Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-09 / 8. szám

1977. január 9., vasárnap DunantQlt napló 3 A pécsi feldolgozó nyersanyag bázisa fesz Száz­milliós űaromli­program Bolyban Erb János felvétele Tojásosztályozás a Bári keltetőben, Előadássorozat gyümölcs- termelőknek és szőlészeknek A gyümölcstermelők és a szőlészek feltehetően nagy örömére az ÁFÉSZ szakcso­portja téli előadássorozatot indít, melyen a gyümölcsö­sök és szőlők aktuális ter­mesztési, növényvédelmi kér­dései hangzanak el. A hét előadásból és három bemu­tatóból álló sorozat január 17-én kezdődik, a Nagy La­jos Gimnázium első emeleti tantermében — s továbbá minden előadás itt lesz, ami- koris új gyümölcsfajtákról ad tájékoztatást 17 órai kezdet­tel dr. Bróczik Sándor, tudo­mányos munkatárs. Január 24-én a házikertek növényvédelméről, január 31- én a szőlőtelepítésről, feb­ruár 7-én a szőlő növényvé­delméről, február 17-én a bor kezeléséről, tárolásáról, február 21-én a legújabb nö­vényvédőszerekről és műtrá­gyákról, február 28-án pedig az őszibarack metszésének korszerű módjáról hallhatnak az érdeklődők. (Minden elő­adás 17 órakor kezdődik!) Az előadásokkal párhuza­mosan gyakorlati bemuta­tókra is sor kerül. Előbb feb­ruár 18-án 14 órai kezdettel a Pécsi Szőlészeti Kutató In­tézet Mária-pincéjében gya­korlati kérdésekről esik szó. Március 4-én 15 órai kezdet­tel a Pécsi Állami Gazdaság ramonyai gyümölcsösében az őszibarack-metszés gyakorlati kérdéseivel ismerkedhetnek a gyümölcstermelők. Évente 5—© millió broilert keltetnek Új profilt vesz fel és 100 mil­lió forintos beruházással bőví­ti baromfitartási és keltetői ka­pacitását a Bólyi Állami Gaz­daság. Az új profil a broiler előállítása. A tojástermelés gazdái Eddig egyoldalúan a tojás­termelés mellett kötelezték el magukat. Két év óta ők az or­szág első, s jelenleg is egyet­len tojástermelési rendszerének a gazdái. Rendszerünknek Ma­gyarországon hatvan tagja, Csehszlovákiában 15, Jugoszlá­viában 4 partnere van. Tizenkét éves korrekt és igen eredmé­nyes üzleti kapcsolatuk foly­tán ma a bólyiak a kanadai Shaver cég legnagyobb euró­pai partnerei — csak Japán­ban tojik több Shaver tyúk. Mióta az új keltetőt Bárban átadták, azóta Európában 8 millió Shaver Starcross tyúk termel. Ebből 2 millió Magyar- országon, 6 millió külföldön. Mind a 8 milliót Bolyban kel­tették ki. Ez a 8 milliós állo­mány évente 2 milliárd tojást tojik. Ebben az ötéves tervben az Állami Gazdaság továbbfejlesz­ti Shaver programját. A nagy- szülőpár naposcsibéket — évi 6000 darabot — továbbra is Kanadából vásárolják meg. Kanadában két nagy kutató in­tézet biztosítja a Shaver Star- cross 288-as tojóhibrid állandó genetikai korszerűsítését. A második vonalat, a szülőpáro­kat, azonban már a gazdaság­ban állítják elő. Teljesen abba­hagyták a szülőpár kihelyezé­seket, inkább maguk fejlesztik fel férőhely kaoacitásukat. Eb­ből a célból Bárban egy új 40 000 férőhelyes Shaver szülő­pár telepet építenek. Az évi 6 millió darab naposcsibét maguk keltetik ki az új 12 milliós ka­pacitású bári keltetőjükben. A jércéket a hazai és külföldi partnerekhez helyezik ki, vagy­is jórészt exportálják. Legna­gyobb vevőjük Csehszlovákia, ahol már több, mint 5 millió bólyi származású tyúk tojik. A gazdaság tagja a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vál­lalatnak. A most épülő feldol­gozó várhatóan 1977 végén kezdi meg a termelést. A ba­romfifeldolgozó nyersanyag el­látásért érzett felelősség kész­tette a gazdaságot a broiler program megindítására. A be­ruházás, s amit az ötéves terv so­rán csak a baromfi ágazatba in­vesztálnak be, 100 milliós nagy­ságrendű. Mindemellett igye­keznek a leggyorsabb és leg­olcsóbb megoldásokat válasz­tani. A broiler keltető telepük például nem új építkezés lesz. Bárban a tavaly használaton kívül helyezett régi Shaver kel­tető telepet újítják fel, alakít­ják át. Ebben az újra haszná­latba vett keltetőben évente 5 —6 millió bábolnai TETRA broiler naposcsibét fognak ki­kelteni és partnereikhez kihe­lyezni. A húsprogramban legna­gyobb partnerük a lippói Béke Őre Tsz lesz, amely évente egymillió TETRA B húscsirkét állít elő a Pécsi Baromfifeldol­gozó részére, mint a közös vál­lalat egyik alapitó tagja. A partnerek zöme a tagokból ver­buválódik, de a gazdaság igyekszik új partnereket is be­vonni, hogy az évi 5—6 millió broiler, ami évi 500—600 vagon húscsibének felel meg — elő­állításával a pécsi feldolgozó nyersanyagháttere biztosítva le­gyen. Tekintve, hogy a feldol­gozóban pulykát, egyéb nagy testű baromfit, libát, kacsát, sőt nyulat is vágnak majd, az évi 500—600 vagon húscsibe nagyjából le is köti az üzem broiler vonalát. r Uj baromfi- telepek Az állami gazdaság végter­méket nem állít elő, csak a TETRA B tojó törzsállományt tartja és végterméket keltet. A Eredményes volt az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt októ­ber—november—decemberi ak­ciója, amelyet a háztájiból származó malacok és süldők nagyüzemi továbbhizlalására hirdettek 1976 utolsó negyed­évében, — erről tanúskodik az idei első állatforgalmi összesí­tés. A kistermelők, kihasználva a különféle kedvezményeket, az elmúlt év második felében a lakosság ellátása szempontjá­ból megkívánt mértékben nö­velték a háznál tartott kocaál­lományt, majd az anyaállatok szaporulatát, a malacokat és süldőket felvásárlásra kínálták fel. A fiatal állatok egy része a tröszt akciójával a nagyüze­mekbe került, egészen addig, amíg el nem érték a 100 kilo­gramm feletti vágósúlyt; ily mó­don központi támogatással eredményes együttműködés alakult ki a kistermelők és a broiler szülőpárok részére új telepet építenek Bácsfapusztán. A kétszer 30 000 férőhelyes te­lep agárdi paneles típusú lesz, s kb. 30—40 millió forintból va­lósul meg. Bácsfapusztán a közeli napokban megkezdik a tereprendezést. A panel elemek 1977 év tavaszán érkeznek meg, s azonnal megkezdik összeszerelésüket. Az építkezés átfutási ideje rövidebb lesz mint egy év. A broiler szülőpár telep és a keltető beruházásá­val — a gazdaság vezetőinek véleménye szerint utol tudják érni az épülő Pécsi Baromfi- feldolgozó készültségi fokát. Tekintve, hogy a bábolnai TET­RA broilerek a kikeléstől szá­mított hat héten belül elérik az egy kiló húsz dekás vágásérett súlyt, a bólyi broiler program­ban részt vevő üzemek 1978 januárjától megkezdhetik a fel­dolgozó üzem folyamatos ellá­tását. — Rné — nagyüzemek, valamint az állat­forgalmi és húsipari vállalatok között. Az akcióval összesen 130 000 malacot és süldőt helyeztek a nagyüzemekbe, ezek egy része 1977 első heteiben a lakosság húsellátását javítja. A kisterme­lők kínálatának fogadására az óMatforgalmi és húsipari válla­latok hizlaldái is felkészültek az elmúlt év utolsó heteiben összesen 250 000 malacot és süldőt vettek át a háztáji ter­melőktől továbbhizlalásra. Eddig 1977 első negyedévi értékesítésre 300 ezer növen­déksertést kötöttek le a kister­melőkkel a vállalatok. Az a kistermelő, aki ebben a szerző­désben érdekelt, és a malaco­kat továbbhizlalásra, süldővé való felnevelésre helybentartja, minden leszerződött állat után 120 forintos felárat kap. MEGVÉTELRE AJÁNLUNK: 170 KVA-os újszerű aggregátort, vízszintes, függőleges, univerzális marógépeket, egyetemes esztergákat 500 mm- tői 2000 mm-ig, elektromos próbapadokat, szalagcsiszoló­kat, síkköszörűket, ipari kazánokat, radiátorokat. Érdeklődni: 8—16 óráig. M A G É V, Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 35. Telex : 12-272. Telefon : 15-635, 12-402. Eredményes akció Több sértés a nagyüzemekben Piafai páríiagok — munkájukról Pártépítés a Pécsi Kesztyű­gyárban A termékeit 21 országba ex­portáló Pécsi Kesztyűgyár párt- a lapszervezetei 1976-ban 35 párttagot vettek fel. 80 száza­lékuk nő, fizikai munkások. Va­lamennyien fiatalok — 30 év alattiak. — Ebben az évben is célul tűztük ki, hogy elsősorban fia­tal fizikai munkásokat vegyünk fel — mondja Strácz András, a pártépítési bizottság vezetője. — Gyárunk dolgozóinak körül­belül 80 százaléka nő, így ter­mészetesen az ő soraikban ke­restük — és meg is találtuk — a pártépítés lehetőségeit. A termelésben, a közösségi élet­ben kitűnően helytálló fiatal­jaink vannak, akik a KlSZ-alap- szervezetekben is szorgalmasan tevékenykednek. Ezt bizonyítja, hogy az 1976-ban a pártba fel­vettek közül 22-nek egyik ajánló­ja a KISZ volt. Még felvételük előtt megszerveztük a gyárban az úgynevezett új párttagok tanfolyamát, ahol ismertettük a szervezeti szabályzatot. Ilyen jellegű tanfolyamot ebben az évben először szerveztünk és a részvevők nagy érdeklődéssel hallgatták. De az új párttagok bővebben tudnak minderről, munkájukról, életükről beszél­ni ... Harcos Katalin Hat évvel ezelőtt, tizenöt éves korában jött ide. Édes­anyja is itt dolgozik. — Nagyon megszerettem ezt a munkát, a gyári közösséget, ennek az egész üzemnek a jó légkörét — mondja. — Dolgoz­tam a varrodában és időköz­ben elvégeztem a gimnáziumot. Most a gyári szakmunkásképző iskolába iratkoztam. Két év alatt a szabástól a varrásig megtanuljuk a munkafolyama­tokat. örülök ennek a lehető­ségnek és igyekszem elsajátíta­ni a szakmához szükséges tud­nivalókat. Az ő munkája is hozzájárult, hogy az Egyetértés szocialista brigád elnyerje A vállalat ki­váló brigádja címet. „Egyéni­leg” pedig az elmúlt évben tel­jesített munkája eredménye­ként a Kiváló ifjúmunkás cím birtokosa. A Harcos Katalin A KISZ-vezetőség tagja. — Mindig jól éreztem ma­gam a kollektívában. Van ifjú­sági klubunk, irodalombaráti körünk .. . Sokrétű itt a lehető­ség, ezt igyekszünk kihasználni mind a magunk, mind a többi fiatal önművelésére és szóra­kozására. — Miért lett párttag? — Több indoka is volt. Ott kezdődött, hogy édesanyám so­kat tanított a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére. Ö is párttag. Aztán a szocialista brigádban jószellemű munkás­emberekkel, párttagokkal dol­goztam együtt, akik példamuta­tóan éltek. Az iskolában pedig — különösen a történelemórán — nemcsak a tananyagot, ha­nem, ha szabad így monda­nom, nevelést is kaptunk. Ta­nultunk a szocialista államról is és én úgy érzem, hogy mindez­zel csak egyet lehet érteni. — Most már mint párttag, mit tapasztal a párton belüli életről? — Jók a tapasztalataim. Pél­dául a pártcsoport-értekezlete- ken nagyon tetszik az őszinte hang. Mert gondok adódnak, de ezeken a megbeszéléseken nyíltan és szemtől-szembe meg is mondják egymásnak. És pél­dául, ha termelési problémák­ról esik szó, azt tapasztalom, hogy igyekeznek megoldani. Az őszinteséget látom és egymás segítését. Ez nekem nagyon tet­szik. Valentiny Nelli Varrónő. Tizenhat éves korá­ban — 1972-ben került agyár­ba. Édesapja a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat nehéz­gép-kezelője, édesanyja ápoló­nő. — Szeretem a gépet, szere­tek varrni — mondja. — örül­tem, amikor itt gép mellé ke­rülhettem és elvégezhettem a hathónapos átképző tanfolya­mot. Többen voltunk átképző- sök, illetve tanulók abban az időben. Egy brigádban dolgoz­tunk — én voltam a brigádve­zető. Nagyon jó kis kollektíva Valentiny Nelli jött össze. Két évig dolgoztam abban a brigádban. Ügy érzem, jó munkát végeztünk. Két éve let­tem KISZ-tag, aztán 1975-ben KISZ-vezetőségi tag, most pe­dig mint KISZ-alapszervezeti titkár végzem társadalmi mun­kámat. Egy éve kerültem az „Univerzális” nyolcszoros szo­cialista brigádba, most is itt dolgozom. Politikailag és szakmailag jól képzett munkásnő akar lenni. Elvégezte a Marxista—Leninis­ta Esti Középiskolát, 1976-ban részt vett egy hathetes KlSZ-is- kolán is. Most pedig a gyáron belül szervezett kétéves szak­munkásképzőre jár. Lelkesen említi a közelmúlt­ban megtartott ifjúsági parla­mentet. — Nagyszerű dolog az, ami­kor a fiatalok összejönnek, hogy közösen beszéljék meg örömei­ket, gondjaikat. Nálunk jól si­került és különösen az tetszett, hogy a gyár vezetői érdemben adtak választ. Például: 1977. január 1-től lehetőség nyílik al­bérleti díj hozzájárulás-fizeté­sére. Bővítik az óvodánkat. Szó van kesztyűgyári ifjúsági ház kialakításáról, illetve egy meg­lévő épület átalakításáról. — Alig több, mint fél éve párttag lett. . . — Igen. Kértem a felvétele­met. Egyik ajánlóm a KISZ volt. Én a párttag elsőrendű köte­lességének tartom, hogy példa­mutató legyen munkájában, magatartásában egyaránt. A példamutatást pedig úgy ér­tem, hogy a tőle telhető leg­többet nyújtsa a közösségnek. Igyekszem ennek szellemében dolgozni. * Két fiatal lány, mondhatni egyidősek. A gyárban eltöltött eddigi éveik „története” lénye­gében azonos: itt nevelődtek munkájukat jól végző emberek­ké, a közösség formálta gon­dolkodásukat a céltudatos élet­módra is. Míg beszélgettem ve­lük, még egy jellemzőjüket ta­pasztaltam: a magabiztosságot. Garay Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents