Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-21 / 20. szám

1977. január 21., péntek Dunanttm napló 3 Csökkent a közlekedési balesetek szama Megfelelő Baranyában a közrend, köz: biztonság Interjú Orbán István vezérőrnaggyal Megyénk közrendjéről, köz- biztonságáról legutóbb 1975 augusztusában kértünk átfogó interjút Orbán István vezérőr­nagytól, a Megyei Rendőrfőka­pitányság vezetőjétől. Most is­mét ebben a témában kerestük meg. — Vezérőrnagy elvtárs a ko­rábbi interjúban megyénk köz­rendjét, közbiztonságát megfe­lelőnek értékelte. Az eltelt idő­szakban történt-e változás? — Lényeges változás nem történt. Megyénkben a közrend, közbiztonság helyzete már évek óta nyugodt és kiegyensúlyo­zott. A rendőri szervek más ál­lami, társadalmi szervekkel és az önkéntes segítők ezreivel együttműködve törvényes és eredményes tevékenységet fej­tenek ki a bűnözés megelőzé­séért, felderítéséért, a közrend, közbiztonság fenntartásáért. El­ért eredményeink meghatározó tényezője pártunk töretlen po­litikáján alapuló szilárd belpo­litikai helyzet. — Legutóbbi beszélgetésünk során a politikai jellegű bűn- cselekmények számát elenyé­szőnek említette. Most is így értékelhető? — Megyénkben az állam el­leni és politikai jellegű bűn- cselekmények a köztörvényes jogsértésekhez viszonyítva nem számottevőek, sőt az utóbbi év­ben további csökkenő tenden­ciát mutatnak. Néhány esetben tiltott határátlépés, izgatás és hazatérés megtagadása fordult elő. — Korábbi értékelése szerint az ismertté vált bűncselekmé­nyek több mint fele a vagyon ellen irányult. Mik a tapaszta­latok jelenleg? — Továbbra is a vagyon el­leni bűnözés a legszámotte­vőbb. Ezeknek egy részét a tár­sadalmi tulajdon, másik részét a személyi tulajdon ellen kö­vetik el. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében a helyi párt-, állami, gazdasági és rendőri szervek is sokoldalú in­tézkedéseket tettek. A nagyobb vállalatok és intézmények an­kétokon, aktívaüléseken hatá­rozták meg a feladatokat, ten­nivalókat. Részünkről alapo­sabbá vált a bűnözés okainak és körülményeinek kutatása és feltárása. Tapasztalatainkról több jelzést adtunk a párt-, ál­lami és gazdasági szerveknek további intézkedések megtéte­lére. A már megtett intézkedé­sek ellenére a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények száma némi emelkedést mutat. Ez főleg a kisebb kárértékű lo­pásoknál és a betöréses lopá­soknál jelentkezik. A társadal­mi tulajdon védelme szempont­jából az egyes népgazdasági ágak veszélyeztetettsége ésfer- tőződöttsége eltérő* jellegű. Leg­exponáltabb az ipari és keres­kedelmi ágazat. A számos al­kalommal fellelhető szervezet­lenség, a bizonylati fegyelem hiánya, a nem megfelelő táro­lás, szállítás, őrzés jelentős ká­rokat okoz. A mezőgazdasági ágazat területén még mindig a termelőszövetkezetekben leg­gyakoribbak a visszaélések, bár mérsékeltebb javulás itt is ta­pasztalható. Csökkent a szövet­kezetek sérelmére elkövetett je­lentősebb kárösszegű cselek­mények száma. A népgazdaság elleni bűnö­zés számát és arányát tekintve nem jelentős. A szocialista gaz­dálkodás érdekeinek veszélyez­tetettsége azonban nagyfokú. A népgazdaság elleni jogsértések az összes ismertté vált bűncse­lekmények égy-két százalékát teszik ki. Tendenciájuk mérsé­kelten csökkenő. A csökkenés ellenére viszonylag magas a deviza- és vámbűncselekmé­nyek, az üzérkedés és az adó­csalások száma. Az üzérek igyekeznek kihasználni az áru­ellátásban, illetve a választék­ban időközönként jelentkező hiányosságokat, vagy az egyes tájegységek között előforduló áreltéréseket. Ügy gondolom: az ilyen spekulációs törekvések megszüntetésére nekünk, vala­mint az állami, kereskedelmi szerveknek is határozottabb in­tézkedéseket kell tenni. A személyek javait károsító bűncselekmények tendenciája növekvő. Legnagyobb számban itt is a lopások, a betöréses lo­pások fordulnak elő. Oka: az őrzési körülmények gyakran nem megfelelőek. így a bűn- cselekmények elkövetése sok­szor összefügg a nagyértékű használati tárgyak, pénzek gon­datlan, felületes kezelésével, nem megfelelő elhelyezésével, elzárásával. Eredményeket e bűncselekmények visszaszorí­tásáért, a nagyobb társadalmi összefogástól, valamint a saját és mások javai jobb őrzésétől várjuk. — A közrendet, közbiztonsá­got a lakosság elsősorban az utca közbiztonságán, közrend­jén keresztül érzékeli. A garáz­da jellegű bűncselekmények, a könnyű és súlyos testi sértések száma hogyan alakult az el­múlt évben? — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények szá­mában kisebb mértékű csökke­nés tapasztalható. Ez elsősor­ban az emberölések, súlyos tes­ti sértések, a rablások, erősza­kos nemi közösülések és szemérem elleni jogsértésekre vonatkozik. Az utca rendjét sér­tő garázda és a rendőrök ellen irányuló hivatalos személy elle­ni bűncselekmények előfordu­lása kismértékben nőtt. Az erő­szakos és garázda jellegű bűn- cselekmények okai sok esetben a rendezetlen családi és lakás- körülmények, valamint a növek­vő alkoholfogyasztás. E bűn- cselekmények visszaszorítása érdekében tovább kell erősíteni a társadalmi összefogást, meg­előzésükre még nagyobb figyel­met kelt fordítani. — Az elmúlt hónapokban különösen Pécsett volt beszéd­téma, hogy a város területén több drasztikus bűncselekmény történt. Volt ezeknek alapjuk? — Mi is tudunk néhány be­szédtémáról. Megvizsgáltunk minden ilyen hírt, de elmond­hatom, hogy rémhírekről van szó. Csak például: Lvov-Kertvá- rosban egy nő sérelmére elkö­vetett emberölésről beszéltek, — a hír minden alapot nélkü­lözött. Vagy Pécsett, a nagy­piacon a múlt év decemberé­ben halva talált nőről elterjedt, hogy többen bántalmazták a Délvidéki italboltban és ennek következtében halt meg. A vizs­gálat egyértelműen megállapí­totta: nagyobb mennyiségű sze­szesitalt fogyasztott és szívbé­nulás okozta halálát. Hangsú­lyozom: a valóban megtörtént eseményekről — mint eddig is — a sajtót és a rádiót megfe­lelő időben tájékoztatjuk, és ha szükséges, a lakosság segítsé­gét is kérjük. — Vezérőrnagy elvtárs, mint a Közlekedésbiztonsági Tanács megyei elnöke, hogyan ítéli meg megyénk közlekedési hely­zetét? — A főkapitányság közleke­dési és közlekedésbiztonsági szervei, valamint a Közlekedés- biztonsági Tanácsok összessé­gében eredményes tevékenysé­get fejtettek ki. Biztosítottuk az új közlekedési szabályokra vaió zavartalan áttérést, fokoztuk a balesetveszélyes útszakaszok és csomópontok rendőri ellenőrzé­sét is. Az új KRESZ és a hozzá­kapcsolódó jogszabályok beve­zetéséről és alkalmazásáról ál­talános tapasztalataink kedve­zőek. Jól érvényesültek a foko­zott biztonságra és az udvarias közlekedésre vonatkozó szabá­lyok. Mindezek, valamint a több­irányú társadalmi és rendőri in­tézkedések hatására a balese­tek száma az előző évhez ké­pest több mint 13 százalékkal csökkent. A baleseti okok köré­ben lényeges változás nem tör­tént. Továbbra is magas a gyorshajtásból, az elsőbbségi jog meg nem adásából és az ittas vezetésből származó bal­esetek száma, a legtöbb Pécs város és járás területén történt, összességében a KBT munkája nem eredménytelen. Igaz, van­nak még szabálytalan, agresz- szív gépjárművezetők, de egyre több és állandóan növekszik azoknak a száma is, akik fe­gyelmezetten, kulturáltan, a KRESZ-nek megfelelően közle­kednek. Ezúton is szeretnénk köszö­netét mondani megyénk lakos­ságának, a rendőrség önkéntes segítőinek, a KBT szakbizottsá­gainak, aktivistáinak a köz ér­dekében kifejtett munkánk se­gítéséért és kérjük további tá­mogatásukat a közrend, a köz- biztonság további szilárdítá­sáért — mondta befejezésül a Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője. Garay Ferenc Tovább­tanulási tájékoztató A nyolcadikosok pálya- választási elképzelései ezekben a hetekben érle­lődnek döntésekké. Az ál­talános iskolákban a helyi szokásoknak megfelelően az osztályfőnökök szülői ér­tekezleteken vagy egy-egy szülővel külön is beszélget­ve vitatják meg a tanul­mányaikat befejezők továb­bi sorsát. Az idén az ország ál­talános iskoláinak nappali tagozatán több mint 113 ezer nyolcadikos fejezi be tanulmányait. A gimnáziu­mok 23 100, a szakközép­iskolák 28 400, a szakmun­kásképző intézetek pedig 52 000 tanuló jelentkezésé­re számítanak. Az Oktatási Minisztérium Középiskolai Főosztálya a pályaválasztás megkönnyítésére a tovább­tanulási lehetőségekről tá­jékoztató könyvet adott ki, amelyet eljuttattak vala­mennyi általános iskolába. Merre tart Baranyában az elmegyógyászat? (2.) Biztató jövő ■ Krízis intervenció ■ Javulás az ellátásban ■ Megoldásra váró feladatok Sajátos helyet foglal el az elmeegészségügyi ellátás intéz­mény-rendszerében a Pécsett 1975. január elsejétől működő SOS—ÉLET sürgősségi telefon- szolgálat. Alapvető célja, hogy a krízisbe jutott személyeknek gyors segítséget adjon. A szer­vezet nemcsak valós igényeket elégít ki, hanem működésével enyhíti a fokozódó feszültséget, ami Pécs és Komló elmeegész­ségügyi ellátásának hiányossá­gaiból fakad. Mindez arra utal, hogy cél­szerű lenne nagyon sürgősen megszervezni a krízisinterven­ciós osztályt Pécsett, hiszen egyre több az olyan állapotok A munkásőrség alapító tagja Schanzl Antal Amikor leültünk beszélgetni, az órájára pillantva kérdezte: — Körülbelül két óra szabad időm van, végzünk addig? Meglepett a kérdés, mert tudtam, hogy nyugdíjas. Most se volna ideje? „Szabad idő? Több munkám van, mint aktív koromban, örök életemben a munkához szoktam, a tétlenke­désre még ráérünk . . ." Pécsbányán született —édes­apja cipész volt — és még az ottani munkásgyerekek életénél i; nehezebb körülmények közé került. Apja korai halála miatt édesanyja kénytelen volt a menhelybe adni. Alighogy fel­cseperedett, a menhelyből „ki­kerülve” tizenkét éves korában Mohács-szigeten cselédgye­rekként kereste kenyerét. . . — Tizenhat éves koromban visszajöttem Pécsbányára, kül­színi munkásnak, aztán csillés lettem ... De még az akkori nyomorúságos bányászéletnél is rosszabb sors várt rám. Be­hívtak katonának és alig vol­tam huszonkét éves, a Don- kanyarba vittek .. . Sok viszontagság után került vissza Pécsbányára bányász­nak. 1945 elején párttag lett. Néhány hónap múlva rendőr­ként Véménden dolgozik, „Sza­bad időmben pedig szerveztem a pártot". Pártiskolát végez, aztán 7 hold földön Véménden gazdálkodik. „1947-ben mi már egy kezdetleges szövetkezetei alapítottunk ott”. Nincs még harmincéves, amikor a párt ja­vaslatára katonatiszti iskolára kerül, és azután a haza fegy­veres szolgálatából már nem is „szerel le”. Zászlóalj-, majd ez­redparancsnok az ország kü­lönböző részein. — Néhány nap eltávozásra jöttem haza Pécsre — itt ért az ellenforradalom — mondja. — Igyekeztem vissza állomás­helyemre, de ott már a körül­mények nem olyanok voltak, hogy aktív tevékenységet fejt­hettem volna ki. Visszajöttem és itt kerestem a kapcsolatot az elvtársakkal és meg is ta­láltam. Az elsők között volt, akik is­mét megkezdték a párt szerve­zését. A párt megyei ideiglenes intézőbizottságánál pártszer­vezőként járta a várost, a me­gyét. „Parancsot kaptunk a hon­védségtől, hogy mindenki, ahol pillanatnyilag van, ott teljesítse kötelességét." — Kemény idők voltak ezek, sokszor jártam felöltőm alatt géppisztollyal . . . Röplapokat is terjesztettünk, agitáltunk a munkáshatalom mellett. A párt­szervezés közben sok kommu­í*> nistát, párthoz hű embereket láttunk el fegyverrel . . . Akkor még nem volt szó hivatalosan a munkásőrségről, de már volt kezünkben fegyver. .. Amikor a rpunkásőrség or­szágos szervezése megkezdő­dött, Budapesten ő kapott meg­bízást a pécsi egységek meg­szervezésére. — Budapestről visszautaz­tam és már másnap megalakí­tottuk az első szakaszt, bányá­szok, munkások, értelmiségiek álltak soraink közé. Az Orvos- tudományi Egyetem orvosai kö­zül is jöttek jelentkezni . . . A városi munkásőrség füg­getlenített parancsnoka volt 1964-ig. — Visszamentem a bányá­hoz, és a napi munkám mellett végeztem el a marxista—le­ninista esti egyetemet, a bánya­ipari technikumot is. A Mecse­ki Szénbányák munkásőregysé- ge 1964-ben alakult meg, — azóta is tagja vagyok. Korked­vezménnyel mentem nyugdíjba 1975-ben. Most is aktívan tevékenykedő nyugdíjas. Tagja a kerületi pártvezetőségnek, a Mecseki Szénbányák munkásőr zászlóalj tartalékállományának parancs­noka — és napi „félműszakos” állást vállalt a Baranya megyei Lapkiadó Vállalatnál. A Munkás—paraszt hata­lomért, a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozata és még számos kitüntetés birto­kosa. Kéri ne feledkezzem meg „va­lahogy beszőni az írásba”, hogy most, a húszéves évfor­duló alkalmából is sok szere­tettel gondol mindazokra, akik­kel a munkásőrség megalakulá­sától együtt dolgozott. Külön köszönet a munkásőr-feleségek- nek, édesanyáknak, akik nem kevés áldozatot hoztak azért, hogy a férj, az édesapa a ha­za, a nép szolgálatában telje­síthesse önként vállalt kötele­zettségét. G. F. száma, amelyek csak átmene­tileg érintik a megbetegedett személy szociális alkalmazkodá­sát, személyiségének integrá­cióját. Depressziós állapotok­ban, deviánsnak minősülő sze­mélyiség zavarokban, családi egyensúlyvesztésben, egészsé­ges emberek akut gyászában, pszichotraumák esetében, egy- egy közösség egészét érintő katasztrófák — például bá­nyászszerencsétlenség — idején válik a krízisintervenciós osz­tály működése szükségessé, je­lentőssé. Szigetváron a 330 ágyas el­mekórház létesítése a legna­gyobb volumenű fejlesztés. Ez a számokban változást hoz, lehetőséget nyit a megyei mun­katerápiás részleg és a geron- to-pszichiátria kialakítására. Megszűnik az a gyakorlat is, hogy más megyébe kelljen kór­házba küldeni elmebeteget. Baranya megye, de főképpen Szigetvár város, a szigetvári já­rás és a szomszédos területek ellátásában — egy viszonylag nagy területen — jelentős javu­lás várható az ellátásban. Pécs és környéke ellátását a már említett krízisintervenciós osztály létrehozása javítaná je­lentősen, a tennivalók között azonban meg kell említeni a megyei gyermek-pszichiátriai el­látás elégtelenségét, a fekvő gyermek-elmeosztály hiányát. Ezt vagy valamelyik gyermekin­tézményben, vagy Szigetvárait lehetne csak megoldani. De ugyanígy megoldásra vár a két városi intézmény elhelyezkedési gondja — az, hogy ócska álla­gú felvonulási épületekben kap­tak otthont, jelzi azt az igazsá­got, hogy az elmebeteg-ellátás nem tartozik a legfontosabbak közé . .. Kiemelkedő eredmények Nem volna igazságos, ha csak a burkot mutatnánk be. Nem vitás, hogy megyénkben az elmeegészségügyi helyzet, már ami a dologi feltételeket illeti, hátrányos helyzetben van. Azonban a megyében és a vá­rosban folyó munka tartalmá­ban olyan eredményeket hoz, amelyek országos jelentősé­gűek. Itt valósult meg az elme­betegek intenzív gondozása, mint új módszer, aminek követ­keztében szkizofréniában szen­vedők feleannyiszor kerülnek kórházba, és ott feleannyi időt töltenek, mint azelőtt. A város és a megye elmeegészségügyi intézményeiben dolgozók elkö­telezettségét, hivatástudatát fémjelzi az, hogy az országban elsőként sikerült megvalósítani a munkaidőn túli szervezett to­vábbképzést. Úttörőjellegű tu­dományos kutatások indultak meg és folynak ma is, itt ké­szült el a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Közoktatá­si Bizottsága számára az isko­lai mentálhygiéniai oktatás és nevelés tervezete is. Egyedülálló kísérlet Pécsett egyedülálló kísérlet folyik a Népművelési Intézet közreműködésével a népesség pszichológiai kulturáltságának emelése érdekében. Azt lehet mondani, hogy amilyen rosszak a körülmények, olyan jó mun­kát végeznek az e területen dolgozó orvosok, pszichológu­sok és szakdolgozók, akik ép­pen ezért sok-sok segítséget ér­demelnek. Kampis Péter A 07 telefonszámon a központi ügyelet veszi fel a lakossági be­jelentéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents