Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-11 / 342. szám

1976. december 11., szombat

Dimanttilt napló

3

Hol tart Baranyában a szarvasmarhaprogram teljesítése?

Kezdeti lendület után visszaesés

Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Javaslatok a helyzet javítására

Számos jel mutatja, hogy az utóbbi mástél évben Baranyában megtorpant a szarvasmarha-program végrehajtása. A kezdeti lendület, amelyet a Minisztertanács 1972-ben megjelent határozata idézett elő, minden szektorban létszám- és termésemelkedést eredményezett. 1974 végéig a megye szarvasmarha-létszáma 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a tehénlétszám 14,2 százalékkal emelkedett 1975-ben 167 ezer hektoliterrel több tejet vásárolt fel az ipar a megyében, mint 1972-ben.

Az ütem 1975 elejétől lassult le és noha a negyedik ötéves terv létszám tervei megyénkben globálisan realizálódtak, a kisüzemi tehénállomány csökkenése aggasztó méreteket öltött és lemaradás van a megyei fajlagos tejhozam alakulásában is, amit a termelőszövetkezetek alacsony termelési színvonala idéz elő.

A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta milyen tényezők akadályozzák a kormányprogram megvalósítását Baranyában. Megállapították, hogy a fajtaátalakító keresztezés megfelelő ütemben halad. Az ötéves terv végére 39 038 tehén lesz a meqyében. Ennek 54,6 százaléka kéthasz- nú, 38,4 százaléka egyhasznú tejelő és 7 százaléka húshasznú tehén lesz.

Új termelőkapacitás — állapítja meg a jelentés — a kormányhatározat megszületése óta nem létesült. Sőt, a már korábban megépített 33 tehenészeti telep sem a beruházási alapokmány szerint valósult meg. A közbejött többszöri áremelések és a támogatás csökkentése miatt elmaradtak a járulékos, de feltétlenül szükséges létesítmények, mert az ágazatban nem képződött olyan mértékű nyereség, hogy az üzemek ezt pótlólag megépíthették volna. Baranyában 7000 betervezett nagyüzemi tehénférőhely, 2500 ellető és 2000 növendékférőhely nem épült meg. Az alacsony termelési színvonalnak ez is egyik oka.

A megnövekedett költségek miatt a tsz-ek saját rezsis, házilagos megoldásokkal próbálkoztak és emiatt a szakosított telepek technikai, technológiai színvonala csökkent. Jellemző, hogy a szakosított telepek beruházási költségeiből a gépi beruházások aránya állami gazdaságoknál 7,5 százalék, termelőszövetkezeteknél pedig mindössze 5,9 százalék.

A 70 százalékos támogatással indított szakosított telepek Baranyában végül is 52,7 százalékos állami támogatással valósultak meg.

A telepek felépítésével maximálisan kimerült az üzemek saját anyagi erőforrása és hitel- képessége. A benépesítés 1974 végéig mégis jó ütemben ment, amihez az állam tehenenként 20 000 forint támogatást adott. Az ágazat érdekeltségi rendszere azonban azóta oly mértékben romlott, hogy ma már az átlag feletti termelési színvonalon sem realizálódik a tervezett

— eszközarányoson 8 százalék, önköltségarányosan 15 százalék

— jövedelem.

A kapacitás kihasználása a szakosított telepeken az állami gazdaságoknál 98,5, a tsz-ek- nél 86,4 százalékos. A százszázalékos feltöltés komoly üzemelési zavarokat okoz, ellető és borjúnevelő túlzsúfoltsághoz vezet. Nagyon hiányoznak az el nem készült kisegítő létesítmények. A nagypeterdi és egy- házaskozári tsz-ekben kénytelenek voltak a telepen elhelyezni az üszőket is, s ez a termelő tehenet szorítja ki a férőhelyről.

A telepek tartási, higiéniai tényezői, a romlott, penészes, rosszul erjesztett takarmányok következtében magas a borjúelhullás; az állami gazdaságoknál 8, a tsz-eknél 10,4 százalékos. A tőgygyulladások magas aránya az elhasználódott fejőberendezésekre, tisztítószerhiányra, szakképzetlenségre vezethető vissza. A telepek zártsága jórványvédelmi szempontból nincs biztosítva, ehhez nagyrészt hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek.

A betegségek közül legnagyobb kárt és veszteséget a meddőség okozza. Tavaly a kiselejtezett tehenek 48,3 százalékát meddőség és méhbeteg- séq miatt vágták le. A nagyarányú meddőség miatt az elfogadható 400—420 nap helyett az állami gazdaságoknál 496, a tsz-eknél 636 nap a két ellés közötti idő. A nagyfokú meddőség a mozgatás, almozás hiányára, a takarmányozási problémákra, szakképzetlenségre vezethető vissza.

A takarmányok minősége az elmúlt két évben erősen kifogásolható volt. Csökkent a szálas és tömegtakarmányok területe és átlagtermése is. A betakarítási és tárolási veszteség

— a hiányos eszközellátás következtében — eléri a 30—40 százalékot. Hiányoznak az üzemekből a korszerű szecskavágó kombájnok, önürítős szállító berendezések, takarmánymarók, keverő és kiosztó kocsik. A megye nagyüzemi szarvasmarhaállományának évi szilázs szükséglete 42 000 vagon, ennek

optimális betakarítási ideje 10 nap, de a rendelkezésre álló gépparkkal ezt a munkát legjobb esetben 28 nap alatt lehet elvégezni. Csak néhány üzemben van szilárd burkolatú silótér. A konzervált zöldtakarmányok kívánatos szárazanyag tartalma 30—35 százalék, de ezt az értéket a vizsgált silókukoricának csak a 7 százaléka, lucernaszilázsnak csak 17 százaléka érte el. Gyakori panasz, hogy a laboratóriumi eredmények késnek, mire az üzem megkapja, rendszerint már fel is etették a vizsgált takarmányt.

A NEB által vizsgált 14 üzem'

— 12 tsz és két állami gazdaság — szarvasmarha ágazatának nyeresége 1974-ben még

15.5 millió forint volt, 1975-ben már csak 1,7 millió forint, azonos létszámot alapul véve. Ennek oka, hogy a fajlagos hozam lényegesen nem növekedett — csak 2 százalékkal —, de a takarmányköltség, az állandó költségek nőttek, s nem javult az elhullás, a kényszervágás aránya. A tejtermelés 1974-ben a vizsgált üzemek közül négyben nyereséges volt — 2,2 millióval — a többi tízben veszteséges (11,2 millióval), 1975-ben már csak két üzem volt nyereséges 0,8 millióval. A többi 12 üzemben a veszteség összege meghaladta a 17 millió forintot. A tej árbevétel emelkedett, 1974-ben 5,24 forint, 1975-ben 5,32 forint, 1976. I. félévben

6.05 forint volt az egy liter tej értékesítési óra. Ám a takarmány és egyéb költségek ezt az emelkedést lekörözték. így fordulhatott elő, hogy az egyik vizsgált üzemben a 3300 literes fajlagos hozam mellett is ráfizetéses volt a tejtermelés.

A felsorolt okok vezettek a megtorpanáshoz a szarvasmarhaprogram végrehajtásában. A vizsgálatban részt vett szakemberek javasolják:

Egyik leqindokoltabb teendő a telepek rekonstrukciója, a járulékos kapacitások bővítése és a gépesítés.

A szarvasmarha ágazat tartási, takarmányozási épületeire, gépeire 70 százalékos támogatást kapjanak az üzemek.

A telepek kapacitásának ki- használtsági százalékát ne kronologikus tehénlétszám alapján, hanem férőhelyre vetített 3 éves tejtermelési átlag alapján állapítsák meg, aminek alsó határa minimum 2800 liter legyen. Az ágazati támogatást ne létszám növelésre — 20 000 forintos „főkönyvelői" tehenek

— hanem az előző évinél magasabb tejtermelés után progresszív árkiegészítés formájában adják meg.

Az üzemek az igényeknek megfelelő silótakarmány fajtákat termeljenek.

Alakítsanak ki megfelelő betakarító, szállító gépparkot és tároló kapacitást és építsenek a tárolókhoz szilárd burkolatú utakat.

Korszerűsítsék a takarmány kiadagolását, szilázs marók és takarmónykiosztó kocsik beszerzésével.

Szorgalmazzák a fiatal, képzett szakmunkások beállítását.

Gondoskodjanak a gépek és technológiai berendezések

rendszeres karbantartásáról. Korszerű munkaszervezéssel teremtsék meg a technológiai, tenyésztési, állategészségügyi előírásoknak megfelelő üzemelést.

A megyei szakigazgatást ellátó szerveknek fokozott figyelmet kell fordítaniok az állatelhullások csökkentésére, a takarmányvizsgálatok általánossá tételére, az állati hullabegyűjtés, fehérje feldolgozás megoldására, az állatorvosi és felcseri munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére.

KOZULETEK, MAGÁNGÉPKOCSI-TULAJDONOSOK, FIGYELEM!

A dunaújvárosi járási ÁFÉSZ

1977. január l-től

bevezeti az adonyi autóalkatrész boltjában Adony, Vöröshadsereg út 11. sz. alatt az alábbi tipusú

személygépkocsikhoz első, hátsó és oldalüvegek

kereskedelmi forgalmazását,

Skoda, Moszkvics, Wartburg, Trabant, Volga,

Zsiguli, P.-Fiat, Volkswagen, Zaporozsec. Tehergépkocsi-típusokhoz; SZÉLVÉDŐ és OLDALÜVEGEK IFA, ZIL, Csepel, Skoda, Robur, ZUK, Barkasz, Niza MEZŐGAZDASÁGI ERŐGÉPEKHEZ;

zetorok, traktorok, kombájnok első és oldalüvegek A bolt nyitvatartása:

hétfő, 13 órától 17 óráig

kedd,

szerda,

csütörtök,

péntek, 7 órától 17 óráig, szombat 7 órától 12 óráig A bolt telefonszáma: Adony 50

Király Ferenc műszaki vezető, Zsifkó Kornélia üzemmérnök, Gamási Gábor beruházási csoport- vezető, Pauncz István kereskedelmi főosztályvezető

Mélyvízkúra a Pécsi Kesztyűgyárban

Türelem, a vezetők előbb-utóbb észreveszik, ha valaki többet tesz le az asztalra

K

özhely, de hát mit tudjunk mondani, ha mottót keresgélünk: minden út nyitva áll, érdemes tanulni. Ehhez kell még egy vállalat, amely dinamikusan fejlődik és fejleszt, körültekintően alakítja jövőjét, vezetői pedig nem késlekednek a stafétabottal, együtt futnak a pályán a váltótársakkal.

Ismerkedjünk meg néhány fiatal vezetővel a Pécs Kesztyűgyárból!

Király Ferenc,a Tgs;

műszaki vezetője még innen van a harmincon. Érettségi után, 1965-ben szakmunkástanulóként kezdte, közben beiratkozott és elvégezte a bőripari technikumot. Katonaság, majd leszerelés után műszaki ügyintéző. Ez volt a gyakornoki idő. A következő lépcső már a legfelső fok, hiszen ennél magasabb műszaki beosztás már nincs — 1970-ben kinevezik a központi gyár műszaki vezetőjének. Mindennek az arany- fedezete a megszerzett gyakorlaton túl a Könnyűipari Műszaki Főiskola, ezen Király Ferenc most végzős. Mellesleg, diplomamunkájában a kesztyűszabás gépesítésének lehetőségeivel foglalkozik. A Pétsi Kesztyűgyár ma már lényegében ott tart, egy sor szabászmunkát gépesíthettek.

— Munkám nqgyon sokrétű — mondja a kísérletező kedvéről ismert fiatal vezető. — Kezdjük azzal, hogy itt, a központi gyárban kezdődik minden újnak a gyártása, a kisszériás gyártás. Mindez műszaki ambícióimat kielégíti, úgy is mondhatnám, ha innen mennék nyugdíjba, nem lennék elégedetlen. Nagyon szép beosztás, ezt szeretném jól csinálni. A körülményekhez képest lehetne még jobban dolgozni, csak előbb rutint kell szerezni, A legfőbb problémám a munkámban pillanatnyilag az, hogy nem tudom beosztani az időmet. Ez persze egy kicsit az iskolával is összefügg. Ha több lesz a rutin, könnyebb lesz. Már most is könnyebb, mint mondjuk, három éve. A Kesztyűgyár különben a fiatalok gyára. A gyors fejlődés hozta magával a lehetőséget, s ezzel a lehetőséggel élt is a vállalat vezetősége, hogy ma már sok a fiatal vezető. Most rajtunk a sor, hogy megálljuk a helyünket.

*

Szabados Imrét

merik, mint kitűnő kézilabdást, majd a kesztyűgyári futballcsapat oszlopos tagját, aki gépipari technikumot végzett, s mint műszerész, 1964-ben került a műszerész-műhelybe. Később tmk-vezető. Ekkor egy vargabetű következett, munkahelyet változtatott, hatvanhét őszén felcsapott hajósnak, de nem bírta, 1969-ben visszajött. Szerencséje volt, ismét visszavették műszerésznek, ezúttal a központba. TMK-csoportvezető, két év óta pedig a műszaki fejlesztési csoport gépészeti előadója. Az ő munkája is igen sokrétű, szinte mindennel kell foglalkoznia. Újítási előadó is.

— Még hetvenháromban vetődött fel, volna-e kedvem továbbtanulni. Bevallom, semmi kedvem nem volt — mondja Szabados Imre, holott akkor már ő maga is oktató volt, a technikumban műszaki rajzot tanított. — Mivel azonban szakgéptant is tanítottak, gondoltam, nem ártana az előkészítővel az ismereteket felfrissíteni. Az előkészítőn aztán jó társaság jött össze, a végén én is jelentkeztem a Könnyűipari Műszaki Főiskolára. Most harmadéves vagyok. De nemcsak ez vonzott. Észrevettem, hogy olyan közösségbe kerültem, ahol meq tudok maradni. A gyár fejlődik, s itt a közép- és a felsőbb vezetők kiválasztása nem úgy megy, mint egyes vállalatoknál, ha valamilyen vezetői poszt megüresedik, meghirdetik az újságban. Itt a vállalaton belül történik az utánpótlás kiválasztása, e téren mindig is nagy lehetőségeket, nyitottságot tapasztaltam a vállalatnál. (Szabados Imréről távolléte miatt nem tudtunk fényképet készíteni.)

*

Zsifkó Kornélia “S:

nők, a bőrruházati gyár szerkesztési csoportvezetője. Amikor — ez egy évvel azután volt, hogy 1974-ben végzett a főiskola ruhaipari szakán — kinevezték csoportvezetőnek, valaki megjegyezte, hogy merte ilyen fiatalon elvállalni. Ilyen megbízatást huszonévesnek nem szoktak adni. Tudni kell, a szerkesztés a konfekció bölcsője.

— A főiskolán mindent másképp képzeltem — mondja Zsifkó Kornélia. — Azt hittem, én fogom megváltani a világot, azt csinálok majd a vállalatnál, amit akarok. Persze rájöttem, ez nem egészen így van, a vállalat sajátosságaihoz nekem kell alkalmazkodnom. Ez nem jelenti azt, hogy tehetetlenek vagyunk. Nekem például furcsa volt, egy helyen van a minta- szerkesztés, a szériázás, a technológia. Erre az igazgató azt mondta, írjam le, hogyan képzelem el én. Leírtam és nagyrészt meq is valósult. Persze, kint Pécsbányán szűkén vagyunk, alig várjuk már, hogy elkészüljön az új bőrruházati gyár.

*

Gamási Gábor dennapi

pályaátnyergelés végére tett pontot, amikor az idén nyáron a levelező tagozaton megszerezte a közgazdász diplomát. Korábban elektrotechnikus volt a DÉDÁSZ-nál, 1972-ben lépett át a Kesztyűgyárba. A beruházási osztályra került, belecsöppenve a gyár újabb dinamikus fejlődési szakaszába. Októbertől beruházási csoportvezető, négyezer forintos fizetéssel. A beruházók sorsát ismerve és átélve, a diploma és a kinevezés ezt jelenti: küszködni és győzködni a kivitelezőkkel úgy, mint eddig, sőt, ügyesebben és szívhez szólóbban, hogy minél előbb kulcsra kész legyen az új kesztyűgyár, mellé az új bőrruházati gyár. Mondanivalónkba vágóan Gamási Gábor egyetlen megnyilatkozását idézzük:

— Itt a mélyvízkúrát alkalmazzák. Ahogy érkezik a fiatal, zutty bele .. .

*

Pauncz István S"

dik olyan ember volt, aki érettségivel ment el kesztyűszabásznak. Eredetileg a Testnevelési Főiskolára készült, majd rábeszélték a kesztyűs szakmára, szép, jó szakma, a kereset is megfelelő. Persze, voltak aggodalmai, nem visszalépés-e, lehet-e valaha is profitálni ebből a szakmából. 1964-ig szabász, majd a kereskedelmi osztályra kerül anyagbeszerzőnek. Következik a Könyyűipari Műszaki Főiskola, az akkor még felsőfokú technikum. A gyárból harmincon jelentkeznek, ötüket veszik fel, de a második évfolyamnak Pauncz István már egyedül vág neki. Hatvannyolcban anyagbeszerzési csoport- vezető, két évre rá már az anyagbeszerzési osztály vezetője. Erről az osztályról csak any- nyit, nem egy szanatórium, az ostor vége itt szokott lecsapni. Le is csapott. A múlt év végén Pauncz Istvánt kinevezték a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjévé.

— Azt tanácsolnám a fiataloknak, sohasem veszítsék el türelmüket, a türelmetlenség^ különben is rossz tanácsadó. A vezetők előbb-utóbb észreveszik, ha valaki többet tesz le az asztalra. Egyértelműen csak a

„munkával lehet előbbre jutni — így szól Pauncz István üzenete.

Előbbre, előbbre .. . A főosztályvezető most is továbbképzi magát, felsőfokú kereskedelmi tanfolyamra jár, gyötri a német nyelvet, nyelvvizsgát akar tenni, később majd angolból is, s szeretné elvégezni az esti egyetem szakosítóját. Vagyis, nincs megállás.

Miklósvári Zoltán