Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-07 / 338. szám

1976. december 5., vasárnap Dunántúlt napló 5 Megkezdődtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Amióta azonban létrehoztuk a közös bizottságokat, s mindkét oldalról kölcsönös a jószándék, hogy jószomszédi viszonyt tart­sunk fenn, efféle konfliktusok csak véletlenül adódhatnak. Országaink — a nem túl nagy Ausztria és a szintén nem túl nagy Magyarország — bebizo­nyították, hogy két nép akkor is békében élhet egymás mel­lett, két állam akkor is fej­lesztheti kapcsolatait egymás­sal, ha rendkívül eltérő, külön­böző társadalmi rendszerhez tartoznak. Úgy vélem, ilyenfor­mán hozzájárultunk ahhoz, hogy Európában az enyhülés politi­kája érvényesüljön. Ismerjük azt a politikát, amely ellentétes az enyhüléssel. S éppen, mert sa­ját tapasztalatunkból ismerjük, ki akarunk tartani az enyhülés mellett. Tulajdonképpen ez ad­ja, első titkár úr, az ön auszt­riai meghívásának mélyebb ér­telmét, ismerjük azt a nagy munkát, amelyet személyesen népéért^végez és tudjuk, hogy milyen nagy az ön tekintélye népe körében, ez még értéke­sebbé teszi számunkra az ön itteni látogatását. Dr. Bruno Kreisky a két or­szág népének jólétére és együttműködésére emelte poha­rát. dicsekvés, ha azt mondom, hogy mi már a helsinki értekezletet megelőzően is Helsinki szelle­mében kezdtünk hozzá kapcso­lataink rendezéséhez. Mert azt teljes bizonyossággal állíthat­juk, hogy kapcsolataink meg­felelnek a helsinki záróokmány­nak. Nagyra értékeljük, hogy kapcsolataink a jelenlegi szint­re fejlődtek, már csak azért is, mert az eredményeket nem erő­feszítések nélkül értük el. S bár visszatekintve a fejlődést ör­vendetesnek tartjuk, további eredményeket szeretnénk el­érni. — Felhatalmazva érzem ma­gam arra, hogy ne csak saját nevemben beszéljek: magunk­kal hoztuk vezető testületeink, a Magyar Népköztársasáq El­nöki Tanácsa és kormánya, to­vábbá a magyar nép üdvözle­tét. Biztosítom önt, kancellár úr, s az Osztrák Köztársaság kormányát és népét, hogy a Magyar Népköztársaság részé­ről teljes a készség kapcsola­taink továbbfejlesztésére. Kí­vánjuk, azon munkálkodjunk, hogy a magyar—osztrák kap­csolatok minden fontos terüle­ten úgy alakuljanak, hogy pél­daként szolgálhassanak a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti jó viszonyra. Abban a meggyőződésben han­goztatjuk ezt, hogy ez teljes mértékben megfelel a két or­szág, a két nép valódi érde­keinek, nagy várakozással te­kintünk megbeszéléseink elé, amelyek minden bizonnyal újabb előrelépést hoznak majd ezen a téren. Kádár János a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a mos­tani látogatás jó alkalmat kí­nál a két ország javát szolaáló munkára. — Amikor ezért dolgozunk — folytatta — meggyőződésem, nemcsak a magyar és az oszt­rák nép alapvető érdekeit, ha­nem — erőinkhez mérten — Európa egészének érdekeit is szolgáljuk. Magyarország is, Ausztria is kis ország, lehető­ségeink tehát szerények. De tenni tudunk, s kötelességünk is, hogy hozzájáruljunk az euró­pai helyzet jobbátételéhez. ör­vendetes, hogy a nemzetközi politika számos kérdésében együttesen vagy azonos irány­ban tudunk tevékenykedni. Mi azon leszünk, hogy e kérdések körét tovább bővítsük. Végül Kádár János jókíván­ságait fejezte ki dr. Bruno Kreiskynek és feleségének, az ebéden részt vett osztrák veze­tő személyiségeknek. „Minden jót kívánunk jó szomszédunk­nak, Ausztriának és népének!” — zárta pohárköszöntőjét Ká­dár János. Kádár János válaszbeszéde Ezután Kádár János mondott pohárköszöntőt, bevezetőben köszönetét mondott a meghí­vásért, a fogadtatásért és dr. Bruno Kreisky hozzá intézett szavaiért, majd így folytatta: — A magyar—osztrák kap­csolatok jelenlegi helyzetét ér­tékelve elmondhatom, hogy ér­tékelésünk azonos az önével: megítélésünk szerint állami, po­litika* Imnrqnlntainif rendezet­tek, gazdasáTJWBMMMHÉa^l kapcsolataink fejlo^M^^Mlarru polgáraink tömegesen keresik fel egymás országát. — A régmúltban — jóllehet népeink között volt bizonyos sorsközösség — a magyar— osztrák kapcsolatok bonyolultak voltak. Ezt a múltat azonban már magunk mögött hagytuk, s emberi szokás szerint inkább a jóra emlékezünk. Hozzá tarto­zik qz igazsághoz, hogy külön­böző okok miatt a második vi- világháború utáni újabbkeletű kapcsolatainkban is voltak problémák egy időszakban. De ez az időszak is elmúlt, s csu­pán azért emlékeztetek rá, mert annál nagyobbra becsülöm azt a közös erőfeszítést, amellyel a viszonyunkat zavaró kérdéseket megoldottuk. — Meggyőződésem, hogy or­szágaink és népeink valódi ér­dekeiből kiindulva kellett és kell rendeznünk közös dolgain­kat. Talán nem megalapozatlan Látogatás a köztársasági elnöknél Kádár János érkezése a Hof- burgba A kancellári hivatal épületé­ben rendezett ebédet követően Kádár János és kíséretének tag­jai átsétáltak a Hofburg épüle­tébe, amelyben a szövetségi elnöki hivatal van. A Központi Bizottság első titkára itt kereste fel dr. Rudolf Kirchschlögert, az Osztrák Köztársaság elnökét. A szívélyes légkörű eszme­cserén osztrák részről jelen volt dr. Friedrich Frölichsthal buda­pesti osztrák nagykövet is. Délután Kádár János — dr. Rudolf Kirchschlögerrel folyta­tott megbeszélése után — lá­togatást tett dr. Bruno Kreisky kormányfőnél a kancellári hí­vató íban, A két vezető államférfi négy- szemközt eszmecserét folytatott. Magyar—osztrák tárgyalások Hétfő délután Bécsben a kancellári hivatalban megkez­dődtek a magyar—osztrák hi­vatalos tárgyalások, a magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az osztrákot dr. Bruno Kreis­ky vezeti. A megbeszélésen részt vesznek a két tárgyaló- csoport tagjai és szakértői. Kádár János és Kreisky kancellár a négyszemközti meg­beszélés után kíséretük tag­jai és a szakértők jelenlétében folytatta jó légkörű, konstruktív tárgyalásait. Először a kétoldalú kapcso­latokat tekintették át, különös hangsúllyal a gazdasági együttműködés kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy az általános áruforgalom fejlesz­tése mellett fokozott szükség van a gazdasági együttműkö­dés fejlettebb formáira is. Szó­ba kerültek a magyar árukat érintő vámrendelkezések. Mind­két részről készség nyilvánul meg a felvetődött konkrét ter­vek megvizsgálására. Megálla­pították, hogy kulturális téren nincsenek problémák. Az együttműködés kérdései­vel kapcsolatban a helsinki ér­tekezlet utáni helyzetről, az enyhülésről folytattak eszme­cserét. Kádár János elismerés­sel szólt az osztrák kormány állásfoglalásairól az enyhülés mellett, s megállapította: érde­keink egybeesése minden te­rületen a kapcsolatok fejlesz­tését szolgálja. Vacsora a Hofburgban Dr. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnök és felesége hét­főn este a Hofburgban vacso­rát adott Kádár János és fele­sége tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán dr. Rudolf Kirchschläger és Kádár János pohárköszöntőt mondott. A hétfő reggeli osztrák lapok vezető helyen számoltak be ar­ról, hogy Kádár János kétnapos látogatást tesz hivatalos minő­ségben Ausztriában, A Die Presse „Az enyhülés gyakorlá­sa” című vezércikkében külön jelentőségűnek tartotta, hogy a Központi Bizottság első titkára, az Elnöki Tanács tagja Bécsbe látogat. „A ‘látogatás azt bi­zonyítja, hogy sok kérdés már korábban tisztázódott a kétol- dolú kapcsolatok területén és azt, hogy mindkét ország a kö­zös érdekek útján halad to­vább” — írta a lap, majd a továbbiakban rámutatott arra, hogy Kádár János és Bruno Kreisky találkozója megerősíti az enyhülési politika folytatá­sát, a kölcsönös érdekek alap­ján. Visszatekintett a Jap Ma­gyarország és Ausztria kapcso­latának alakulására, emlékez­tetett azokra az időkre, amikor még sok kérdés rendezetlensé­ge akadályozta a fejlődést. Elemezte a megtett utat, a két szomszédország kapcsolatainak kedvező irányú fejlődését, amely példája a különböző társadalmi rendszerű országok közötti jó együttműködésnek. Küllőn méltatta Kádár János politikai tevékenységét, A Kronen Zeitung nagy je­lentőséget tulajdonított annak, hogy Kádár János Ausztriába látogat. Kiemelte: Bécs ünne­pélyesen fogadja és várja a Központi Bizottság első titká­rát. A lap a „Nap témája” című rovatában szintén meg­emlékezett a látogatásról, át­tekintést adva Kádár János életútjáról és munkásságáról, eredményes harcáról. Hangsú­lyozta, hogy Kádár Jánosnak nagy szerepe van abban, hagy a két ország viszonya jó és kedvezően fejlődik. Az Arbeiter Zeitung ismertet­te a látogatás programját és beszámolt arról, hogy kedden, a látogatás másnapján a Köz­ponti Bizottság első titkára Bécsben sajtótájékoztatót tart A bécsi rádió „Reggeli kró­nikája" szintén méltató hang­nemben számolt be a látoga­tás jelentőségéről. INDIA —I SOOkm 5*^0 í ' 1200km Alumíniumipar Fényforrásgyár N D I , < New Delhi''*., 4 3 2 1 0 Millió devizaforint BEHOZATAL 0 I 2 Millió devizaforint KIVITEL m-rcai Ázsia déli részér» helyezke­dik el a hazánknál kfo. 34-szer nagyobb (3 280 483 négyzet- kilométer területű) ország, az Indiai Köztársaság. A fejlődő országok csoportjába tartozik, területe alapján Földünk he­tedik, a lakosság számát (604 millió fő) tekintve pedig a má­sodik áHama. India 22 államból és 10 terü­letből álló szövetségi állam, pozitív semlegességi politikát folytató agrár-ipari ország. A 200 éves brit gyarmati uralom következtében fejletlen gazdaságot és feudális jellegű társadalmi rendet átszövő val­lási, nyelvi (hivatalosan 16 fő­nyelvet és 1173 nyelvet, nyelv­járást tartanak nyilván), nem­zetiségi és kaszteMentéteklet örökölt. Az 1971-es választásokon az ország demokratikus átalakítá­sáért harcoló Indiai Nemzeti Kongresszus győzelme szabad­dá tette az utat a gazdasági és a szociális reformok meg­valósítása előtt A nemzetgaz­dasága fejlesztésében különö­sen nagy jelentősége volt az állami szektor megteremtésé­nek!, amely jelenleg a bruttó nemzeti termelés értékének 15 százalékát adja és több alap­vető iparágban vezető helyet foglal el. A megvalósítás alatt álló ötö­dik (1974—1979) ötéves gazda­sági terv fő célja az állami szektor további erősítése, az ipari termelés fokozása, a gyor­san növekvő lakosság élelmi­szer-ellátásának biztosítása. Az indiai gazdaság fejlesztésében a szocialista országok is részt vesznek. A Szovjetunió 70 nagy ipari objektum építésében működik közre, hazánk pedig fényforrás­gyárak és timföldgyár szállítá­sával járult hozzá az ország iparának fejlesztéséhez, Magyarország behozatalánál« 0,72, kivitelének 0/18 százaléka' Indiába irányult Az idei év első kilenc hónapjában a két ország közötti árucsereforgalom értéke kereskedelmi áron szá- mítvo 1252,5 millió forintot tett ki. A magyar export főleg acél­árukból, vegyszerekből, gyógy­szerekből és műtrágyából, az import pediq olajpogácsából, jutából, vasércből, bőrárukból, kozmetikai cikkekből, konzer- vekből és hanglemezekből áll. A kereskedelmi kapcsolatok mellett bővül az együttműködés aZ erőművi berendezések, gyógyszerek, ai távközlési be­rendezések, a gépek gyártása, valamint a mezőgazdaság és az öntözés területén is. — Terra — Tanácskozik a lengyel szakszervezeti kongresszus Edward Gierek és Gáspár Sándor felszólalása A Varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresszusi termében, a munkás—paraszt— értelmiségi összefogást szimbo­lizáló szakszervezeti címer alatt a bányász-szakszervezet küldöt­teként szólalt fel Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára. Méltatta a lengyel szakszerve­zeti mozgalom utóbbi években kifejtett tevékenységét, amely megszilárdította a szakszerveze­tek társadalmi tekintélyét. Az ország helyzetéről szólva hang­súlyozta, hogy az élet megerő­sítette a dinamikus fejlődés stratégiájának a helyességét, amelyet hat évvel ezelőtt indí­tottak el, hogy behozzák az or­szág még számos területén érezhető lemaradást. A szociá­lis eredményeket elemezve Ed­ward Gierek hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdaság 12 millió dolgozója kivétel nélkül bér­emelésben részesült ezen idő­szakban, jelentősen javult a munkabiztonság és az egész­ségügy, az egész nemzetre ki­terjesztették az ingyenes orvosi ellátást, és az új munkatörvény­könyv egyenlő jogokat biztosí­tott a szellemi és a fizikai dol­gozóknak. A párt és az állam szociálpolitikáját helyesli a dol­gozó nép. A küldöttek nagy tapssal fo­gadták az első titkár bejelen­tését, amely szerint 1977. május elsejétől minden évben emelik a nyugdíjakat, amelyek mini­muma így 1980-ra eléri a havi 1800 zlotyt, míg a minimálbért 1977. május elsejével 200 zloty­val 1400 zlotyra emelik. Csupán 1977-ben e célokra 4 milliárd zlotyt fordít az állam. Az esti órákban üdvözölte a kongresszust Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára. Rámutatott arra, hogy a szocialista társadalom nem oldja meg automatikusan a problémákat és nehézségeket, de szocialista alapról a prob­lémák és nehézségek megold­hatók. Állást foglalt a nemzet­közi munkásszolidaritás — le­győzhetetlenségünk záloga — további erősítése mellett és si­keres, jó munkát kívánt a len­gyel dolgozóknak. A küldöttek nagy tapssal fogadták Gáspár Sándor szavait. A kongresszus kedden dél­előtt szakbizottságokban foly­tatja munkáját. Fogadás a finn nemzeti ünnep alkalmából Paul Jyrkönkallio, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete a finn nemzeti ünnep alkalmá­ból hétfőn fogadást adott rezi­denciáján. A fogadáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, s a po­litikai, a gazdasági, a kulturá­lis és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok veze­tője és tagja is. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Urho Kekkonen köztársa­sági elnököt a Finn Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Martti Miettunen miniszterelnökhöz, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Veikko Helle parlamenti elnökhöz in­tézett üdvözlő távirotot. Kadhafi Moszkvában Moamer El-Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Köztársaság For­radalmi Parancsnoki Tanácsá­nak elnöke hétfőn az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hi­vatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A líbiai államfőt és kí­séretét a repülőtéren Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Folytatódott a spanyol szocialisták kongresszusa A Spanyol Szocialista Mun­káspárt (PSOE) vasárnap Mad­ridban megnyílt XXVII. kbng- resszusának küldöttei hétfőn ki­lenc ’ munkabizottságban, zárt ajtók mögött folytatták tanács­kozásukat. A bizottsági szinten hétfőn és kedden kidolgozandó jelentése­ket szerdán, a kongresszus utol­só napján, plenáris ülésen fog­ják megvitatni. Bútorvásár Villányban dec. 7—14-ig Kárpitozott garnitúrák 20 százalékos engedménnyel • JÚLIA • TITUSZ • NOÉMI • THÉBA • ATLASZ Fiatal házasoknak 10% előleggel I Házhoz szállítási NYITVA: naponta 7.30—17-ig. Telefon: Villány 23.

Next

/
Thumbnails
Contents