Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-22 / 323. szám

mrnmmmmmwmmmm Rohamléptekkel fejlődik Zala Beszélgetés Zala megye Tanácsának elnökével 17 milliárd forint értékű léte­sítményekkel gazdagodhat a megye. Wí^mSM ||||p|§|||| Zala megyének 265 000 la­kosa lesz 1980-ra — így a prognózis, ötezerrel több, mint ma. Ezt örömmel fogadják Za­lában, mert a megyéről 1970- ig, mint a fogyó népességű vi­dékről beszéltek- A folyamat megállt, megfordult. E kedve­ző változást alapvetően a me­gye gazdasági szerkezetének javulásával, az ipari munka­helyek számának növekedésé­vel magyarázzák. A városok­ban élők aránya az 1970. évi 31 százalékról 35 százalékra nőtt. Zala rohamléptekkel fejlő­dik. Erről beszélgettünk Újvári Sándorral, Zala megye Taná­csának elnökével. MílBliii; — Aprófalvas megye, a ba­ranyaival többnyire azonos, vagy legalábbis hasonló gon­dokkal, Több mint száz tele­pülésen ezer lő alatt van a lakosság létszáma. — Ez a sajátos arculat - mondotta Újvári Sándor — alapvetően meghatározza az ötödik ötéves tervben telepü­lésfejlesztési programunkat. Két nagyobb városunk van: Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Zalaegerszeg megyeszékhely, jövője kiemelkedő jelentőség­gel bír megyénk életében, Nagykanizsa gyors ütemű fej­lesztése pedig elsősorban a lakás, a közműellátás és a ke­reskedelmi hálózat fejlesztése miatt fontos. Megyénk harma­dik nagyobb települése - a városi rangra törő Lenti -ad­ja az előbbi két várossal azt a három fő vonzási csomó­pontot, amire a távlatokban és a jelenben az ipart tele­pítjük, melyeknek vonzási kö­re az aprófalvak jövőjére meg­határozó. A tanácsi kasszá­ból hárommilliárdos fejlesztés­re van keretünk, ehhez jön­nek az állami pénzek. Gya­korlat szerint a tanácsi forin­tok a fejlesztés egyötödét adják, s így feltehetően 1980-ig 15— — Zala megyét olajáról rég­ről ismerjük. Tudjuk, hogy fej­lődik faipara, könnyűipara, újabban gépipara. — Az olajmezők kimerülőben vannak, de ez nem jelenti, hogy e fontos energiahordo­zóról lemondanánk. A Dél-du­nántúli Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat 1,6 milliárd fo­rintot fordít a szénhidrogének feltárására, kitermelésével ösz- szefüggő beruházásokra, s ez­zel a kőolajtermelés a jelen­legi szinten tartható a terv­időszak végéig. Bővítjük az Egye'sült Izzó nagykanizsai fény­forrásgyárát és a zalaegersze­gi alkatrészgyáregységet. A nagykanizsai üveggyár terme­lését a tervidőszak végére dup­lájára növeljük. Az Alumínium- ipari Gépgyár két ütemben 250 milliós beruházással fejleszt, a MOM zalaegerszegi gyáregy­ségénél a jelenlegi 50 milliós termelési értékről közel 300 millióra szeretnénk jutni. Az élelmiszeriparban a baromfi­feldolgozó és az 1200 vag‘o- nos hűtőház hozhat fejlődést. Rekonstrukció előtt áll a tej­ipari vállalat és a sörgyár. A húsipari vállalat évi 300 va­gon kapacitású szárazáru gyár­tó üzemet létesít. A sort le­hetne folytatni a sátor, és kon­fekcióiparral — de hadd zár­jam egy tanácsi célkitűzéssel: a tanácsi iparvállalatoknál 80 százalékos termelésnövekedést tűztünk célul, amit azonos lét­számmal, a termelésszerkezet korszerűsítésével és a gyárt­mányösszetétel javításával kell elérnünk. Azokat a tanácsi vállalatokat, melyek ezzel nem tudnak lépést tartani feláldoz­zuk, átad ju'k a hatékonyan ter­melő, jövőt ígérő iparágaknak.- Zala megye a negyedik ötéves tervben gyorsan fejlő­dött és most is nagy a fejlő­dés mértéke. Az emberek ott­honra találtak, munkahelyre, életszínvonaluk emelkedett, ön 23 éve él a megyében. Öröm a megye lelelős vezetőjének lenni? — Természetesen. Büszkék le­hetünk arra, amit kemény és összehangolt munkával elér­tünk és bizonyára minden za­lai büszke erre. Ma már nemi gond az aprófalvakban az egészségügyi ellátás megszer­Munkásfelvétel Cserkúton: A Mezőgép Vállalat 1. sz. gyáregysége felvételre keres: □ ALTALÁNOS LAKATOS □ ESZTERGÁLYOS □ MARÓS □ ELEKTROLAKATOS □ SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, valamint □ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Megközelíthető, az Üjmecsekaljáról induló 26-os autóbusszal. JELENTKEZÉS: a főmérnöknél, vezése, nincs pedagógushiány, Jól esik az embernek elmon­dani: az öt év alatt közel 10 000 lakást építünk, s ezzel elérjük, hogy a 100 lakásra jutó családok száma 103-ra csökken a jelenlegi 108-cal szemben. Bővült az óvodai­bölcsődei helyek száma és 1980-ra minden 10 óvodáskorú közül hétinek jut hely a gyer­mekintézményekben és ezzel az igények teljesülnek- Az ipar- telepítéssel összhangban fej­lesztjük a vasúti és a közúti közlekedést és a három köz­pontból - Zalaegerszeg, Nagy­kanizsa, Lenti — biztosítjuk, hogy bármelyik kisközségből 30—40 kilométerről el lehet jut­ni az ipari centrumokba. Meg­változik az ingázók, a falusi emberek életvitele e nagysza­bású fejlesztés során. K. F. Mit mondanak Péten? Ammőnium-ionok a Duna vízében A csapokat november 9-én, délután 3 óra 40 perckor el­zárták üszögben. Döntés: a Duna nagymértékben szennye­zett, a vizet a városba nem engedhetik be. Csonka Ferenc, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat pécsi főmérnök­ségének vezetője: — Észrevettük, hogy a tisztí­tóberendezések ellenére igen szennyezett a víz. Azonnal je­lentettük. Óránként 625 köbmé­ter vizet kap tőlünk Pécs, ami jelentős mennyiség. Dr. Steiner József, a Baranya megyei KÖ­JÁL település-környezetegész- ségügyi osztályának vezetője gyors vizsgálat után döntött: vállalni kell a vízhiányt. Dr. Steiner József: — Tudtuk, ipari szennyezés történt. Azonnal jeleztük az OVH-nak, ahonnan később közölték: A Péti Nitrogén Mű­Többé már nem engedik a folyóvízbe a műtrágyagyártás melléktermékét veknél történt. Az ivóvíz meg­engedett ammónium-ion tar­talma 0,1 milligramm literen­ként. Az általunk 9-én mért adat szerint 3—4 milligrammos volt. Ezt a jelenlegi technológia nem tudja kiszűrni, de nincs is olyan technológiai rendszer Ma­gyarországon, amivel ivóvízzé lehetne tisztítani ezt a tömény­séget. Elzárattam a csapokat. Nehéz döntés volt. — Kitelepült a KÖJÁL-labo- ratórium is ... —■ Igen. Negyedóránként, óránként mértük a víz összeté­telét, próbálkoztunk aktív szén­nel is, végre csütörtökön éjsza­ka két óra felé elérkezett az a pillanat, amikor a Duna-víz szennyezettsége 1 milligramm­ra csökkent, s az aktív szenes Már a dunai hat sem az igazi*.. Elkészült a halak „siralomháza 99 A furcsa alkotmány kezd ha­tározott formát ölteni a mohá­csi kikötővel szemben, a szigeti parton. Csendes, tiszta időben kopácsolás hangjai hangzanak a Duna felett. A hét végére el­készült a mohácsi Petőfi Halá­szati Szövetkezet új bárkája. Nem közlekedésre szánják. Csak egy útja lesz, amikor át­vontatják az innenső partra. Itt kikötik, hogy ,,siralomháza” legyen a halászok zsákmányá­nak: halászlének főzve, sós­paprikás lisztben kisütve, ránt­va, esetleg füstölt szalonnával megtűzdelve, ízes falatként ke­rüljön tányérra. Haltartó bárka lesz. Az orrán fadísz, ahogyan évszázadok óta készítik. Négyen szorgoskodnak a bár­kán, az utolsó alkatrészeket rakják a helyükre. —- Beszéljen a főnökkel, ott van a fűrészgépnél — igazíta­nak el, mikor munkájuk felől érdeklődöm. Baldamer József a „főnök". Igazság szerint már nyugdíjban van, 75 éves. Ti­zenhárom éves kora óta hajó­ács, itt Mohács-szigeten. Józsi bácsi. — így szólítják a halászok, a révészek, a révcsár­da csaposa, mindenki, aki csak Hat évtizede csónakot készít, bárkát épít Az orron fadísz, mint évszázadokkal ezelőtt kicsit ismeri. Két segítőjével éppen másfél collos, kilenc mé­ter hosszú deszkákat felez hosz- szában a körfűrésszel. —• Hajóácsok voltak az őseim is — mondja. — Taníttattak volna a szüleim, de nekem nem tetszett az iskola, inkább be­álltam apám mellé 13 éves ko­romban inasnak. Amit kellett, azt megtanultam közben. Már 25 éves korában híre ment a szigeti hajóács műhe­lyének. Pesti halkereskedők is vele csináltatták a bárkákat. Abban az időben végig a Du­nán, egészen Medvéig, ő csi­nálta a kisebb vízi járműveket. A Dráva mentén is ismerték a nevét, vették alkotásait. A jelenlegi mohácsi öreg bárkát is ő építette 31 évvel ezelőtt. — Miért kellett az új? — Harminc év. Ennyi a bár­ka ideje. Lehetne még hasz­nálni néhány évig, de sokat kéne javítgatni. Nem éri meg. Alul, ahhoz a részhez, ami ál­landóan a víz alatt van, jó a fenyő is, fönt, ahol rongálhatja a hullámverés, meg nekime­hetnek más hajók — mert volt már ilyen — oda tölgyfa kell. Amióta Józsi bácsi hajóács, az általa készített ladikokon járják a Dunát a mohácsi ha­lászok. — Sohasem volt nekem gon­dom az ebédre. Amíg javítot­tam a ladikjukat, halat főztek, sütöttek a halászok. Az volt a jó! A tavi halat meg sem en­ném. De a mostani dunai ha­lak már nem az igaziak .. . Kurucz Gyula Vásár m Vásár ■ Vásár NOVEMBER 30-ig kaphatók szak üzletekben, áruházakban Műanyag WC-tartály komp. „ALFA" olajégő 7500. Optikai ajtónéző „Euréka" bejárati ajtózár 3/1 zománcozott mosogató ÉS EGYÉB VAS-MÜSZAKI CIKKEK. Régi ár Új ár 305,— 200,— 1800,— 900,— 74,40 30,— 220,— 150,— 210,— 150,— Forgalomba hozza KERESKEDELMI VALLALAT tisztítás eredményt hozott. Pén­teken — 12-én — reggel 6 óra 10 perckor ismét kapott Duna-vizet a város, mégpedig olyan minőségben —< a szén­tisztítás közbeiktatásának ered­ményeként, —• amilyet eddig soha ... — A logika azt diktálja: a hálózatba jutott be szennyezett viz is. Az elején. Hiszen idő telt el, míg észrevették, idő, míg önök kimentek a helyszín­re, elvégezték a vizsgálatokat, és meghozták, a döntést. — Igen, ez így volt. Jutott a vízből a hálózatba, de igen minimális mennyiségben. Hoz­zá kell tennem, hogy a Duna- víz nem az egyedüli Pécs ellá­tásában, és keveredett a többi vízzel, ami lényegesen csökken­tette a szennyeződést. Pét, Nitrogénművek. Kincses Gyula műszaki igazgatóhelyet­tes: —• A hírközlő szervektől érte­sültünk az esetről. Gyárunkban másfélmillió tonna műtrágyát állítunk elő évente. A gyártás során keletkező levet a 250 000 köbméteres tavunkba eresztjük és évente kétszer megnyitva a zsilipeket, a Dunába folyatjuk. — Tisztítás nélkül? — Igen. A lé tulajdonkép­pen híg műtrágya, a Duna el­bírja. Növényzete nő nagyobb­ra a szokásosnál. — Tehát nem most enged­ték el először a levet? — Ez a gyakorlat. Sajnál­juk a pécsieket, de hadd vá­zoljam az eljárást. Az évi szo­kásos leeresztés előtt minden esetben kijön a Vízügyi Igaz­gatóság laboránsa, mintát vesz, majd a vizsgálat után közli; engedhetjük-e a gyártási mellékterméket, avagy sem. — A döntés kedvező volt? — Igen. A zsilipet 5-én meg­nyitottuk, és hetvenkét órán ót nyitva tartottuk. Ezért mi úgy­nevezett „szennyeződés-been- gedési” díjat fizetünk. — A mostani döntés ered­ménye: Pécs viz nélkül ma­radt ... — .Mint később kiderült, ala­csony volt a Duna vízállása, így töményebb lett az ammó­nium-ion koncentráció a meg­engedettnél. — A szennyvíz is töményebb volt. — Sajnos. Új üzemünkben nem tökéletes még a techno­lógia, a tóba több ammónium- nitrát jutott. — Tavasszal ismét megnyit­ják a tó zsilipjeit? — Nem valószínű. Ugyanis már az ötödikéi ominózus zsi­lipnyitás előtt is gondolkoztunk a lé-trágya hasznosításáról. Már együttműködtünk a várpa­lotai Jószerencsét termelőszö­vetkezettel, a trágyát ők kap­ják meg földjeik öntözésére. Ez eléggé költséges: biztosítanunk kell a vízkivételt, az öntözőrend­szert. A termelőszövetkezet az ehhez szükséges üzemet építi meg. Eddig tartott a pécsi vízkor­látozás összefoglalása. Az ügy hátterében lévő vis maiorról beszélnek; felelősségre csak az ammonium vonható. De már többen mondogatják: — Csak a vízinövények jártak jól .. . Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents