Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-06 / 337. szám

Hétfőtől Hétfőig Szabad kurjongatni? Az elmúlt héten felhívták a figyelmemet arra, hogy nemrégiben a belügymi­niszter hatályon kívül he­lyezte az 1947-ben a váro­sok és községek csendjéről szóló rendeletet. Bevallom őszintén, hogy én eddig ebből a rende­letből csak annyit tudtam, hogy tíz óra után az utcán nem szabad hangoskodni, s illik lehalkítani a rádiót, a televíziót. Kíváncsian vettem elő hatályos minisz­teri rendeletek gyűjtemé­nyét, s végigolvasva a csendrendeletet, bizony el­csodálkoztam azon, hogy mi is volt eddiq tilos. Csak néhányat említek meg kö­zülük: tilalomba ütközött a köznyugalmat háborító mó­don történő rádiózás, ze­nélés, éneklés. Kétségtelen, hogy az el­múlt három évtizedben több olyan tanácsi intéz­kedés, ingatlankezelő vál­lalati rendelkezés látott napvilágot, mely a változó követelményeknek megfe­lelően szabályozta az ut­cák és házak nyugalmának biztosítását. Ha a régies fogalmazású rendeletet ol­vassa valaki, érthetővé vá­lik hatályon kívül helyezé­sének indokoltsága. Szerkesztőségünkhöz sok olyan levél érkezik, mely­ben olvasók szóvá teszik, hogy környezetükben mily gyakori, amikor egyesek megfeledkeznek a szocia­lista együttélés kialakult és elfogadott szabályairól, há­borítják nyugalmukat, pi­henésüket. Hallottunk ku­kaládákat borítgatókról, lépcsőházakban kiabálók­ról, az utcán indokolatla­nul hangosan munkát vég­ző gépekről, rakodó- és szemétszállító dolgozókról. Különösen azokat zavarták ezzel, akik több műszak­ban véaezve munkájukat sokszor kénytelenek nappal pihenni, aludni, hogy fris­sen érkezzenek az éjszakai műszakokra. Ezért is reméljük, hogy a köz érdekét szolgáló, ki­alakított rendszabályok nem kerülnek hatályon kí­vül, továbbra is közösen védjük városaink és közsé­geink csendjét, s ezután sem lesz senkinek joga indokolatlanul, szabadon kurjongatni az utcákon, akár állatokat biztat mun­kára, akár a kelleténél több szeszes ital elfogyasz­tása után tart a késő esti órákban hazafelé! Mitzki Ervin Zalaegerszeg: GyárbŐVÍtÓS 19© millió forintért Négy esztendeje termel Zalaegerszegen a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat hatos számú gyára. Az üzemet annak idején 130 millió forintért építették, s most, a napokban meg­kezdődött nagyberuházás folyamán 196 millió forint értékben bővítik. Az elhatározásra azért ke­rült sor, mivel a KHV másik öt, a fővárosban lévő gyáregy­sége olyan kerületekben üze­mel, ahol az utóbbi években, évtizedekben korszerű lakótele­pek és gyermekintézmények nőttek ki a földből. A vegyi- üzemek nem kis mértékben szennyezték a környezetüket, ez már eleve meghatározta sorsu­kat, a kitelepítést, de nem utolsó szempont volt az sem, hogy az egyre népszerűbbé vá­ló magyar kozmetikai cikkeket a régi igényekre méretezett budapesti üzemekben már nem tudták megfelelő mennyiségben gyártani. Persze a munkaerő nemcsak a fővárosban, Zalában is „hi­ánycikk", éppen ezért a nagy- vállalat vezetői az elsősorban kitelepítésre ítélt üzemeik — a cipő- és parkettpasztagyár, a kompozíció és illóolajgyár, va­lamint a nagymúltú Elida — termékstruktúráját, az alkalma­zott technológiák korszerűségét, s a gyártmányok piaci elhe­lyezhetőségét is felülvizsgálta, így született aztán az a dön­tés, hogy a három gyár főbb, mennyiségben, minőségben is lenti; Katonák Ki mit tud ?-ja Szép ajándékkal kedveske­dett a Magyar Néphadsereg dél-dunántúli magasabb egy­sége Lenti közönségének. A nagyközség nemrég avatott Sólyom László nevét viselő Já­rási Művelődési Központjában rendezték meg szombat este a magasabb egység Ki mit tudjá- nak gálaestjét. A két órás program során sokféle műfaj képviselői léptek színpadra. Kulturális-művészeti munka folyik a magasabio egy­ségben, s hogy az ilyesfajta műsorcserék érdekében is hasz­nos lenne minél elevenebb kap­csolatot kiépíteni a katona­fiatalokkal. A zenei és a néptánc műsor­ban főleg a lenti helyőrség fiataljai jeleskedtek, így a Sze- kértoló-együttes, továbbá Kár­teszi Attila szólótáncos és a jó­szerivel profiszinten muzsikáló Rokka népzenész együttes, ame­lyet itt, a katonáskodás idején alakítottak ki a közös érdeklő­désű honvédek. De nem kis tetszést aratott a nagyatádi beatzenekar, a pécsi helyőrség temperamentumos jazz-balett együttese, Bujtás István vers­mondó, Sárkány Kázmér nép­dalénekes és többek közt a lenti katonakórus. T. A.-ÍRJA MEG fi VIDÉKI ROKONNAK, HOGtí GONPOSflBBflN CSOMAGOLJON! továbbfejleszthető termékeit összevontan ezentúl a dinami­kusan fejlődő egyetlen vidéki gyárukban, a zalaegerszegiben fogják gyártani. Az alapanyag fogadására, tárolására hivatott tartálypark bővítésével meg is kezdődött Zalaegerszegen a gyárbővítés. A továbbiakban még egy nagy- területű, alap- és segédanya­gok, félkész- és késztermékek tárolására alkalmas raktárot építenek, de szükséges bővíte­ni a gyár szennyvíztisztítóját, s a többi üzemcsarnokot is. 1978 decemberétől, a próbaüzem kezdetétől többek között Za­laegerszegen állítják majd elő a különböző esszenciákat, a Bagarol cipőtisztítót és a KHV- emblémás' hajlakkot is. A gyárbővítés révén több újfajta BIP-termék is készül majd Za­laegerszegen: a jövő év első negyedében már a megyeszék­helyi, s környéki lányok-asszo- nyok csomagolják a BlP-moso- gatót, azt követően pedig a BIP-súrolót és öblítőt iS. A tervidőszak végére a jelenlegi kilencvensei szemben összesen mintegy 120 féle KHV-védje- gyes termék készül Zalaeger­szegen. A jelentős összegű gyárbőví­tés első lépcsője, a három üzem egymásutáni Zalaeger­szegre telepítése 1983-ban fe­jeződik be, Ekkorra a zalaeger­szegi kozmetikai és háztartás­vegyipari komplexum termelése megközelíti a félmilliárd fo­rintot. K. G. PÉCS: A hagyomány szerint a de­cemberi vásár az év legfonto­sabb állatvására. A tegnapi pécsi állatvásáron a szokatla­nul kis felhozatalt látva mégis úgy tűnt, hogy lassan ez a hagyomány is a többi mellé kerül, eltűnik, múlttá válik. Lanyhán indult a hízóvásár. Reggel hét óra körül alig 45— 50 kövér disznót lehetett meg­számolni. Az ára 28—29 forint körül indult kilónként, de délre már 25—26 forintra szállt le. Komoly vevő alig jött. Egy sár­ga Wartburg kocsi csomagtar­tójában PVC szőnyegen, puha fűrészpor almon 130 kiló körüli, Patacson nevelt, formás, rózsa­szín bőrű hízócskát álltak körül már reggel nyolckor a kíván­csiskodók. Dél táján a tulajdo­nosa már idegesen zavarta szét a bámészkodókat; aki nem vesz, táguljon. Méghogy állítsa négy lábra, hogyne, hogy kiugorjon az autóból. Húsz-huszonöt hízó­disznót vittek vissza a vásárról a csalódott eladók, akik nem szerződtek, mert úgy vélték, hogy a decemberi vásáron jó magas árat kaphatnak. Ez ké­vésüknek sikerült. Az amúgy is kis hozatalnak csak a fele ta­lált vevőre. Egy mázsás hízott disznót két és félezer forintért lehetett megkapni. Pécsett va­sárnap 20-nál több családnál aligha volt disznóölés. Valamivel élénkebb volt a malacvásár de ez se érte el a tavalyi méreteket. Jó jel, ha a gazda nem akar mindenáron megszabadulni a malactól, sül­dőtől, még jobb jel, ha van elég vevő. Tegnap 1800 malac­nál nem kínáltak fel többet, s noha a malac ára a hízóval el­lentétben igen jó, kilónként 40 forint körüli volt, mégis minden­ki el tudott adni. Tízesével, hú­szasával vitték a nevelni valót. Volt olyayn is, aki harmincat vett, egy egész teherautóra valót. A legnagyobb vevő most is az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat volt: 100 malacot vet­tek. Bár Tóth Gyula főosztály- vezető szerint ez meg sem kö­zelíti az októberi vásárt, amikor 600 malacot, süldőt meg kel­lett venniök — akkor még nem vitték így a kisüzemi állattar­tók. A vállalat az idén 6 és fél­ezer malacot, süldőt vásárolt fel és helyezett ki nagyüzemekbe bérhizlalásra azért, hogy jövő­re is legyen elég hízónak való. A decemberi malacvásárral le­het a legjobban lehőmérőzni a kistermelők malactartási kedvét. A sok intézkedés gyümölcse be­érni látszik, a tegnapi vásár azt jelzi, hogy a háztáji tartási kedv emelkedik Baranyábn. — Rné. Jazz-matiné Hosszabb külföldi turné után új műsorral mutatkozott be a Pécsi Jazz Klub vasárnap dél­előtti matinéján Kőszegi Imre együttese. Európa jelentős jazz- pódiumait járva az ütőhang­szerek és a bőgő fundamen­tumára építkező zenei megfor­málás újszerűségével mindenütt nagy sikert arattak. A fúvós hangszerek percus­sion kíséretbe ötvözött széles dinamikai és hangszínskálája Pécsett is olyan egzotikus ze­nei világot tárt fel előttünk, amelyre minden bizonnyal so­káig emlékezünk majd. B. G. BaJa: Felújítják az oroszlánokat Két oroszlán van Baján: a múlt szózcd vége óta őrizték a bácskai Duna-vidék egyik legszebb kilátóhelyét, az egy­kori Nemzeti Kávéház teraszát. Ez a terasz ott volt a velencei Szent Márk térre kissé hason­ló, egy nyílású Szentháromság téren, a mai Béke téren. Itt forgatták a két Kosztolányi re­gényből készült filmet, a Pa­csirtát és az Aranysárkányt. A Sugovica nevű Dunaág fölött kávézgató bajaiak tiszta idő­ben egészen a Mecsekig el­láttak e teraszról. A Nemzeti Kávéházai később a háború után Béke étteremnek keresz­telték el, és teraszának szép faragott kőoszlopai meg a be­járat két faragott oroszlánja lassan kidőlt. A Bács-Kiskun megyei Ven­déglátóipari Vállalat most kö­zel háromszázezer forintért újjá építi a patinás szabadtéri ká­vézó-söröző helyet. Pestről kő­faragókat hívtak meg, akik az Országház finom munkáit is vé­gezték. Most eredeti szépsé­gükben állnak majd a díszes faragott kőoszlopok és a két kőoroszlán, Korábban már biz­tonságossá alakították az idő­közben Duna étteremnek el­nevezett szép Sugovica-parti épület déli szárnyát. E rész alatt ugyanis pincerendszer hú­zódott és az épületszárny ettől süllyedt. A patinás terasznak motoros szerkezettel ki-be húz­ható sátortetejét időközben tönkretette a gyakran hirtelen érkező dunai szél. Nem újítják fel, helyette hangulatos gomba­sátrak óvják majd az erős nyári naptól a kávézó-söröző bajaia­,»Királyok hobbyja — a hobbyk királya” Mint annyi másról, az érem­gyűjtésről is van egy találó mon­dás. Német nyelvből szabadon fordítva: „A numizmatika a ki­rályok hobbyja, s a hobbyk ki­rálya". E mondás második ré­szével minden bizonnyal mara­déktalanul egyetértenek a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesülete Ba­ranya megyei Csoportjának tag­jai. Azt, hogy a királyok hobbyja lenne a numizmatika, már nem akarják elfogadni. Ezt az is éke­sen bizonyítja, hogy másfél hete a Dunántúli Naplóban meghirdet­ték: minden vasárnap délelőtt Pécsett, a Rákóczi út 54. szám alatt levő klubjukban térítés nél­kül felvilágosítást adnak a régi pénzekről, érmékről, plakettekről, kitüntetésekről bárkinek, s egy­ben a bemutatott régiségek ér­tékét is meghatározzák. Az elmúlt két vasárnap mintegy 20-an keresték fel őket tanácsért, s öntötték a szakértők elé az asz­talra a régi pénzeket, jobbára pengőket, koronákat. Ritka külön­legesség eddig még nem akadt, csak a látogatók csalódottak egy kissé. A numizmatikusok türelme­sek, mint a jó horgászok, tudnak várni a nagy halra. S elvégre Magyarország nem Libanon, ahol még ma is forgalomban van va­lamennyi pénz, amelyet történel­mük során kibocsátottak. D. I. Szekszárdi Rendezik a Séd völgyét A Pécsi Tervező Vállalat ér­dekes tervet készített a szek­szárdi Séd-völgy részletes ren­dezéséről a Szekszárdi városi Tanács megbízásából. A mély medrű (de sekély vizű) Séd-pa­tak (bár helyesebben csak Séd, mivel ez is patakot jelent a ré­gi magyar nyelvben) kettészeli Tolna megye székhelyét. A vá­ros központjából kiinduló pa­tak-völgy a határoló festői domboldalakkal együtt a me­gyeszékhely egyik legfontosabb „levegőbázisa" — állapítja meg a tervtanulmány. Figye­lembe veszi a műemlékek, a környezet védelmét, tekintettel a gazdasági lehetőségekre, a jövőbeli építkezések, fejleszté­sek kialakításában. Természe­tes, hogy az anyagi erőforrások döntően meghatározzák a fel­hőszakadások idején különösen veszedelmes Séd rendezését, környezete közművesítésének, átépítésének lehetőségeit. Mindezt a város általános ren­dezési tervével egyezően a 2000. évig szeretnék megvalósí­tani. Több ütemben. B. L. Kaposvár: A vállalkozó bemutatója Háttal: Vajda László, Helyey László, Koltai Róbert, Kiss István és Rajhona Ádám Fotó: Fábián ......életemben először kibé­reltem a saját sátramat. Egyik kezemmel berakom a pénzt a zsebembe, a másikkal meg ki­veszem." E wbank sátorépítő-vállalkozó ebben a két mondatban úgy összefoglalja David Storey A vállalkozó című háromfelvoná- sos színművének a történetét, hogy alig van mit hozzáten­nünk. A színpadi látvány és a né­zőtéri élmény a sátorépítés, il­letve Kaposvárott: Vajda Lász­ló, Helyey László, Koltai Ró­bert, Rajhona Ádám, Kiss Ist­ván játéka. Tetszett Fekete Gi­zi Claire-je és Balázs Andor idős Ewbank-a. Az előadás díszletét, az egész teret betöltő sátrat a Pécsi Nemzeti Színház díszlet- tervezője, Najmányi László ké­szítette. Babarczy László rendezése a műhöz illő játékstílusban — né­hol kissé lassú tempóban — él­vezetes előadást eredménye­zett. Horányi Barna Sajtöbä I A Somogyi Néplap szerkesz­tősége Kaposváron a Dorottya szálló termeiben rendezte meg a IV. somogyi sajtóbált. Szom­bat estétől vasárnap hajnalig jó zene mellett, vidám hangu­latban szórakozott a kétszáz vendég. A bál közben a ka­posvári Csiky Gergely Színház művészei adtak műsort. A ren­dezők több meglepetésről gon­doskodtak: újdonság volt a Firkász-koktél, a non-stop tom­bola, éjfél után a Somogyi Néplap vasárnapi számának kiosztása a vendégek között. Mérsékelt kínálat, erős kereslet a malacvásáron L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents