Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-05 / 4. szám

Nem az elnevezésen múlik „Esztétikus” — mondjuk oly­kor, jelzőként valamely tárgyra, látványra, kissé elökelősködve. Ezúttal azonban egy foglalko­zás elnevezéseként hallom a szót, mégpedig egy tévé-riport­ban, amely Ferihegy repülőte­réről juttatott el a nézőkhöz megannyi képet, információt. Dehát miféle szakmát illetnek ily módon Ferihegyen? Nem holmi újkeletűt: olyasmit, ami­nek már régen megvan a be­csületes magyar neve, például a kárpitost, aki újjávarázsoljg a repülőgépek elhasználódott üléseit, és így tovább. Nem kívánom még csak meg­kérdőjelezni is az újmódi elne­vezés szükségességét, okát sej­tem. Bizonyára nem veszik tő­lem rossznéven a magyar légi­kikötő „esztétikusai”, ha egy tán kevéssé esztétikus, de mindannyiunknak oly fontos foglalatosság űzőihez jut el tő­lük a gondolatsorom: a tehe­nészekhez. Mert, mit is mon­dott úgy öt évvel ezelőtt egy országos szarvasmarha-tenyész­tési tanácskozáson az előadó miniszterhelyettes? Hogy célsze­rűnek látja, ha a „tehenész” elnevezést fölcseréljük valami újjal, valami mással... majd hogy nem azt mondta: kevésbé degradálóval. Sajnos, mind kevesebb ama „házkörüli”, vagy háztáji tehén, — amely apadást nehezen, vagy drágábban tudja csak pó­tolni a szakosított, több száz, vagy éppen több ezres férőhe­lyű telepek garmadája is. Nem tudok arról, hogy történt-e bár­hol kísérlet a „tehenész” elne­vezés fölcserélésére, de nem hinném, hogy ebben keresendő a dolog nyitja. A nemzedékváltás, az elöre­gedés, vele megannyi urbani­zációs jelenség: csupa jelképes fejfa, hiszen az új házat építő tsz-tag sem emel már istállót amögé, s megelégszik a közös­ben végzett munkával, annak jövedelmével. Mondhatnák, így van ez rendjén, hiszen ezt — a több időt a pihenésre, az ol­vasásra, kulturálódásra — akartuk. Ha az egyén tehát meg tudja is értetni velünk, mi­lyen indokai vannak elhatáro­zásának, országos nézőpontból vizsgálódván már korántsem ilyen egyszerű história ez. Nép­gazdaságunk teherbíróképessé­ge, magyarán pénze, még nem elégséges ahhoz, hogy nélkü­lözhessük a háztáji teheneket. Ezt ismeri el, sőt hangsúlyoz­za — közvetve — a szarvas­marha-tenyésztés érdekében született minapi kormányhatá­rozat is, amikor növeli a ház­táji tehéntartók jövedelmét. Például aki eddig egy tehenet tartott, az 1500 forintot kapott, most háromezret; a két tehén után kapott háromezer forint most ötezerre gyarapszik, míg akinek nem volt tehene, s most vállalkozik erre, szerződés elle­nében négy évre előre veheti föl a tetemes summát, és így tovább. Ettől az intézkedéstől is — de nem csak ettől — remél­hető, hogy legalábbis megáll a csökkenés irányzata, amely sze­rint 1973 szeptemberében még 345 ezer, 1975 azonos időpont­jában 306 ezer, 1976-éban 279 ezer tehén és előhasi üsző volt a háztáji portákon. Kívánatos, hogy az országos után helyi kezdeményezésekkel is támogassuk a háztáji tehén­tartást Keresztényi Nándor Profilváltozás a Cserkúti MEZŐGÉP-nél Rozsdamentes acéllal etetik a darabológépet Cserkúton tegnap reggel óta, megkezdődött ugyanis a 600 és az 1000 literes tejhűtők sorozatgyártása. Mint arról beszámoltunk: 200 milliós tejhűtőgép program megvalósítására kötött szerződést a LEHEL Hűtőgépgyár a cserkútiak- kal, akik elkészítették a 300, a 600, az 1000 és a 2500 literes hűtők prototí­pusát. Megkezdődött a lei- hűtők sorozatgyártása Hús- és konzervipari gépeket, berendezéseket, alkatrészeket is készítenek A gyártáshoz 18 különböző szerszámot és gyártóeszközt konstruáltak az 1-es számú gyáregységben. Már az első tankok gyártásánál sikerült kiküszöbölni a hibákat, előké­szíthették sorozatgyártásra az új terméket. A felkészüléshez tar­tozott az is, hogy három hó­napi termelésükhöz elegendő alapanyagot szereztek be. 200 milliós program Megkezdődött a sorozatgyár­tás: az elmúlt esztendőben a 300-asé, tegnap pedig a 600- as, valamint az 1000 literes hűtőké. A daraboló, a forgácsoló, az elektrolakatos, a vasszer­kezeti és a tmk-műhelyből ki­kerülő egységeket a gyártó- csarnokban szerelik össze, be­építik a Jászberényből érkezett Bosch lícenc alapján készült kompresszorokat. Négy méret­ben 405 tejhütőt gyártanak az idén. A hűtést és a tárolást is megnyugtatóan megoldó gép­ből elsők között vásárolt a Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat Meglévő gépeikkel, beren­dezéseikkel nem tudják meg­valósítani a cserkútiak a 200 milliós programot, ezért gép­vásárlásra, a technológiai sor kialakítására csaknem 16 mil­lió forintot kaptak a tröszttől, amit ebben az esztendőben költenek el. Új termékkel jelentkeznek A hűtőgépgyártással tovább lépett a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, ismertebb nevén a cserkúti MEZŐGÉP. Nemcsak új névvel és új emb­lémával jelentkezik a vállalat, hanem jónéhány új termékkel is. Élelmiszeripari, ezen belül elsősorban hús és konzervipari gépekkel és berendezésekkel. Profilt változtat tehát. Ennek megvalósítására csaknem 20 milliót költhetnek 1977-ben. A múlt év végén vették ót a szombathelyi ÉLGÉP-től a cukorborsó és uborka tech­nológiai sorának gyártását. Ezenkívül más konzervgyári gépegységeket, alkatrészeket is készítenek. Ezekből és a húsipari aépek gyártásából csaknem 40 millió forintos ár­bevételre számítanak. Ugyan­annyira, mint amennyit a hű­tőgépek biztosítanak az idei évben. Ennél az összegnél jóval ke­vesebbet, mindössze 12 milliót terveztek a hűtőházi berende­zések gyártásából származó bevételre. Vállalták a cser­kútiak, hogy a hazai igények kielégítésén kívül vietnami, irá­ni és jugoszláv piacra is kül­denek hűtőházi berendezése­ket. Exportmunkáik közül a Bulgáriába és az NDK-ba szál­lítandó darupályák, valamint az NSZK megrendelésre készülő elektrofilterek érdemelnek még említést. Az Ózdi Kohászati Művek is tőlük vásárolt elekt- rofiltereket most épülő beru­házásához. Bár kisebb meny- nyiségben, de továbbra is gyártják a bortó'roló tartályokat. Szolgáltatásaikban nem vár­ható változás, ezután is a cser­kútiak javítják a mezőgazda­sági gépeket. Az idei évre tervezett árbe­vételük megközelíti a 400 mil­lió forintot. Ezt csaknem 10 százalékos termelésnöveléssel szeretnék elérni. Az 1977-es profilváltozás a következő há­rom évre teremti meg a fejlő­dés alapjait. Ebben az idő­szakban várhatóan újabb 150 milliót költhetnek fejlesztésre. A Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat így elérheti, hogy a tervidő­szak utolsó évében, 1980-ban termelési értéke megközelíti a 600 millió forintot Horváth Teréz Szolidaritási gyűlés Moszkvában Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának részvételével kedden a szovjet főváros­ban szolidaritási gyűlést tartottak, amelyen Moszkva dolgozói és a szovjet tár­sadalmi szefvezetek kép­viselői találkoztak a junta börtönéből kiszabadított chilei vezető személyiség­gel. Viktor Grisin megnyitó szavai után Andrej Kiri­lenko mondott beszédet. Viharos taps és hatalmas éljenzés fogadta a szónoki emelvényre lépő Luis Cor- valánt. A Chilei KP főtit­kára bevezetőben a szoli­daritási mozgalom nemzet­közi jellegéről beszélt. A chilei nép tragédiáját — mondotta — az egész ha­ladó emberiség saját tra­gédiájának tekinti, és sa­játjának érzi a chilei ha­zafiak antifasiszta küzdel­mét is. Corvalón köszönetét fe­jezte ki ezért a szolidari­tásért és harci elszántsá­gért. Huszonkilencmilliós évi tervét teljesítette az EIVRT Pécsi Elektro­nikai Gyárának György-aknai műanyagüzeme. Naponta 5—6 má­zsa műanyag felhasználásával készítenek vízvezetékszerelvényeket és egyéb gyártmányokat. — Gregorics felv. — Korszerű tehenészeti telep Görösgalon 80 millió forintos beruházás Ötezer literes évi átlagos tejhozamra számítanak Új tehenészeti telepet épít a Szigetvári Állami Gazdaság a 6-os út mellett Görösgal' hatá­rában. Görösgalon jelenleg 400 tehenet tartanak. A meglevő istálló-tömbtől nyugatra alakít­ják ki az új, kötetlen tartású tehenészetet 80 millió forintért, melynek terveit az AGROBER készítette. Az új telep öt, egyenként 208 férőhelyes AGROKOMPLEX típusú tehénistállóból, az eh­hez csatlakozó karámrendszer­ből, két-két fejő- és tejházból, valamint a kiegészítő létesít­ményekből áll. A fejőházakba Alfa-Laval Roto típusú carussel j| fejőgépet szerelnek. A két fe­jőházban egyszerre 36 tehenet fejnek. Az istállók kétharmadrészt nyitottak. Az állatokat az épü­letek szélén elhelyezett vasbe­ton jászlakból etetik; amelyeket kívülről, gépi takarmánykiosz­tó kocsival töltik meg. A padozata enyhén lejt a trágyacsatornák irányában. A trágyát tolólapátos traktor vi­szi a gyűjtőmedencébe, ahon­nan nagynyomású szivattyúk to­vábbítják a trágyatelepre, amely egy kilométerre van a tehenészettől. Itt szalmabálák­ba préselik, hogy szervestrá­gyát készítsenek; a híg trágyá­iét a környező szántóföldekre öntözik. A Szigetvári Állami Gazda­ság kizárólag Hungaro-Friz te­jelő teheneket telepít. A buda­pesti Állattenyésztési Kutató In­tézet munkatársai kísérletezték ki ezt a fajtát és közel nyolc éve nevelik a szigetvári gazda­ság tehenészeteiben. Az évi át­lagos tejhozam eléri a 4000 litert tehenenként, de az új tartás bevezetésével 5000 liter­re számítanak. Az új létesítmény kivitelezé­sét a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi. Az egységeket 1978. végére adják át a tervek sze­rint. A teljes befejezést 1979. közepére tervezik. — R. N. — A Pécsi Patyolat Vállalat tavaly 14 millió forintért vásárolt mosó- és vasaló gépeket. Képünkön a Dániából érkezett FRONTALEX automata mosógépekbe teszik a szennyes ruhát. Egy gép 100 kilogramm ruhát tisztít 40 perc alatt Tűzpárbajok Bejrútban A falangista párt székházé­nál hétfőn történt bombame­rénylet ismét kiélezte a hely­zetet Bejrútban. A libanoni fő­város kereszténylakta, — s a jobboldali milíciák által ellen­őrzött részében kedden álta­lános munkabeszüntetést tar­tottak, zárva voltak az üzletek, a közintézmények, az iskolák. Bejrút egyes negyedeiben szór­ványos tűzpárbajok is folytak, helyenként megszólaltak az ágyúk is. Az állami rádió kö­zölte, hogy a kormány szerdán rendkívüli tanácskozáson meg­vitatja a szükségessé vált biz­tonsági intézkedéseket. Nyugtalan a helyzet az or­szág déli részén is. Sajtójelen­tések szerint több településen fegyveres összecsapások voltak a jobboldali keresztény erők és a palesztin fegyveresek kö­zött. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 4. szám 1977. január 5., szerda Ara: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents