Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-15 / 316. szám
Hétfőtől Hétfőig >> >> Kanaszta Anasztázia keservei Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni, hallani arról, hogy januártól a fővárosban sem viszik fel a lakásokba a postai kézbesítők az újságokat. Szóvá tették ezt a rádió ,,Szót kérek” rovatában, cikkeztek róla az újságokban, nyilatkoztak és érveltek az összes illetékesek. A sort az elmúlt héten a rádió Kabarészínháza zárta be, ők is méltatlankodtok a közelgő új rend ellen. Kedvenc hetilapom a Füles sem ment el szótlanul az ügy mellett, legutóbbi számában Heves Ferenc adta közre Kanaszta Anasztázia keserveit, aki „kedvenc lapjának” a Tollasból lemondásával fenyegetőzik, ha azt nem hozzák majd fel második emeleti lakásába. Megvallom őszintén, hogy egy kicsit „kajánkodva" figyelem a vitát, hallgatom, olvasom az érveket és ellenérveket. Most az egyszer mi vidékiek megelőztük a fővárost, hiszen ezt a rendet nálunk a posta már évekkel ezelőtt bevezette. Igaz, hogy akkor kevesebben tették ezt szóvá a nyilvánosság előtt, nem fogadta az intézkedést akkora felzúdúlás, mint most. Mi ugyan előfizetőink érdekében szót emeltünk, de bele kellett nyugodnunk az érvek mindent elsöprő erejébe: nincs elég munkaerő, egyre nehezebb a munkájuk a kézbesítőknek, hiszen állandóan nagyobb súlyú csomagot cipelnek, és így tovább . . . Később a külterületeken bevezették az utak menti postaládák rendszerét, melyet talán a leginkább sérelmeztek az érintettek. Eleinte még tartották azt az ígéretet, hogy vasárnaponként felviszik a lakásokba az újságokat, az utóbbi időben már ez is elmaradt. Most azonban mindezt nem a posta ellen teszem szóvá, hiszen e témában vitáink már befejeződtek, mi. tudomásul vettük, előfizetőink többsége pedig megszokta a sajtó kézbesítésének ezt a rendjét. Amiért mégis írok erről, abból a tényből fakad, hogy ismét eggyel kevesebb lett a „főváros és a vidék közötti különbség”: rövidesen a budapesti újságelőfizetők is úgy kapják — vagy nem kapják? — a lapokat, mint mi vidékiek. Hogy ez előrelépést jelent-e, azt döntsék el az olvasók! Mitzki Ervin Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Pécsvárad: Ki mit tud? megyei elődöntő Mint azt tegnapi számunkban hírül adtuk: Pécsett és Baranyában is megkezdődtek a Ki mit tud? versenysorozat elődöntői. Szombaton este a Pécs városi elődöntőn a zsűri több mint 40 meghallgatott egyéni jelentkező illetve csoport közül 16-ot engedett tovább a november 27-i megyei döntőre. Vasárnap délelőtt 10 órakor, a Pécsváradi járási Művelődési Központban kezdődött meg a Ki mit tud? sorozat megyei elődöntője. Itt is mintegy ötven műsorszám került a kilenc tagú zsűri, és természetesen az ér-, deklődő közönség elé. A szakmai bizottságnak — a pécsivel együtt — 121 csoportos és egyéni nevező műsorszámából kell kiválasztania, melyik lesz az a mintegy 50 műsorszám, amelyik Pécs és Baranya képviseletében a megyei döntőre, s onnan — reméljük nem is egy — tovább is juthat az országos válogatóra; az országos elő- és középdöntőkre, s talán az áprilisban várható döntőre is. Pécsváradon meglehetősen tarka képet nyújtott a művelődési központ előtere és nagyterme tegnap délelőtt. A hét megszabott kategóriában több száz, jobbára tizenéves fiatal lépett pódiumra a legkülönbözőbb műfajokban, művészeti ágakban.' Szavalok, táncdal- énekesek, színjátszók, bűvészek, s hosszan sorolhatnánk még, kik váltották egymást a színpadon, hogy bemutassák: ki mit tud? ... A kötött, 4—5 perces műsoridőt azonban többen alaposan túllépték. Az egyik színjátszó együttes több mint 20 percig tartózkodott a színpadon, a „Színjáték 5 percben" című kategória, keretében... Ettől függetlenül a népszerű ifjúsági vetélkedő sorozat, úgy tűnik, ma is népszerű a fiatalok előtt, bár, mintha valamit vesztett volna egykori, hatvanas évekbeli varázsából, sajátos izgalmából. Hogyan látja ezt Mezei József, a megyei elődöntő zsürielnöke? — Sokan eleinte egyfajta „profi vágyálom"; a fölfedezés, színművészeti főiskola stb. ábrándjaival indultak neki. Idővel belátták, a Ki mit tud?-on nem erről, hanem tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatásáról van szó. Talán ez visszafogja a nem jelentkező fiatalokat. — Mi a zsűri fő szempontja? — A legszínvonalasabb produkció jusson tovább a megyei döntőre . . . W. E. Nagykanizsa: példamutató brigád kezdeményezés Dél-dünántúl kiállítási fellegvára lett ezekben a hetekben Nagykanizsa. A képzőművészeti tárlatok közül az új Hevesi Sándor Művelődési Központban látható „A szocialista képzőművészek csoportja 1934— 1944” című bemutató emelkedik ki, amelyet a Nemzeti Galéria anyagából rendeztek. A Thury György Múzeumban Ba- táry Lajos, helybeli mérnöktanár Tanzániából hozott, több tucat makonde-szobra látható. A MÁV Kodály Kultúrházban pedig Dél-Dunántúl népi faragóművészete címmel nyílt reprezentatív kiállítás. Ez utóbbi bemutatónak az az érdekessége, hogy a pécsi, a kaposvári, a kanizsai és az egerszegi múzeumból válogatott faragásokat, továbbá Dél- Dunántúl élő népművészeinek alkotásait egy helyi szocialista Kaposvár: Életmentő A víz formálta kavicsok és a színes kagylók — főleg ha az ember az Adriáról hozza, — késő ősszel, télen is idézik egy kellemes nyári kirándulás emlékét. Kaposváron él egy asz- szony — úgy hívják: Turancsik Mihályné, — akinek az Adrián szedett kagylókról nem a tenger jut eszébe. A nyáron az adriai szigetek közül Krk-re vitte —■ a programi szerint — a hajó a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat dolgozóit. Míg vártak a parton, kagylót kavicsot gyűjtött Turancsik Mihályné. Aztán, maga sem tudja hogyan — a tengerbe csúszott. A hideg, sós víz - mondják — legalább nyolc-tíz méter mély volt. A parton állók még egy csobbanást hallottak. Egy kaposvári pincérnő: Csendes Fe- rencné, a Szomjas vendéglő dolgozója vetette magát a reménytelenül kapkodó asszony után a vízbe. Dermesztő csend, óráknak tűnő percek. A parton egy fényképezőgép és egy női rétikul hevert csupán. Aztán Turancsik Mihályné — meg mentőjének segítségével - partra került. A víz hideg volt, de erre nem is emlékszik már egyikük sem.- Nem félt? Az életmentő jól tud úszni. A Balaton-parton nőtt fel. A Balaton azonban más mint a tenger.- Nem gondoltam másra, csak arra, hogy segíteni kell. A Somogy megyei Tanácson Böhm József tanácselnök a napokban adta át Csendes Fe- rencnének az Életmentésért kitüntetést. K. I. Szekszárd: Ifjú képzőművészek tárlata A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban vasárnap megnyílt a fiatal képzőművészek Tolna megyei stúdiójának év végi tárlata. Tizennyolc megyebeli, továbbá három budapesti ifjú képzőművész csaknem ötven idei kiválasztott munkáját: — festményeket, grafikát, illetve szobrot, faliszőttest — mutatják be két héten át, A kőszobrokat a művelődési ház előtti parkban állították ki. A kiállításon a nyugdíjas -korú Kövesdi Mihály sióagárdi naiv festő becses néprajzi értékű öt érdekes festménye is helyet kapott. A budapestiek: a görög származású Akritidisz Themisztoklesz, Bodahelyi László és Heritesz Gábor, a paksi nyári táborozások óta csatlakoztak a Tolna megyei stúdióhoz, Bonyhádról Havas Edit, Tóth József. Dombóvárról Pásztor János, Varga Ágnes és Varga Géza, Dunaszentgyörgy- ről Molnár Gabriella, a Sárközből Decsi Kiss János, Paksról Vass György, Simontornyá- ról Reisz Tamás, Szekszárdról Bakó László, Takács Béla, Schubert Péter, Tamásiból Lip- pai Tamás és Gárdái László mutatkozik be alkotásaival. (b. I.) £ger; Megújul a minaret Megújul Eger törökkori nevezetessége, a minaret. A 35 méter magas építményt megerősítik, kicserélik a megrepedt kőkockákat. A belső felújítási munkákat már befejezték. A híres műemléket megvédik a nedvesség ellen is, külső falát speciális védőanyaggal vonják be. A tervek szerint a jövő évi turistaszezonban ismét megnyitják. Dombóvár: pécsi sikerek az amatőr filmszemlén Dombóvárott vasárnap fejeződött be a három napon át tartó hatodik országos néprajzi és a tizenkettedik dél-dunántúli amatőrfilmes találkozó és szemle. Csaknem hetven amatőrfilmet, közte 42 néprajzi filmet bíPályázati felhívási A „BARANYAMÉK” Vállalat pályázatot hirdet Pécsett és Komlón üzemelő egy- és több személyes, szabadkasz- szás zöldség-gyümölcs boltjaiba boltvezetői és boltvezetőhelyettesi munkakör betöltésére Részletes felvilágosítást a vállalat kiskereskedelmi osztálya ad. Pécs, Megyeri út 66. ÜZEjisTECHNIKAI ES ÉPÍTŐ IPARI SZÖVETKEZET I3®4 BUDAPEST XM HAJDÚ U9 Kazánok, kemencék, terményszárítók tűzálló falazatának kivitelezése, javítása, rendszeres karbantartása rövid határidővel ELEKTROMOS KEMENCÉK javítását, teljes felújítását vállaljuk. A felújításra garanciát adunk. Tüzeléstechnikai és Építő Ipari Szövetkezet Cím: 1394 Budapest XIII., Hajdú u. 9. Ügyintéző: Karády László. Telefon: 290-632. rólt el a zsűri. A versenyen részt vettek Jugoszláviából, a zombori filmklub képviselői is. Vasárnap délelőtt Bán Róbert budapesti filmrendező, a zsűri elnöke és Máté László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adták át a díjakat. Az amatőr néprajzi filmszemle első díját Lantos László, a pécsi Tervező Vállalat filmklubjának tagja kapta: az Ormánsági festett fatáblás templom című színes alkotásáért. Az ormánsági szőttes című filmjükért Harmath Máriát és Mészáros Istvánt, a pécsi Ixilon stúdió tagjait, második díjjal jutalmazták. Harmadik díjban részesült a bátaszéki, a győri és a pécsi Ixilon filmstúdió. A Magyar Amatőr Filmszövetség kü- löndíját Baksa Balázs, ugyancsak a pécsi Ixilon stúdió tagja nyerte el: Mézeskalács című filmjéért. A táj-amatőrfilmek sorában a nagykanizsai Kotnyek István négy filmjéért első díjat kapott. Második díjat nem adtak ki, a három harmadik díjat szintén a pécsiek vitték el; az Ixilon filmstúdió tagjai; a Mobil, a Péntek, valamint; a Találkozás című filmjükért. A pécsi Ixilon stúdió: Mobil című filmalkotását az országos amatőr film- fesztiválon való részvételre javasolta a zsűri. B. L. brigád állította ki. A zalai VOLÁN 16-os vállalat kanizsai kirendeltségének Vörösmarty szocialista brigádja - Pintér István ösztönzésére — arra vállalkozott, hogy megrendezi Dél-Dunántúl alighanem első közös népi faragóművészeti bemutatóját s hallatlan lelkesedéssel — több üzem támogatása révén — végül sikerült tető alá hozniuk ezt a kivételesen gazdag bemutatót. A kiállítás több száz faragása között Bodó Mihály, a két Kapoli és Breglovics Kálmán, az élő népművészek közül pedig többek közt Tóth Mihály, Kálmán István, PerczeI János és Horváth Ernő remekei láthatók. Faragások mellett több dél-dunántúli népművészeti szövetkezet pompás szőttesei sorakoznak, de látható egy jókora kollekció népművészeti témájú bélyegekből is. T. A. Zalaegerszeg: Egymillió köbméteres víztározó Zalaegerszeg lakói, szocialista brigádjai, úttörőcsapatai és rajai az elmúlt hónapok során a legtöbb társadalmi munkát a megyeszékhely nyugati részében épült egymillió köbméteres víztározónál végezték. S nem is volt hiábavaló az aktivitás, a hathatós segítség: a szentmártoni és a ságodi patak találkozásánál létesített víztározó zsilipjét egyévi munka után, pontos határidőben lezárhatták. Zalaegerszegre az elmúlt években több olyan üzem települt, kezdi és kezdte meg működését, amelyek ivóvíz tisztaságú vizet igényelnek. A többi vállalatnak viszont megfelelő az ipari tisztaságú víz is, így vetődött fel a gondolat, hogy a dombhajlatok lezárásával, a növényzet kiirtásával,. s mintegy 10 millió forintos költséggel ipari víztározót építsenek. A tározó nemcsak gazdasági célokat szolgál: azon túl, hogy a zalaegerszegi Zalavölgye termelőszövetkezet öntözési gondjait is megoldja, a későbbiek folyamán vízisportokra, s majdan horgászásra is alkalmas lesz. A hidrológiai ízámítások szerint több mint egy év szükséges ahhoz, hogy a víztározó megteljen, ekkor ötven hold nagyságú lesz a víztükör. K. G. Baja: r Allatrajzok Művészet a tudomány szolgálatában — ez a címe annak a kivételes élményt nyújtó tárlatnak, amely tegnap délelőtt nyílt meg Baján. Richter Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész mutatja be művészi értékű növényi metszeteit, állatrajzait, és más hasonló jellegű munkáit. Richter Ilona tudományos illusztrátor diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán. Majd — miután elnyerte a Munká- csy-díjat — Walter Linsenmaier svájci tudományos illusztrátornál tanult. De tengerbiológiai ismereteket is szerzett. Nemrég a baseli egyetem megbízásából a Földközi-tenger sajátos állatcsoportjainak monográfiáján dolgozott. Jelenleg a Szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani tanszékének munkatársa. A rendkívül érdekes kiállítás a Bajai Türr István Múzeumban látható. F. D.
