Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-18 / 349. szám
1976. december 18., szombat Dünantmt napló 3 (Folytatás a 2. oldalról.) zettségeink növekvő erőfeszítéseket igényelnek pártunktól, az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól, a Minisztertanácstól, társadalmi és tömegszervezeteinktől. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának; középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll. — A béke és a biztonság megszilárdítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szüntelen fejlesztése. A Magyar Népköz- társaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi években a legtöbb országgal szélesedtek. — A szocialista országokkal való együttműködésünkben a magyar—szovjet kapcsolatoknak szenteljük a legnagyobb figyelmet. A Maqyar Népköz- társaságnak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri viszonya teljesen zavartalan. Jelentősen szélesedett együttműködésünk politikai, qazdasági, kulturális és ideológiai területen egyaránt. — A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Nagyban elősegíti ezt, hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika minden alapkérdésében egyetértünk. — A magyar kormány különösen nagy figyelmet fordít a haladó társadalmi berendezkedésű, szocialista orientációjú fejlődő országokra, amelyek természetes szövetségeseink az imperializmus ellen, a haladásért folyó küzdelemben. — A szocialista országok továbbra is arra törekszenek, hogy a tőkés országokhoz fűződő kapcsolataikat fejlesszék és tartósan szilárd alapokra helyezzék. — Kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal általában rendezettek. Megoldásra váró problémáink tulajdonképpen csak az Egyesült Államokkal vannak. Reméljük, hogy ezeket a nem túlságosan távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak országaink fejlődő kapcsolatai, a nemzetközi légkör javulása. — Kiemelkedően jól alakulnak kétoldalú kapcsolataink Finnországgal és Ausztriával. A fejlett tőkés országok viszonylatában napirendre kerültek a legmagasabb szintű látogatások és tárgyalások. — A Magyar Népköztá/sa- ság képviselői tevékenyen részt vettek és részt vesznek azokban a sokoldalú nemretközi akciókban is, amelyeknek a célja a béke és a biztonság megszilárdítása, az enyhülés elmélyítése. Képviselőink hasznos tevékenységet fejtettek ki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mindhárom szakaszában. Púja Frigyes végül aláhúzta: — Mindig is hangsúlyoztuk: annak, hogy a nemzetközi színtéren kifejtett tevékenységünk gyümölcsöző és eredményes lehessen, a jó belpolitika az alapja. Elsősorban ennek köszönhető a Magyar Népköztársaság korábban soha nem tapasztalt nagy nemzetközi tekintélye, jó hírünk a világban. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el. Felszólalt az országgyűlésen Barcs Sándor (Budapest, 1. vk.), a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója; Dr. Káldy Zoltán (Budapest, 53. vk.), a magyarországi Evangélikus Egyház Országos Zsinatának püspök- elnöke; Róger Antal (Pest megye, 25. vk.), a magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára; Nagy Miklós (Pest megye, 28. vk.), a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — a vitát bezárta, és ismét megadta a szót Púja Frigyesnek. A külügyminiszter válasza után az ország- gyűlés határozatot hozott: jóNövekszik népköztársaságunk nemzetközi tekintélye váhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Napirend szerint áttértek az interpellációra. Riss Jenő (Budapest, 52. vk.), a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese a tanuló ifjúság és a pedagógusok részére kéthetenként biztosítandó szabad szombat tárgyában interpellált dr. Po- linszky Károly oktatási miniszterhez. Azt kérdezte, hogy az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák tanulói, valamint az iparitanulók túlterhelésének csökkentése és a fizikailag edzettebb ifjúság nevelése érdekében mikorra tervezik a — munkahelyek nagy részénél már bevezetett — kéthetenkénti szabad szombat lehetőségének megteremtését az iskolákban?- Dr. Polinszky Károly válaszában leszögezte: a minisztérium hosszabb ideje behatóan foglalkozik a kéthetenkénti szabad szombat, az úgynevezett 11 napos tanítási ciklus bevezetésével. A jelenlegi tanévben a tapasztalatszerzés érdekében néhány, megfelelő feltételekkel rendelkező általános iskola alsó tagozatában lehetővé is tették bevezetését. Néhány általános iskola felső tagozatában és néhány gimnáziumban a szabad szombatok bevezetésére további variációkkal kísérleteznek. Úgy tervezzük — mondotta —, hogy az általános iskolák egészére az új tantervek és óratervek bevezetésével lehet kiterjeszteni előreláthatóan már 1978 szeptemberében, a középfokú iskolákban pedig szintén az új tantervek bevezetésével egyidőben: 1980 szeptemberében valósíthatjuk meg a kéthetenkénti szabad szombatot. Dr. Polinszky Károly válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés plénuma tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés téii ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnökölt Apró Antal, Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Alapvető jelentőségű a pedagógusképzés Több támogatást az egyetemeken folyó kutatómunkához Dr. Földvári József felszólalásé Nem kétséges számunkra, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek az elérése szempontjából az 1977-es esztendőnek meghatározó jelentősége van. Tudjuk, hogy az előttünk álló esztendő költségvetési és tervfeladatainak a teljesítése előfeltétele távlati gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának. E fontosságra figyelemmel kell nagyobb felelősséggel nyilatkoznunk az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslatról is. Kedves Elvtársak! Mélyen egyetértek azzal a felfogással, mely szerint a kultúra, a tudomány nem hat közvetlenül, azonnal és abszolút számokkal mérhetően a termelés mutatóira, a gyártási költségekre, a termelés minőségére. Tapasztalatból tudjuk viszont, hogy a politikailag világosan látó, művelt, tanult, tájékozott ember jobban megállja' helyét mint a tudatlan a társadalomban, a munkában és a vezetésben egyaránt. Alapvető feladatunk ezért a lakosság általános műveltségének, kulturális színvonalának emelése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Ügy látom, az 1977. évi költségvetés tételei ennek az elvnek megfelelnek és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket célszerűen rangsorolva osztják fel. Ezért élveznek elsőbbséget a kulturális ellátáson belül az alsó- és középfokú oktatás, és mellettük a közművelődés feltételei. Van azonban ezeken a területeken is néhány olyan probléma, amelyek megoldása nem tűr sokáig halasztást. Az egyik: az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanerővel való ellátottsága. Évről évre megállapítjuk, hogy az általános iskolák — amelyeknek oktatáspolitikai célkitűzéseink megvalósításában kiemelkedő szerepük van — a meghirdetett álláshelyek 20— 50 százalékát szakképzett pedagógussal nem tudják betölteni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nevelők nagyobb hányadát kitevő nők közel 8 százaléka gyermekgondozási segélyen tartósan távol van hivatásától, Mindezek következtében fokozódik, a képesítés nélküliek alkalmazása. Számuk az elmúlt öt év alatt 30 százalékkal emelkedett és arányuk országosan eléri a 7 százalékot. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a képesítés nélküliek száma nemcsak iskoláinkban nőtt, hanem óvodáinkban is. Baranya megyében ma már minden harmadik-negyedik óvónő képesítés nélkül látja el le nem becsülhető feladatát. így válik alapvető jelentőségűvé az a kérdés, hogyan és mennyi pedagógust képezünk, Köztudott, hogy általános és középiskoláinkban különböző kísérleti tantervek alapján különböző kísérleti oktatás indult. Mindegyikben megtalálható az esetleg eltérő célok mellett egy közös vonás: az eddig egymástól függetlenül tanított tantárgyakat integráltan kell oktatni. Közoktatási intézményeink tanerővel történő ellátása mellett más problémák is nehezítik oktatáspolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Egyik legnagyobb gondot iskoláink egy részének rossz műszaki állapota, felszerelésének, szemléltető eszközökkel való ellátottságának fogyatékosságai jelentik. Ez egyébként közművelődési intézményeink egy részére is vonatkozik. Tisztelt Országgyűlés! A problémák felvázolása során nem hagyhatom említés nélkül azt, hoqy a kollégiumi ellátás és az általános és középiskolai étkeztetés vonatkozásában lényegében nincs előrehaladás. Ezek semmiképpen sem elhanyagolható jelentőségű problémák, különösen egy olyan megyében, mint Baranyában, ahol vidékről jár iskolákba az ország összes bejáró diákjának tíz százaléka, és abban a városban, Pécsett, ahol a közétkeztetés általában is, a diákétkeztetés is messze az országos átlaq alatt van. Kedves Elvtársak! Ami sajátos, felsőoktatási problémáinkat illeti, egyetlen körülményre szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni : A felsőoktatás egyetlen felelős dolgozója sem vitatja az alsó- és középiskolai oktatás kiemelt kezelését. Maholnap azonban már a szintentartás sem látszik biztosítottnak a felsőoktatás területén. Alig von egyetem, amelyik ne küzdene épület- és helyiséggondokkal. Tisztelt Országgyűlés! A párt Központi Bizottságának 1969-ben kiadott tudománypolitikai irányelveiben olvassuk: „A tudósnak kötelességei vannak népével, országával szemben. A szocializmust építő magyar nép joggal várja el a tudomány művelőitől a szocializmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget. Arra törekszünk, hogy a tudomány művelői között általánossá váljék a marxizmus—leniniz- mus elmélete és módszere. A tudósnak fel kell ismernie a társadalom igényeit, számolnia kell az orszáq lehetőségeivel”. Majd másutt: „Az egyetemek részvétele a kutatási tevékenységben mennyiségileg nem éri el a kívánatos szintet, 'rosz- szabb a nemzetközi arányoknál. Az egyetemek viszonylag kevés támogatást kapnak a kutatáshoz, holott az eqyetemeken jelentős kihasználatlan tudományos kapacitás áll rendelkezésre. Az oktatás színvonalának fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen tudományos kutatás és az ehhez szükséges eszközállomány az eqyetemeken nem fejlődött megfelelő ütemben". Úgy érzem, tisztelt Ország- gyűlés, hogy a tudomány-politikai irányelvek e megállapításai ma is időszerűek. Tudjuk,, hoqy az irányelvekben rögzített célkitűzések nem valósíthatók meg máról holnapra. Aligha •nevezhető azonban irreálisnak az az igény, hogy e vonatkozásban is tegyünk minden évben egy-egy lépést előre és adjunk nagyobb támogatást az eqyetemeken folyó kutatómunkának. Az 1977-es költségvetés kulturális előirányzata, ami 7— 8 százalékkal haladja meq az 1976. évi várható kiadásokat, nagyon szerény lehetőséget ad az előrelépéshez. Ilyen körülmények között mé'q több múlik rajtunk, az irányítás és a végrehajtás különböző láncszemeiben dolgozókon. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű elosztásával, nagyobb fegyelmezettséggel és jobban összehangolt munkával, nagyobb hatásfokkal használhatjuk ki lehetőségeinket. Ügy érzem, a költségvetési törvény- javaslat megadja az alapot a későbbi előrehaladáshoz. Ezért a magam részéről azt elfogadom és elfogadásra javasolom. A legmagasabb magyar állami kitüntetés L. Brezsnyevnek (Folytatás az 1. oldalról.) gas és felelősségteljes főtitkári tisztségét, kora ifjúságától, szovjet kommunista hazafiként, osztozva népe sorsában, erejét nem kímélve, áldozatkészen harcol és dolgozik. Részese volt a szocializmus, a kommunizmus alapjait lerakó békés építőmunkának éppúgy, mint annak a hősi helytállásnak, amelyet a szovjet nép tanúsított a második világháború idején a dicső honvédő és felszabadító harcokban, felszabadítva az európai népek sorát, elhozva a szabadságot a magyar nép számára is. Brezsnyev elvtárs neve és személye a világ közügyek iránt érdeklődő száz- és százmillió emberének tudatában összeforrott azokkal a nagy eszmékkel, amelyet mindenkor szolgált, s azokkal a történelmi eseményekkel, amelyeknek maga is alakítója volt. Brezsnyev elvtársat köszöntve, először a Szovjetunió Kommunista Pártjáról szeretnék szólni, amely halhatatlan alapítójának szellemében, Központi Bizottságának, kollektív vezető testületének irányításával, a néppel összeforrva dolgozik, tisztán őrzi, magasan tartja és mind előbbre viszi Lenin győzelmes zászlaját. A nagy szovjet nép pártját követve végzi gigantikus méretű kommunista építőmunkáját, és feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján. Senki sem vitathatja el a Szovjetunió és Kommunista Pártja felbecsülhetetlen jelentőségű szerepét a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének alakulásában. A Szovjetunió fejlődése, erőforrásainak gyarapodása, külpolitikája a nemzetközi helyzet alakulásának olyan meghatározó tényezője, amellyel a világon mindenkinek számolnia kell. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szovjetunió világpolitikai tényező, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a népek szabadságáért, a nemzetek függetlenségéért és a békéért küzdő erők legfőbb támasza és reménysége. Kedves Elvtársak! A világ első szocialista államának csaknem hat évtizedes történetét a soknemzetiségű, hatalmas szovjet haza testvéri népei formálták. A nagy szovjet nép háborúban és békében tanúsított példás helytállása, önfeláldozása, internacionalista szelleme nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozásában, abban, hogy a szocializmus világrend- szerré vált. A szovjet nép azért tudta történelme során hazai és nemzetközi feladatait megoldani, mert mindenkor híven követte élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Központi Bizottságát. így, s ezért valósultak meg Lenin eszméi, így öltöttek és öltenek testet a nemzetközi munkás- osztály lánglelkű vezérének tanításai. A marxisták—leninisták a tö- meqek szerepének helyes értékelése mellett tisztában vannak a személyiségeknek a történelemben betöltött fontos szerepével is. Tudjuk, mindenkor szükség van olyan személyiségekre is, akik a társadalmi fejlődés törvényeivel és objektív szükségleteivel összhangban meg tudják fogalmazni és valósítani a kor, a helyzet követelményeit. Ezekre az elvekre, mai valóságunkra, a Leo- nyid lljics Brezsnyev elvtárs által betöltött szerepre gondolva köszöntőm az ünnepeltet. Kádár János beszédét többször szakította félbe a jelenlevő szovjet vezető személyiségek tetszésnyilvánítása. A beszéd befejeztével az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felolvasta a gyémántokkal ékesített Zászlórend adományozásáról szóló elnöki tanácsi határozat szövegét. Ezt követően Kádár János rátűzte a kitüntetést Leonyid Brezsnyev mellére. Az SZKP KB főtitkárának beszéde a kitüntetés átvételekor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Zászlórend átvétele után rövid beszédet mondott: Kedves Kádár elvtársi Kedves Elvtársak! Szívből köszönöm a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a nagy megtiszteltetést. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének átvétele alkalmából arra a dicső útra gondolok, melyet a magyar dolgozók jártak be kipróbált marxista— leninista élcsapatuk vezetésével. A proletár internacionalizmus nemes eszméi által lelkesített szovjet és magyar kommunisták megőrizték harci szövetségüket —. az októberi forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság e felbecsülhetetlen értékű örökségét — viharos korunk minden munkás hétköz-' napján és csatáján keresztül. Együttes erővel nem egy nagyszerű lapot írtak be a forradalmi világmozgalom történetébe. A fasizmus szétzúzása után, miután Magyarországon győzött a szocialista forradalom, ez a szövetség mondhatni új élettel telítődött meg és új minőségi szintet ért el. Mindkét nép létfontosságú ügyévé lett és ma szocialista államaink együttműködésének és barátságának számtalan megnyilvánulásában mutatkozik meg. És ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessek arra, milyen nagy szerepe van együttműködésünk fejlődésében azoknak a nagyszerű elvtársi kapcsolatoknak, melyek köztünk, szovjet vezetők, valamint a magyar vezetők között, mindenek előtt pedig köztünk és ön között alakultak ki Kádár elvtárs, akit kipróbált és bölcs forradalmárként ismerünk, olyan internacionalistának, aki megérdemelten vívta ki magának a tekintélyt és a bizalmat pártja és népe, valamint a külföldi kommunisták részéről. A kitüntetés annak a zászlónak a jelképe a szememben, mely alatt a forradalmi magyar munkásosztály harcolt 1919-ben. Annak a lobogónak a jelképe, mely a reakció éveiben hőstettekre buzdította az illegalitásban dolgozó kommunistákat és más hazafiakat. Végül annak a lobogónak a jelképe is, mely ma egy olyan szabad és virágzó ország felett leng, melyben megvalósultak a dolgozó nép évszázados vágyálmai. Tiszta szívből kívánok új nagy sikereket a testvéri magyar népnek, a magyar kommunisták pártjának és Központi Bizottságának a fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez országukban. Pártunk nagyra becsüli azt a tényt, hogy- a szocialista és kommunista építés szerteágazó kérdéseiben is, a szilárd békéért, a nemzetközi légkör javításáért vívott harcban is együtt menetelünk magyar harcostársainkkal és barátainkkal, kéz a kézben haladunk egymás mellett a testvéri szocialista országok baráti és összeforrott csapatában. Nem kétséges, hogy a szovjet és a magyar kommunisták harcos együttműködése, országaink sikeres együttműködése még gazdagabb és szebb gyümölcsöket érlel a jövőben. A magam részéről ígérem önöknek, hogy mindent megteszek, ami csak erőmből telik, hogy elősegítsem e gyümölcsök érlelődését. Mégegyszer köszönöm a magas kitüntetést. Leonyid Brezsnyev szavait is többször szakította félbe taps. A kitüntetés átadása után az SZKP Politikai Bizottsága fogadást adott Kádár János elvtárs tiszteletére.
