Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-07 / 338. szám

e Dunantüü napló 1976. december 7., kedd H telefonnal A gépkocsik kötelező biztosításáról, az új díjfizetési rendszerről, a javítás gyorsításáról, a kártérítésről Nyitott könyv Valóban, sokszor hosszú az út odáig, amíg kinyi­tunk egy könyvet. A köny­vesboltok zsúfolásig vannak új és új olvasnivalóval, a lapok néha csak akkor ír­nak egy-egy könyvről, ak­kor hívják fel rá a figyel­met, amikor esetleg már nem is kapható. Az elfog­lalt és sokszor tájékozódni is nehezen tudó ember szá­mára minden olyan csele­kedet, amely megkönnyíti számára az eligazodást, ajándék. Ajándék a tévé Nyitott könyv sorozata is, még akkor is, ha a frisse­séget — természetszerű­leg — itt is bizonyos kor­látok között lehet csak szá- monkérni. A Nyitott könyv a mai magyar irodalomban segít eligazodni. Azt vállalta, s vállalja, hogy mai szerző­ket hoz életközeibe, nem­csak legutoljára megjelent könyvének „kinyitásával”, hanem azzal is, hogy őt magát hívja meg a képer­nyő elé, s a szakma egyik értőjével készíttet interjút vele. Magától értetődik, hogy ebben a sorozatban a legfontosabb szempont a válogatás. Hiszen a kíná­lat eléggé nagy. Az irodal­mi élet íratlan protokoll szabályai mellett erős nép­művelési szempontok is közrejátszanak egy-egy adás témájának eldönté­sénél, s még egy, a televí­zió számára nagyon fon­tos követelmény: hogy a kiszemelt mű (vagy művek) képileg is jól megjelenít­hetők legyenek. Bertha Bulcsu novellás- kötetével, a Teimel villával jól jártak a Nyitott könyv alkotói. Minden kívánalmat kielégített ez a választás, s adott még egy olyan pluszt is, amit nehezen lehetne megfogalmazni. Annak az alapjában véve realista, ám „tündéri" lebegésekkel át-átszőtt stílusnak a képi ábrázolására gondolok, ami Bertha írásait jellemzi. Ez szép feladatot jelenthe­tett az alkotók számára, s szemmel láthatóan öröm­mel, ötlettel vállalták is, különösen a Knoll úr kert­jében című novella eseté­ben. Ez volt az összeállítás legerősebb darabja, A sze­replők is érezhették ezt a varázslatos kettősséget, mert különösen Mádi Sza­bó Gábor, de a többiek is, jól érzékeltették, hogy bár valóságos emberek ők, akik köznapion társalog­nak valóságos kérdésekről, valahol van egy másik szint is, bennük és körülöttük, amely ugyanúgy létezik, bár csak átdereng az el­sődleges történeten. A töb­bi novella talán „földhöz­ragadtabbra” sikerült, no­ha Iglódi István pontosan érezte, s éreztette is ezt az említett kettősséget. Végül — mint rendesen — megtörtént az íróval való beszélgetés is. Bata Imre nem sokat törődött a megszokott formákkal, szö­vegekkel, azt kérdezte, amire kíváncsi volt, s ez nemcsak a műsornak, ha­nem a nézőnek is haszná­ra vált. H. E. A múlt heti telefonügyeletün- kön a gépkocsibiztosítással és javítással kapcsolatban feltett kérdésekre adtak választ a megjelent illetékesek. Sok kér­dés hangzott el az Állami Biz­tosító kötelező felelősségbizto­sításának új díjbefizetési rend­szerével, a javítókkal való együttműködéssel és a CASCO- biztosítással stb. kapcsolatban. A választ az alábbi kérdésekre dr. Vámhidy László, az Állami Biztosító igazgatója adta. Kérdés: Milyen lesz 1977. ja­nuár 1-től a kötelező felelősség­biztosítás új díjfizetési rendszere és kell-e ennek igazolása a mű­szaki vizsgához? — A jogszabály a magán- személyek belföldi rendszámmal ellátott gépjárműveire vonatko­zóan nem érinti a díjfizetés esedékességi időpontját, amely változatlanul a gépkocsiknál ja­nuár 1., illetve július 1., motor- kerékpároknál január 1 Meg­változott viszont az a határidő, amely alatt az üzembentartók pótlékmentesen tehetnek eleget díjfizetési kötelezettségüknek. Ez az új határidő a gépkocsik esetében az eddigi egy hónap­pal szemben 6 hónap, motor- kerékpároknál az eddigi 1 hó­nap helyett a teljes év. Ha azonban a réginél kedvezőbb befizetési határidőt az autósok túllépik, a díjon felül 200, a motorosok pedig 100 forint pót­díjat fizetnek. — Attól a pillanattól kezdve, hogy a gépjárművet üzembe­helyezték, az ÁB vállalja a fe­lelősségbiztosítási védelmet. Gépkocsiknál, ha az első vagy újbóli üzembehelyezés év köz­ben történik, az új jogszabály értelmében csak a következő negyedév első napjától kötele­ző a díjfizetés. Motorkerékpá­roknál, ha a járművet január 1-e és június 30. között helye­zik üzembe, akkor a teljes — egy évre szóló — felelősség- biztosítási díjat ki kell egyenlí­teni december 31-ig. Ha július 1. után, akkor arra az évre már nem kell fizetni. — A kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítás díja befizetésé­nek nyilvántartására Díjigazoló lap-ot rendszeresítenek. Mind a postautalvány, mind a díjiga­zoló lap díjtalanul beszerezhe­tő az Állami Biztosító vala­mennyi szervezeti egységénél. Új gépjármű vásárlásánál a tu­lajdonosok a forgalmi enge­déllyel együtt is megkapják e két nyomtatványt a gépjármű­veket forgalmazó kereskedelmi szervnél. Egy alkalommal — ez év végéig — a postautalványt és a Díjigazoló lap-ot az Álla­mi Biztosító kiküldi azoknak, akik a jelenlegi nyilvántartás szerint gépjármű-üzembentar­tók. A befizetéskor a posta a Díjigazoló lap-on is igazolja, hogy a felelősségbiztosítás dí­ját — illetőleg esetleg a pótlé­kot — kegyenlítették. A díjkifi­Megszokott kép és nem ai egyen­jogúság elvén, sokkal inkább hét­köznapi célszerűségből ülnek a kor­mány mögé. A női autóvezetőket el­lenző tábor legfőbb érvére pedig, miszerint a nők alkalmatlanok az ilyen „férfias“ tevékenységre, rácá­folnak a baleseti statisztikák. Azonos rutint feltételezve a nők kevesebb balesetet okoznak, mint az erősebb nem képviselői. Ennek okaira termé­szetesen többféle magyarázat is szü­letett. De bármi legyen is a valódi ok, annyi tagadhatatlan, hogy a női vezetők átlaga óvatosabb, kevésbé hajlamos arra, hogy kockázatos vál­lalkozásokba kezdjen, ami a férfiak­ról nem mindig mondható el. Amint tény az is, hogy a női vezetőkkel szemben a férfi közlekedési partne­rek általában elnézőbbek, udvaria­sabbak, ami már önmagában is csökkenti a baleset veszélyét. No nem mindenben vannak előny­ben a férfiakkal szemben. Műszaki kérdések például a nőket kevésbé ér­deklik. Számukra a kocsi színe fon­zetést a gépjárművek műszaki felülvizsgálatán a KPM autófel­ügyeletének vizsgabiztosai el­lenőrzik a díjigazoló lapon. Az eredményes vizsga előfeltétele, hogy a vizsga időpontjáig ese­dékes díjakat, illetőleg pótlé­kokat kiegyenlítsék. Aki pékiául januárban megy vizsgára, már köteles befizetni a január 1-én esedékes — az 1977. első fél­évére (motornál egész évre) vo­natkozó — díjat, függetlenül attól, hogy egyébként a pótlék- mentes befizetés lehetősége jú­nius 30-ig, illetőleg az év vé­géig fennáll. — Az új rendelettel megszű­nik a gépjárművek eladásának bejelentési kötelezettsége az Állami Biztosítóhoz. így különö­sen fontos, hogy ha valaki hasz­nált autót vagy motorkerékpárt vásárol, feltétlenül kérje el a díjigazoló okmányokat és saját érdekében győződjék meg ar­ról, hogy a biztosítás díját az előző tulajdonos rendezte-e. El­lenkező esetben ugyanis elő­fordulhat, hogy az előző tulaj­donos hanyagságából eredő több féléves díj- és pótlékhát­ralékot is — a következő mű­szaki vizsga előtt — az új tu­lajdonosnak kell kiegyenlítenie. — A magánszemélyek gép­kocsijának és motorkerékpárjá­nak felejősségbiztosítási díja 1977-ben a jelenlegivel azo­nos, tehát a személygépkocsik­nál 460 forint, a motorkerék­pároknál 100 forint. A rokkan­taknak adómentes gépjármű­veik után azonban a következő évben már nem kell felelősség- biztosítási díjat fizetni. Kérdés: Mit tesz a biztosító a gépkocsijavitások átfutási idejé­nek gyorsítására? — Az Állami Biztosító a sé­rült gépjárművek javításának meggyorsítása érdekében együttműködési szerződést kö­tött az AFIT-vóllalatokkal és az erre szakosított ipari szövetke­zetekkel. Együttműködésünk több irányú. Legfontosabbnak tartjuk, hogy a károsultaknak még átmeneti anyagi megter­helést se jelentsen a javítási számla kiegyenlítése, ezért az önrészesedésen és a kárfelvé­teli jegyzőkönyvben nem szere­pelt javítás költségein felüli ösz- szeget közvetlenül számoljuk el az AFIT-vállalattal, valamint a Villamos és Gépjavító Szövet­kezettel.. Ezzel kiküszöböltük az ügyfeleinkre nézve az eddig oly sérelmes számlavitákat. A javí­tóüzemek vállalták a megbon­tás utáni pótkárfelvételek jelzé­sét, a szemle előkészítését és ebben való szakértői közremű­ködésüket. Ezenkívül az AFIT még vállalta az úgynevezett to­tál káros gépkocsik átvételét és bontott alkatrészenként való ér­tékesítését. Ezzel sikerült elke­rülnünk egyrészt a roncs érté­keléséből származó vitákat, másrészt megszűnt annak ve­tosabb, mint teljesítménye. Egy férfi, műszaki zavar esetén, akkor is neki- áll szerelni, ha nem ért hozzá, a nő akkor is segítséget hiv, ha történe­tesen tudja mit kellene tennie. Tech­nikai tanácsok helyett tehát inkább az autózáshoz illő divatról kellene Írnom. Megvallom férfiasán: ehhez annyit sem értek, mint teszem azt, egy ifjú hölgyvezető a kompressziós végnyomást befolyásoló politropikus kitevőhöz. Ezért, hogy mégis a ru­háknál maradjunk, be kell érniük ál­talános dolgokkal. Mindenekelőtt: vezetéshez öltözzenek minél kényel­mesebben, olyan viseletbe, amely a mozgást a legkevésbé korlátozza. Gondolniok kell arra is, hogy a ko­csiba be, ki kell szállniok, amiher egy szűk szoknya például nem a legalkalmasabb. Nagyon fontos — biztonsági okokból — hogy megfele­lő cipőt használjanak a vezetéshez. Ez is legyen kényelmes és lapostal­pú. Magassarkú, teletalpú, a sarkot nem rögzítő cipővel csak bizonytalan kapcsolat létesíthető a pedálokkal, szélye, hogy házilag „össze­barkácsolt" gépjárművek veszé­lyeztessék a közúti forgalmat. — Külön köszönet illeti a XIV-es Autójavító Vállalatot, hogy a Szigeti úti új telepén helyet adott egy korszerű kár- rendezési létesítménynek és vál­lalta annak energiával való el­látását. A szövetkezet Diós! úti telepén is megfelelő feltétele­ket teremtettek a károk felvé­teléhez. Kérdés: CASCO biztosítás ese­tén kell-e pótdijat fizetni akkor, ha nem a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonos, hanem a család más tagja vezeti a gép­kocsit? — Általában nem kell. A gépkocsit bárki vezetheti, aki érvényes jogosítvánnyal rendel­kezik. Szükséges viszont előre bejelenteni, ha a család vala­melyik tagja a biztosított gép­járművön kívánja megtanulni az autóvezetést, mert a tanulás közben bekövetkezett töréskáro­kat a CASCO csak akkor fede­zi, ha az oktatás időszakára a kockázatot a biztosító kiter­jesztette és a többletveszélyt fe­dező pótdíjat befizetik. Kérdés: Mit tegyen az a cas- cós, akinek gépkocsiját ellopják, vagy arról alkatrészeket és tar­tozékokat eltulajdonítanak? — A biztosítási feltételek sze­rint nem elegendő ezt a kárt csak a biztosítónál bejelenteni. Az esemény felfedezését köve­tően azonnal meg kell tenni a rendőrségi feljelentést az isme­retlen tettes ellen, miután a kárkifizetés előfeltétele a bíró­sági ítélet vagy a nyomozást megszüntető határozat. Kérdés: Elfogadja-e a biztosí­tó a magán kisiparosok javítási számláját? — Teljesen alaptalan az a kósza hír, miszerint nem fogad­juk el a szabályosan kiállított javítási számlákat. Az kétség­telen, hogy magánkisiparosok­kal még nem kötöttünk olyan együttműködési megállapodást, mint az állami és szövetkezeti javítóiparral, de ügyfeleink sza­badon választják meg azt a szektort, amely iránt a legna­gyobb bizalommal viseltetnek. A lényeq az, hogy a helyreállí­tási költséget szabályszerűen számlázzák. Kérdés: A gépkocsi utasaira is vonatkozik-e a CASCO? — Személygépkocsik eseté­ben igen. Abban az esetben azonban, ha a hatóságilag en­gedélyezettnél többen utaznak a gépkocsiban, az egyébként téríthető biztosítási összeg ará­nyosan csökken. Tehergépko­csiknál és autóbuszoknál a bal­esetbiztosítás csak a vezetőre és legfeljebb két kísérőre ter­jed ki. ami veszélyhelyzetben kiszámíthatat­lan következményekkel járhat. Egy másik terület, ahol a női ve­zetők hátrányban vannak, az állóké­pesség. A tartós fizikai, idegrendsze­ri terheléssel szemben kevésbé el- lentállók. Különösen érvényes lehet ez a szervezetük élettani törvényeiből következő — ritmikusan ismétlődő — jelenségek időszakában. Ilyenkor so­kan idegesek, rossz közérzettel baj­lódnak, szédülnek. A különféle gyógyszerek fogyasztása is gyakoribb. Mindezek a tényezők jelentősen csökkentik az alkalmasságot. Ezért helyesebb, ha ebben az esetben átmenetileg tartózkodnak a közleke­désben való aktív részvételtől. Ter­hes nők kérjék ki kezelő orvosuk ta­nácsát arra nézve, hogy meddig ül­hetnek a volán mögé. Ahhoz, hogy valakiből valóban megbízható vezető váljék, igen korán kell megtanulni az autóvezetést. Sze­rencsés megoldás tehát, ha fiatalon szereznek jogosítványt és utána gya­korolják is a vezetést Ezt az is in­dokolja, hogy az elkövetkező évek­ben a qépkocsi egyre inkább nélkü­lözhetetlen használati eszközzé vá­lik. Sok nő idegenkedik attól, hogy meg­tanuljon autót vezetni. Alaptalanul, hiszen a gyakorlat bizonyítja, hogy azonos körülmények között a nők semmivel sem gyengébb vezetők a férfiaknál, sőt talán még jobbak is. Búsbama László Nők a volánnál Megörökíteni a múló pillanatot A Glas Slavonije fotósainak kiállítása Pécsett / Az Ifjúsági Ház galériája adott otthont testvérlapunk, a Glas Slavonije című, Eszéken megjelenő politikai napilap fo­tóriporterei kiállításának, A tárlatlátogató nemcsak a ju­goszláv fotóriporterek munkái­ból kap ízelítőt, de szemtanúja lehet egy újszerű tárlatrende­zési módnak is, A mennyezet­ről függesztett, csoportokba rendezett képanyag annak el­lenére, hogy első benyomás­ként a valószerűtlen lebegés érzetét kelti, végső soron ér­dekes és főként hasznos. Ezzel a kifüggesztési módszerrel leg­alább kétszer annyi anyag ke­rülhet a látogató elé, mint az eddigi megoldásokkal. öt jugoszláv fotós mutatko­zik be a pécsi közönségnek. Stanislav Sebalj, Dragutin Ge- jer és Stevan Milanovic, a Gla^j Slavonije belső munkatársa? Dragon Kalinic és Jozip Pé- ric külső munkatársakként dol­goznak a lap számára. Tetten érni a pillanatot, meg­ragadni, maradandóvá tenni a múlékonyt, a visszahozhatat- lant, a sokszor megismételhe­tetlen eseményt vagy jelensé­get, de tűnékenységében is megragadni az állandót, a lé­nyegeset. Ez a fotóriporter fel­adata és legfőbb erénye. Dra­gutin Gejer portréi, pillanatké­pei az élesszemű riportert di­csérik, aki képein hol kedves romantikával (lovak), hol drá­mai figyelmeztetéssel szól hoz­zánk. A temető kőkeresztjei közt távoli gyárkémény fojtó­fekete füstje borítja be az eget, amelynek sötétjéből fe­nyegető-fehéren villannak elő a fejfák. A kép érzelmek, gon­dolatok sokaságát indítja út­nak a szemlélőben. A sportfo­tózás köztudottan nehéz mű­faj. Éles szemet, biztos reflexe­ket kíván. A sportfotós a pil­lanat embere, Stanislav Se­balj távolugróját a földetérés pillanatában homokfüggöny borítja el. Ezt a különös pil­lanatot, a mozgássor e groteszk fázisát, amit szabad szemmel képtelenek vagyunk elkülöníte­ni, csak a fényképezőgép, no meg a fotós jóvoltából tudjuk élvezni. Stanislav Sebalj fotói közt külön figyelmet érdemel­nek a Tito elnökről készült ké­pek, amelyek a tisztelet és szeretet meleg hangján szól­nak. Az államférfiról és az emberről egyaránt képet ka­punk. A százezres tömegnek szónokló elnök egy másik ké­pen már kedélyes, ünneplő asztaltársaság tagja, nyakken- dős úttörők mosolygó arcú ven­dége vagy éppen csizmába- pufajkába öltözött vadász,Ste­van Milanovic az ellentétek embere. Keresi a különleges, a meghökkentő témákat. Egy hippitalálkozón készült képei az egzotikum erejével hatnak. Proksza László 4 KOMzunn ARUHnZ Baranya legnagyobb bevásárlóközpontja NYITVA: Élelmiszer: naponta 7—19 óráig Ruházat: ) hétfőtől péntekig 8.30—19.00 óráig Iparcikk: ) szombaton 8.30—15.00 óráig. ÚJ ÁRUHÁZ — ÚJ VÁLASZTÉK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents