Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-21 / 20. szám
2 Dunantmt naplö 1977. január 21., péntek tffabt» üzemet «vett at a Sopiana A Tungsram Mázasz aszva rótt Növelik a forgácsoló kapacitást Mielőbb megnycsni az adminisztrációs bokrot! Kevesebb lesz a „szellemi üresjárat” Nagyobb terjedelemben, változatlan áron, új borítólappal, évente kilencszer jelenik meg januártól a KINCSKERESŐ gyermekirodalmi folyóirat. Az elmúlt két és fél év alatt bebizonyosodott, hogy a Kincskereső valós igényt elégít ki, hozzájárult a korosztály irodalmi, művészeti, kulturális ismereteinek bővítéséhez, ízlésének alakításához. A 80 ezer példányban megjelenő folyóirat az elmúlt időszakban megtalálta profilját, műfajait, hangnemét. A tapasztalatok és igények arra ösztönözték a lap fölött bá- báskodókat, hogy az eddiginél is jobban segítsék, határozottabban támogassák feladatainak teljesítésében. Ennek eredményeként 1977 januárjától: — A folyóirat bővebb tartalommal, tetszetősebb, új borítólappal jelenik meg. Terjedelme 32 oldalról — 48 oldalra növekszik. — Példányonkénti ára változatlanul 4,— Ft marad, évi előfizetési díja 40,— Ft-ról 36,— Ft-ra csökken. — Évi megjelenések száma 9 (június, július, augusztus hónapokban nem jelenik meg). — A KINCSKERESŐ eddig másodikán került a gyerekek kezébe, ezután 15-én kerül az olvasókhoz. Ezáltal a tanévkezdő és tanévzáró hónapokban jobb terjesztési lehetőség alakul ki az iskolákban. A szárnyas hintaló helyett új jelkép, könyvszámyú madár ékeskedik a folyóirat megújult címoldalán. A magyar népművészet ihlette ezt az új jelképet, mellyel a lap jelezni kívánja, hogy anyagai „tiszta forrásból” táplálkoznak: a könyvlapokból röppenő szárny pedig buzdítás: a folyóirat az irodalom, a művészetek magasába hívja olvasóit. A megnövekedett terjedelem lehetővé teszi, hogy a szerkesztőség még gazdagabb tartalommal töltse meg a Kincskeresőt. Úgy állítják össze a lapszámokat, hogy azoknak anyagait a pedagógusok felhasználhassák tanítási órákon, az úttörő-foglalkozásokon, könyvtári órákon, szakkörökben. Alkalmasak a folyóirat versei és elbeszélései arra, hogy gerincét képezzék az úttörő szemléknek. A Kincskereső barát, utitárs szeretne lenni „A művészetek vándorút- ján”. Gyarapodott az Egyesült Izzó, ezzel együtt gyarapodott az Izzó pécsi vákuumtechnikai gépgyára. A patinás ipari óriás január elsejével szárnyai alá vette a Fővárosi Vasipari Vállalatot, ennek pedig Máza- szászvárott is van üzeme, amely most csaknem 120 dolgozójával a pécsi gyárhoz került. Mihez kezd a Sopiana Máza- szászvárott? Cakó János igazgató adott tájékoztatást. A pécsiek egyszerű munkákat készítő, meglehetősen vegyes tevékenységet űző üzemet vettek át. A dolgozók többsége felületkezelő (csiszoló, krómozó, kadmiumozó stb.), s csak kisebb részük lakatos, még kevesebb a forgácsoló, holott a pécsi vákuumtechnikai gépgyárnak leginkább aranykezű forgácsolókra lenne szüksége. A mázaszászvári üzem gyártmányai különböző szerelvények, ajtópántok, vasalások, felületkezelt alkatrészek, lemezből készült szék- és asztallábak a bútoriparnak stb. Ez tehát az örökség, amin Az év első lakásainak műszaki átadását tegnap tartották Pécsett, a Lvov-Kertvárosban. A Sarohin tábornok útján épülő 10. jelű, ötszintes épületet „járták be” a szakemberek. A Baranya megyei Építőipari Vállalat a pécsi panelüzemben készült, előregyártott házgyári elemekből építette fel a lakásokat. A fürdőszobát és a konyhát még az üzemben szerelik össze, beépítik, csempézik, a Magyar könyvek a lipcsei kiállításon „Mindent, ami jó bennem, a könyveknek köszönhetek”. Makszim Gorkij szép gondolata lesz az idei Lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás (IBA) mottója, amelynek előkészületeiről csütörtök délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a könyvklubban. A világ humanista könyv- művészeti alkotásainak élvonalában 250 magyar mű szerepel. egyelőre nemi adnak túl, hiszen a már korábban feladott rendeléseknek eleget kell tenni, de egyébként sem akarják máról holnapra becsukni az ajtót a partnerek 'orra előtt, akik így máshonnan esetleg be sem tudnák szerezni a számukra létfontosságú alkatrészeket. De türelemmel kell lenni a dolgozókat illetően is, átállításukhoz idő kell, keresetük sem csökkenhet. Egyelőre tehát csak a cégtábla. változott meg, az izzás feladatok majd csak tavasztól jönnek. A mázaszászvári vasipari üzemi tevékenységét Pécs fokozatosan kapcsolja a vákuumtechnikai gépgyártáshoz. Az elsődleges cél: a forgácsoló-kapacitás növelése egyszerűbb vasszerkezeti munkák, mint például a palackszállítószalag készítése, amivel a lakatosok kezdenek. Egy ■ kétszintes, felújított épületbe egyébként most költöznek be, ide már a pécsiek adnak gépeket. Aztán sorra rendbe tehelyszínen már csak a közművek összekötése a feladat. Emeletenként egy három, egy két és egy másfél szobás lakást alakítottak ki, melyeknek újdonsága a habalátétes PVC- padló és a tapétázott falak, A kulcsátadást e hónap végén tartják. Az Építőipari Vállalat idén 1414 új lakást épít Pécsett, 400-za| többet, mint tavaly. A lakások többségét, 470-et Lvov- Kertvárosban „húzzák fel”, a Szigeti városrészben 320-at, a Bajcsy-Zsilinszky Endre úton 180-at, a Szabadság úton 45-öt, a Mecsek nyugati részén 99-et, Az új, a Lvov-Kertváros fölött kialakítandó, Siklósi városrészen pedig 300 lakást épít a vállalat. Már rendezik a terepet,- folyik a földmunka, elkezdték az alapközművesítést. Ebben a városrészben az elkövetkező ötéves tervekben 17 000 lakást létesítenek, s így 60 000 embernek adnak otthont, A mostani tervidőszak végére a Baranya megyei Építőipari Vállalat más vállalatokkal közösen 4000 lakást készít el az újtípusú panelekből. szik a műhelyeket, elsősorban is a munkavédelmi körülményeken szeretnének gyökeresen változtatni, Hogy a későbbiekben milyen jövő elébe nézhetnek, mire viheti az üzem, ez már a mázaszászváriak hozzáállásán és tehetségén múlik, a pécsi gyár ehhez minden segítséget megad. A Magyar Szolidaritási Bizottság, Harmati Sándor elnök vezetésével csütörtök délután ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárá, és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának Jubileumát készült megünnepelni egyik magyarországi szövetkezetünk, mire a „Szerv” adatokat kért ezzel kapcsolatban a szövetkezettől. Húsz évre visszamenően! Bajban voltak, mert a régi, elfonnyadt aktatömegeket már eltüzelték, ha osztályvezető-helyettese — két téma szerepelt napirenden: beszámoló szolidaritási mozgalmunk 1976. évi tevékenységéről és a bizottság idei munkaterve. Sokrétűen alakult az elmúlt esztendőben, ebben az évben pedig várhatóan még tartalmasabb lesz a Magyar Szolidaritási Bizottság hazai és nemzetközi tevékenysége. Akciói arra irányultak, hogy a társadalmi erők mozgósításával elősegítsék a fejlődő világ országainak és népeinek antiimperialista harcát, támogassák törekvését a teljes politikai és gazdasági függetlenség elnyerésére, a faji megkülönböztetés teljes felszámolására. E célok megvalósítása érdekében tavaly is a Szovjetunió és a baráti szocialista országok szolidaritási szervezeteivel összhangban és együttműködésben fejtette ki tevékenységét a bizottság. A korábbiakhoz hasonlóan anyagi, politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a fel- szabadulásukért harcoló népeknek. Rendszeresen hív meg ösztöndíjasokat a bizottság. Ami az idei munkatervet illeti: a Magyar Szolidaritási Bizottság, tagszervezeteivel együtt azt tűzte ki feladatául, hogy közvéleményünk politikai állás- foglalásának serkentésével és tolmácsolásával az eddigieknél is hathatósabbá tegye részvételünket, a társadalmi jelenlétet az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neoko- lonializmus, a fajüldözés és a fasizmus ellen vívott harcban a nfemzeti és társadalmi felszabadulásért, az emberi jogok érvényesítéséért, a népek közötti barátság és az internacionalista szolidaritás erősítéséért. nem, a papírgyűjtő úttörők cipelték el az átvevőhelyre ... Mindez csak egy az adminisztráció vadhajtásaiból. Konkoly, de virul még mellette sok pipacs és dudva. Hogyan lehetne az adminisztrációt csökkenteni? A szép számú hallgatóság ezen épülhetett szerdán a pécsi Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete által rendezett előadáson, amelyet dr. Badacsonyi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tartott. Tagadhatatlan, ha nem is radikális módon, de történtek lépések több szinten és helyen is az adminisztráció csökkentésére. Az ésszerűsítési és egyszerűsítési törekvéseknek kormány- szinten gazdájuk is van: a Pénzügyminisztérium. De az ebbeli igyekezet támaszai közé sorolhatjuk például a közismert adminisztratív létszámstopot is, mert ebből — az érem másik oldalaként — kényszerítőén következik az adminisztratív munka csökkentése, egyszerűsítése. Kevesebb szellemi üresjáratot, csökkenteni az adminisztrációt! — erről tavaly júliusban határozatot is hozott a Minisztertanács, lépéskényszerbe hozva az egyes minisztériumokat. Még ezt megelőzően — az ügyet a maguk módján támogatva, mintegy elébe menve a határozatnak — a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte, majd továbbította az ország vállalatainak javaslatait az adminisztráció csökkentésének lehetőségeiről. Többek között rámutatva arra, hogy nemcsak az állam- igazgatásban, az állam és a polgárai közötti ügyek-bajok- ban, de a vállalati adminisztrációban is jócskán akad egyszerűsíteni való. Dr. Badacsonyi György előadásában végül is ezeket a javaslatokat és az illetékes hatóságok ezzel kapcsolatos véleményét ismertette, azzal keretezve, hogy kormány- szinten milyen kérdések körül forog az adminisztráció csökkentése. Ez utóbbiakból ragadtunk ki néhány közérdeklődésre számot tartó elképzelést. A célkitűzések között szerepel mindenekelőtt az adónemek egyszerűsítése. Mindez máris több újjáalkotott jogszabályban öltött testet, mint például az ebadó, a gépjárműadó és a háztáji gazdaságok jövedelem- adója. Szó van — baranyai szőlősgazdák, figyelem! — a borforgalmi adózás egyszerűsítéséről, a lakossági jövedelem- adóba való beépítéséről. A gyermekintézményekben a térítés megállapításához a szülőknek félévenként kereseti igazolást kell benyújtaniuk. A munkaügyi miniszter remélhetően hamarosan elrendeli: ezentúl évenként. Az egészségügyi miniszternek kell intézkednie, hoay egyszerűsödjék a KÖJÁL-ok működésének és szolgáltatásainak szabályzata, hogy a beruházások véleményezésénél esetenként ne tudjanak olyan követelményeket érvényesíteni, mintha már a kommunizmusban élnénk. A közeli elgondolásokban többek között tervezik a magánépítkezések túl bürokratikus és lassú engedélyezési eljárásának egyszerűsítését, szó van a forgalomban levő, különféle vállalati nyomtatványok szabványosításáról. Sorolhatnánk az elképzeléseket és a javaslatokat, végül is annyit, biztató, a kormány az egyes minisztériumokat kötelezte az adminisztráció folytonos csökkentésére, a vállalati és intézményi vélemények összegyűjtésére és hasznosítására. Azért persze, nem kell mindent a kormánytól várni, ki-ki, vállalat és intézmény házon belül is megnyesegetheti a magasra nőtt adminisztrációs bokrot. Miklósvári Zoltán Fagott-azótá a pódiumon Várnagy Attila Várnagy Attila, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarának fagott-szólamvezetője először kapott szólópódiumot a Pécsi Filharmonikusok kamarazenekarának múlt heti koncertjén. — Valóban ez volt az első szólófellépésem, ugyanis alapvetően zenekari muzsikus vagyok. Pályám nem véletlenül kötődik össze a pécsi zenekar kialakulásával, amely a hatvanas évek elején vált az ország egyik legjobb együttesévé. Az első évtized megterhelő munkarendje után Breitner Tamás zeneigazgatósága hozta hét éve a kedvező változást, a színvonalas munka lehetőségét. — Miért éppen a fagottot választotta? — Zongorát kezdtem tanulni, majd a klarinétot választottam volna, de nekem már nem jutott hangszer. Dulán- szky Raymund tanárom, az operaház fagottművésze adta ekkor kezembe az első fagottot. Az utolsó pillanatban dőlt el az is, hogy a muzsika lesz a hivatásom 1959-ben, a pécsi operatársulat megalakulásakor. — A nagyközönség számára kevéssé ismert ez a hangszer. Vajon sok versenyművet Írtak fagottra? — Vivalditól eddig 36 fagottversenyt adtak ki. Legtöbbet az általam is előadott Mozart B-dúr versenyt és We- ber-művet játsszák, de ezenkívül is nagyon gazdag a fagottversenyek irodalma. Az igazat megvallva azonban fagottista ritkán jut pódiumhoz még -igazán nagy zenekarok szólistái közül is. — Nagyzenekarban játszik a színházi előadásokon és a Pécsi Filharmonikusokkal, kamaraegyüttesben a Mecseki Fúvósötössel, s túl van az első szólófellépésén. Mi áll a legközelebb az egyéniségéhez? — Mint már említettem, nem vagyok szólista alkat, hiszen a szólófellépés speciális adottságokat kíván. Társaimmal a fúvósötösben találtam meg az egyéniségemnek legmegfelelőbb előadói formát. A kamaramuzsikálás nagy egymásra figyelést, összhangot, kollegalitást kíván, s ez szakmai és emberi kapcsolatainkról is elmondható. — A Mecsek Fúvósötöst befogadta, magáénak vallja, számon tartja a város és a megye. Mennyire ismerik együttesüket a megyehatárokon túl? — Sajnálatos körülmények folytán hazai szerepléseink nem terjednek túl Somogy, Tolna és Baranya határain. Ezzel szemben több jugoszláviai és ausztriai turné áll mögöttünk, egy bécsi rádiófelvétel (budapesti még nem). Most készülünk második francia turnénkra, s idén is fellépünk Ausztriában. Műszaki átadás a Sarohin úton Az év első lakásai Tegnaptól: ismét Don Carlos Tegnap este több új szereposztásban ismét műsorra tűzte a Pécsi Nemzeti Színház Verdi népszerű operáját, a Don Carlost A címszerepet Albert Miklós, a főbb szerepeket Marczis Demeter (FUlöp király), Németh Aliz (Erzsébet királyné), Kővári Anikó (Eboli), Németh József (Posa márki) és Berczeli Tibor (Főinkvizi- tor) énekli. Rendezte: Eck Imre, vezényel Hirsch Bence. Ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság
