Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-25 / 356. szám
A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának második műsorát december 25- én, szombaton 14.40-kor sugározzák az 1-es csatornán. A Ki mit tud koktélt Bük- kösdi László szerkesztette, Eck T. Imre rendezte, a műsorvezető Szegváry Menyhért, szereplői Baranya, Tolna és Somogy megyék amatőr fiataljai. A stúdió lehetővé teszi, hogy a nézők szavazhassanak arra, hogy melyik mű- sorszám tetszett nekik a legjobban. A legtöbb szavazatot elérő produkciót jutalomban részesítik. A szavazatokat az alábbi címre kell feladni: MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, 7621 Pécs, Sörház u. 8. Határidő: 1977. január 5. A TARTALOMBÓL: LVOV, SZLIVEN, TEMESVÁR AZ ÚJ ÉV ELŐTT * PÉCSI EREDMÉNYEKRŐL, TERVEKRŐL NYILATKOZIK CZENTE GYULA TANÁCSELNÖK í'í ÚJ LAKÁSBAN * VARSÓI BESZÉLGETÉS JOZEF SZAJNÁVAL * EGY SIKERES EMBER * KITÜNTETETT SOKSZOROS ÚJÍTÓ ASSZONYOK EGYEDÜL NAPKÖZISEK TUKE IV. KARÁCSONYFÁJA Tv, szombat, 14.40-kor Ki mit tud koktél Újra joleotkezik a Pécsi Körzeti Stúdió! Az emberek boldogságáért! H a most, az esztendő vége előtt a családok leltárt készítenek, számba veszik hogyan is zárták az 1976-os esztendőt, nem csalódnak. Elképzeléseik, terveik rendre megvalósultak. Esetenként legfeljebb véletlenszerű elemek keresztezhették a számítást, a társadalmi, gazdasági realitások nem. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is, a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei férőhely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üzletek, rendelő- intézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőmüvek, bányák. A leltár, a számvetés azért mégsem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelmesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Legyenek hát a sikerek és a nagyobb örömök a továbbhaladáshoz szükséges feltöltödés forrásai. Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészítése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cserearány-változások megdrágították és tartósan megdrágítják gazdaságunk „üzemeltetési", fejlesztési költségeit. Az importált energiahordozók, nyersanyagok ára' sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyensúly helyre- állításának valamennyi lehetséges módozatát számbavettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fogyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük drasztikusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott az a stratégia, amely lehetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgy, hogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mértékben, de tovább növekedhetnek. Ez a stratégia 1976-ban a számitottnál is, a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta a próbát. A gazdasági munkát az óesz- tendöben alapvetően két körülmény nehezítette. 1. A világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés konjunktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült nagy mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság terméseredményeire, csökkentette az export-árualapokat, és a zöldség-, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát. így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv valamennyi előírását teljesíteni. A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripari termelés visszaesése és részben a hazai, illetve a külföldi értékesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakosság reál- jövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. Miért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az 1976-os év munkáját? Mert a gondok, a nehézségek ellenére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés, a gazdálkodás hatékonysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelésnövekedés kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezdeményezések hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, összetétele. Az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok költségvetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibontakozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyor- sitani. Tennivalóink sokrétűek, feszesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy az 1976—1977-es időarányos feladatok minél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP KB december elsejei üléséről kiadott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel." Szervezett, fegyelmezett végrehajtásra, felelős közgondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdaságunk nemzetközi verseny- képessége. A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését régen elfeledtük, bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása áll. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 356. szám 1976. december 25., szombat Ara: 1,20 Ft i
