Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-24 / 325. szám
DunőntQlt napló 1976. november 24., szerda Uj lakások épülnek Siklóson Hetven társaslakás építését tűzték ki célul a siklósiak erre az ötödik ötéves tervre. Az első 15 OTP-lakás műszaki átadását tegnap tartották, s még ebben az évben további 60 panellakást fejeznek be. Elképzelhető viszont, hogy a hiánypótlások miatt a beköltözés időpontja eltolódik a jövő év első negyedévére. A lakások másfél, kettő, illetve két és fél szobásak, távfűtésesek, beépített konyhával, villanybojlerrel, villanykályhával felszereltek. A siklósi Községi Tanács az elkövetkezendő időre újabb hetven OTP-, vagy szövetkezeti lakást tervez. A harminclakásos, cél- csoportos beruházás a jövő évben kezdődik. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat 1978-ra ebből 10, háromszintes lakást készít el, ahol az épület földszintjén takarékszövetkezetet rendeznek be. Az elmúlt két évben egyébként 552 OTP-la- kóst építettek a községben, melynek többsége már nem a hagyományos módon, hanem panelszerkezettel valósult meg. Az 1975-ös évi lakások egyré- sze munkáltatói támogatással létesült, s nem csekély hányadát kapták meg a nagycsaládok, a három-, négygyermekes szülők. Vezetékes vizet kap Két újfalu A napokban kezdődik a két- újfalui törpevízmű építése. A beruházás közel 15 millió forintba kerül, melynek kivitelezését a Baranya megyei Vízmű Vállalat végzi. A szerződést a Kétújfalu—gyöngyösmelléki Vízmű Társulattal kötötték és ennek értelmében 350 lakást és 15 közületet kapcsolnak be a hálózatba. A vizet a lakások udvaráig vezetik és ott kerti csapokat alakítanak ki külön vízmérőórákkal. Két kútról táplálják majd a rendszert. Az egyik a hajdani közkút, a másikat már fúrják a termelőszövetkezet területén. A víz a megengedettnél több vasat és gázt tartalmaz, vagyis minősége kifogásolható, ezért a KÖJÁL előírásoknak megfelelően szűrőrendszert iktatnak be. Az épülő törpevízmű teljesítménye 250 liter lesz percenként. Az új létesítményt 1977 végére adják át rendeltetésének, ami megoldja Kétújfalu és Gyönqyösmellék csaknem kétezer lakosának ivóvíz-problémáját. Gazdasági szempontok indokolják Ez év végén meflsziinik a wagyatáJ —barcsi vasútvonal Ülést tartott a szigetvári tanács vb Napirenden a közművelődés és az öregek helyzete A gazdasági szükséglet magával hozza a tanulás, továbbképzés, önművelés szükségességét, s azt is, hogy e három terület egymásra épüljön — állapították meg tegnap délután Szigetvár város tanácsa végrehajtó bizottságának ülésén. A vb többek között a köz- művelődési párthatározat végrehajtásának szigetvári tapasztalatait vizsgálta, különös súllyal az oktató munka helyzetére a Konzervgyárban és a Cipőgyárban. Az említett két ipari létesítményben a közművelődés anyagi támogatása megfelelő, a személyi feltételek tekintetében kissé rosszabb a helyzet: csak a Konzervgyárban van függetlenített kulturális előadó. Jóllehet nincsenek A közútra terelik a forgalmat Négy évig tartottak az egyeztető tárgyalások, mire eldőlt, hogy 1976. december 31-vel megszűnik a nagyatád—barcsi vasútvonal Dél-Somoqvban. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén egy vasútvonal megszüntetése sem váltott ki még ekkora vitát, mint ez. A Jetöbb ellenérvek egyike volt, hogy Barcs és Nagyatád ipara erősödik olyannyira, hogy Barcs 1990-re az előrejelzések szerint Somogy megye második legnagyobb ipari centruma lesz Kaposvár után. Igaz, hogy jelenleg "Kaposvárral való gazdasági kapcsolatuk gyenge, de a későbbiekben épp ez erősödik fel. Most a komolyabb súlyú tehervonatok ebből a térségből Kaposvárra Szentlőrinc— Dombóváron át, vagy Gyékényes irányából érkeznek. A so- moqyi megyeszékhelyet Barcs vidékével három vasútvonal köti össze; a nagyatád-barcsi, a szigetvár—kaposvári, — mindkettő most szilveszterkor megszűnik, — valamint a később megszűnő kaposmérő—közép- rigóci vonal. A megszüntetést sürgető egyik legsúlyosabb érv, hogy a 39 kilométeres bares—nagyatádi kisforgalmi, helyi érdekű vasútvonal felújítása nem kifizetődő, ami az összes kiadást tekintve 100 millió forintot igényelt volna, míq a forgalom közútra-terelése mindössze 80 millió forintba kerül. A vasútrekonstrukció félévtizediq is eltartott volna, de a közútra- irányítás alig egy év alatt befejeződik és most ért utolsó fejezetébe. A 68. számú főközlekedési utat 30 kilométer hosszan korszerűsítik, autóbuszvárót, leálló sávot alakítanak ki Simon- gáfon, Felsőerzsébet-pusztán, Lábodon, Görgetegben, Rinya- szentkirályon, Rinyaújlakon. A klaposvári 13. sz.i Volánhoz megérkezett a 8 busz, Igaz, a nagyatádi és barcsi új autóbuszpályaudvar építésével nem végeznek szilveszterre, de decemberben átadják Barcson az új 3000, Nagyatádon pedig a 4000 négyzetméteres rakte- rületet az állomáson. A köz- útra-terelés 15 települést, 9 megállót, állomást érint., A szolgálati helyek 25 MÁV-dol- gözója új munkahelyre kerül. Egyik helyen sincs számottevő ipar, viszont a csokonyavison- tai fürdő idegenforgalmi jelentősége fokozódik. Elsősorban a közgazdasági és műszaki számítások eredményei indokolják a felszámolást. A tengelynyomás 12,5 tonna és emiatt eqy vagonba 8-10 tonna árut rakhatnak csak. A tehervonatok sebessége legfeljebb az óránkénti 40 kilométert éri el épp a kissugarú ívek miatt, de a sínek zöme is elöregedett, még 1890-ből valók., Jelentősebb felújításra azóta nem, került sor, A belső áruforgalom 1971-ben 69 ezer, 1973-ban 65 ezer tonna volt. A személyszállításban az utazási átlagsebesség az óránkénti 12—13 kilométert közelíti meg. Az utaslétszám 1973-ban a két évvel azelőtti adathoz viszonyítva húsz százalékkal csökkent. Naptonta 1971-ben kétezren, 1973-ban 1600-an utaztak., Jelentősen megcsappant az inqázók száma is, de a demográfiai adatok szerint a 15 községben 2000-ig nagyobb szakasz üzemeltetése évente 17 lélekszámcsökkenéssel számolnak. A barcs-nagyatádi vasútszakasz üzemeltetése évente 17 millió forintba kerül, ezzel szemben a két települést ösz- szekötő közút üzemeltetésére mindössze 10 milliót kell fordítani egy esztendőben. — Csuti J. — A jövő év őszén nem sorakoznak már a horpadt ka- rosszériájú, összetört gépkocsik Pécsett az Állami Biztosító Szalai András úti székháza előtt. Az Acsádi Ignác és a Szamuely Tibor utca sarkán — közel az új AFIT- szervizhez — alapozzák már a biztosító új gépjárműkár-fel- vevő helyét. Az építkezés kivitelezője a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat, A telep 1,2 millió forintba fog kerülni és 190 négyzetméter alapterületen, a három kocsiállásos kárfelvevő helyet és az irodaépületet foglalja magába. 1977 augusztusától 5 kórfelvevő és 11 ügyintéző dolgozik majd itt. Az új kárfelvevőhely létesítésének két alapvető oka van. Az egyik a 6/A út építése, amely miatt már nem sokáig lehet az Állami Biztosító székháza előtt vizsgálni a sérült gépkocsikat, (Az új telephely megépüléséig azonban — tanácsi hozzájárulással — marad minden a G épjárm űkár-felvevő- helyet épít a biztosító régiben, sőt, szükség esetén a Zsolnay-szobor közelében lévő parkolóhely is a biztosító és a gépkocsitulajdonosok rendelkezésére áll. A másik ok a biztosító egyre növekvő forgalma. Tavaly mintegy 10 000 gépkocsi- szemlét tartottak, s a jelek szerint idén sem lesz kevesebb. A szemlék túlnyomó többsége Pécsett zajlik. Vidéken csak Mohácson van gépkocsi-kárfelvétel hetente egyszer, hétfőn. Péntekenként pedig csupán a teljesen „mozgásképtelen” gépkocsik szemléjére utaznak vidékre a biztosító szakemberei, Baranya megyében vidéki kárfelvevő helyek létesítése nem várható, de erre az Állami Biztosító szerint nincs is sürgető igény. A személygépkocsik javarésze pécsi, és a javítást is nagyrészt a megyeszékhelyen végeztetik el a tudajdonosok. Az épülő gépkocsikár-fel- vevőhely jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja majd a biztosító kárfelvevőinek a munkáját. Az új AFIT- szerviz közvetlen közelében lesz, erre a lehetőségre figyelemmel az Állami Biztosító és az AFIT-szerviz már előre megállapodott: az ügyfeleknek csak a plusz-javításokat és a CASCO biztosításnál az önrészesedés ösz- szegét kell a javítónál kifizetni, a karambolos javítási költségeket a biztosító és a javító egymás között számolja majd el. flzucena: Komlósy Erzsi Délelőtt háromnegyed tízkor volt. Komlósy Erzsi belépett a Trubadúr második jelenetébe és bársony-meleg hangján Azuce- na áriáját kezdte énekelni. Tizenhét esztendővel ezelőtt, 1959-ben sajátos ízű Carmenja ugyanezen a helyen robbant be a magyar operaművészetbe, itt Pécsett. Tegnap a Trubadúrfelújítás szünetében a tizenhét évvel ezelőtti emlékekről beszélgetünk: — Évekig igen sokszor énekeltem Pécsett — mondja. — Sok emlék fűz ehhez a városhoz. Nemcsak a Carment alakítottam először itt, hanem az Aida Amneriszét is. A Carment azóta százharminc alkalommal játszottam, s nem egy külföldi operaszínpadon jutott eszembe és melenget ennek a szerepnek az első, tehát a pécsi élménye. Legutóbb Novoszibirszk- ben emlékeztem rá. Sok hangversenyt is énekeltem itt annakidején. Legkedvesebb oratóriumomat, Verdi: Reqiem-jét is a pécsieknek, a pécsi zenei életnek köszönhetem, azt is itt mutattam be először, Forrai Miklós vezényletével. Valóban őszintén mondom, hogy nagyon örülök ennek a Pécsre visszatérést jelentő meghívásnak. — ön az egyik legjobb magyar énekmesternek, Hoór Tem- pisz Erzsébetnek a növendéke. Mi a véleménye a magyar operaénekesi kultúráról? — Ez nemcsak az énekpedagógián múlik. Az énekesnek okvetlenül szükséges annyi intelligencia, hogy önellenőrzése is legyen. Nagyon sok tehetséges és szép hangú énekesünk van, de közülük nem egy elfeledkezik a művészi fejlődés fokozatosságáról. Még a legszorgalmasabb és legtehetségesebb énekesnek sem szabad elsietnie a pályáját, és mindjárt túlságosan küzdenie a nagy szerepekért. Az akaraterőn kívül ehhez a pályához rendkívüli türelem kell. — Nehéz operarendezőnek lenni, ön sokat énekel külföldi dalszínházakban, Kölnben például egy évig volt. Az összehasonlítás alapján mi a véleménye a magyar operarendezői kultúráról? — Az operarendezés igen sokoldalú feladat, ráadásul a technika is állandóan változik, fejlődik. Én ezek közül a díszlet és a jelmez felől közelítem a rendezést. Nálunk sok olyan operaelőadás van, amikor az énekes hiába adja hozzá szí- vét-lelkét, a túlmodern díszlet annyira nem illik a darabhoz, hogy az előadással nem mindig tudjuk felkelteni a teljes illúziót. — Nem fárasztják a színpad, a külföldi utak, a sztár-lét fizikai-lelki fáradalmai? — Mindez nagyon kizsigerel. De a sok izgalom, fáradtság ellenére sem tudnék másként élni, csak énekelni, és esténként két és fél órára másnak lenni. A tavasszal énekelem majd a Picque Dame grófnőjét, aki tehát nagy dáma, s fiatal korában nem volt éppen hófehér életű. Ezért járom a pesti kávéházakat, s figyelge- tem az ilyen egykori dáma küllemű öreg hölgyeket, a viselkedésüket. Az operaszerepet is ember írta, embernek, ezért nagyon emberinek lenni bennük. A pályánk ilyen feladatait is nagyon szeretem. Holnap meg kedden játsszák Pécsett a felújított Trubadúrt, Azucena szerepében Komlósy Erzsivel. Jó dolog, hogy a pécsi operaegyüttes rangos vendég- művészeket is meghív a felújítások egy-egy szerepére. Jegy persze már két hete nincs. Földessy Dénes kizárólag kulturális célú termek, de az üzemépületen belüli más termek is jól használhatók ilyen célokra. A Konzervgyárban hétszázkilencvenen, a Cipőgyárban háromszáznegy- vennégyen vesznek részt párt-, KISZ-, szakszervezeti és szocialista brigádvezető képző tanfolyamon. Egyelőre gond, hogy az általános iskola utolsó osztályait elvégzők száma nem emelkedik a kellő mértékben. A közművelődési munka hatékonyabbá tétele érdekében a vb javasolta a nagyüzemek vezetőinek, hogy munkájukat közössen tervezzék a tanácsi közművelődési intézményekkel, valamint, hogy pénzalapjukból támoaassák a városi művelődési rendezvényeket, csoportokat. Napirendre tűzte a vb a szigetvári idős emberek helyzetét is. Megállapította, hogy tíz évvel ezelőtt mintegy harminc fő részesült átlagosan kétszáz forintos szociális segélyben, 1976-ra a segélyezettek száma hetvenkilenc, s az összeg 820 forint. Tizennégy fő részesül szociális étkeztetésben. Rendkívüli segélyekre idén eddig mintegy harmincötezer forintot használtak fel. A kilenc éve működő öregek napközi otthona jól funkcionál, az itt gondozottak száma jelentősen nőtt. A mégis meglevő gondok orvoslására a vb elhatározta, hogy megvizsgálja három tiszteletdíjas házi szociális gondozónő alkalmazásának lehetőségét, felülvizsgálja az otthon bővítési elképzeléseit, sa rendkívüli segélykeretet évi 50 000 forintra emeli. Sz. P. Közgazdászok és mezőgazdászok tanácskozása A mezőgazdasági környezet- védelem legfontosabb és legaktuálisabb ökológiai és ökonómiai problémáit vitatták meg közös ankét keretében kedden délután Pécsett, a Cserkúti Növényvédő Állomáson a megye közgazdasági és mezőgazdasági szakemberei. Az ankétot dr. Szabó Gábor eqyetemi docens nyitotta meg. Három előadás hangzott el. Dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a talajvédő növénytermelés fontosságáról, a komplex melioráció megyei eredményeiről és tapasztalatairól számolt be. A növényvédelem és a műtrágyázás környezetvédelmi kérdéseiről dr. Reisinger Péter, a Baranya megyei Növényvédő Állomás főmérnöke tartott előadást. Magas — évi 175 millió forint — a szerfelhasználás, Baranyában 10 kiló növényvédőszer jut egy hektárra, minden hektár földet másfélszer permeteznek le évente. A terület 50 százalékát — 230 ezer hektárt légi úton védik meg s ez már előrelépés. A hormon hatású gyomirtó szereket 5— 10 éven belül még nem vonják ki a forgalomból, fontos feladat a permetlé elhordás megelőzése, hogy más kultúrák ne károsodjanak. VA kukorica gyomirtószereknél a több évig ható szerekkel szemben a rövid, 3—5 hónap lebomlási idejű szereket kell előnyben részesíteni. Ezek azonban sajnos háromszor drágábbak. A szakosított sertéstelepek hígtrágya hasznosításának legjobban bevált hazai módszereit és tapasztalatait ismertette dr. Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Az ezzel kapcsolatos beruházások bár mindenekelőtt az emberi környezetvédelmet szolgálják, nem kifejezetten improduktív beruházások, a trágyában levő tápanyag hasznosítása nép- gazdasági és üzemi érdeket is szolgál. '■x í . V ft . •: ; / : \ '■ . . :
