Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-06 / 5. szám
2 Dimőntiili Tlnplö 1977. január 6., csütörtök Visszatérő „vendégek" is vannak Növekszik a detoxikáló forgalom A detoxikólót a körhit kijózanítónak véli, ahol gyomormosással vált belépőt a szesztől teljesen elázott, mentővel vagy a rendőrségi kocsival odaszállított páciens, és párszáz forintja bánja reggelre az egészet. Az Edison úti barakkok egyikében két kórterem, két férfi és három női. Tisztaság, rend. Hétköznap délután 5-től, szombaton négytől reggel fél nyolcig, vasárnap egésznap nyitva van. A napi forgalom változó, a péntek—szombati erősebb. Kilenc férfiápoló, ügyeletes orvos, rendőr és takarítónő teljesít szolgálatot. Évi forgalmunk ezren felüli és sajnos egyre növekszik. Túlsúlyban a férfiak vannak. Feküdt nálunk már gimnazista, de hatvanon felüli is, Egy kijózanítás ápolási díjként százötven forint,ezt még a beszállítási költsége is emeli. Vannak visszatérő „vendégeink" is, a csúcstartó pár év alatt harminc kijózanodást ért meg itt reggelre. Egészségügyi intézmény, így nem részegként, hanem mérgezett betegként kezelik a pácienseket. A rendelőben lélegeztető és életmentő készülékek, gyógyszerek, injekciók — a kórtermekben csend és nyugalom. Minden együtt van a mérge- zéses tünetek sikeres gyógyítására. A kúra maga egyszerű és hatásos. A behozott beteget megvizsgálják — részegsége nem leplez-e valamilyen súlyos koponyavagy egyéb sérülést. Ha más baja nincs, azt nézik, mennyire súlyos az alkoholmérgezése. Ha veszélyes a szint, jön a gyomormosás lélegeztetés, vagy más e.etmentő beavatkozás. Ha nem súlyos, úgy fürdetés, nyuqtatás és fektetés jön és mély álom. Reggel ébresztő és reggelire, tea, keksz. Az állomáson dolgozók mindent meglesznek a mérgezés megszüntetésére. A megelőzésben azonban tehetetlenek... — Murányi — A kevesebb pénz ellenére E gészséges türelmetlenség jellemezte a Baranya megyei Közművelődési Bizottság tegnapi ülését. A Tudomány és Technika Házában megtartott tanácskozás Takács Gyula elviárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese elnökletével zajlott le Először a közművelődési párt- határozat megvalósítási tapasztaltait, feladatait, vitatták meg. Ezúttal nem tartalmi, hanem szervezési kérdésekről tárgyaltak. A tanácskozás a korlátozott anyagi lehetőségek, az új ötletek, az eddigi eredmények megbecsülése és felhasználása alapján egy kereső-kutató szellem u-alta. Bernics Ferenc, a Közműve'ődési Bizottság titkára ismertette az ötödik ötéves terv szoros pénzügyi lehetőségeit, utána pedig a közművelődési törvényt, majd megkezdődött a vita. Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója az anyagi erők további összpontosítását sürgette.- Nagynyáródi, hímesházi, magyarszéki példákra hivatkozva bizonyította, hogy több községben lehetett volna sokoldalú, korszerű művelődési házat építeni, ha elfogadják társnak a Moziüzemi Vállalatot. így azonban szétforgácsolódtak a százezrek, -sőt, milliók. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára kifejtette, hogy az adott pénzügyi lehetőségek közepette a tervben szereplő feladatok jó megvalósítására kell törekedni, és nagy figyelmet fordítani a meglévő lehetőségek erőteljesebb kihasználására. Antal György, a Zeneművészeti Főiskola tagozatvezető tanára viszont hangoztatta, hogy tudatosítani kell a pécs-bara- nyai közművelődés eddigi eredményeit is, a Csontváry Matinét, a Munkások a képtárban sorozatot, s a művelődés? házak és a munkásképzés nem egyszer példás kapcsolatát. Csorba Tivadar, Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetőié a pénzügyi lehetőségek kihasználásáról szólva jó intézkedéseket ismertetett, így elmondta, hogy a zenészhiány, - emiatt veszélyben van a pécsi zenei és operaélet — csökkentése érdekében ösztöndíjat alapítottak. Huszonhárom lakást biztosítottak több művészeti ág képviselőinek. A PéHatékonyabb szervezést Több segítséget állami felügyelettől Ülést tartott á megyei közművelődési tanács esi Nemzeti Színház immár halaszthatatlan és igen költséges — 130 milliós — rekonstrukcióját is igyekeznek jól előkészíteni. Vigyázni kell ugyanis arra, hogy a rekonstrukció alatt ne szóródjék szét a színház kialakult művésztórsadalma. Ezért szeretnék kibővíteni a kamara- színházat, s megteremteni az ottani játéklehetőséget. De megszervezik a pécsi nyári színházat is. Mezei József, a Népművelési Tanácsadó vezetője egy vizsgálat alapján felvetette a kérdést: Meddig korszerű egy művelődési létesítmény? Kiderült, hogy új intézmények sem mindig alkalmasak a legkorszerűbb közművelésre. Dr. Krauth János, a nemzetiségi kultúra eredményeit ismertette, majd Bocz József elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Figyelmeztetett arra, hogv a türelmetlenség eddig általában csak elméle- ti-targyalo-vitatko.o formában nyilvánult meg, E helyett azonban sürgősen tenni kell, minden körülmények között és gyorsan megkeresni a gyakorlati megoldási lehetőségeket. Végül Münster Ottó, a MÉSZÖV általános titkárságának vezetője példaként állította a tanácskozás elé a Konzum Aruházat, amely a megye fogyasztási szövetkezeteinek igen jól szervezett összefogásával 150 milliós létesítmény és az ország egyik legnagyobb áruháza lett. TIT-tel való együttműködési megállapodásra. Végül meghatározták a Közművelődési Bizottság idei munkatervét. F. D. Fő feladat: a párttagok politikai továbbképzése Beszámoló taggyűlés a sásdi iskolában Az új esztendő napi munkái mellett az elmúlt év eredményeinek számbavétele most a legfontosabb teendő. Vállalatok, intézmények, üzemek, gyárak, közösségek, párt- és tömegszervezetek értékelik az 1976-os esztendő tapasztalatait. A sásdi .Albert István” általános iskola pedagógus párt- alapszervezete vezetősége is elkészítette az 1976-os év alapszervezeti munkájának értékelését és azt kedden beszámoló taggyűlésen Horváth József, a Takács Gyula elvtárs össze- foalalójában négy feladatot jelölt meg: az aggódást tevékeny, ütőképes, szervező munkának kell felváltania. A korlátozott pénzügyi lehetőségeknél korábban is és a jövőben is a baranyai kulturális közélet buzgalma az erősebb és erre azért számítani kell. Továbbá rendkívül fontos a jó koordináció, végül erősíteni kell és mozgékonyabbá tenni az állami felügyeletet. A Közművelődési Tanács második napirendi pontja a MTESZ tevékenységét tárgyalta meg, különösen tekintettel a Az idén megkezdődnek a munkálatok Parkerdőt létesítenek a szigeti vár tövében Évszázadokon keresztül Szigetvár legfőbb erőssége az Almás patak és az általa gyakran árasztott mocsaras terület volt. A vár utolsó tulajdonosa gróf Andrássy Mihály, 1933—37 között a lecsapolt mocsár helyén parkerdőt telepített, mintegy 50 hektáros területen. A parkban, ahol csak Magyarországon honos növények találhatók, tudatosan kialakított térhatároló facsoportok, erdőfoltok, tisztások váltogatják egymást. A parkerdő a felszabadulást követően 1948-tól a Görösgali Ötlettel, segítséggel Újabb harminc bölcsődés elhelyezése Már az autóbuszból észrevettük az új épületrészt a pécsi Hajnóczi utcai bölcsőde udvari részén. Az emeletes épület nyitott teraszait beépítették és így három, egyenként 10 főt befogadó helyiséget nyertek. A jó ötlettel, mely a bölcsőde és a városi egészségügyi osztály dolgozóitól származik, megkeresték Tóka Jenő elvtársat a MÉV igazgatóját, segítséget kérve. A munkát az Ércdúsító üzem vállalta tavaly október közepén. Ezután 15 munkás, szinte minden szabad idejét itt töltötte. Idejártak műszak előtt, műszak után és a hétvégeken. A bölcsődében sok egyéb elvégzendő munka is akadt, nemcsak a nagyablakos foglalkoztató, étkeztető, fektető kialakítása. így végezték el az eredeti vállalásukon kívül az összes helyiség melegpadlós burkolását, a szociális helyiségek csempézését, kisebb falkivágásokat, átalakításokat. Az alkalmazottak régi ebédlőjét a konyhához csatolták, megteremtve az előkészítő és a háromfázisú mosogató berendezésének lehetőségét. A raktárból ebédlő lett, a tágas és száraz pincébe pedig bekerültek a tárolni való dolgok. A különféle munkákba a gondozónők és a szülők is „beszálltak". Az összefogás eredményeképpen 30 apróságot vehettek fel, a színes, játékkal teli kis „paradicsomba”, főleg a bölcsődében amúgy is szűkében álló Lvov-Kertvárosból. A bővítéssel együtt Pécs bölcsődei férőhelyének száma 1008-ra, a Hajnóczi utcai bölcsődének pedig 90-re emelkedett a befogadó- képessége. A tegnapi ünnepélyes átadáson dr. Gálti Ilona, csoportvezető gyermekgyógyász köszöntötte a megjelenteket, köztük Csiga Istvánt, az MSZMP Pécs városi Bizottság munkatársát, dr. Szilasi Annát, a városi tanács egészségügyi osztály vezetőjét, városi főorvost, és Tóka Jenőt, a MÉV igazgatóját. Az átadáson megjelentek az Ércdúsító Özem tagjai, akik a bölcsőde átalakításán túl a csertői gyermekotthont, az Acsá- di utcai óvodát, a Bánki Donát úti iskolát és a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskolát is aktívan patronálták. Az üzem és a bölcsőde dolgozóinak, valamint a szülői munkaközösségnek a munkáját dr. Szilasi Anna köszönte meg, s egyben további segítségüket kérte. B. A. Állami Gazdaság, majd később az Erdőgazdasági Fűznád és Kosáripari Vállalat kezébe került, amely a terület egy részén fűzfavesszőt termel* és termel. Gyakorlatilag a parkerdőt 1945 óta nem művelik, nem gondozzák. Fordulatot csak az 1974-es év hozott: a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szigetvár várkörnyékét természetvédelmi területté nyilvánította. Az akkori határozat kimondta, hogy a védett terület rendeltetése a jövőben „természetvédelem alá vont, közjóléti park" lesz. A nagyszabású, komplex négy és félmillió forinttal számoló tervet 1976. december 31-I ülésén fogadta el a Mecsek- vidéki Intéző Bizottság. A legszükségesebb feladatok elvégzésére máris rendelkezésre áll az önköltség több mint egyhar- mada, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóvoltából. A tervben a következő fontossági sorrendet állapították meg: 1. A terület csapadékelvezető árokrendszerének felújítása, 2. Autóbusz és személygépkocsi parkoló építése, 3. A gépjárművek kitiltása a parkerdőből. 4. Sétautak kialakítása. 5. A fűzfavessző termelés megszüntetése. 6. Füvesítés, ültetvényezés. A parkrendezés fő kivitelezője a Pécsi Állami Erdőrendezőség lesz. A régi vár tövében elterülő park fejlesztésével elérendő cél az, hogy a városba látogató turisták és a helybeli lakosok részére — az erdő nyújtotta lehetőségek kihasználásával — pihenési, üdülési, továbbá különböző létesítmények létrehozásával mozgási, sportolási lehetőségeket biztosítson az új lakótelep közelében. Dunai Imre pártvezetőségi tagja ismertette a párttagokkal. Körzeti iskola a sásdi, 722 tanulót oktat és nevel — ebből 240 a bejáró —, a négy tagiskolájában még 81 alsótagozatost tanítanak, összesen 823 tanulójuk van a tíz alsó-, tizenhárom felső- és a négy kisegítő osztályukban. A napközisekkel és a kollégistáikkal együtt 39 tanulócsoportjuk van. A tizenhárom községből és huszon- egynéhány településről érkező gyerekek csak délelőttösök. Ez nem kis gondot jelent az iskola vezetésének, az 52 pedagógusnak és a 34 főnyi kisegítő és egyéb dolgozónak. Különösen nagy tehertétel nehezedik ar iskolai vezetés, a tizenöt fős pártalapszervezet és a tizenegy fős KlSZ-alapszervezetre, hogy ilyen körülmények között is maradéktalanul, zökkenőmentesen biztosíthassák a tanítás folyamatosságát, a nevelésközpontú iskola kialakítását. Lássuk, mit végzett a pártalapszervezet az elmúlt évben. A taglétszám 16 fő volt, melyből 10 férfi és 6 nő. A második félévben új titkár vette át az alapszervezet irányítását. Az iskola igazgatójának előterjesztésében megvitatták az 1976/77- es tanév fő feladatait és szervezési kérdéseit. Módosították az egyéni pártmegbízatásokat, elemezték az osztályfőnöki munka tervezését és a világnézeti nevelés helyzetét, valamint a jelenlegi tanév I. félévének oktatási-nevelési, munkaszervezési, személyi, kinevezési, bér- és jutalmazási kérdéseit. Ezeket nem mindig követte egyértelmű határozat a tennivalók, a határidők és a felelősök pontos megjelölésével, nem mindig történt meg az ezek végrehajtásáról, esetleges további feladatok meghatározásáról szóló beszámolás. A pártvezetőség az alapszervezet valamennyi tagjától több önnállóságot, kez- deményezeőkészséget, a vezetőségtől még következetesebb munkát kér. Elismerően szólt az alapszervezet vezetőségének beszámolója a tagság szakmai munkáján kívül végzett társadalmi tevékenységéről is. Van köztük munkásőr, tanácstag, népi ellenőr, propagandista, önkéntes rendőr, tevékenykednek a HNF bizottságaiban. így járulnak hozzá a nagyközség társadalmipolitikai életének alakításához. A hozzászólók a beszámolóval egyetértettek. Szabad József, a nagyközségi pártbizottság titkára felszólalásában jónak értékelte a pedagógus pártalapszervezet munkáját, felhívta a figyelmet többek között a párttagok politikai képzésének és önképzésének fontosságára, mert csak így lehet az oktató-nevelő munka eredményességét tovább fokozni. Ezután a taggyűlés határozatot fogadott el, amelyben megjelölték a szakmai és politikai feladatokat, köztük a pártmegbízatások következetes teljesítését és a pártépítés további tennivalóit. M. L Terven felül 20000 tonna acél Két csapolás közötti „szünetben" gyűltek össze a szerda délelőtti műszakon az Ózdi Kohászati üzemek folyamatos acélöntőművének dolgozói. Az üzemcsarnokban megtartott munkásgyűlésen Kurta László, a gyáregység vezetője ismertette a martin-acélmű dolgozóinak elhatározását: a vasas szakszervezet fennállásának századik évfordulója alkalmából a szocialista brigádok vállalták, hogy az idei 1 230 000 tonnás terven felül, még 20 000 tonna acélt gyártanak.
