Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-21 / 322. szám
1976. november 21., vasárnap DunanttHl napló 3 Hárommillió magyar járt külföldön Tízmillió vendég A magyar-jugoszláv forgalomban a szervezett turizmust mentesítették a valotakorlátozás alól Tdvaly 9 404 000 külföldit fogadott Magyarország a világ minden tájáról, köztük ötmillió turistát, akiknek a tartózkodási átlagideje közel hat nap volt. Magyarországról 3 153 000 turista kereste fel a külföldet. Átlagban 8 napot töltöttek a határokon kívül és a rájuk fordított állami kiadás 133 millió dollár volt. Az idén az előző év első kilenc hónapjához viszonyítva toés étterem vább nőtt — 3 százalékkal — az orszáq idegenforgalma, különösen nőtt a szocialista országok turistáinak érdeklődése, jelentősen csökkent az Olaszországból, Svájcból, valamint Franciaországból jövő forgalom, ugyanakkor nőtt a Nagy- Britanniából és az USA-ból beutazott turisták száma. A kiutazás terén a 14 százalékos összforgalom növekedésen belül a rubel elszámolású szocialista országokba 18 százalékkal többen, a tőkés országokba 7 százalékkal, Jugoszláviába pedig 1 százalékkal többen utaztak ki, mint tavaly január és szeptember hónapokban. ba ra nyal kezdeménye A MÉSZ vizsgálja, milyen építészeti alkotások méltók a védelemre Pécsett emeletes halbisztró a XX. századból? A műemlék fogalmát időben igen mereven határolták le. Lényegében a századforduló a műemlékvédelem fordulópontja, A XIX. században épült épületek közül az arra érdemesek tiszteletreméltó védelmet élveznek, de a XX, század — különösen a kortárs-építé- szet — még „szabad préda”, Pécsett is a történelmi belvárosban és közvetlen peremén találjuk a védett emlékek zömét és senki nem tudja, hogy a szanálásoknál milyen értékek mennek veszendőbe. í 'immmämS Az utolsó pillanatban adott országosan is egyedülálló kezdeményezésként megbízást a Baranya megyei Tanács a Magyar Építőművészek Szövetsége dél-dunántúli csoportjának, hogy a századforduló utáni alkotások vizsgálatával határozza meg azokat az épületeket és épületegyütteseket, amelyek a magunk és az utókor javára méltók a védelemre. A hatalmas munkát témacsoportok szerint osztották fel és ebben szerepel egyebek között a népi és az ipari emlékanyag, az eklektika, a szecesszió, valamint az 1945 előtti és utáni építészet. A csoportok még a munkájuk elején vannak. Az év végéig azonban produkálniok kell a megbízó részére egy listát a védendő épületekről. A teljes és részletes feldolgozás csak azután jön - két és fél évig is eltarthat —, de addig is elérhető a lista segítségével, hogy számottevő értékek már ne pusztuljanak el. A munkáról Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építésszel, a MÉSZ dél-dunántúli csoportjának titkárával beszélgettünk, aki egyben a két háború közötti korszak témafelelőse is. Az egykori „Pécs szabad királyi város" térképének tanulmányozásával kezdjük. Erre már bejelölték az első menetben talált, jelentősnek ítélt objektumokat. Meglepően sok van a belvárosban. Az azon kívüli területen eléggé szétszórtan, de figyelemreméltó mennyiségben láthatók a jelek. Csak kevés tanulmányozás -kell ahhoz, bogy rájöjjünk: a jelek közül nem egy már nem létező épületet takar. — Egy ilyen térkép, ami az eklektikától napjainkig már mindent tartalmaz, sokat mondhat. Azt is, hogy egy bizonyos területen nem lehet drasztikus módon mindent letörölni. És egyértelművé teheti a döntésre hivatottak számára, hogy a szanálás nem hajtható végre, még okkor sem, ha a terület új használati értéke magasabb lenne az eredetinél.- Hogyan képzelhető el tehát a védelem? — Nyilvántartott műemlékeink védelméről megfelelő szabályok gondoskodnak. Hasonló értékű, helyi érvényességű rendszabályokat kell alkotni az általunk megőrzésre javasolt épületek védelmére, nehogy értékes alkotás kapjon stílustalan emeletráépítést, toldalékot. — Próbáljunk végigmenni az egyes korszakokon! Hogyan állunk az eklektika, a szecesz- szió emlékeivel? — Ezek keletkeztek a századforduló körüli időkben, s ezek körül tapasztatható a legtöbb bizonytalanság nálunk is. Mind az eklektika, mind a szecesszió egy kiváltságos kisebb része már bekerült a védett alkotások közé. így pl. Lechner világhírű Iparművészeti Múzeuma is — joggal. A kb, ugyanabban az időben épült pécsi postapalota viszont egyelőre sehol nem szerepel, jóllehet, helyi viszonylatban feltétlenül figyelmet érdemel. — A két háború közötti időszak? — Az akkori irányzat jellegzetessége volt, hogy az épületek levetettek minden sallangot, cicomát, ezért a hangsúlyossá vált szerkezetcentrikus- ság antihumánusnak és ridegnek is tűnt. Eddigi vizsgálódásaink szerint az új áramlatok igen hamar eljutottak Pécsre, ahol a Bauhaus kialakulásával szinte egyidőben igen jelentős alkotásokkal tevékenykedtek az építészek. — Vajon e korszakot egyes személyek művein keresztül vizsgálják? — Feltétlenül, legalábbis részben. Forbát Alfrédre, Lau- ber Lászlóra, Nendtvich Andorra, Nyiri Istvánra, Visy Zoltánra, Weichinger Károlyra gondolok többek között, akiknek olyan alkotásaik vannak városunkban, mint a Petőfi mozi, a Pálos templom, az üdülő szálló, vagy a ma is figyelemre méltóan modern családi házak. Ide sorolhatjuk Du- lánszlky Jenő és Gosztonyi Gyula Balokány-fürdőjét is.- A tematikában szerepelnek ipari emlékek is. — Ez is olyan terület, amire eddig szinte oda sem figyeltünk. Pedig a Pécs környéki szénbányák aknatornyai bizonyára védelmet érdemelnének, És gondolkodni kellene a Szikra Nyomda volt Munkácsy Mihály utcai Gutenberg-szobros épületén is, vagy a nekem, személy szerint is igen tetsző Perczel utcai Csukás-féle bútorbolton ... A munka tehát elkezdődött. A XX. század építészetét méltóan reprezentáló pécsi és baranyai alkotások lajstromba kerülnek és védelmet nyernek. Hársfai István H árom kiló halat fogyasztunk fejenként egy évben, s ez még 10 százalékát sem teszi ki az egy főre eső hús- fogyasztásunknak — olvasom a Valóság legutóbbi számában. Csak a halászlevet szeretjük, azt sem mindig, csak különleges alkalmakkor esszük meg. A hal az egyik legtáplálóbb és legkimélőbb húsfélénk, méltatlanul szorul ételeink ranglistájának az aljára. Hqlfeldolgozó épül Bikalon # Évi 300 vagon kapacitás # Filézett, konyhakész halszeletek, húspogácsák Táplálkozási kultúránk elmaradottságának üzen hadat a Bikali Állami Gazdaság azzal, hogy 1977-ben megépíti az ország első édesvízi halfeldolgozóját, Pécsett pedig az ország első bisztróját. Először talán a halbisztróról, mert ez jövőre mindenképpen megépül. Pécs város Tanácsa már a telket is biztosította a Szabadság úton, a villanyrendőr és a Modern Magyar Képtár közötti szanált területen. A hétmillió forintos költséggel létesítendő bisztró emeletes lesz, földszintjén önkiszolgáló részszel, ahol a legkülönfélébb halfajokból — ponty, amúr, busa és ragadozók — válogathatnak a vendégek és kérhetik sütve, főzvei, tucatnyi módon elkészítve. Az emeleten elegáns, reprezentatív étterem várja majd az ülve fogyasztókat. Itt a különleges halételekből válogathatnak az ínyencek. Sok családban azért idegenkednek a haltól, mert picik a gyerekek és félnek a halszálkától. Erre is gondoltak a bi- kaliak, amikor olyan halfeldolgozóra esett a választásuk, amely filézni is tud. Európát bejárva nem találtak édesvízi halfeldolgozót, ami a célnak megfelelt volna, illetve több helyről, innen-onnan kellett volna a technológiát összeszedni. Ezért japán feldolgozó építése mellett döntöttek. A feldolgozó teljesen automatikus, itt valóban egyik oldalon bemegy az élőhal, a másikon kijön a filézett, panírozott, csomagolt, rántott szelet. Egy másik oldalon pedig a fejekből, farkakGépi lehalászás a bikali AG halgazdaságában ból, egyebekből készült, fóliába csomagolt), fűszerezett zselészerű, konyhakész halászlé. Húspogácsát is gyártanak majd itt — magyarul fasírozottat —, amúrból. Eddig az NSZK-nak adták el élve a megtermelt amúrt, ahol Európában először jöttek rá, hogy az amúrból milyen finom húspogácsát lehet gyártani. A németeknél kisvállalkozók kisüzemileg csinálják, Bikái, ha a feldolgozója felépül, többé már nem élő amúrt, hanem húspogácsát exportál, mert külföldön nagy piaca van. A halfeldolgozót — amely Alsómocsoládon, a nagy tározó tavak mellett épül meg, eredetileg évi 200 vagonosra tervezték. A felsőbb szervek azonban úgy döntöttek, hogy legyen 300 vagonos, s ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, az Alföldön a Hortobágyi Tógazdaságban megépítik az ikertestvérét. Nem lesz éppen olcsó, csaknem 100 millió forintba fog kerülni a bikali halfeldolgozó, — még vita folyik az állami támogatás mértékén —, de régi hiányt pótol majd. Segít fellendíteni a hazai halfogyasztást, megteremti a bikali haltermelési rendszerhez tartozó állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek az értékesítési biztonságot. Ez egyre aktuálisabb lesz, hisz a rendszer kétszeresét termeli meg az egy hektárra eső országos átlaghozamnak. A feldolgozóhoz hűtő és mélyhűtő is épül. A hal tisztításától a szálkát- lanításon át a fejelésig minden műveletet gép végez majd. A Bikali Halfeidolgozóban — amelyet a tervek szerint 1978- ban adnak át — összesen 14 ember fog dolgozni. — Rné — Ami a magyar—jugoszláv idegenforgalmat illeti, 1975- ben közel másfélmillió jugoszláviai vendég érkezett hazánkba, ezek közül turista szolgáltatást alig több mint félmillió vett igénybe. Szervezett keretek között mindössze negyvenhétezer éjszakára vettek igénybe szállást és idegenforgalmi bevételeink alig értékel a hatmillió dollárt. Öt és fél nap Magyarországról 754 ezren keresték fel a szomszédos országot és átlagban 5,5 napot töltöttek kint. A kilátogatok 38,4 százalékkal voltak kevesebben, mint előző évben. A szervezett turisták kint tartózkodása 25 százalékkal csökkent, idegenforgalmi kiadásaink pedig 15 millió dollárt tettek ki és 54,6 százalékkal csökkentek. Bledben, Szlovénia idegen- forgalmi gyöngyszemében került sor az elmúlt héten a 6. magyar—jugoszláv idegenforgalmi találkozóra, amelyen a két ország utazási irodáinak szövetségei, kormányközi képviselői és utaztató irodáinak képviselői értékelték az elmúlt két év forgalmát és kapcsolatát. A korlátozó rendelkezések hatására, bár nagyfokú csökkenés következett be, idegen- forgalmi kiadásaink mégis meghaladják 2,5-szeresen a bevételeket. A kép teljessége érdekében még egy adat: amíg egy jugoszláviai látogató nálunk egy nap alatt 4,20 dollárt költ el, addig a magyar kiutazó egy napra eső költése 19,20 dollár. Magyar részről többször is elhangzott a tárgyalásokon, hogy nem cél a két ország közötti kiegyenlített idegenforgalmi saldo elérése, hanem arra törekszünk, hogy az idegenforgalmi bevételek a beutazó forgalommal arányosak legyenek. Ezt a célt a szervezett turizmus növelésével lehet elérni, mert mindkét részről rosszak a mutatók. Intézkedések Ez év márciusában hatóságaink több olyan intézkedést hoztak, amelyek kedvezőbb feltételeket biztosítanak a magyar turisták külföldi utazásához. Így a szocialista országokba történő kiutazáshoz biztosított, éves 8000 forintos keretet 10 000 forintra emelték, a konvertibilis deviza-elszámolású országokba az egy kiutazáshoz eddig engedélyezett 3300 forinttal szemben 3600 forint váltható be személyenként, és a leglényegesebb, hogy a magyar—jugoszláv forgalomban a szervezett turizmust mentesítették a kiutazásokra vonatkozó valutakorlátozás alól. így a magyar turisták évente utazhatnak tengeri vagy hegyvidéki nyaralásra úgy, hogy nyugati korlátozás alá nem esnek. E lehetőség eredményeként ez évben 61 százalékkal emelkedett a Jugoszláviába utazók száma. Dr. Takács József
