Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-22 / 323. szám
Hétfőtől hétfőig Gondolatok almavásár idején Hirdetés az újságban: „Most! Most! — olcsó almavásár a BARANYA- MÉK boltjaiban!" Reklám- szövegek a zöldségboltok kirakatüvegein, almavásárlásra szólítanak fel. Az üzletekben ládákban, hálószatyrokban piroslik az alma. Szép, jóízű Jona- thán. Nézegetem, sokan vásárolják. Eszembe jut, hogy nálunk otthon, már hetek óta almát látok a konyhában az ebédlőasztal alatt. Állítólag a hideg kövön tovább megmarad. Vajon hová teszik télre a távfűtéses lakásokban, ahol még az éléskamra is meleg? Nézem a piros almákat és emlékek jutnak eszembe. A háború előtti évekre gondolok, amikor vasárnap délutánonként meglátogattam nagyanyámat kicsiny albérleti szobájában. Telente nemigen fűtött, a hűvösben, a szekrény tetején nem fonnyadtak az almák. Ha meg begyújtott a kis parázstűzhelyébe, kedvelt szórakozásunk volt, hogy azon almát sütöttünk. Illata sokáig ott kerengett körülöttünk. Talán akkor szerettem meg annyira ezt a gyümölcsöt. Milyen sokat is vitatkoztunk az almáról! Érdemes-e termelni, tudjuk-e szállítani, megoldható-e a tárolása? Vélemények csaptak össze, miközben alma- fákat telepítettek, majd kivágtak. Bizonyára gondokat okozott a termelőknek, az értékesítőknek. Talán ezért jelent meg az üzletekben az almabor, az alma-vodka is. Ezért van most a kedvezményes vásár is? Megbecsüljük-e eléggé ezt a gyümölcsünket? Legtöbbször külföldön járva jut ez az eszembe. A nyáron több szomszédos országban nézelődtem a piacokon, az utcai árusbódék mellett, legtöbbször sorban álltak zöldségért, gyümölcsért. Bevallom őszintén, hogy olyan zöld, néha éretlen, ütődött almákat vásároltak, melyekre nálunk az emberek rá sem néztek volna. Mit adnának vajon a mi kedvezményes árú jonathánjainkért? Jártam a Nyírségben, a Barátság almáskertben, önnep volt, amikor az első érett almákat magyar és szovjet határőrök, a gazdasági vezetők, az ott dolgozó munkások leszedték. A szovjet televízió megörökítette az eseményt, néztem, amikor adásában sugározta. Az őszi hétvégeken jártam a mecseki kiskertek között, voltam a Balaton partján is. Néztem az embereket, akik vonaton, autóval, gyalog facsemetéket vittek magukkal. Mintha egy új népmozgalom bontakozna ki: gyümölcsfákat ültetünk, örülök ennek a szeretetteljes tevékenységnek, melynek nyomán gazdagabbak leszünk. Milyen szép látványt nyújt ma már az egykoron kopár Komló környéki hegyoldal, a valamikor elhanyagolt cserkúti domb. Bányászok, üzemi munkások alakították át ezeket, két kezükkel — veteményeseket, gyümölcsösöket, szőlőket varázsoltak oda. Almát veszünk — s talán egyre többen kedvet kapunk ahhoz, hogy támogatói legyünk a gyümölcs- termelés közösségi és egyéni fellendítésének. Mitzlti Ervin Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Pécs: Irodalmi est Csorba Győző tisztelőiére Vasárnap este a Doktor Sándor Művelődési Központban a barátok, az ismerősök, a pályatársak, a pécsiek köszöntötték a pécsi költőt, a 60 éves Csorba Győzőt. A meghitt hangulatú születésnapon híveinek és tisztelőinek — akik között nagyon sok a fiatal — egyre gyarapodó csapata gyűli össze, és hallgatta, az író-, költőbarátok verseit, írásait. Elsőként Páko- litz István köszöntötte a költőt. „Janus kései utóda az Időben Az időtlenség legméltóbb örököse Tehetségben, tudásban és európai kitekintésben egyenesági folytatása, vér szerinti leszármazottja" Bertha Bulcsu, a költőhöz fűződő 20 éves barátságáról beszélt, Thiery Árpád, aki mesterét és példaképét tiszteli Csorba Győzőben, mint tanítvány szólt hozzá. Bárdosi Németh János ars poética-ba illő szavakkal köszöntötte Csorba Győzőt. „A szorongást és a szivet mindig elrejtetted, de az életet kimondta szavad, értömbökbe faragva, időtálló-kemé- nyen. A lényeget tudtad, a rendkívülit, a mélyben-szunnya- dó valót. Szobor a versed." Az ünnepi irodalmi esten Csorba Győzőt köszöntötte még Fodor András, Arató Károly, Kende Sándor, Kiss Dénes, Berták László, Makay Ida, Ga- lambosi László, Kormos István, Bisztray Adóm és Kalász Márton. A műsorban közreműködött a Mecsek Fúvósötös. Az irodalmi est végén a kétszeres József Attila-díjas költő megköszönte az őt és munkásságát méltató verseket és írásokat, majd új verseiből olvasott fel. V. Á. Lenti: ■- Tv-átjátszó a „kilencesen“ Bár Zala megyében az utóbbi időszakban két tv-erő- sítőállomást is avattak — a megyeszékhely közelébe épült bazitait és a Nagykanizsa határába települt újudvarit —, a dimbes-dombos megye délnyugati csücske, Lenti környéke tv-vételi szempontból továbbra is fehér foltnak számít. Ezért határozott úgy a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága, hogy az országban több helyütt is felállításra kerülő, kisteljesítményű tv-átjátszó állomások közül az elsőt Lentiben állítják fel. A Ganz- MÁVAG zalaegerszegi gyáregysége a napokban készítette el a mintegy 200 ezer forint értékű, harminc méter magas toronyszerkezetet, mely ezen a héten kerül majd végleges helyére, a járási székhely határában lévő Lenti-hegyen. A tv-átjátszó állomás építéséből alaposan kivették és kiveszik részüket a nagyközség üzemei, szövetkezetei. A községgazdálkodási üzem dolgozói például mintegy félmillió forint értékű munkát végeznek — a szigetelés-építés, a földeléshá- lózat-fektetés munkálataiban segédkeznek —, de nem kisebb jelentőségű feladat jutott a Lenti Építőipari Szövetkezetnek sem. Munkáskórusok hangversenye Egyetlen hangszer sem képes olyan elementárisán hatni o zenehallgatóra, mint a szép emberi hang. Ez a hatás a kórusmuzsikában az együttének- lés örömétől megsokszorozódik, mint ahogy vasárnap délelőtt a pécsi Ifjúsági Házban a Szocialista Városok III. Kórustalálkozójának hangversenyén. Erre a zenei eseményre nem hívtak közönséget, a részt vevő kórusok ezúttal egymásnak énekeltek. A kórustalálkozó megrendezését várossá nyilvánítása 25. évfordulójának évében Komló városa vállalta, mert munkás- kórusa e rendezvény idején ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. A találkozó műsora már szombaton elkezdődött. A vendéglátó komlói munkáskóruson kívül a padrakúti Bányász Férfikar, a szolnoki Kodály Kórus, az ózdi Kohász Vegyeskórus, a várpalotai Bányász Béke Kórus, az ajkai Vá- tosi Művelődési Központ Vegyeskara, a leninvárosi Munkáskórus, a százhalombattai Liszt Ferenc Kamarakórus és a tatabányai Bányász Vegyeskórus adott hangversenyeket a bányászvárosban. Ugyancsak tegnap volt a minősítő hangverseny, amelyen a tatabányai és a komlói kórus Fesztiváldiplomát, a százhalombattai orany-, a leninvárosi ezüstkoszorút kapott. A kilenc munkáskórus vasárnapi pécsi közös hangversenyét követően délután a komlói Zrínyi Művelődési Házban rendezték meg a kétnapos talál-, kozót záró szakmai tanácskozást és a gálaműsort. Ekkor hirdették ki a minősítő hangverseny eredményét s adták át a jutalmakat és díjakat. D. I. Zalaegerszeg: Importot pótol az Eramin □Hétfői Zalaegerszeg egyik legrégebbi ipari üzemében, az Erdőkémia Vállalatnál hosszabb ideje folytak már a hőre és nyomásra szilárduló műgyanta, az Eramin gyártásának üzemi kísérletei. Az Eramin kémiai és fizikai tulajdonságainak megfelelő ipari ragasztóanyagot, gyantát eddig importból szerezték be a hazai felhasználó vállalatok. A zalai üzem az importból származónál alacsonyabb áron tudja előállítani az elsősorban a faforgácslapok ragasztásához szükséges alapanyagot. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát — mely egyre növekvő mennyiségben szállít a környező bútoripari vállalatoknak a könnyű, jól formálható termékeiből — elsőként alkalmazta a zalaegerszegi Erdőkémia Vállalat új gyártmányát. A kísérlet jól sikerült, s így a szombathelyiek megrendelésére az idei év hátralévő időszakában még mintegy 200 tonna Era- mi-nt gyártanak Zalaegerszegen. A mintegy három évtizede üzemelő megyeszékhelyi vállalatnál az Eramin az utóbbi évek, évtizedek legsikeresebb gyártmánya. A hét komponensből összetevődő műgyanta technológiájához két nagyobb autoklávot és kiegészítő berendezéseket is. üzembeállítottak már a gyárban. A termelés egyre növekszik: jövőre csak a- Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát részére mintegy 600 tonna mennyiséget gyártanak. 1977-ben az Eramin termelése révén a zalaegerszegi vegyi üzem árbevétele közel 15 millió forinttal növekszik. K. G. Balatonlelle: Magyar zsebszámológép A számológép alig nagyobb, mint egy tenyér. Balatonlellén, a Budapesti Híradástechnika Szövetkezet itteni üzemében egyszer szereltek már zsebszámológépeket. A kanadai Bow- mar cég szállította az alkatrészeket, s kért értük cserébe működőképes masinákat. Az alkatrész szállítás azonban egyre jobban akadozott, s megszűnt Balatonlellén a számológép szerelés. Magyar mérnökök tervei alapján — nagyrészt hazai alkatrészekből — most újra megkezdték az úgynevezett tudományos számológépek gyártását. Jelenleg két típussal foglalkoznak. Külsőre egyforma mind a kettő: „képességeik” azonban különböznek. Az alaptípus a négy alapműveleten kívül szögfüggvényt is számít. „Memóriája" révén — a műveletektől függetlenül — egy adatot állandóan tárolni képes. Ezen kívül négy „munkamemóriája” segítségével alkalmas arra, hogy a számítások részeredményeit tárolja. Megjelenítőjén tizenkétjegyű számot tud kiírni, Rendkívül széles a számolási tartománya is. Ebből a típusból idén húszezer hagyja el az üzemet. A tudományos számológép másik típusát november véqén kezdik el gyártani és az év végéig ötezer darabot küldenek a kereskedelemnek. Ez a készülék mindent tud, amire a másik képes. Ezen felül — ha „parancsot kap rá" — azokat a számtani műveleteket, amelyeket a másik gép elvégez, szabadon összeválogatja. Száz lépést előre be lehet programozni a számológépbe, s ezeket ha kell, lépésenként lejátssza, de ha ilyen utasítást kap, egyszerre is elvégzi mind a száz műveletet, anélkül, hogy a részeredményeket kiírná. K. I. Szekszárd: Babits versmondóverseny A tervek szerint a jövő év tavaszán már működő átjátszó állomás húsz Wattos lesz, jeleit — melyeket a közeli újudvari erősítőtől kap — mintegy tíz kilométeres körzetben lehet majd fogni. Az összesen hárommillió forintos beruházást körültekintően tervezték meg az illetékesek: egyik, e területen fogható külföldi adó adását sem zavarja majd az átjátszó működése. Lentiben tehát pár hónap múlva már a kilences csatornán vehetik a Magyar Televízió egyes programját. K. G. Vasárnap — a költő szobrának koszorúzásával és gálaesttel fejeződött be Szekszárdon a Babits Mihály emlékének jegyében rendezett dunántúli szavalóverseny. Babits Mihály szülővárosában lezajlott döntőben a dunántúli megyék és a főváros budai kerületeinek 34 versmondója vett részt. (Kevesebben, mint várták, mivel a megyei döntők 48 győztesére, illetve helyzettjére számítottak.) A mostani verseny döntőjének 1200 forintos első díját és egy igen értékes művészi emlékplakettet a budapesti XI. kerület képviselőjének, Auth Magdolnának ítélte oda a zsűri, melynek Pákolitz István József Attila-díjas költő, a Jelenkor szerkesztője is tagja volt. A második a Komárom megyei Hodóssy Ildikó, aki Babits verseinek legjobb tolmácsolója című díjat és emlékplakettet is megkapta. Harmadik a Zala megyei Molnárné Horváth Ildikó, negyedik a szintén zalai Molnár Árpád, ötödik a szekszárdi Mezei Lászlóné, hatodik a Fejér megye/ Kubik Anna lett. A díjnyertesek részt vesznek a győri Radnóti Miklós országos szavalóversenyen, a további tíz helyezett pedig a Ki mit tud? országos selejtezőkön indulhat. A díjakat és az emlékpla kerteket a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban rendezett műsoros gálaesten adták át. B. L. Becsehely: Két kultúra kézfogása Régen jegyeztek föl a zalai régészet történetében olyan esztendőt, mint amilyen az idei volt. A nyár folyamán ugyanis rábukkantak egy olyan ekevas által kifordított római-kori sírkő darabra, amelyet sokáig káposzta kőké nt használtak egy Zalaegerszeg melletti faluban, A fehér-márvány töredék' csodálatos módon pontosan- illett ahhoz a darabhoz, amelyet már korábban a Göcseji Múzeumban őriztek. Föltárták többek között a mai Zalalövő területén lévő egykori római Sállá város nyomait, és ugyanitt napvilágra került a legendás hírű Borostyán út egy szakasza is. A Zalaszentlőrinc melletti erdőségben a- régészek kiásták a középkori Fancsika nevű település templomát, a domb alatt elterülő lapályon- pediq feltárták azt a mocsári várat, amely a környéket őrizte. Ennyi lelet után senki sem mert arra gondolni, hogy még az ősz is hozhat valamilyen régészeti szenzációt. Ám mit hoz a szerencse — egyszer- csak telefonáltak az egerszegi Göcseji Múzeumba, hogy Za- laszentgróton kelta sírokat találtak. A régészek természetesen- azonnal a helyszínre siettek és kiderült,- hogy az üres! telken egy épségben maradt, II. században épült kikövezett római kutat őriz a föld. Emberi maradványok' kerültek elő a mélyből, az eddigiekben- csupán három ilyen római kutat találtak, Magyarországon. A 7- es főútvonal méllett fekvő Becsehely községben már a korábbiakban is folytak kőkori ásatások. Az ősszel egy olyan, korai neolitikümból származó telepre bukkantak, amely közép-európai szinten is jelentős-. Az úgynevezett Sztarcsevo kultúrához tartozó csiszolt kőkorszaki telep a legkorábbi földművesek nyomait őrzi, eze-n- a ponton található meg a vonaldíszes kerámia népességének a déli határa is, A Magyar Tudományos Akadémia régészeti -intézetének! munkatársai szerint Becsehe- lyen ráadásul két kultúra találkozott egyszerre, hiszen a délről érkező sopot-kultúra népessége itt olvadt össze a helybéli törzsekkel. Az. ásatások! nyomán kibontakozó egyedülálló védelmi rendszer arra utal, hogy ez a találka egyáltalán nem volt békés — erős sáncok és stabil kapuk védték őseink lakhelyét. Szerszámok, kőbalták, hétezer éves cserepek kerültek a felszínre, megtaláltak eqy csodálatosan megformált ülő nőt ábrázoló szobrot is. Valamivel később tereprendezési munkákat végeztek a lenti vár környékén — ennek során- előkerültek a középkori vár mocsár által konzervált palánkfalai. A lelet egy XVII. században készült térképet igazol, azon is pontosan így tüntették fel a várat és környékét A helyi nagyközségi tanács, tervei szerint helyreállítják a várat — az ősi falak között múzeumot és turistaszállót hoznak létre. Pánczél István
