Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-06 / 337. szám

Milyen a gyermekorvosi ás helyzete N éhány évvel túl a né­pesedéspolitikai hatá­zat életbelépésén, időszerű megvizsgálni, milyen hatá­sai, következményei van­nak? Hogyan igazodtak a határozathoz azok a gya­korlati tennivalók, amelyek a „gyermektöbblet" jólétét szolgálják, nevezetesen a GYES, a ruhával, élelem­mel, játékkal való ellátás és az igen fontos egészség- ügyi ellátás? A gyermek­orvoslás mai helyzetéről, eredményekről és tenniva­lókról adott interjút dr. Öry Imre, az Egészségügyi Mi­nisztérium IV., Anya- és Gyermekvédelmi Főosztá­lyának vezetője. Óriási eredmények, gondok, lelaáaUk Beszélgetés dr. Öry Imrével, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjével — Az anya- és gyermekellá­tás elbírálásának egyik szem­pontja a koraszülési irekvencia, illetve csecsemő halálozás ala­kulása. Csökkent-e ezek száma? — A koraszülések száma 1974-ig emelkedő tendenciát mutatott. Ettől kezdve csökkent, de ez a csökeknés épp ez év második felében megtorpant. A koraszülöttek aránya országo­san 11 százalék. Ami a halálo­zási arányt illeti, a számok mö­gött érdekes jelenségek húzód­nak meg. Első sorban említe­ném, hogy a szülési gyakoriság régebben a parasztság köré­ben volt a legnagyobb, az ér­telmiségi rétegnél pedig a leg­kisebb. A népesedéspolitikai határozat hatására ez a kü­lönbség gyakorlatilag megszűnt. Érdekes az is, hogy az intenzív centrumok kialakulása óta az újszülött halálozás csökkent, viszont egy keveset nőtt a hat­napos életkoron túli, tehát a késői csecsemő halálozás. Négyezer vedönjßß körzet — Mindez azt mutatja, hogy a csecsemő- és gyermekellátás -javi.i; Mégtudhatnánk-e vala­mit az eddigi és a várható lejlesztésekről, s arról, hogy Baranya hogyan részesedik a lejlesztésre szánt pénzössze­gekből? — A javulás valóban örven­detes. Ez év végére kilencezer gyermekgyógyászati kórházi ágy áll rendelkezésünkre, ami már eléri a nemzetközileg kívána­tosnak tartott formát. Intézetünk állaga is javuló, az utóbbi években öt megye és tíz város gyermekgyógyászatát korszerűsí­tettük. Az alapellátás javult, ezt onnan mérhetjük le, hogy banális megbetegedéssel alig találunk kórházban gyereket. Tovább fejlesztjük a védőnői hálózatot. Az országban mór jóval több mint négyezer védő­női körzet működik. Az ötödik ötéves terv végére 70 ezer böl­csődei férőhely áll rendelkezé­sünkre. A költségvetésből fej­lesztésre szánt pénzösszeg ugyanebben az időben jóval meghaladja az egymilliárd fo­rintot. A népesedés politika kö­vetkeztében megnövekedett anya- és gyermekvédelmi fel­adatok ellátására százhúszmil­lió forintot fordítunk, ebből Ba­ranya egészen pontosan hat­mii lió-négyszázhuszonhatezer forintot- kap. Húsz vizsgálót — A dologi feltételek tehát javulnak. Beszélhetünk-e szá­mottevő szakmai javulásról? — Az elmúlt húsz évben a gyermekellátás szakmai színvo­nala óriásit emelkedett. Ez a színvonal emelkedés azonban olyan speciális gondokat szült, amelyek állandóan új felada­tok megoldására serkentenek. Gondolok arra, hogy a gyer­mekorvoslás fejlődésével fino­modtak a diagnosztika lehető­ségei, ma már felismernek és gyógyítani tudnak sok olyan betegséget, károsodást, amiben húsz-harminc évvel ezelőtt a kisgyermekek meghaltak. A gyermekorvosi szolgálatnak te­hát éppen a korai felismeréssel és a korszerű gyógyító eljárá­sokkal kapcsolatos területei fej­lődtek a legdinamikusabban. Az onva- és gyermekellátás szol­gálatának van ereje ahhoz, hogy a további feladatait is sikerrel oldja meg. Gondjaink is vannak. A mennyiségi muta­tók egyértelműen jók. Ezek mö­gött a tartalom viszont nem egységes. De itt már csak mi­nőségi változtatásokról van szó. Mi például nem tartjuk szüksé­gesnek, hogy egy csecsemőt hússzor rendeljenek be vizs­gálatra, ezt sokalljuk. Az is­kolaorvosi szolgálattól kapott megbetegedési statisztikáink is a szakmai színvonal hiányossá­gaira utalnak. Elképzelhető-e, hogy Baranyában harminc ez­relék a csípőficamosok száma, Győr-Sopron megyében pedig csak néhány lánygyermeknél észleltek csípőficamot, fiúknál egyáltalán nem? Vagy, hogy Fejér megyében ismeretlen a halláskárosult nagyothalló gyer­mek fogalma? Az iskolaorvosi szolgálat színvonalának emelé­sére az elkövetkező időben so­kat kell tennünk. Ehhez ad sok segítséget és megfelelő keretet a hazai egészségügy legutóbbi, korszakalkotónak mondható rendelete, az integráció. Kampis Péter Bekötő út, bővülő géppark Tolna megyében új bekötőút készült el a gerjeni Rákóczi tsz-ben. Az utat a Szekszárd— paksi Vízműtársulat építette, a pécsi Közúti Építő Vállalat pedig a régebbi utat kétezer négyzetméternyi bitumensző­nyeggel borította be. A Rákóczi tsz az idén ötmil­lió forint költséggel feljesztette gépparkjait is. így például pót­kocsis IFA-tehergépkocsit, ku­korica-adapterrel együtt szov­jet kombájnt, Góliát permete­zőgépet vásárolt, továbbá egy raktárot épített Sirocco szárító- berendezéssel felszerelve. Harminccal több gyermekágy Három évvel ezelőtt kezdő­dött. A Pécsi Gyermekkórház központi épülete mellett két­szintes létesítmény alapozását kezdték el, s nemrégiben át is adták az új kórházi szárnyat. Emeletén a gazdasági hiva­tal rendezkedett be, míg az ő helyükre költöztették át a lóz- talan csecsemők osztályát, A légúti megbetegedésben szen­vedő gyerekeket az új épület földszintjén helyezték el. A szintén külön épületben levő fertőző osztály pedig felköltö­zött a légúti megbetegedettek helyére. Mivel a gyermekkórház még mindig férőhely gondokkal küzd, elhatározták, tovább bővítik az ágyak számát. A megüresedett, földszintes fertőző osztály épü­letére emeletráépítést terveztek. A tervek már a közeljövőben valóra válnak, ugyanis ma, hét­főn vonulnak ki a Nyár utcába az építők, a Mecseki Szénbá­nyák építési üzemének dolgo­zói. Az új szint felhúzása után harminc gyerekkel többet tud­nak majd ellátni, mint eddig. Ez a harminc ágy önmagá­ban talán nem is tűnik soknak, felvetődhet a kérdés: érdemes-e ezért ekkora port felverni. A harminc ágy, hacsak a számot nézzük, valóban nem egy nagy mennyiség. Ha azonban behe­lyezzük Pécs gyermekellátási körülményei közé, figyelembe vesszük a kórház központi jel­legét és mostani „kapacitását” megértjük mennyire fontos, s miyen nagy jelentőségű akár a pár ágyas bővítés is a beteg­ellátás szempontjából. KAKUKK-ÓRA, TUKRÖM-BÜKRÖM... Hárommilliós r ékszerforgalom a Bem utcában Kopjór felvétele Este hatkor állt meg a Bem utcában a Fővárosi Óra-Ék­szer Vállalat teherautója egy rakomány kakukkos órával. Előzőleg jött a telefon, Ganz Alfonz, a Bem utcai Óra-Ék- szerbolt vezetője örült az árunak. — Kakukkos órából nem hozhatnak eleget — mondta — úgy keresik, mint a cukrot. Decemberi forgalom van, a karácsonyfa alá finom órák, láncok, dobozok kerülnek. És ... Furcsa, de mindig keresett hol­mi a karikagyűrű, kísérőgyűrű­vel vagy anélkül, van aki a pá­linkát se tudja szóda nélkül meginni, de van, aki csak tisz­tán szereti. — Most küldtünk Pestre egy vevőt. Tizenötezerért akart aranyórát venni, de minálunk csak ötezerért van aranydoxa. Nem vitte el. Pesten kap Pate- kot, ha szerencséje van, negy­venezerért is . . . Egy-két éve a vastag arany­láncokat, medálokat keresték. Most a vékony lánc a sláger, abból pedig kevés van. Tavaly decemberben több mint hárommillió forintot hagy­tak itt a vásárlók, az idén is számítanak ekkora forgalomra. Még több is lehetne, ha . . . •— Nincs vekkeróránk — mér­gelődik az üzletvezető — csak kutyás, meg bohócos. Azt meg nem veszik. Van benne valami. A vekker — bocsánat, nyelvészek, éb­resztőóra — olyan használati tárgy, aminek egyetlen erénye, hogy időben csörög. Mintha az utóbbi időben a külcsínre töb­bet adónak... A kutya nyelve mozog, a bohóc cintányérja színt változtat, de ez még nem garancia arra, hogy pontosan felébreszt... Dehát, ez a vásárló lelkivilá­ga. Nem vesz kutyás órát, ha­nem vesz bizsut, ezüst cigaret- tás dobozt, vörösréz foglalatba övezett tükröt, amibe belenéz­het. Ajándék legyen, ez a lényeg.-kp­» Ha olyan szülők lennénk, akár el is pusztíthatnánk...” Klárika él, de... Ulóribü mozdulatla­múllKd nul ül a heverőn. Kék dzsörzé ruha, piros haris­nyanadrág van rajta. Ke­zeit térdén összekulcsolva tartja. Lófarokba fogott gesz­tenyebarna haja árnyalattal világosabb szeménél. Kíván­csian, de mindenképpen riadtan néz rám. Tekintete megfog, összezavar, valószí­nűtlenné teszi, hogy az utcán emberek járnak, kétséget éb­reszt bennem, hogy a világ rendje szerint ezen a Földön mindenkinek helye, feladata van. Elvesztem hitem abban, hogy közülünk senki sem tűnhetne el nyomtalanul. Klá­rika igen. Ha Klárika most becsukná a szemét, nagy babának nézném. így nyolc­esztendős kislánynak vélem. Trendli Klárika január 10-én húszgyertyás tortát kap szü­leitől . . . Most kérdeznem kéne; nem tudok tovább némán a szemébe nézni. Az ő lelkében azok közé tartozom, akik nem hiszik el, hogy Klárika él. A kislány talán azt gondolja, azért jöttem, hogy végre ki­állítsam azt a papírt, köny­vecskét, amellyel beengedik szüleivel a szállodába, nya­ralóba. Azt a kis bordó köny­vet szeretné, amit a kórházba fel lehet mutatni, aminek alapján a fogorvos adminiszt­rálni tudná, hogy a hetek óta szenvedő kislányt valóban megszabadította szuvas fogá­tól. Klárika nem tudja, hogy­ha ilyen könyve lenne, akkor ő is bedobhatott volna egy olyan piros-fehér-zöld díszí­tésű papírt a ládába, s ak­kor nemcsak apukának, anyu­kának akarata szerint kerül­nének a bácsik azokba a nagy házakba, ahol a Klári­ka sorsát irányítják, hanem az ő kívánsága szerint is. Klárika a televízióban látta már az Országházat. Sajnos azt is tudja, hogy oda soha nem mehet be, nem vihetik be, mert nincs meg az a kis bordó könyvecske. Kinézek az ablakon. A ku­tya még mindig ugat. Mái akkor elkezdett csaholni, amikor a sáros szabolcsfalusi Április 4 utcán Klárikáék há­za felé kapaszkodtam. Vád- limban összehúzódtak az iz­mok, a napi kétkilométernyi kocogás adta edzettség sem könnyíti meg itt a járást. A kutya megfeszítette láncát, amint a kapuhoz értem. Első lábai a levegőbe emelkedtek, hátsó lábaiban megfeszültek az inak, szőre alatt szinte lüktetni éreztem az erőt. Fo­gait félelmetesen vicsorgottá — nem kis szorongással gon­doltam arra, hogy ezek a pompás izmok esetleg erő­sebbek is lehetnek, mint a lánc. Mégis jobban féltem Klárikával találkozni. A kislány izomzsugorodás­ban szenved. Tíz esztendeig hordták szülei orvostól-or- vosig. Tucatnyi műtét sem segített. A piros harisnyanad­rág nem sokkal több mozgás­ra képes lábakat takar, mint a szomszéd szobában reka- mién ülő babáé. Klárika szobájában is moz­dulatlan baba ül a heverőn. Elszomorító Klárika betegsé­ge: mennyi mindent kell még az embereknek kitalálniuk, hány millió átdolgozott ál­matlan éjszaka áll még az orvosok, tudósok előtt, amíg valamennyi betegséget, kórt gyógyítani tudják. Álmatlan éjszakák. Trendli István 44 esztendős, szilikó­zisban szenvedő nyugdíjas bányász és Trendli Istvánná kesztyűgyári munkásnő is sok­ezer éjszakát szenvedtek át. Húsz év: hétezerháromszáz éjszaka, ugyanennyi szorgal­masan átdolgozott nap. Leg­nehezebb az utóbbi hat év volt. Klárika nem kapott sze­mélyi igazolványt. Az asszony tucatszor járt utána — türel­mét vesztette. Talán ő sem emlékszik már rá pontosan: azt a tanácsot kapta a rend­őrségen, tanácsnál, bírósá­gon — (ki tudja fejben tar­tani?), bírósági tárgyalás ke­retében kérje, hogy a kis­lány hivatalos qyámjának ki­nevezzék, s akkor automati­kusan elintéződik, hoqy Trendli Klárika, húszesztendős beteq gyerek nyilvántartásba kerüljön, állampolgári jógái legyenek. Az elkeseredett Trendli István azt mondja: ha olyan szülők lennénk, akár meq is ölhetnénk, ezt a gye­reket senki sem keresné . .. I Hem olyan jft'Ä őket. A fogor­vos igazolvány nélkül is kihúzza Klárika rossz fogót, az üdülő gondnoka megértő volt, ed­dig beengedte a kislányt, a rendőrségnek eszébe sem jutott, hoqy igazolványt kér­jen tőle. hiszen nyolcévesnek látszik. De mi lesz Klárikával, ha a szülők már maguk is avámolításra szorulnak? Egvetlen szociális vagy egészségügyi intézmény sem tud majd vele mit kezdeni, hiszen azt sem tudja igazolni, hogy él. Az Április 4 utca 7/1-ben mozdulatlan rend uralkodik a lakásban. Klárika nem szere­ti, ha a maci megmozdul a díványon, ha a babák elve­szik kezüket térdükről, Klári­ka nem tudja elviselni, ha a fotelok elmozdulnak szokott helyükről. Mozdulatlan itt minden, csak Klárika barna szemei rebbennek kíváncsian, de nagy rettegéssel az életre. Lombosi Jenő II Mecseki Szénbányák felvesz 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 év alatti új dolgozóinkat legalább egyéves föld alatti munkaviszony után Pécsett 1 év, Komlón 2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ A lakáskiutalás feltétele: 10 éves föld alatti munkaszerződés A lakás kiutalásáig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes teljes ellátást biztosítunk Komlón. Címünk; Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Uj emelet a gyermekkórházban ::::::::::y:v:y:*:tt:>*y::::::*:vx^

Next

/
Thumbnails
Contents