Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-25 / 356. szám

Dunäntmt napiö 1975. december 25., szombat Megnégy- szereződik az alapterület 1974. augusztus végért, a nagy esőzések következtében Pécsett a Belvárosi Áruház alatti pincék megroggyantak és az épülettömb megsüllyedt. Azótai a pincéket tömedékelték, helyreállították. Mivel a Kossuth L. utca 25. szám alatti lakások amúgyis korszerűtlenek voltak, a helyi­ségeket az áruházhoz csatol­ták. A karácsonyi forgalom után, januárban a Meruker karbantartó részlege a cipő- osztályt a 150 négyzetméter alapterületű lakásokkal kibővíti és önkiszolgáló rendszerűvé alakítják. Ez a januári változás a to­vábbi bővítés első jele. A ter­vek szerint — melyeket a VATI készített, figyelembe véve a városrendezési szempontokat — az áruház alapterülete 860 négyzetméterről 4600 négyzet- méterre növekszik. A pályázatot a napokban első fokon a Bel­kereskedelmi Minisztérium is jóváhagyta és elnyerték az Ál­lami Kereskedelmi' Fejlesztési Bizottság támogatását. A Kossuth utca 27. számú épület károsodást szenvedett és túlzsúfolt részeit lebontják, a lakóknak korszerű lakást utalnak ki. Az új áruházi részt egészen a János utcáig „ve­zetik” hátra. A belső háztöm­böket pedig kibontják és így a János utco felől is biztosítják a parkolási és rakodási lehe­tőségeket. A négyszintes, önkiszolgáló áruházát mozgólépcsővel szere­lik fel. Az első szinten helyezik el a csecsemő- és gyermekosz­tályt, a másodikön a női „biro­dalmat", illatszertől kezdve a cipőig, míg a férfiak a harma­dik emeleten válogathatnak kedvükre. A negyedik, beépített tetőtéri részen szociális helyi­ségeket és árubemutató termet alakítanak ki. B. A. Védett terület A Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága természetvé­delmi területnek jelölte ki és védetté nyilvánította az Albert- irsa határában fekvő Dolina völgyet. A Duna—Tisza-közén húzódó gödöllői dombságban levő 47 hektárnyi jobbára cser­jés területre a Tápiószelei Ag- robotanikai Intézet munkatársai és a hazai botanikusok hívták fel a figyelmet, ahol számos ritka növény, mint például az Alföldön már csak szórványosan előforduló tarka sáfrány, a ho­moki gyepek növénye, a tava­szi hérics, a kis zöld télizöld, amelyből már csak néhány tő található a völgyben, valamint a lombváltó meténg és a hosz- szú zászlós csüdfű terem. Örömhír a fekedieknek: meglesz az út Erdösmecskéröl Új program indul: meg- épülnek az összekötő utak A Pécsi Közúti Igazgatóság olyan, mint egy sokgyerekes édesanya: mindig akad valami felújítani, javítani valója Bara­nya megye 1500 kilométer hosz- szú közútjain. S jobbára csak a legszükségesebbekre telik. Először a pécsi 6/A. útról. December 17-én volt a Petőfi utcáig terjedő szakaszának si­keres műszaki átadása. Az út­építés 1977-ben folytatódik nyugati irányban. A nyár végén kezdődött el az 58-as számú közút harká­nyi átkelőszakaszának korsze­rűsítése. A 31 milliós költségből 3 milliót használtak fel az elektromos hálózat lefektetésére és a csapadékcsatorna építésre. A munka dandárja a jövő évre marad. Augusztus 31-re elké­szült a pécs—görcsöny—harká­nyi vasútpótló út —' a Szava— Diósviszló közti 2,2 kilométeres szakasz kivételével — 80 millió forintért. A hátralevő rövid sza­kasz 10 millió forint összegért most épül, lényegében a fel­hagyott vasútvonal helyén, s májusra készül el. November közepén adták át a forgalomnak a Magyarürögi út közúti hídját, miután az út­korrekció és a patakmeder megépítése befejeződött. Most Magyarszék közelében a 66-os úton folyik hasonló munka: közúti hídépítés és magassági útkorrekció. Befejezése jövő év közepére várható. Idén három közúti-vasúti út­kereszteződésben helyeztek üzembe fénysorompót: Csá- nyoszró és Kémes közelében, valamint a nagyharsány—bere- mendi úton. Az útépítések mellett 63 ki­lométer hosszúságban az út­burkolatot erősítették meg, ösz- szesen 95 millió forintért Ezen­kívül a KPM idén 16 millió fo­rintért 210 000 négyzetméter aszfaltburkolattal szélesítette baranyai közútjainkat. A következő évek egyik jelen­tős közúti programja a közsé­gek közötti összekötő utak ki­építése. A Pécsi Közúti Igazga­tóság az V. ötéves tervben négy ilyen munkát szeretne elvégez­ni. Ezek közül egy már biztos: jövőre elkezdik a Feked és Er- dősmecske között a négy kilo­méter hosszú út építését. Ezen az útszakaszon három közúti híd lesz. S ha már a hidaknál tar­tunk: 1977-ben felújítják a két mecseknádasdi völgyhidat, ki­cserélik a régi korlátokat, sze­gélyeket. Pécsett a „régi" 6-os út szé­lesítését tervezi a KPM az Egye­tem és a Rózsa Ferenc utca közötti szakaszon. Az úttest itt 111 millió forint az t&77-ee munkákra eddig is 4 sávos volt, de csak igen szűkén, hiszen a szélessé­ge mindössze 11,5 méter. A szélesítés után egy-egy sávra több mint 3,5 méter jut. 1977-ben is körülbelül 95 millió forintot fordítanak majd útburkolat-erősítésre és 16 mil­liót útszélesítésre Baranya köz­útjain. Nem lesz tehát keve­sebb a KPM munkája jövőre sem. S ez egyértelműen Bara­nya közútjai állapotának terv­szerű, folyamatos javulását je­lenti. Dunai Imre Kitűzték a III. István-akna helyét Több mint másfél évtizede nem volt a mecseki szénbányá­szat életében hasonló jelentős esemény: új szénki szállító akna „építése" kezdődött. A kará­csonyt megelőző napokban a gondosan előkészített alapozó tanulmány alapján kitűzték a majdani akna helyét, A jelké­pes cölöpleverés az István-ak- nához vezető út keleti oldalán, István-aknától északi irányban, 1250 méterre történt. Egy 30x30 1 Fenyőgally vattafátyollal — Rólam ne írjál I Inkább szólaltasd meg azokat az em­bereket, akik évek óta társa­dalmi munkában vállalják, hogy a pécsi Széchenyi téren ott áll­jon a mindenki karácsonyfája. Mély csend szakad közénk. Évek óta ismerjük egymást, nem egyszer megmásztuk a Mecsek lankáit, fa után kutat­va az erdészekkel ... A min­denki karácsonyfájának kivá­lasztását mindig szertartásnak érezte. Mert tudja: az életerős, magas fenyőt megszokták a tü- kék, a téren. ölünk egymással szemben, a dohányzóasztalon feldíszített, alig több mint fél méteres fe­nyő áll. Hátradőlök. Arcát félig takarják az ágak, s csak most döbbenek rá, mintha szomo­rúbbak lennének a vonásai Ta­kács Árpádnak, mint máskor. — Másfél hónapot nyomtam az ágyat a 400 ágyas klinikán. Nehéz időszak volt. A vállamat fájlaltam, vért vettek tőlem és kiderült, hogy összevesztek a vörös éí fehér vérsejtek. Pén­tekenként még most is megbö­kik az ujjam hegyét a kontroli- vizsgálat miatt. Hát csoda, hogy melankolikus a hangula­tom? — És a fa, ami a téren van? Bökök a Széchenyi tér irányá­ba a városi- tanács tenyérnyi szobájából. — Az csak a munkám szik- rányi részét teszi ki a gondnoki teendő mellett. Az én tevékeny­ségem mindig reflektorfényben van akkor is, ha nincs kará­csony. A ceruzahegy biztosítá­sától, a toronyóra beállításáig mindenért én felelek. Hozzám tartozik a gépkocsivezető, a liftes, a telefonközpontos, a konyhai személyzet, a takarító, az iparos, az orfűi vízitelep, a balatoni üdülő megannyi gond­ja. e Tizenhárom éve került a vá­rosi tanácsra, megjárta a szo­kásos létrafokokat: előadó, fő­előadó, majd a gondnokság ve­zetője lett. Elődeinek többsége nem tudott megkapaszkodni, néhány év után otthagyták ezt a szerteágazó és egyáltalán nem hálás munkát. Még üres a ház amikor érkezik, regge­lente hét óra tájt végigjárja az épületet, hogy ő tudja meg először, ha valami rendellenes­Kőzmüalagutat építenek a Siklósi városrészben Hagyományos módszerek­kel építsenek-e közműveket a Siklósi városrészben*avagy a korszerű módszert, a köz- műalagutat és folyosót vá­lasszák? Hosszú ideje folyt a vita erről Pécsett. Nehéz volt legyőzni az újtól való idegenkedést, hiszen még ke­vés a hazai tapasztalat, s csak egyet tudni: a korsze­rűbb módszer — mint beru­házás — valamivel drágább a hagyományosnál. A régi viszont az üzemeltetésnél vá­lik drágává. Jól ismerjük a felvágott utak sok évtizedes metodikáját, ami nemcsak adott időpontban nehezíti a közlekedést, hanem jelentő­sen rontja az út minőségét, azaz: tartósan nehezíti a városi életkörülményeket. A közműalagútban együtt helyezik «I valamennyi köz­mű-vezetékét, amelyeknek folyamatos ellenőrzése, kar­bantartása, meghibásodás esetén pedig kijavítása úgy végezhető el, hogy a „külvi­lág” ebből mit sem vesz észre. Ennél többet aligha kell felhozni a korszerű köz- művesítési módszer „védel­mében”. A Siklósi városrész eseté­ben a következő szempontok szóltak már a kezdettől fog­va a közmű-alagút mellett: 1. ha egy új városrész épí­tését nem ezzel a módszerrel indítják, akkor később sem lehet a korszerű formát be­hozni ; 2. mivel az új városrészbe gázt nem visznek, e „veszé­lyes" közmű hiánya lényege­sen egyszerűbbé teszi az alagút iránti műszaki köve­telményeket: 3. az ÉVM korábban» egyébként is előírta, hogy az ezernél több lakással épülő új városrészekben lehetőleg kőzmüalagutat kell építeni. (A „lehetőleg" érthetőbben fogalmazva: az egy lakásra jutó alagút hossza ne legyen több 1,2 méternél. A Siklósi városrésznél ez a mutató ép­pen a határon van.) A Pécsi Tervező Vállalat a városi tanács megbízására két változatot dolgozott ki az új városrész 2/I. tömbjének 1—2 szakaszára, amelynek építése jövőre indul: a ha­gyományos és a közműalag- utas változatot. A 696 lakás­ra vonatkoztatott tervet a kö­zelmúltban szállította le a PTV, s a napokban megszü­letett a döntés is: a közmű- a'lagutas változatot fogadták el. Ez ugyan jelenleg laká­sonként mintegy 15 ezer fo­rinttal több beruházási költ­séget jelent, ez azonban az üzemeltetés során bőven megtérül. A terv szerint az épületek fogadószintjében közműfolyosókat alakítanak ki, az épületeket pedig köz- műolagutak kötik össze. Az új közműlétesítmény gazdája várhatóan a Hőszolgáltató Vállalat lesz. H. I. ség lenne. Teszi ezt azért, mert kedveli amit csinál, s ugyanez vonatkoztatható a mindenki ka­rácsonyfájára is. Holott legin­kább kritizálják, még egyszer sem fordult elő, hogy ne talált volna a város közönsége, vagy mások hibát a feldíszített fe­nyőn. ^Egyszer szegényes volt, máskor májusfának titulálták. Csak egyről feledkeztek meg a kritizálok, hogy Pécsett évek óta a társadalmi összefogásnak kö­szönhető a díszes fa a főtéren. — Az erdőgazdaság díjtala­nul biztosítja a kiválasztott fe­nyőt, amit a posta II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádjának tagjai állítanak föl, illetve dí­szítenek. A villanyégőt az Építő és Tatarozó Vállalat adja, a csillogó sztaniol-függőket a Centrum Áruház dekoratőrei ké­szítik, de segít a OÉDÁSZ és a Hőszolgáltató Vállalat is. Az idei mindenki karácsonyfáját a hetvehelyi erdészetből hoztuk. Mikor kivágták, megszámoltam az évgyűrűket: ötvenet találtam a közel huszonöt méteres fenyő törzsén. Évgyűrűk. Évek. 1969 telén történt, hogy Takács Árpád hu­szonkét emberrel három nap alatt ért Pécsre a Somogy me­gyei Tapsonyból. Fa nélkül. A hóban ragadt daruskocsit, sze­mélyautót, január első hetében tudták csak kiszabadítani a fogságból: a fenyőfa ettől füg­getlenül — máshonnan hozták — ott állt a Széchenyi téren. Más. A Dunántúli Napló 1950. január 19-i száma így ír egy szőke elsős közgazdista diákról, aki a Zsolnay Porcelán- gyárban töltötte nyári gyakor­latát. „Kimentünk egyszer stoppe- rozni... . Egy asszony foglalato­kat, porcelángyűrűket sajtolt, s ennél a munkánál két kézzel kellett kezelnie a gépet. Rájöt­tem, hogyha egy lábpedált szerkesztenének, felszabadul­hatna az eddig emelőkart fogó kéz.. Beadtam az újításo­mat, kétszáz forint jutalmat is kaptam." Majd később. „Érdekel a gyár. Ha iskolámat elvégeztem, végleg oda szeretnék jutni, per­sze könyvelőként." o De Takács Árpád gondnok lett. Még egyszer körbenézek az egyszerű szobában, s tekin­tetem megállapodik a „kis- öccsön", az asztalra helyezett ágon: ami a téren magasodó fenyőről való, s hópehely gya­nánt vattafátyollal vonták be... Salamon Gyula meteres négyzet középpontját jelölj a karó. Ebben a négyzet­ben lesz a másfél milliárdos költséggel épülő akna és a mélyítést megelőző kutatófúrás helye. A Mecseki Szénbányák mű­szaki és gazdasági vezetőit hosszabb ideje foglalkoztatja a gondolat, hogy a centrálisán elhelyezett Istvón-akna ' pillé­reiben lekötött jelentős szén­vagyont felszabadítsák* azt ki­termel hetővé tegyék. A két ak­na szintről szintre növekvő pil­lére (a légaknák pilléreivel együtt) egyre kisebb bányame­ző művelését teszik lehetővé. A vállalat tervei szerint Pécs- Bányaüzemből az ezredforduló idején 3500—4500 tonna napi termelésre számítanak, ehhez a mostani bányarendszer nem nyújthat elegendő szenet További súlyos gond ebben a bányaüzemben, hogy egy-egy szint nyitása 6—8 évet vesz igénybe, még akkor is, ha. a most alkalmazott feltáró és elő­készítő munkáknál sokkal kor­szerűbb módszerekkel lehet majd a bányatérségeket kiké­pezni. A szint szabad, kiter­melhető szénvagyona a jelen­legi 2000 tonna napi termelés mellett sem elegendő a követ­kező szint feltárásáig. Kézenfekvő volt tehát, hogy a két centrális akna helyett a széntelepek feküjébe új aknát építsenek, melyből a VII. szinti és ez alatti szénvagyont, a II. és VI. szintek között lekötött aknapillért is lehetséges lesz lefejteni. A 900 méteres mélységű ak­na a tervek szerint 1987-ben lép üzembe és a XXI. század közepéig napi 3500—4500 ton­na kokszszén-termelést lesz ké­pes biztosítani. Ebből az akná­ból lehetővé válik, hogy a IX. szinttől kezdődően a Széchenyi- akna keleti bányamezejében levő szénvagyont is lefejtsék. Az aknakitűzést követően 1977- ben a kivitelezési terveket és a kutató fúrást végzik el, 1978- ban várható a terepren­dezés, az aknamélyítók felvonu­lása és a mélyítés megkezdése. Terv­pályázati hirdetmény Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Eger város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és Pécs me­gyei Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága nyilvános tervpályáza­tot hirdet Eger és Pécs pince- és üreg rendszerei megerősítésének, illetve megszüntetésének mególdásá- ra vonatkozó javaslatok beszerzésé­A tervpályázat célja; Az Eger és Pécs alatti pince- és, üregrendszerek állapota fokozódó ütemben romlik. E romlás következ­tében mind gyakrabban előforduló pincebeszakadások veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot és aka­dályozzák a városok tervszerű fej­lesztését. A pályázat fő célja olyan megerősítési és tömedékelési eljárá­sok és megoldási javaslatok beszer­zése, amelyek alkalmasak a két vá­ros alatti pince- és üreg rendszerek gazdaságos és gyors megerősítésére, illetve megszüntetésére. A pályaművek díjazására és meg­vételére összesen 400 000 forint áll rendelkezésre. A legnagyobb pályás- díj 80 000, a legkisebb pályadíj (megvételi összeg) pedig 15 000 fo­rint. A tervpályázati kiírás — 50 forint befizetését igazoló átutalási posta- utalvány ellenében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium költség- vetési és gazdálkodási főosztályán (Budapest, V., Beloiannisz u. 2—4.) 1976. december 30-tól vehető át, szombati nap kivételével munkana- pokon 10—14 óra között. Az össze­get a „232-90106-5462 ÉVM bevételi számla, Bp." megnevezésű számlára kell befizetni. Az utalvány „közle­mény" rovatába „Eger és Pécs pin­cerendszerei" szöveget kell beírni. A pályaművek beküldési (postára adási) határideje; 1977. május 9. (hétfő) 24.00 óra. Új akna épül a Mecsekben Napi 3500-4500 tonna szén kiszállítására lesz alkalmas

Next

/
Thumbnails
Contents