Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-27 / 358. szám (357. szám)
nettói □ Lesz mivel ünnepelnünk Két és fél millió palack pécsi pezsgő Az év végi ünnepekre szánt italok szállítását már novemberben megkezdte a Mecsekvidéki Pincegazdaság. Idén két és fél millió palack pezsgőt gyártottak, 400 000 palackkal többet, mint tavaly. Ebből kétmilliót exportáltak, főleg a Szovjetunióba, Lengyelországba és legtöbbet az NDK-ba. Ebben az évben próbaként huszonnégyezer palack „klasszikus eljárással” készült vörös pezsgőt küldtek az NSZK-beli Buchner cégnek is. A fogyasztók körében olyan sikert aratott, hogy a cég a fehér, édes pezsgőből is rendelt. Várhatóan 1977-ben nagyobb mennyiséget igényelnek. Belföldre novemberben és decemberben 600 000 palackkal szállítottak Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyébe. De a héten még indul szállítmány Egerbe, Szegedre és a Balaton északi partjára. Az idei országos borversenyen a Mecsekvidéki Pince- gazdaság megkapta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium különdíját jó minőségű boraiért. A szigorított bírálati rendszerben pontozó zsűri pedig a vállalat öt pezsgőjét arany-, hármat ezüstéremmel tüntette ki. A legnépszerűbb a Pannónia Demi Sec félszáraz pezsgő nemcsak a hazai, hanem a lengyel fogyasztók körében is. Több, mint százéves hagyománya van Pécsett a pezsgőgyártásnak. Még 1859-ben kezdte a Littke-cég az István téri, ötemelet-mélységű pince- rendszerben, melynek pezsgői nemzetközi hírűek voltak. Az 1960-as években kezdte meg újra a gyártást a régi pince- rendszer bővítése után a Mecsekvidéki Pincegazdaság. A borexport szállítását már szeptemberben befejezte a vállalat, főként a Szovjetunióba küldtek borokat. Huszonötezer hektoliter bort palackoztak. Dél-Dunántúl mellett Budapestre is eljut a pécsi bor. A vállalat borászati üzemében a mecseki, a Villány—siklósi és a szekszárdi borvidék termését dolgozzák fel. A népszerű Pannónia wer- mouthból az ünnepek előtt 500 000 palackkal szállítottak. Év végén már csak belföldre termel a pincegazdaság. Az ünnepek előtti jó ellátás érdekében a téli hónapokban bevezették a harmadik műszakot is. Gáldonyi M. Tavaszi mozgás az erdőkben — Az alkalmazottak kiképzésére tökéletes szisztémát dolgoztak ki, ezt Hilton Training- nek hívják. Az állandó képzés keretében az alkalmazottak hetente külön foglalkozásokon vesznek részt. Magam is voltam egy egyhetes „tréningen" Düsseldorfban, ahol elsősorban az engem érdeklő részlegek munkáját tanulmányoztam. Roppant munkafegyelmet tapasztaltam mindenütt. Az ott dolgozók szakképzettségi szintje a mi átlagunk alatt van ugyan, de aki mondjuk két évet dolgozott egy Hiltonban azt szakképzett emberként kezelik és aligha van szüksége ajánlólevélre ahhoz, hogy a vendéglátóiparban elhelyezkedhessen. — A budapesti Hiltonról különös szóbeszéd járja. Kié ez a szálloda tulajdonképpen? — A Hilton szálloda a magyar állam tulajdona. Magyar mérnökök és tervezők alkotása. Fehérkabátos pincértanulóként tevékenykedett néhány éve még a Nádor Kávéház és a régi Pannónia étterem asztalai között. Azt mondja: itt, e segítőkész közösségben tanulta meg igazán a szakmát. Rendkívül sokat köszönhet Kiss Károly csúcsüzletvezetőnek. Deák Imre azóta kinőtte magát. Jelenleg a budapesti Hilton Szálló főéttermének üzletvezetője. Most, itt a karácsonyi ünnepek forgatagában a Nádor egyik márványasztala mellett arról beszélgetünk, mit jelent a vendáglátás Hilton módra. — Mindenekelőtt a saját munkakörömről annyit elmondanék, hogy az étterem vezetése mellett a hét különterem: az Endre, Béla, Levente, Mátyás, Beatrix, Visegrád és az Anjou,, valamint a bálterem rendezvényeinek egyik felelőse is én vagyok. Az első ilyen „rendezvény" a napokban Kádár elvtárs látogatása volt. Megtekintette a szállót, és ott is ebédelt nálunk. — A Hilton céget Conrad Hilton alapította 1919-ben az amerikai Texas államban. Ö akkor ott egy kis hotelt vásárolt, amit aztán fokozatosan kiépített. Ma már a cég az ameJanuár 1-én fogadják az első vendégeket A főétterem üzletvezetője a Nádorból indult rikai TWA légitársaság leány- vállalataként dolgozik. Az USA-n kívül 40 ország 57 városában 63 szálloda csillogó neonreklámja hirdeti a Hilton nevet. Ez a név a világ minden pontján garanciát jelent. Ezekben a szállókban az ajtók zárjától kezdve a fürdőszobai kádak formáján át az étlapig, a terítés apró részleteiig minden azonos — formai és minőségi szempontból egyaránt. A szobafoglalási rendszer olyan, hogy a világ bármelyik Hiltonjában azonnali információt tudnak adni arról, hogy hol milyen rendezvényt lehet tartani, van-e szabad szoba. Természetesen a szobafoglalást is nyomban rendezni lehet. Ma már 175 ezer szobafoglalás van havonta, míg 1955-ben csak 10 ezer volt. A központi szobafoglaló iroda New Yorkban működik, és 1000 várost kapcsol be a Hilton Reservation Service-be. A személyzet is magyar. Természetesen a Hilton-standardok nem magyarok . .. Ezeknek a standardoknak az ellenőrzése a Hilton-központ részéről történik, s ők küldik a vendégeket is. Ezért mi jutalékot fizetünk. Elsősorban amerikai vendégekre számítunk. — És ha mondjuk én szeretnék ott aludni? — Bármikor szívesen látjuk. 690 forint a legolcsóbb szoba.. . Az étlap alapjaiban az amerikai ízlésnek megfelelően van megtervezve. De konyhánkból a magyar ízek sem hiányoznak. — A személyzet válogatott. Szigorú szűrés előzte meg alkalmazásukat. A Hiltonba a szakma színe-javát gyűjtötték egybe. És ebben önzetlenül segítettek bennünket a vendéglátó vállalatok. Mélyen ótérez- ték azt, hogy az ország érdekéről van szó, és ezért mind a HUNGARHOTELS-től mind a PANNONIÁ-tól a legjobb szakembereket bocsátották rendelkezésünkre. — A nyitás szilveszter este lesz, a szállodában január 1- én fogadjuk az első vendégeket. — B. K. — Mi kell a városi ranghoz? Állítólag már az ősmagyar Bonyha fejedelem idején mozgolódott itt valami. Nem tudni; de az Újkor hajnalán mindenképp jeles mezővárosa volt az országnak Bonyhád — legalábbis gyakran említik mezővárosnak a krónikák. Innét származik a híres, szimentáli- val keresztezett vöröstarka bonyhádi szarvasmarha, itt van a cipőgyár, a zománcgyár. Jog szerint a Tolna megyei nagyközség már évek óta ott dübörög a városi rangot érdemlő települések sorában, s ezt a jogot minden bizonynyal hamarosan meg is kapja. Soczó Lajost, a tanács elnökét arról kérdezzük, mi kell ahhoz, hogy egy helységet várossá nyilvánítsanak? — Bizonyos feltételek megléte. Ezeket most úgy sorolom fel, hogy egyben megjelölöm, Bonyhádon megvan-e mindez. A községnek valamilyen ranqja kell hogy legyen: Bonyhád középfokú központ, nagyközség. Általános rendezési tervvel is rendelkezik, a Pécsi Tervező Vállalat készítette a Városfejlesztési Minisztérium megbízása alapján. A település központjában levő lakosság száma legalább nyolcezer legyen: Bonyhádon több mint tizenháromezren laknak. Számuk az elmúlt öt évben tizenhat százalékkal nőtt. Vonzáskörzetünk is van, munkahely, egészségügy, kereskedelem szempontjából 23 község tartozik a körzethez, mintegy 37 000 emberrel. Van városi szintű egészségügyi alapellátásunk: négyosztályos, 133 ágyas kórház, szakorvosi rendelőintézet, hat körzeti orvos, négy gyermekorvos, két fog- szakorvos dolgozik. Működik egy 160 fős szociális otthonunk és egy neqyven fős öregek napközi otthona is. Középfokú oktatási intézményeinkben 1300 tanuló részesül oktatásban, a belterületi úthálózat hatvan százaléka kiépített, a házaknak több mint felében található vezetékes víz, szennyvíz-elvezetés. — Mikorra várható a várossá nyilvánítás? — Véleményünk szerint a település megérett erre, de még sokat kell tennünk, hogy jól kiépített, szervezett kisváros legyen. A tanács vezetői is jól tudják, fejleszteni való akad még: kevés és korszerűtlen az általános iskolai tanterem, fejleszteniük kell a kommunális ellátást, égető a lakásgond is, hatszáz igénylő van, jóllehet a negyedik ötéves tervben nyolcszáz lakás épült. Az iparban viszont nem gondolnak nagyobb fejlesztésre, a két gyáron kívül négy nagy létszámú ipari szövetkezet működik Bonyhádon, mindegyik munkaerőgonddal. Ilyen jó helyzet még a megyeszékhelyen sincs: a lakosságnak mindössze hét százaléka foglalkozik mező- gazdasággal. — Milyen fejlesztés várható ebben a középtávú ten/idő- szakban? — Befejeződik a művelődési ház építése, százötven személyes óvoda, nyolctantermes iskola készül, járdákat, vízvezetéket építünk, bővül a villany- hálózat . . . A délnyugati közséqrészen többszintes házak építése folyik, az északnyugati területen családi házas és egyemeletes sorházas beépítést terveztünk, mintegy nyalcszáz lakással. Délen csaknem egyidőben a lakásokkal ABC-áruház, patyolat, Gelka, óvoda, iskola épül. — És a központ? . . . — Az eddigiekben kénytelenek voltunk főleg szanálásmentes területen dolgozni, s ez befolyásolta az avult községközpont modernizálásának lehetőségét. Most már — ha csekély mértékben is — lehetőségünk nyílt beruházás-előkészítő szanálásra, A közeljövőben Állami Biztosító épület, fodrász szolgáltató szalon, Otthon Áruház épül, az emeleti részeken mindegyiknél lakásokkal. Remélhetőleg az ide beköltözők már városi lakosok lesz- nek . .. Szántó Péter Vándorolnak a szarvasok A megszokottnál jóval korábban megkezdődött a gímszarvasok vándorlása Tolna megye erdőségeiben. Máskor a télutóján tapasztalható általában tömegesebb mozgásuk, amikor már érzik a tavasz közeledtét. Az eddigi időjárás, így a fekete, jobban mondva napfényes idei karácsony kedvezett az erdők, mezők szárnyas és négylábú lakóinak. Jól telelnek a szarvasok, az őzek és a vaddisznók is, még mindig „terített asztalt” nyújt számukra az erdő, s különösebben nem szorulnak az etetésre. Bár a gemenci erdőben is sokfelé készítettek ki részükre szénát, szórtak ki szemestakarmányt, még vágott csöveskukoricát is, a szarvasok népe inkább a jó legelőkre, cserjésekhez vándorol. A szakszerű vad- gazdálkodás gondoskodott a megfelelő vadlegelőkről is. Fehér Mihály, a gemenci erdő keselyüsi „kapujának" sorompóőre és telefonközpontjának kezelője, ügyeletes váltótársaival együtt, szarvascsapatok rendszeres éjszakai vándorlását figyelte meg a nádasház ablakából, a kövesutat és a szomszédos árvédelmi töltést megvilágító villanyfényben. A zömében tehenekből és egy év körüli borjakból álló, mintegy huszonöt tagú egyik szarvascsapat például a legutóbb este tíz óra tájban vonult’ lassan legelgetve a Sió melletti Sároserdő irányába. Ugyanez a kis csorda hajnali négy-öt órakor jött visszafelé, úgy látszik, a legelők vonzzák a szarvasokat, találnak még ásványi sókban, vitaminokat tartalmazó kérget, rügyet is. B. L. Kés helyett vízsugárral vetkőztetik a halakat Mit tud a halpikkelyezö gép? A halpikkelyezö gép és az ügyes kezű asszonyok. A háziasszonyok gyakran azért mondanak le a halételekről, mert a halpucolás még véletlenül sem diadalmenet, hanem aprólékos, idegölő rpunka. Pedig jó tudni, hogy ezen a gondon segít immár két éve a Balatoni Halgazdaság, amely négy telepén — Siófokon, Ba- latonszemesen, Fonyódon és Keszthelyen — vállalja a tisztítás, az előkészítés műveletét és a halakat konyhai félkész termékként adja át a kereskedelemnek. A halgazdaság szakemberei ugyanis újítást dolgoztak ki az üzemekben is eddig csak kézzel végzett haltisztítás gyorsítására. Henger alakú, mintegy másfél méter magas tartályban, 25 atmoszféra nyomással tűvékony vízsugarakat lövellnek 12 fúvókából a halakra, így kopasztva meg őket pillanatok alatt pikkelyeiktől. A berendezés mindenféle hal tisztítására alkalmas, keszegek, fogasok, busák, gardák és pontyok válnak itt rövid idő alatt „ruhátlanná”. Még a közhit szerint pikely- telennek vélt tükörponyty is bekerül a tisztítóba, hogy aztán azt a kevés pikkelyét is elveszítse, amivel egyáltalán rendelkezik. A halak természetesen ebből már mitsem éreznek, hiszen élettelenül kerülnek a gépbe. Egy adagban 50—70 kilónyit tud a berendezés 10—15 perc alatt lepikkelyezni. Az így megtisztított halakat aztán ügyes kezű asszonyok veszik kezelésbe, eltávolítják a még megmaradt pikkelyeket, hogy aztán kezdődhessék a belezés, majd a szeletelés. Egyszerre nyolc-tíz nőt tud kiszolgálni az ötletes gép, melynek segítségével fejenként átlagosan két mázsa halat tudnak naponta tisztítani. Az így előkészített keszegek, pontyok, busák Fonyódra kerülnek a hűtőtárolóba, ahol mélyhűtéssel 18—20 kilós tömbökbe fagyasztva várják, hogy a fogyasztók asztalára kerüljenek. Évente 40—50 vagon halat dolgoz fel ilyen módon a gazdaság. Többet is tudnának, de a vevők inkább az élőhalra esküdöznek, a hűtött áru után még nem olyan nagy a tülekedés. Az ötéves tervben 150—200 vagonos feldolgozó építését tervezi a Balatoni Halgazdaság, ahol a haltisztító berendezésen kívül új korszerű gépsorokat állítanak majd be, hogy a pik- kelyezéstől a csomagolásig szinte mindent egy helyen lehessen elvégezni. Horváth László Nagyközség? Város? Bonyhádi uEniiiicf2i nTnfi un
