Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-09 / 340. szám
e Dunántúlt ngplö 1976. december 9., csütörtök rovatunkat, a Közgazdasági életet, melyet oldal- ■ ' terjedelmünk csökkenése miatt voltunk kénytelenek szüneteltetni, ismét megindítjuk öthetenkénti jelentkezéssel. Napjaink munkaerőinséges világában kulcskérdés a munkaerővel való hatékony és takarékos gazdálkodás, a foglalkoztatottak számának növelése helyett ma — és a jövőben még egyértelműbben — a minőségi jellemzők kerülnek előtérbe, elsősorban a népgazdaság, a munkahelyek munkaerőigénye és a meglévő munkaerő közötti összhang megteremtése, szakképzettségének emelése és a szükségletek megfelelő módosítása. Most e kérdéseknek szenteljük oldalunkat. Szerzőink igyekeznek sokoldalúan megvilágítani a munkaerőgazdálkodás előtt álló feladatokat, hasznos útmutatásokkal szolgálva a vállalatoknak, intézményeknek, nem utolsósorban a pályakereső fiataloknak. M. Z. II Nem elég csak óhajtani a munkaerőhiány megszüntetését Időszerűnek érzem, hogy a megyei munkaerőgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóljunk, annál is inkább, mert különféle intézkedéseket készítünk elő mi is, amelyeket 1977. január 1-e után folyamatosan léptetünk életbe, s tőlük a megyében a munkaerő eredményesebb foglalkoztatását várjuk. Tapasztalataink szerint a vállalatok, szövetkezetek egy részénél a munkaerőigények „tervezése" nem felel meg sem a tervszerű munkaerőgazdálkodás követelményének, sem pedig a foglalkoztatók saiát érdekeinek. S mivel a munkaerőhiány megszüntetését nem elég csak óhajtani, hanem annak érdekében tenni is kell, a jövőben a közgazdaságilag kellően meg nem alapozott igények visszaszorítására a tanácsoknak intézkedéseket kell hozniuk. Megyénkben a foglalkoztatottak száma — az ország sok más területéhez hasonlóan — lényegében nem. illetve csak minimális mértékben növelhető. Ezért az eddiginél eredményesebben kell foglalkozni a kisebb jelentőségű, de a társadalmi munkaidőalapot tovább növelő megoldások kialakításával, illetve szélesebb körűvé tételével. (Például a bedolgozó rendszer lehetőségeit sem merítettük még ki teljes mértékben.) Javítani kell a munkaidőalap kihasználását. A vállalatok a veszteségidők felmérésével feltárhatják — és fel is kell hogy tárják — a kieső idők csökkentésének lehetőségeit. Ennek keretében a munkafegyelem, valamint az üzem- és munkaszervezés javításának módjait is tervszerűen kell meghatározni. Szervezettebb munkaerő-irányításra van szükség. A lehetőségeket meghaladó igények kielégítésében nagyobb bátorsággal kell rangsorolnunk, s ezzel is segíteni a gazdasági szerkezetváltozás, ezen belül a szelektív iparfejlesztési célok megvalósítását. A megyei tanács által hozandó intézkedéseknek a fent megjelölt célok elérése érdekében „testre szabotténak kell lenniök. Ezért: a tanácsok és a foglalkoztatók között szorosabb együttműködést kell kialakítani. Ez a kapcsolat — a hiányosságok ellenére is — fejlődőben van. Formái közül kiemelendő a megyei tanács által készített középtávú területi terv, amelyet a megyei tanács 1976. augusztus 4-i ülésén hagyott jóvá. A területi terv segítségével feltárt helyzetkép szükségessé teszi, hogy szinte évenként áttekintsük a munkahelyi lehetőségek és igények alakulását, továbbá, hogy a vállalati és tanácsi munkaügyi szervek szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással. Ezek után néhány szót arról, hogy milyen intézkedéseket készítettünk elő. A vállalatokat, szövetkezeteket a jövő év elején rangsoroljuk. Meghatározzuk, hogy mely vállalatok, szövetkezetek növelhetik a foglalkoztatottak számát. Elsősorban a területünk gazdasági szerkezetének javításával kapcsolatos törekvéseket támogatjuk. Lesznek vállalatok, amelyek változatlan létszám mellett kell hogy növeljék termelésüket. A gazdasági szerkezet átalakítása szempontjából kevéssé kedvező tevékenységet végző gazdálkodó szerveket, főként a létszám csökkentésére „kényszerítjük”. A kötelező munkaerőközvetítés rendjét is korszerűsítjük. Az előzőekkel is megalapozva korlátozzuk a vállalatok, szövetkezetek egy részét a munkaerőszervezés lehetőségeiben, másoknak pedig előnyöket biztosítunk. A munkaerőközvetítés sarán azonban a résztevékenységet is figyelembe vesszük, ezért egyes szakmák létszáma csak a kötelező közvetítés révén tölthető be. Az általános iskolát elvégzők száma a következő években számottevő mértékben alatta marad az előző évekének. Ezért a gimnáziumokban, a szakközép- és szakmunkásképző iskolákban továbbtanulók egymáshoz viszonyított -parányát megváltoztatjuk. A pályaválasztás fokozott segítésével kívánjuk elősegíteni, hogy az iskolát végzők mind nagyobb számban feleljenek meg a kettős követelménynek. Tapasztaltuk, hogy a szakmunkásképző iskolát végzők elhelyezése nem mindenkor felel meg gazdasági fejlődésünk követelményének, ezért szükségesnek látszik a végzősök elhelyezkedési rendjének kidolgoÉrtesítjük kedves ügyfeleinket, hogy Fonyód nagyközség területén családi házak és üdülőtelkek értékesítését kezdjük meg 370—700,— Ft-os négyszögölenkénti átlagáron, a közművesítéstől függően Bővebb felvilágosítást az OTP fonyódi járási fiókja ad zása, s ennek révén a foglalkoztatók igényeinek rangsorolása. Mindezek után hogyan jellemezhetjük a megyei tanács által hozandó intézkedéseket? Figyelembe vesszük, hogy a munkaerő a termelőerők legfontosabb eleme, s mint ilyen; •nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai tényező is. A munkaerőgazdálkodás javítása érdekében nem „tűzoltó- munkára" van szükség, hanem megalapozott, tervszerű és következetes magatartásra. Ebből következik, hogy intézkedéseink közgazdasági összefüggéseken alapulnak. Megjelenési formájukban „adminisztratív jellegűek” lesznek, szeretnénk azonban elérni, hogy azoknál a válla latokná I, szövetkezeteknél, ahol a munkaerőgazdálkodás tervszerű és közgazdaságilag megalapozott, ez az adminisztratív vonás ne érződjék. Intézkedéseink csak a munkáltatók jogait és kötelességeit érintik, a munkavállalókra közvetlenül sem korlátozást, sem kedvezményt nem kívánunk megfogalmazni. Intézkedéseinktől rövidebb és hosszabb távú hatást egyaránt várunk, ezért hosszabb ideiq érvényben lesznek. Tartalmukban azonban területünk gazdasági fejlődésétől függően változtathatók, s indokolt esetben ezt meg is tesszük. Feltételezzük, hogy mindez a munkaerőgazdálkodás javítását fogja szolgálni, de csak akkor válhat valóra, ha a vállalatok, szövetkezetek és intézmények is megteszik a szükséges lépéseket a maguk „portáján" — saját érdekükben. Dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-helyettes MEGYEI KILÁTÁSOK Kevés az új munkáskéz az ötödik ötösben Baranyában az ötödik ötéves terv időszakában a legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzés a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, a termelékenység fokozása, az ipar szelektív fejlesztése. Az ipari termelés főbb feladatai a következők: a megye ipari termelésének évi 2—3 százalékos növekedését tervezzük, oly módon, hogy — a széntermelés további időszakos visszaesésével számolva — a többi ágazat 6—7 százalékos növekedése ezt ellensúlyozza. Az iparszerkezet átalakulását döntően a korszerű gép- és műszeripar fejlesztése, a meglévő gépipari üzemek termelésbővítése szolgálja. Nézzük már most meg, hogyan valósul meg mindez a foglalkoztatás oldaláról. Létszámigények Az ötödik ötéves tervidőszakban — valamennyi tényezőt figyelembe véve — a foglalkoztatottak száma összesen 4200 fővel növekszik a megyében. Ezen belül az iparban foglalkoztatottak létszáma 4500 fővel. A legjelentősebb létszám- igénnyel jelentkező vállalatok: a Sopiana Vákuumtechnikai Gépgyár 1600 fő, a Mecseki Szénbányák 600, a Mechanikai Laboratórium pécsi gyára 500, a Baromfifeldolgozó Vállalat 300, a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati gyára 250 fő. Az építőiparban a tervezett létszám- növekedés 1200 fő, ez megközelítően 7 százalékos létszám- fejlesztést jelent. A tervidőszakban a létszámbővítést elsősorban a szakiparban kell biztosítani, mivel a kapacitáshiány ezen a területen a legnagyobb. A szállítás-hírközlés ágazat fejlesztésére a tervjavaslat 200 fős növekedést irányoz eiő, mindez elsősorban a városok és vonzáskörzeteik közlekedésének javítását célozza. A kereskedelemben a tervezett létszámnövekedés 2000 fő, melyből egyedül Pécsett a nemrég megnyílt A nem mezőgazdasági ágazatok létszámnövekedése: 9600 A mezőgazdaság létszámcsökkenése: 5400 Hiányzik: 2000 Konzum Áruház létszámigénye 600 fő körüli. A kereskedelemben további létszámnövekedést jelent a részmunkaidősök fokozottabb foglalkoztatása, amely a munkaidőcsökkentés miatt szükséges. Az egyéb nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma 1700 fővel növekszik a tervidőszakban. A művelődésügyi és az egészségügyi ágazatokhoz tartozó új intézmények — például a szigetvári 330 ágyas elmekórház, a mohácsi és a harkányi ágyfejlesztések, a komlói művelődési központ, a kollégium stb, — belépése, valamint a szolgáltatások fejlesztésével együttjáró létszámnövekedés indokolja a fejlesztést. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak száma újabb 5— 6000 fővel csökken. A csökkenés jórészt a nyugdíjtörvény bevezetésének tulajdonítható. Az ipari rendszerekre való áttérés a mezőgazdaság létszámszükségletét tovább csökkenti. A tsz-ekben emiatt egyre inkább növekszik a kvalifikált szakemberek, mindenekelőtt a szakmunkások iránti igény. Megyénkben évente megközelítően 250 fiatalt és felnőttet szükséges ges a szakmunkásképzésbe bevonni annak érdekében, hogy a csökkenő létszám mellett a szakmai színvonal elérje a kívánt mértéket. Tervszerűbb mozgást összességében megállapíthatjuk, Baranyában az ötödik ötéves terv foglalkoztatáspolitikai célkitűzése 4200 fővel kívánja növelni az aktív keresők számát. A tervciklus végére tervezett 218 ezer fős foglalkoztatási szint a nem mezőgazdasági ágazatok 9,6 ezer fős növekedéséből és a mezőgazdaság 5,4 ezer fős létszámcsökkenésének különbségéből ered. Az ötödik ötéves terv időszakában belépő új beruházások, rekonstrukciók és egyéb fejlesztések termelésnövekedésének munkaerővel való ellátására az alábbi fedezettel, mint munka- erőforrással számolunk: a háztartásban élő női munkaerő- tartalék tervezett mobilizálásából 4000 főre (bár ez erősen kérdőjeles), a tovább nem tanuló és munkát vállaló fiatalok köréből 1500 főre, az idős, nyugdíjkorhatárt elért és tovább dolgozók forrásából 500 főre, a mezőgazdaságban felszabaduló és munkába vonható dolgozók köréből 1600 főre, összesen tehát 7600 főre. Feszített munkaerő- gazdálkodás Amennyiben a 9600 fős fejlesztést egybevetjük a 7600 fős munkaerőforrással, kitűnik, az ötödik, ötéves terv időszakára a tervezett létszámfejlesztésnek 2000 fős fedezethiánya' kozik. Az ötödik ötéves terv tehát láthatóan „feszített munkaerőgazdálkodást” követel meg megyénk foglalkoztató szerveitől. Ezért a létszámszükségletek csak a munkaerőforrások, a munkába vonhatók és a munkára jelentkezők tervszerű elhelyezésével és irányításával biztosíthatók. Dr. Schmidt Antal megyei munkaügyi osztályvezető Mi legyen a gyerekből? Pályát egyszer lehet választani A beiskolázás tehát nemcsak a személyiség, de a gazdaság oldaláról is nagy felelősséggel jár. A pályakorrekciók nagyságrendje súlyos milliókat követel. A pályára irányítás hatékonyA BEISKOLÁZÁSI MERLEG A munkahelyek szakmunkásigénye: A tervezeti összes iskolai férőhely: Végzős Vili. oszt. tanuló összesen: Továbbtanulásra jelentkezett: Nem kívánt továbbtanulni: ságát nagyobbrészt csak jóval az események után, a kudarcokból tudjuk lemérni, ilyenkor czonban már egyéb tényezők is közrejátszanak. BARANYÁBAN 197677 6218 5301 4807 4536 (—117 = 4419) 271 (+117 = 388) A munkaerőgazdálkodás sarkalatos kérdése, hogy a szelektív fejlődés eredményeként a gazdaságosan termelő, dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerőszükségletét mennyiben sikerül biztosítani. A munkaerőutánpótlás forrásai: o nők foglalkoztatásában elérni a társadalmilag lehetséges maximumot, a csökkent munkaképesek racionális foglalkoztatása, o munkaképes idősek bevonása, az időszaki és alkalmi munkások felhasználása, a rész- és mellékfoglalkozásúak szabályozott alkalmazása, a munkaképes korú fiatalok időszakos foglalkoztatása, a megyén kívülről jelentkezők felkarolása és a belső munkaerőpazariás megszüntetése. A másik jelentős forrást oz először munkába lépők, az ifjúság jelenti, tegyük mindjárt hozzá, ebből a forrásból közel sem lehet kielégíteni a vállalatok igényét. Manapság már nem pusztán a fiatalok munkábaállításáról, hanem a lehető leghatékonyabb foglalkoztatásáról van szó. Ennek előkészítő szakasza a pályára irányítás, majd a pályaadaptálás. Színtere elsősorban a családi otthon és társadalmi felelősséggel a nevelő-oktató intézmények. Világszerte erősödő törekvés: legyen az oktatás és a szakképzés legfontosabb feladata a sokoldalú kiegészítő tényezővel felvértezett munkaerőképzés. Az állami ráfordítások erre érdemleges lehetőségeket biztosítanak: Megjegyzés: a 117 tanulót sem az első, sem a második helyre (ahová jelentkezett) nem vették fel, a további lehetőséget elutasította. A munkahelyek szakmunkás- igényét tehát nem lehet kielégíteni ifjúsági forrásból. A szakmunkás beiskolázás országos átlaga 44,2 százalék, az ötéves tervben előirányzott cél 50 százalék. Baranyában a szakmunkás beiskolázás tehát magasan tetőzi az országos átlagot, egyes szakmákra azonban egyáltalán nem jelentkezett tanuló, mely hiányosságokra utal. Fejlődés, hogy a „divatos szakmákra” a túljelentkeAZ EGY FŐRE JUTÓ OKTATÁSI KIADÁSOK (forint/év) Oktatási szint 1963 1973 Iskoláztatás összesen Általános iskola 1559 4120 32 960 (8 év) Szakmunkásképző 4393 7440 22 320 (3 év) Középiskola 4180 8390 33 560 (4 év) Felsőfokú oktatás 18 465 32536 97 608 (3 év) 162 680 (5 év) Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Orvostudományi Egyetem Pécsi Tanárképző Főiskola Pollack M. Műszaki Főiskola zés nem volt számottevő. Szembetűnő a gimnáziumba jelentkezők alacsony száma. Néhány fontos tanulság. 1. Elsősorban a szakmunkásképzőbe ígéretes a felvétel, szakmát és továbbtanulási lehetőséget biztosít (általában ugyanabban az iskolában a szakma megszerzése után érettségizhet), továbbtanulhat felsőfokon is (érettségivel, vagy rátermettség esetén anélkül is, előkészítő tanfolyam után). 2. ötéves átlagban a felsőfokra jelentkezők közül körülbelül 10 százalékkal több szakközépiskolást A FELSŐFOKÚ BEISKOLÁZÁS Túljelentkezés %-a 4,6 (esti tagozat: 4,6) 2.3 (esti tagozat: 3,3) 3.5 2.6 (esti-levelező: 1) 1.3 vettek fel, mint gimnazistát. 3. Többéves átlagban a középiskolások nem egészen 20 százaléka tanulhat tovább, 80 százaléka munkába áll. A továbbtanulásra felkészítéssel és felkészüléssel egyidőben a munka- vállalásra is körültekintően kell készülni a középiskolákban (elsősorban a gimnáziumokban), mert pályát egyszer lehet választani, utána már csak pályakorrekció következhet Schmidt Károly megyei pályaválasztási igazgató
