építési költségeihez is 24 millió forint­tal járult hozzá. Fennállása óta több olimpia anyagi alapjait is növelte a borítékos sorsjáték bevétele. Ezekből a pénzekből Baranya, illetve a Pécsi MSC futó-folyo­só építésére 200 000 forintot kapott. Egyébként a borítékos sors­jegyeket kezdetben külföldön gyártatták, később fokozato­san áttértek a hazai előállí­tására. Ennek, valamint egyéb költségcsökkentő intézkedé­seknek eredményeként az OTP olyan megtakarításokat ért el, amelyek lehetővé tették, hogy az addigi borítékos sorsjegy- jövedelmeken felül külön ala­pot létesítsenek, amelyből az Országos Takarékpénztár anyagilag támogatja az ifjú­ság sportolási lehetőségét Baranya megye 1975-ben csaknem 90 000, 1976-ban ugyanannyi forintot kapott az ifjúsági sportfejlesztési alap­ból. A Baranya megyei ifjú­sági sportfejlesztési alap-bi­zottság az 1975-ben rendelke­zésére bocsátott keretet 5 kézilabdapálya építési költsé­geihez való hozzájárulásként használta fel. A megyei bizott­ság az 1976. évi keretet a kö­vetkezőkre fordította: 50 000 forintot a komlói belvárosi is­kola és tömegsportcentrum építésének befejezésére. 20 000 forintot a mohácsi is­kolai sportszoba berendezésé­re és 19 550 forintot a pécsi testnevelési tagozatos általá­nos iskola sportudvarának be­fejezésére. Az új év (1977) a szerencse- játékok szempontjából az év­fordulók éve lesz. A totó 30, a lottó 20, a borítékos sors­játék 10 éves évfordulóját ün­nepli. Ez alkalomból az OTP kiadványt jelentet meg, amely egyes játékok múltjával és je­lenével foglalkozik képekben és írásban. A nyári totó-kupa idején a „30 év sport, 30 év totó" címmel ajándéksorsolás­sal egybekötött pályázatot hirdetnek. A lottóval kapcsolatban legjelentősebb, hogy az év­forduló jegyében a Centrum Áruházak Központjával közö­sen az OTK rendkívüli aján­déksorsolást és egyéb rendez­vényt szervez. — ni — A Borostyán ételbárban még működik... gép szivattyúja ,. . Azóta is rossz, szomorúan lóg a tábla róla, akár a liftekről: NEM MŰKÖDIK. Miért? Mezei András, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese csak legyint, amikor a Corneliust szóba ho­zom. — Ezen kívül beszélhetünk még a lágyfagylalt-gépekröl, meg a Tyler-kamráról is ___De k ezdjük a Cornelius-kálváriát. — Az első levelet augusztus 26-án adtuk fel a RAMOVILL- nak, választ nem kaptunk. A második levelet szeptember 13-án írtuk, s mivel ezt sem méltatták válaszra, október 4- én telefonáltunk, s legnagyobb meglepetésünkre azt válaszol­ták, hogy ők nem foglalkoznak ilyesmivel. Végül elismerték azt, hogy nem éri meg nekik a vi­déki turné, itt csak egy gép van, rámegy a szerelő egész napja, Budapesten egy nap alatt megjavít nyolcat. — És megmondták, hogy ki foglalkozik a Cornelius automa­tákkal? — Meg, az egészet átadták a Gelkának. Felhívtuk a Gel- kát, mondanom sem kell, hogy közlésünk a szenzáció erejével hatott, tőlünk tudták meg. Most már jó úton van a javítás és karbantartás ügye, a Gelkások készségesek voltak, s ha jól tu­dom, már ki is képeztettek a RAMOVILL-nál egy szerelőt... Ezt a szivattyút most a RAMO­VILL még elvállalta, sőt egy generáljavítást is végez a har­kányi Corneliuson, a továbbiak­ban azonban a Gelka lesz a gazdája ezeknek az automa­táknak. — Szerződést nem lehetne kötni a folyamatos karbantar­tásra? — Egy gépre nem kötnek. De már működik egy a Borostyán bisztróban, egy a Konzumban, most állítunk egyet be a Dé- libáb-ban, és a tejbisztróban, öt gép, a harkányival együtt Erre már kötnek szerződést. Csők legyen alkatrész. mélyhűtő berendezés. Tavaly májusban szállította Jászberény Harkányba a hatszor-hat mé­teres kamrát, s amikor a VILL- GÉP szerelői kibontották a gyá­ri csomagolást, és össze akar­ták állítani a gépet, kiderült, hogy csaknem a fele alkatrész hiányzik. Jászberény ezt e| is ismerte — a VILLGÉP-nek! A huza-vona máig tart, alkatrész nincs, a gyár a vendéglátónak nem válaszol. S ha már fagylaltról beszé­lünk a mínusz nyolc fokban: a lágyfagylaltgépet a KGST struk­túrában az NDK-ból kapjuk. Vett is a vendéglátó, elromlott. Alkatrész sehol. írtak a gyártó cégnek, két hét múlva telefo­náltak a VOSZK-tól, hogy itt a német szerelő, jönnek. Jött, de alkatrészt ó sem hozott. Megígérte viszont, hogy két hó ten belül megküw!. Nem küld­te, Telexeztek neki, nem vála­szolt, akkor másodszor írtak az igazgatónak. Alkatrész híján végül még kénytelenek lesznek a fagylaltgépet átbarkácsolni csibekeltetőnek .,. Kisvártatva érkezett a Vámhivataltói egy levél, melyben arról értesítet­ték a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalatot, hogy lefog­laltak egy csomó alkatrészt, menjenek fel, tisztázni magu­kat ... Kilencven, százötvenezer fo­rintos gépekről van szó, amik nem hoznak hasznot csak he­vernek, ebek harmincadjára kárhoztatva. Lerágott csont, mégis újra meg kell jegyezni: az importáló vállalatok — pl. MÜÁRT — jó, ha biztosítják egy-egy ilyen drága berende­zés alkatrész-utánpótlását, és egyben a szerviz lehetőségeit Másképpen nem lenne szabad megvenni. Meggyőződésem, hogy ez a kis séta a Corne­lius közül csepp a tengerben, hogy sok ilyen eset van, ahány gép, annyi. Egy biztos, és o főesküt is le merem rá tenni: az üdítő italra vágyót csöppet sem érdekli, hogy milyen a bonyolult nemzetközi helyzet az alkatrészek frontján. Csak egyet tud: nem kapott szörpöt. Ez az egyetlen biztos pont az egész­ben. Kampis Péter Az alkatrész-ellátásra, s a magyar ipar hozzáállására két szép példa. A Tyler-kamra egy Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents