Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-27 / 358. szám (357. szám)

Hétfőtől hétfőig Közös tulajdonunk védelmében Nemrégiben egy névte­len levelet kaptam, elol­vasása után nagyon saj­náltam, hogy írója nem nevezte meg magát. A le­vél arról szólt, hogy egy Boraoya megyei termelő- szövetkezet majorjánál, az őrizetlen szalmakazlat rendszeresen dézsmálják a közelében lakók. A le­vélíró ahhoz kérte a szer­kesztőség segítségét, hogy a közös vagyon őrzésének fontosságára hívjuk fel a vezetők figyelmét. Kusza betűkkel, helyesírási hi­bákkal teli sörök arról ta­núskodtak, hogy írója valóban felelősséget érez a közös tulajdon védel­méért, s ha már saját ere­jét nem tartja elegendő- nek, szélesebb összefogás­ra hívja fel a figyelmet. Az év során sok olyan írást közöltünk, melyekben mi is szót emeltünk a tár­sadalmi tulajdon védelme mellett, elítéltük azokat, akik azok sérelmére bűn- cselekményeket követtek el. Amikor az ilyen csele­kedeteket leleplező NEB, vagy Bevételi Igazgatóság által készített vizsgálatok tanulságait, a rendőrség, ügyészség nyomozati anya­gait, vagy a bírósági íté­leteket közreadtuk, nem valamiféle újságírói „szen- záció-hajhászás" sarkallt erre bennünket, — mint ahogyan ezt néha sze­münkre vetették, — hanem a közös fellépésre való mozgósítást, a vétkesek egységes elítélését akartuk elősegíteni. Lehet, hogy néha talán túl soknak tűn­hetett lapunkban az e té­mákkal foglalkozó írások száma. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy „rossz fényt vetnek” közéletünkre a néha milliós értékű tár­sadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűncselekmé­nyekről szóló tudósítások, riportok. Mi mégis úgy véltük, hogy éppen köz­életünk megtisztítását, a fe­lelősségérzet fokozását vál­tották ki. A tanulság kétségtelen: nem csak a hivatalos szervek kötelessége előse­gíteni a társadalmi tulaj­don védelmét, hanem a gazdasági eqységek veze­tőinek, a széleskörű ellen­őrző hálózatnak. De sokat tehetnek maguk a dolgo­zók is, azok az emberek, akik, — mint névtelen levél­írónk, — maguk is szót emelnek, tiltakoznak, hatá­rozott intézkedéseket kö­vetelnek. Közös tulajdo­nunk védelme természete­sen nemcsak azt jelenti, hogy a lopások, sikkasz­tások ellen kell fellépni. Kárt okoz az mindenkinek, ha nem takarékoskodunk hazai és import nyersanya­gainkkal, ha nem vigyá­zunk termelő eszközeinkre, ha nem lépünk fel a mun­kaidő alatti lógások ellen, ha nem törekszünk termé­keink minőségének javítá­sára, a selejtek számának csökkentésére. Mindezek egyre inkább előttünk álló feladatok, ha arra gondolunk, .mennyire szerves részei annak, hogy 1977-es népgazdasági ter­vünk célkitűzéseit mara­déktalanul meg tudjuk valósítani. Mitzki Ervin □hétfői Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink Jelentik — Karácsonyi muzsika A Zathureczky Kamarazenekar játszik. Művészeti vezetőjük: Barth István. Szekszárd: |jj fg|g. művész bemutatkozása Málinger Jánosnak, a szek­szárdi megyei kórház fényképé­szének kiállítása nyílt meg az ünnepek alkalmából a szekszár­di Babits Mihály megyei műve­lődési központban. Df. Balogh József főorvos, az orvostudományok kandidátusa nyitotta meg ünnepélyesen a kiállítást, amelyen az ország­szerte már több dijat nyert fia­tal fotósnak több mint harminc felvételét, közte csaknem húsz színes képet, láthatják január 3-ig az érdeklődők. Málinger János a szekszárdi Balassa János kórházban két évvel ezelőtt rendezett egész­ségügyi — a kórház gyógyító munkáját, életét is bemutató — fényképkiállításon hívta fel ma­gára, megérdemelten a figyel­met, felvételeivel. Szép sikerrel szerepelt az egészségügyi dol­gozók szombathelyi országos fotókiállításán, valamint Buda­pesten, ,,A bolgár tengerpart" című pályázati fotókiállításon. Az idei nyáron részt vett a Balmazújvároson tíz napig ren­dezett: Hortobágy melléke cí­mű országos amatőr fotótábo­rozáson. Az ottani kiállításon második díjjal jutalmazták egyik képsorozatát. A szekszár­di első önálló fotótárlatán hor­tobágyi felvételeket is bemu­tat, a szűkebb szülőhaza, Szek­szárd témáin kívül. B. L. Zsúfolásig töltötte a közön­ség karácsony másnapján a Csontváry Múzeum nézőterét, hogy meghallgassa a pécsi művészek karácsonyi muzsiká­ját, Kircsi László igényes szer­kesztésében. A Csontváry-matinók immár két éve folyó hangverseny-so­rozata Pécs zeneművészeinek legrangosabb fórumává vált a Doktor Sándor Művelődési Köz­pont és a Janus Pannonius Múzeum jóvoltából. Vasárnap délelőtt elsőként a Zathureczky Kamarazenekar magas színvo­nalú tolmácsolásában hallhat­tuk Corelli: G-moll Concerto Grossóját, Barth István veze­tésével. Ezt követően a Mecsek Fúvósötös előadásában Bach: Korálelőjátékaiból hangzottak el részletek, Horváth Mihály hangszerelésében, Nagy Péter (bőgő) és Tamás János (trom­bita) közreműködésével. Doh- nányi: Pastoral című művét Gerő Pál zongoraművész adta elő. A bensőséges hangulatú koncert befejező számaként a nemrég elhunyt angol zene­szerző, Benjamin Britten: Ce­remony of Carols kantátáját a Művészeti Szakközépiskola nö­vendékeiből alakult kamara­kórus és V. Pachmayer Ilona magas színvonalú interpretálá­sában hallgathattuk Jobbágy Valér vezényletével. A koncert hangulatához szer­vesen hozzátartoztak a Hor­váth István színművész által előadott József Attila-versek. A Csontváry-matinék közönsé­ge ezen a hangversenyen is valami többet kapott, melyet a zene, a festészet és az iro­dalom ötvözött teljes egésszé. Muzslay László Nívódíj a Stonehengének A közelmúltban adtunk hírt a HDN-ben Sellei Sarolta és Panyik István pécsi fotómű­vész-házaspár készülő új fotó­albumáról, amely a korai gö­rög kultúrákat mutatja be. Mint Ismeretes, korábban az angliai Stonehenge függő-kő- kolosszusairól készült nagy si­kerű albumuk jelent meg. A magas művészi színvonalú köny­vet a Kulturális Minisztérium nívódíjjal jutalmazta. A nívódí­jat az elmúlt héten dr. Simó Jenő, a CORVINA Könyvkiadó igazgatója nyújtotta át a ne­ves pécsi fotóművészeknek. ü?ja: Új gyümölcslevesek Kedvezőtlen ősz, gyenge termék- ellátás — ezzel kellett szembenéznie a Magyar Hűtőipar Bajai Hűtóházá- nak. Mégis túlteljesítette mirelit-áru tervét és 8600 tonna helyett 9800 tonna mirelitárut gyártott. Sokat segített ebben 26 szocialista brigádjának jól szervezett munkája. A többlet értéke közel 10 millió forint. Az új év első napjaiban pedig új termékkel kere­si fel piacát. Erről mondta a HDN- nele Ozorai János, a Bajai Hűtőház főmérnöke: — Sikeres próbagyártás után új leveseket készítünk, mégpedig há­romféle gyümölcslevest: szilvából, meggyből és almából. Hideg tejes masszával együtt hozzuk forgalomba. Csak fel kell főzni és kész a gyü­mölcsleves. Egyelőre nagy konyhai mennyiségben csomagoljuk. tehát vendéglátóiparnak, vaqy üzemi ét­kezdéknek. Egy ilyen adag 10 kilós, s ebből két és fél kiló a gyümölcs, a többi tejes massza. Naponta más­fél-két tonnát gyártunk belőle és ja­nuár 3-án kezdjük kiszállítani, töb­bek között Pécsre és Dél-Dunántúlra. F. D. Budapest: Baranya: fa legszebb ajándék Úttörőiinnepség a Parlamentben Az úttörőhagyományokhoz hí­ven mintegy kétezer kisdobos és úttörő az idén is a Parla­mentben ünnepelte a kará­csonyt. Az ünnepségen való részvételre a kiváló mozgalmi munka jogosította fel a pajtá­sokat. Az ünnepség kezdetén a ku­pola bejáratánál babák és ál­latfigurák: a süni, a róka, a nyuszi, a mókus, a kenguru fo­gadták a pajtásokat. Megér­kezésük után a kis vendégek a fenyő különböző, megvilágí­tásában, fényjátékában gyö­nyörködhettek, majd a harso­nások ünnepi felhívójelével kez­detét vette az ünnepség. A pajtások dallal üdvözölték a Télapót, akit ezúttal is Hadics László személyesített meg. Ver­ses köszöntője után a Télapó „kiosztotta" az ajándékokat: táncokat, dalokat, részletet Mil­ne: Micimackó-jából, amelyet Újlaky Károly és Koltai Judit, a Budapesti Gyermekszínház tagjai játszottak el. Az egyórás főműsor után a kupolában Dévai Nagy Kamil­la és Levente Péter, a vadász­teremben a Kaláka együttes, a Gobelin teremben mesefilmek, más termekben bábjáték vetél­kedő, csórdásverseny és Rodol­fo szórakoztatta a pajtásokat. A sokféle vidám, szórakozta­tó játék és a közös éneklés után o Télapó búcsúszavával ért véget a KISZ Budapesti Bi­zottsága és a Magyar Úttörői; Szövetsége budapesti elnöksé­gének hagyományos parlamen­ti fenyőfaünnepsége. Baranya és Pécs négy ne­velőotthonában közel ötszáz­harminc állami gondozott gye­rek él, közülük kétszázhetven a négy intézeti fenyőfát állta kö­rül. Ajándékokkal teli a fák alja, mindenkinek jut bőven: könyv, játék, édesség, hajas­baba, de ródti, rádió, lemez­játszó is várta őket. Csak a család szeretete — az hiány­zik, jó lenne, ha a karácsonyfa alól azt is szét lehetne osztani. A szerencsésebb kétszázhatvan gyerek ízlelgette, kóstolgatta, milyen érzés „családtagnak” lenni. Ök a szűkebb-tágabb rokonságnál, vagy patronáló szülőknél töltik az ünnepeket. Egyre több vállalat, üzem és intézmény szocialista brigádja és dolgozója vállalta és végzi is a nevelőszülői teendőket, gyerekeket és csoportokat pat­ronálnak, játékokat adnak, ajándékokkal kedveskednek, já­téknapokat és közös kirándulá­sokat szerveznek. Hétvégekre és a vakációkra családba fo­gadnak fiúkat és lányokat, az óvodáskorúaktól a kamaszko- rúakig. Hadd említsük — a nevelő- otthonoktól kapott tájékozta­tás alapján — legtöbbet adó közösségek közül: a MÉV EDO és a IV. bányaüzem, a Pécsi Kesztyűgyár, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Szigetvári Konzervgyár és Cipőgyár, a szigetvári járás termelőszövet­kezeteit, vöröskeresztes aktivis­tákat, a pécsi Postaigazgatóság, a Patyolat, az EIVRT Sopiana Gyára, a Volán taxisai, a kom­lói Kossuth-bánya, a Hőerőmű, a DDGÁZ, a vasasi Bányaüzem és a sásdi Búzakalász Termelő- szövetkezet vezetőit, szocialista brigádjait és dolgozóit. „Gyer­mekeik" az állami gondozot­tak, most is együtt ünnepelték velük a karácsonyt... M. L. AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYARA felvételre keres női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra, elektroncső-szerelésre. KÉTMŰSZAKOS FOGLALKOZTATÁS Jelentkezés: Felsőmalom utca 13. Munkaügy. Karácsonykor néhány napig végre az otthon volt életünk színtere, s az ünnep össze­gyűjtötte a máskor dolguk után futkosó, hangyamódra nyüzsgő embereket. És akik most is dolgoztak — a mentősök. Az ügyeletes ezeken az estéken is ott ült a telefon mellett, s az ünnepi kocsipark hívásra készen. Pe­dig karácsonykor a kórházak is csendesebbek, s akinek az állapota megengedi, azt a beteget hazaengedik. Dr. Farbaky Iván, a mentők főorvosa nem jósolt esemény­dús karácsonyi ügyeletet: — Nálunk általában csen­desebbek ezek a napok, in­kább az ünnepek előtt és után hívják gyakrabban a Karácsonyi ügyelet a mentőknél mentőt. A karácsony estét ugyanis mindenki szeretné otthon tölteni szerettei köré­ben. Ezt a kórházak is figye­lembe veszik, s akit lehet, a mentők hazaszállítanak az ünnepekre. Karácsony múl­tán pedig megindul ez az áramlás visszafelé. Az ünne­pekben ritkábban balesetek­hez, többnyire örömteli ese­ményhez, szüléshez hív a te­lefon. A beosztás elsősorban a nőtlen fiatalembereket érinti, akik cserébe megkapják a Szilvesztert. Az esti váltás időpontja pedig lehetővé te­szi, hogy ki-ki otthon lehes­sen a gyertyagyújtásnál a fe­nyőfa mellett, de a mentők központjában is kis kará­csonyfák emlékeztetnek az ünnepre. — És a Szilveszter zajo­sabb óév-búcsúztatója? — Érdekes módon a szil- veszterezés az utóbbi idők­ben inkáb kedélyes, „szeres­sük egymást, gyerekek” han­gulató ünneppé változott, ve­rekedés vagy súlyosabb alko­holmérgezés miatt régóta nem kellett már kimennie a mentőnek. Kisebb incidensnek nevez­hető azoknak a fiatalembe­reknek az esete, akik a Szé­chenyi téren, a Hunyadi-szo­bor lováról potyogtak le a múlt Szilveszteren. Nem a ló rúgott, csak az anyaföld volt kemény. Kisebb zúzódásokkal megúszták. Karácsony másnapjának hogy ezúttal egy sérülésmen délutánján Bitó Mihály ügye- tes baleset történt Pécsett, letvezető arról számol be, Gállos Orsolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents