Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-18 / 349. szám
Punantmt napló 1976. december 18., szombat ai éé> Ét* am mm mm JÉ ma. 2 mu ülésszaka »ereje (Folytatás az 1. oldalról.) A munkaerőhelyzet nem bíztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem lehet biztosítani. Különösen súlyos a fővárosi építőipari vállalatok helyzete; náluk évek óta csökken a létszám. Fontos feladat, hogy megnézzük: a kielégítetlen igények mennyire reálisak, hogyan illeszkednek a népgazdasági tervbe, van-e rájuk anyagi fedezet a népgazdaság és a lakosság szempontjából, milyen fontossági sorrendet kell megvalósításukban tartanunk. A fővárosban az ötödik ötéves tervben a felmért igény mintegy 170 milliárd forint, A kapacitás-lehetőséq ennél 5—6 milliárd forinttal kisebb. Hasonló a helyzet vidéken is. Mindebből következik, hogy az igényeket sorolni kell. Egyértelmű tehát, hogy a fő feladat a rendelkezésre álló lehetőségek minél jobb kihasználása, a meglévő tartalékok felkutatása. Hogy a fejlesztésre milyen további lehetőségek állnak rendelkezésre, az nagyrészt a vállalatok jobb munkájától is függ. Gondolok itt elsősorban a munkaerő, a berendezések, a gépek minél racionálisabb felhasználására, a korszerű szerelő jellegű, élő munkát megtakarító módszerek bevezetésére. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folyamatosan biztosítottak. A tervteljesítés mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban alacsony a termelékenység. Ha ezen a helyzeten változtatunk, nagy tartalékot aknázhatunk ki, mert becslések szerint ez az építőipari kapacitás mintegy 20—30 százalékát teszi ki. Az 1977. évi feladatok teljesítése döntő az egész ötéves terv további alakulása szempontjából. Ennek a felelősségnek tudatában az építőiparban minden területen javítani kell a munkát. Magasabb színvonalon, fegyelmezetten kell dolgozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s hozzáfűzte: nagyon sokszor átadunk komoly létesítményeket, amelyeket mindenki dicsér, milyen szépek, milyen jók. Amikor viszont az építőipar szóba- kerül, rendszerint a lógósokat emlegetik, s nem azokat, akik céltudatos, komoly munkával új alkotásokat, a metrót, lakásokat, felüljárókat hoznak létre. Beszéde végén azokat az építőket, munkásokat, műszakiakat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat köszöntötte, akik nehéz körülmények között, becsületesen teljesítették feladatukat, s akikre bízvást számíthatunk a jövő évi feladatok megoldásában is. A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt még Vaskó Mihály, (Heves megye, 2. vk.) a megyei pártbizottság első titkára, Klabuzai Miklós (Somogy m., 6. vk.), a siófoki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, dr. Földvári József (Baranya megye, 4. vk.) professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Dö- mötörfy Sándor (Zala megye, 5. vk.), a hahóti Rákóczi Termelőszövetkezet főállattenyésztője, dr. Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye, 2. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, Bogó Istvánná (Fejér megye,_ 5. vk.), zöldségtermesztő, a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője, Fülöp László (Tolna megye, 3. vk.), a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke, Pethö István (Veszprém, 5. vk.), a MEZŐGÉP 8. számú gyáregységének géplakatosa. Dr. Faluvégi Lajos vita-összefoglalója A vitában felszólalásra többen nem jelentkeztek, ezért az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzottakat. Idézte a vita központi gondolatát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat hoz majd minden ágazatban. E teendőket azonban — az eddig szokásostól eltérően — csak úgy tudjuk megoldani, ha minden téren jól átgondoljuk dolgainkat, meq tudjuk újítani módszereinket. Az általános értékelésen belül a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek felszínre kerültek az országgyűlést megelőző bizottsági üléseken, és most a plenáris tanácskozáson. E vélemény-nyilvánítási fórumokon csaknem 150 képviselő szólt hozzá a költségvetés tervezetéhez, fejtette ki gondolatait — a további munkában hasznosítható módon. A gazdaság irányításával, a gazdálkodás szervezésével kapcsolatos kritikus megjegyzések is elhangzottak. így például arról, hogy „finom" volt a megfogalmazása a gazdálkodás egynémely fogyatékosságának; s arról is, hogy mintha a kelleténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gazdasági, szervezési gondok, fogyatékosságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint például az időjárás, a belvíz, külpiaci hatások. A képvisejői vita másik általános tanulságaként említette a pénzügyminiszter, hogy sok olyan népgazdasági feladat áll előttünk, amelynek megoldásában felül kell emelkedni egy ágazat, terület vagy vállalat szempontjain és nagyobb méretű — országos — összefogásra van szükség. Egyebek között azért, hogy pontosan teljesíteni tudjuk a szocialista országokkal szembeni nemzetközi kötelezettségeinket, s tőkés exportunkat is az eddiginél dinamikusabban tudjuk lebonyolítani. A pénzügyminiszter a vita tanulságaként szögezte le: a fő tennivalók világosak, azok az országgyűlési vitában is megértésre találtak, biztosított tehát megértetésük, elfogadásuk és támogatásuk is. Egységes a vélemény, hogy olyan szakasz következik, amikor anélkül nem tudunk előrehaladni, hogy ne lennénk az eddiginél határo- zottabbak, következetesebbek, gyakorlatibbak. Fontos követelményekről is szó esett a képviselői vitában, így a beruházások eddiginél jobb, műszaki, gazdasági szempontból egyaránt körültekintőbb előkészítéséről, a kivitelezői kapacitások minél ésszerűbb figyelembe vételéről a tervező- munkában. E témák közül a pénzügyminiszter kiemelte az egészségügyi beruházásokat, megjegyezve, hogy az egészségügyi irányítás, a területi vezetés és az építőipar közös összefogása szükséges az előrelépéshez. Az új Nemzeti Színház — egyáltalán budapesti és vidéki színházak — építését a következő ötéves tervidőszakra esedékes feladatként említette meg; ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozik a kormányzat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költség- vetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. Külpolitikánk középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság Púja Frigyes külügyminiszter expozéját mondja Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim I — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975 márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: „a békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat meqy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése felé". Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezve a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésre jutott. „Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — olvasható a tagállamok nyilatkozatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, megerősödik <j különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik”. Enyhülési folyamat — Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség eszméje, erői az utóbbi időben elértek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája folyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy mint most. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. A szocializmus, a haladás, a nemzetközi függetlenség eszméje újabb tömegeket hódított meg, kiszélesedett a tartós békéért, a szilárd biztonságért küzdők tábora. Több évtizedes fegyveres harc után győzött a Wetnami nép, és létrejött az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság. A laoszi nép életében is fordulat következett be; országában megkezdődött a szocialistq társadalom alapPúja Frigyes beszámolója jainak lerakása. Az angolai nép a szocialista országok, valamint a világ haladó erői segítségével keresztülhúzta az imperialisták és a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőinek — mások által is támogatott — reakciós elképzeléseit. Megalakult az Angolai Népi Köztársaság, amely a szocializmus útján kíván haladni. — Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számottevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alapja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ezelőtt volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tőkés országok uralkodó köreiben is terjed a realitások felismerése, levonhatjuk a következtetést: a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamata — ha elő is fordulhat átmeneti megtorpanás — tartósan nem állítható meg többé. Tisztelt Oszággyűlés! — Az enyhülés elleni akciók változatosak. Megnyilvánulnak bizonyos politikai lépésekben, a szocialista és a kapitalista az európai államok széles körű gazdasági együttműködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítaniuk a Kölcsönös Gazdasági Sesgítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatainak. Mint ismeretes, a KGST kilenc hónappal ezelőtt a kapcsolatok intézményesítését előirányzó, átfogó szerződéstervezetet adott át a Közös Piacnak, Néhány héttel ezelőtt a KGST megkapta a Közös Piac vezető szerveinek válaszát, amely nem elégíti ki a várakozást. A Közös Piac vezető szervei csak a gazdasági együttműködés részkérdéseinek szentelnek figyelmet igazi problémáit nem érintik, s elutasítják a KGST javaslatának lényegét jelentő kereskedelempolitikai kérdések megvitatását. Láthatóan ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elvének ellentmondó diszkriminatív gyakoralatukhoz. — A szocialista közösség országai, köztük hazánk is számos javaslatot tettek a tőkés országoknak a tudományos, kulturális, idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésére. — A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmáTanácskozik az országgyűlés. Losonczi Pál és Lázár György az ülésteremben országok közötti tárgyalások fékezésében, a fegyverkezési verseny. újbóli felszításában, az amerikai szélsőségesek elfogadhatatlan követeléseiben, a nyugat-német reakció aktivizálódásában. Se szeri, se száma azoknak a szovjet- és szocialistaellenes lépéseknek, rágalmazó kampányoknak, amelyeket az enyhülés ellenfelei az utóbbi években a Szovjetunió és más szocialista országok ellen kibontakoztattak. — Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelentős tőkés ország, az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. KGST javaslat a Közös Piacnak Tisztelt Országgyűlés! — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a záróokmány elveinek és rendelkezéseinek életképességét. — Kormányunk a szocialista közösség országainak kormányaival együtt kezdettől fogva síkraszállt a Helsinkiben vállalt erkölcsi és politikai kötelezettségek, a záróokmányban foglaltak egészének kölcsönös végrehajtásáért. — A béke és biztonság szempontjából nagy jelentősége van nyát aláíró országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorralkerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kormány állásoontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek munkájának irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. Semmiképp sem lenne célravezető, ha a találkozó a vádaskodások színterévé válna, ha a záróokmány kereteit túllépő kérdéseket akarnának napirendre tűzetni, s különösen nem, ha egyesek célzatos akciókkal zavarnák a találkozó légkörét. A magyar kormány azt a nézetet képviseli, hogy a belgrádi találkozó nem befejező aktusa a biztonsági értekezlet utáni tevékenységnek; a záróokmány maradéktalan végrehajtása céljából Belgrad után is fenn kell tartani, sőt, tovább kell fejleszteni az összeurópai együttműködést. Tisztelt Országgyűlési — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. — A leszerelés problémakörének egyik legidőszerűbb kér-’ dése a közép-európai haderő- csökkentés. A Varsói Szerződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alapszanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága sé károsodhat, egyik fél sé juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Ez becsületes, korrekt álláspont. A NATO-országok némelyiké ennek az ellenkezőjéből indul ki, egyoldalú katonai előnyökre spekulál. Ez azonban nem járható út, ez oi katonai egyensúly megbomlásához vezetne, s nem növelné, hanem csökkentené a biztonságot, — Mint ismeretes, a Varsó? Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé ez év november végén Bukarestben tartott ülésé- nek= résztvevői felhívással fordultak az európai biztonság? és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok kormányaihoz és javasolták': vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen1 nukleáris fegyvert. Sajnos, a. NATO Miniszteri Tanácsai december 10-én véget ért brüsz- szeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig q javaslat elfogadása nagybani csökkentené a nukleáris háború kockázatát az európai térségben. Síkraszállunk a leszerelésért — A Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul síkraszáll a leszerelési világ- konferencia mielőbbi összehívásáért. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassanak. Púja Frigyes a továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos számunkra az európai békére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi probléma rendezése. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy nem történt előrehaladás a közel-keleti válság megoldásában. A helyzet ma bonyolultabb, mint korábban volt, — A libanoni események is ezt igazolják. Az imperializmus egyes köreinek és Izraelnek a mesterkedései nem vezethettek volna ilyen tragikus következményekhez Libanonban, ha sor került volna a közel-keleti válság igazságos rendezésére. — Kormányunk és népünk támogatja a Szovjetuniónak a genfi konferencia mielőbbi ösz- szehívására irányuló javaslatát, mert meggyőződése, hogy a közel-keleti válsáq átfogó rendezése csak az összes érdekelt fél, köztük a palesztinai arab nép törvényes képviselőinek a részvételével valósítható meg. Tisztelt Országgyűlés! — A mai nemzetközi viszonyok egyik fontos problémája egyenjogú, diszkriminációtól mentes nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrehozása. Mi megértjük és támogatjuk a fejlődő országok erre irányuló törekvéseit. — A magyar kormány rendkívül eredményesnek értékeli az ez év októberében Budapestien meqtartott nemzetközi fejlődési konferenciát Meggyőződésünk, hogy a fejlődő országok kedvező nemzetközi légkörben, a szilárd béke és biztonság körülményei között nagyobb eredményeket érhetnek el, . mint egyébként. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a fejlődő világban is erősödik az enyhülés, a leszerelés és az egyes országok qazdasági fel- emelkedése közötti összefüggések felismerése. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! — A Magyar Népköztársaság is ai szocializmusért, a békéért és a biztonságért küzdő erőkhöz tartozik. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kötele(Folytatás a 3. oldalon.)