Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-11 / 342. szám
2 DuncmtQlt napló 1976. december 11., szombat Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Csökkent a táppénzes napok száma Csökkent a táppénzes napok száma ez év első kilenc hónapjában a múlt év hasonló időszakához képest. Ezt állapította meg a MEDOSZ Baranya megyei Bizottsága a tegnap Pécsett megtartott ülésén. A reprezentatív felmérés szerint — amely a témát többek között hat állami gazdaságnál is vizsgálta, — megállapította: bár nőtt a gyermekápolásra kiutalt táppénzes napok száma, de a munkakörülmények és a munkafegyelem javításával sikerült a kieső munkanapok számát csökkenteni. Hozzájárult a csökkenéshez az aktivisták rendszeres beteglátogatási tevékenysége is. A további javítást szolgálja az a tény is, hogy 1977. január 1-től az egytől három napig tartó táppénzt a munkáltató fogja fizetni. Megszigorítják az ellenőrzést, a táppénzcsalóktól megvonják a térítést, az ellógott napokat igazolatlan távollétnek veszik és fegyelmi eljárást is kezdeményeznek. Hangsúlyozták: a betegek gyógyulni maradjanak otthon egészségük visszanyeréséért. Rendelkezés a mezőgazdasági vízgazdálkodási szaktanácsadásról Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben új rendelkezéssel szabályozta a mezőgazda- sági üzemeknek nyújtható vízgazdálkodási és vízügyi-műszaki szaktanácsadás rendjét. Az előző — több mint hat évvel ezelőtti — szabályozás még csak a vízhasznosítással összefüggő szaktanácsról intézkedett, az új rendelkezés jóval szélesebb körű, felöleli a mezőgazdasági termeléssel összefüggő valamennyi vízgazdálkodási feladatot — az öntözést, a tógazdálkodást, a vízrendezést, a vízellátást és vízelvezetést stb. — tehát komplexebb szakmai támogatásra nyújt lehetőséget. A rendelkezés előírja, hogy a szaktanácsadással segítséget kell nyújtani a szükséges és rendelkezésre álló vízmennyiség optimális hasznosításához, fel- használás után pedig a vízminőségvédelem követelményeinek megfelelő elvezetésére, a vízkárok megakadályozására, s a megfelelő korszerű megoldások alkalmazásával kell hozzájárulni a mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez. II Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Á nehézségek ellenére kedvező tapasztalatok (Folytatás az 1. oldalról.) séget meg akarnak adni gaz dasági és társadalmi felada taink sikeres megoldásához Oda kell azonban figyelni ja vaslataikra és bíráló megjegy zéseikre is, mert észrevételeik egészséges türelmetlenséget, tenniakarást tükröznek. Szólt arról is, hogy a terv teljesítésének, a jobb munka erőgazdálkodásnak fontos esz köze a hatékony anyagi érdé' keltségi rendszer, a vállalati bérpolitika továbbfejlesztése, Ehhez az 1977. évi bérpolitikai előirányzatok az ideihez képest kedvezőbb feltételeket teremtenek. A szakmai szakszervezetek viszont több helyről jelezték, hogy nem mindenütt érvényesül következetesen a munka szerinti elosztás elve. Ezért a SZOT a kormánnyal közösen javaslatot dolgozott ki a munkások és alkalmazottak tarifarendszerének korszerűsítésére, a műszak- pótlék rendszerének továbbfejlesztésére és kiterjesztésére, valamint egyes területeken a kereseti arányok javítására. A tarifarendszer korszerűsítése a bértarifák alsó és felső határának növelésével jár. Ugyanakkor a különböző szakképzettségi és munkakörülményi fokozatok bértételeit differenciált mértékben növelik, vagyis jobban kívánnak ösztönözni a magasabb szakképzettség megszerzésére. Ezzel egyidejűleg a nehezebb munkakörülmények között végzett munka is nagyobb anyagi megbecsülést kap. Az ötödik ötéves terv a műszakpótlék központi rendezésének elképzeléseit is tartalmazza. örvendetes, hogy e rendezés jelentős részére már 1977- ben sor kerül, ami elsősorban az ipari munkásokat érinti. A műszakpótlék rendezése azt jelenti, hogy az érintett dolgozóknak a több műszak aránya szerint differenciált««^ központilag megállapított mértékű, központi forrásokból támogatott béremelést kell adni. Mivel a nőknek 40, a férfiaknak pedig 25 százaléka dolgozik kedvezőtlen munkarendben, az említett intézkedés egyben a férfiak és a nők bérezése közötti különbségeket is csökkenti. Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók anyagi megbecsülésének növelése várhatóan fokozza a több műszakos helyeken a munkaerő stabilitását. Ez az intézkedés egyaránt szolgálja tehát a népgazdasági és az egyéni érdekeket, megfelel a szocialista bérezés elveinek. Személyi kérdésekről döntött a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezető- ' sége is. Nagy Lászlót, a szak- szervezet titkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette elnökségi tagsága alól és titkári tisztségéből. Dr. Sebők Évát, a Szakszervezet Központi Vezetőségének tagját megválasztotta az elnökség tagjának, valamint a szakszervezet titkárának. Kiss Tibort, a Szakszervezetek Központi Vezetőségének és elnökségének tagját megválasztotta a szakszervezet titkárának. 100 éves a Telefongyár Lázár György levele a gyár dolgozóihoz Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tisztelettel köszöntőm a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő szocialista nagyvállalatunk, a Telefongyár dolgozó kollektíváját. A Telefongyár, mint a magyar híradástechnika ipar jeles úttörője a felszabadulást követően azzal szerzett magának hazai és nemzetközi hírnevet, hogy lépést tartott a műszaki haladással, s azért örvend megbecsülésnek ma is, mert a kor követelményeit kielégítő postai és vasúti hírközlő berendezéseket gyárt A jubileum alkalmából őszinte elismerésemet és elvtársi jókívánságaimat küldöm a gyár gazdasági és műszaki vezetőinek, munkásgárdájának, szocialista brigádjainak, politikai és társadalmi aktivistáinak, mindazoknak a dolgozóknak, akik tudással és szorgalommal járultak hozzá szép sikereik eléréséhez. Kérem önöket, hogy hagyományaikat megőrizve, a jövőben is új eredményekkel öregbítsék gyáruk jó hírnevét, legyenek példamutatóak pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, és alkotó módon járuljanak hozzá népgazdasági terveink megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A Minisztertanács nevében mindannyiuknak további sok sikert és boldogságot kívánok. Felmentések, kinevezések Huszár István tájékoztatóját és Herczeg Károly korreferátumát széles körű vita követte. A felszólalók valamennyien egyetértettek a jövő évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal. További napirendi pontként Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Ezután Vas Jánosnak, a SZOT titkárának előterjesztése alapján a tanácsülés szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Kovács Istvánt, a SZOT tagságának meghagyásával — felmentette SZOT elnökségi tagsága alól és egyidejűleg jóváhagyta a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóság vezetőjének. Dr. Dobi Ferencet, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztálya vezetői beosztásából felmentette és egyidejűleg mint a MEDOSZ főtitkárát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. Dr. Czerván Mártonnét, a SZOT tagját felmentette a SZOT nőbizottsági tagságából és elnöki tisztségéből és egyidejűleg jóváhagyta a SZOT szociálpolitikai osztálya vezetőjének. Dr. Suth Pétert felmentette a SZOT gazdasági igazgatósága vezetői beosztásából, mivel a SZOT elnöksége a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatójává nevezte ki. Nagy Lászlót, a SZOT tagját jóváhagyta a SZOT pénzügyi és gazdasági osztálya vezetőjének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a más beosztásba került tisztségviselőknek érdemeik elismerése mellett, eddig végzett munkájukért köszönetét fejezte ki, A továbbiakban a tanácsülés a SZOT — munkabizottságok személyi kérdéseiben döntött. Személyi kérdésekről döntött a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. Kovács Istvánt, a szakszervezet főtitkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette főtitkári tisztségéből és elnökségi tagságából. Dr. Deli Istvánt, a szakszervezet titkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette titkári tisztségéből, mivel a szakszervezeti mozgalom más beosztásába kerül. Dr. Dobi Ferencet, a Központi Vezetőség tagját megválasztotta a szak- szervezet elnöksége tagjának, valamint a szakszervezet főtitkárának. Liszt Ferenc és a szakmunkástanulók Eljutott máshová is a híre összefutunk az ajtóban: Szenczy Zsuzsa, Vancsura Attila és Juhász Ildikó idegen tekintettel néz az udvarra, az esőre, más világból jöttek, Liszt Esz- dúr zongoraversenyéről. — El tudná dúdolni a legjellemzőbb zenei motívumát? — Tam-taram-tam-ta-ta-tam I — idézi mindjárt Juhász Ildikó. De kár, hoqy az írógépen nincsenek kották, visszaidézhetném a hangmagasságok, a dallam és mindennek a pontosságát. — Mit érez, ha ezt hallja? — Megborzongok! Gyorsan felírom: ez a siker. Szakmunkástanulók, középiskolai humán képzettséq nélkül, ilyen pontosan, ilyen lélektani finomsággal érzik a muzsikát. Vajon hány középiskola végzősei dúdolnák ezt el kapásból, ugyanilyen pontosan, ugyanígy érezve az Esz-dúr zongoraverseny lelkét?! Tegnap délután negyed kettőkor ezerhatszáz pécsi szakmunkástanuló klasszikuszenei hangversenysorozatát fejezték be a Liszt-teremben, összesen Munkások a Képtárban Barcsay Jenő (Szentendrei Művésztelep): Táj dombokkal. 1934. A népszerűséget sokféleképpen lehet elveszteni és megtartani. Az előzőhöz semmit sem kell tenni, az utóbbihoz a rendszeresséq biztosítása mellett folyvást új szempontokat kell keresni, gondosan fürkészni kell az „arc- nélküli" közönség érdeklődésében éppen adott „izgalmi gócokat”. A Modern Magyar Képtár gyűjteménye pedig kéretlenül is szolgál a különös szempontok, művészettörténeti események, stílusok, iskolák szinte végigjárhatatlan, másként és másként feltárulkozó ösz- szefüggéseivel. Ezek mindegyike érdemes arra, hogy az érdeklődők számára megnyilatkozzék, és hogy ezen keresztül a történelem mélyebb, differenciáltabb fogalma gazdagodjék a művészet adataival. December 11-én délelőtt tíz órakor Tóth Antal művészettörténész a huszadik századi magyar művésztelepekről, alkotócsoportokról beszél majd a képtár vendégeinél«. Bemutatja a nagybányai mű- vésztelepet, utal alkotásmódjuk sajátosságaira, a festők közötti kapcsolatokra. A vezetés során az ún. „alföldi festészet", a „Nyolcak és aktivisták", a „szentendrei művészet” problémáival ismerkedhetnek meg a látogatók. A beszélgetés során megkü- lönböztethetővé válik a hivatalos iskolák, akadémiák, a spontán módon szerveződött alkotócsoportok, valamely stílustörekvést közösen vállaló művészek tevékenysége közötti határ. A képtár tehát várja oz érdeklődőket! Szenczy Zsuzsa, Vancsura Attila és Juhász Ildikó négy koncertet. A Pécsi Filharmonikus Zenekar, Breitner Tamás karmester, Bolla Tibor és Albert Miklós operaénekesek — ők voltak Liszt és Erkel tolmácsolói. Előbb a Bánk bán részleteit adták elő, majd következett az újdonság, ami talán országos viszonylatban is egészen új, s amit Pécsi Géza, az 500. Szakmunkástanuló Intézet tanára így foglal össze: — Tavaly indítottuk a szakmunkástanulók ifjúsági hangversenyeit. Az osztályfőnökök segítségével előkészítettük, ők megismertették a gyerekekkel a zenetörténeti, műfaji alapfogalmakat. Itt most egyenként eltapsoltam az Esz-dúr zongora- verseny tizenhárom fő dallamát, aztán ők visszatapsolták, majd Vargha Károlynak erre a műre írt szövegét mondtam el nekik: „Hív a harci riadó...”, s ők visszamondták. A zenekar is bemutatta a dallamot, utána énekeltük a zenekarral eg-ütt, végig, sorban tizenhárom részben a mű mind a négy tételét. így tanultuk meg. Végül Breitner Tamás vezényletével a zenekar előadta a teljes művet együtt. A sajátos oktató-nevelő hangverseny így hatalmas tapssal végződött. Meg két hírrel, amit érdemes feljegyezni: nemcsak Pécs, hanem a megye többi helységének szakmunkástanuló intézeteibe is elviszik ezt a remek módszert. S a minisztérium megbízta Pécsi Gézát, hogy országos felhasználásra készítse el az ilyen oktató-nevelő hangversenyek forgató- könyvét. Kifelé jövet hallottuk: egyik srác felmondatja a másikkal, hogy mi az ária? — Zenével kísért magánének! Ez persze önmagában még pusztán iskolás ismeret. De a két srác, bal kézben nylon- szatyrot lóbálva, pontosan dúdolta a Bánk bán bordalát, a Liszt-teremtől kezdve végig az Irányi Dániel tér irányába... Földessy Dénes Somogy és Baranya tanácsi vezetőinek megbeszélése Baranyába érkezett tegnap a Somogy megyei Tanács küldöttsége Sugár Imre általános elnökhelyettes vezetésével. Pécsett dr. Dányi Pállal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével és a megyei tanács más vezetőivel tárgyalt a két szomszédos megyét kölcsönösen érintő kérdésekről. A két megyei tanács között szervezett és rendszeres munka- kapcsolat van. Ennek keretében a mostani tapasztalatcsere jellegű tanácskozáson az 1977-es évi, illetve az V. ötéves tervidőszak területi, tanácsi tervezéseivel, o tervezési együttműködés lehetőségeivel foglalkoztak. Szóba kerültek a jövő évi beruházások gondjai és ezekhez kapcsolódóan a mindkét megyében szükségessé vált építőipari kapacitás-bővítés. A két megye tanácsi vezetői tájékoztatták egymást a munkaerőgazdálkodásra vonatkozó terveikről is. /
