Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-15 / 316. szám
fi korszerűsödő magyar posta Interjú Tóth Illés posta- vezérigazgató-helyettessel Átalakulóban van a klasszikus postai tevékenység. A Magyar Postát egyrészt a szorongató létszámhiány, másrészt a technikai követelmények is arra sarkallják, hogy mielőbb felzárkózzon a vezető európai posták műszaki színvonalához. Ebben a tervidőszakban 13,7 milliárd forint jut a postai hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére, s ez az összeg több mint hetven százalékkal haladja meg az előző tervciklusban felhasznált összeget. A kézbesítők, postaforgalmi dolgozók mellett megjelentek a magasan kvalifikált műszakiak is, kialakulóban van a hazai távhívó rendszer, s néhány esztendő múlva már az ország egész területén fogható a televízió egyes, valamint kettes programja. A napokban Pécsett járt Tóth Illés, a Posta vezérigazgató első helyettese. Ebből az alkalomból interjút adott a HDN munkatársának. — Az utóbbi években meggyorsult a Magyar Posta műszaki fejlesztése. Az előrelépést jelzik az új crossbar rendszerű telefonközpontok, a gépi levélfeldolgozás alapjaként bevezetett irányitószám rendszer: ám a fejlődés ütemével nem lehetünk elégedettek. Bizonyos arányok megbomlottak a gyártó vállalatoknál, de a postán belül is. A BHG például képtelen kielégíteni a hazai igényeket: a távbeszélő központok negyven százalékát még most is importálni kényszerülünk, ami eleve behatárolja a korszerűtlen Rotary-rendszerű központok mielőbbi cseréjét. A BHG ugyan a közelmúltban egyezett meg a svéd Ericson céggel 3,4 millió dollár értékű crossbar központok vásárlásáról, ám ez csak arra elegendő, hogy valamennyire enyhítse gondjainkat. Szűkös a postai tervezőkapacitás, továbbá a kábelhálózat rekonstrukciója sem halad a kívánt ütemben. Ez az oka annak, hogy a nagyobb esőzések idején az elavult kábelek beáznak, sokszor órákra megszüntetve a telefon-összeköttetést. Az ilyen jellegű műszaki hibákat akkor küszöbölhetjük ki, ha általánosan elterjedtté válik a vazelinnal töltött kábelok használata. — A Magyar Posta vezetői a közelmúltban jelentették be, hogy a gépesített levélfeldolgozás első lépcsőiéként nagyteljesítményű válogatót vásárolnak. — Néhány évvel ezelőtt a levélszortírozóknak négyezer helység nevét kellett fejből tudni, mióta bevezettük az irányítószám rendszert, mindössze 300—400-at. Megváltoztattuk a szállítási és kézbesítési rendszert, nyolc góchivatalt alakítunk ki az országban. Ez a módszer már alkalmas a gépesítésre. Az első, óránként huszonötezer levél osztályozására képes berendezést Japántól vásároljuk: a 3,2 millió dollárba került válogatót Budapesten helyezzük üzembe. A vidéki góchivatalok kisebb teljesítményű szortírozókat kapnak majd, így többek között Balatonszent- györgy és Dombóvár. — Az utóbbi időben több átjátszó adót épített a posta a televízió műsor vételének javítása érdekében. Mikorra várható, hogy megszűnnek a fehér foltok? — A tervidőszak végére az egész országot behálózzák azok a kisteljesítményű adók, amelyek segítségével elérjük, hogy 94 százalékos vételi lehetőséget biztosítunk az egyes program esetében. A televízió második programja ma az ország területének 35 százalékán fogható: 1980-ra ez az arány eléri az 55 százalékot. Ebben a tervidőszakban indul a kékesi nagy adó építése, befejezése áthúzódik a következő tervciklusra. Nagykanizsán viszont már két év múlva üzembe helyezzük a második program vételét biztosító átjátszó adót. — Kérem, beszéljünk Baranyáról isi Ismeretesek a mohácsi telefongondok, és még mindig húzódik a pécsi 1-es postahivatal építésének ügye. — Moháccsal kapcsolatban a következőket mondhatom. A közeljövőben az NDK-ba utaznak szakembereink, hogy a testvéri ország által gyártott „konténer" típusú telefonközpontot tanulmányozzák. A kétezres mohácsi telefonközpont dolgában csak azt követően döntünk. A pécsi nagyposta beruházásának kezdését az épület helyén folyt ásatások, valamint az Országos Műemléki Felügyelőséggel húzódó vita késlelteti. Tudomásom szerint a megegyezés megszületett, miszerint a létesítményt betonÉRTESITJUK T. VEVŐINKET, HOGY a FERROGLOBUS TEK Vállalat pécsi telepén DECEMBER 1-TŐL DECEMBER 31-IG leltározást tart A LELTÁR IDEJÉN SZÜNETEL A KISZOLGÁLÁS lábakra helyezzük, így a római kori leletek is hozzáférhetőkké válnak a nagyközönség számára. A kivitelezés a tervek szerint két év múlva kezdődhet. A pécsi távbeszélő központ bővítését 1978—1980 között végezzük el. A Budapesti Híradás- technikai Gépgyár hétezer vonallal növeli a központ teherbíró képességét. Salamon Gyula Nagy forgalom a TÜZÉP-nél A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat ez év első három negyedévében 112 millió téglát adott el. Az utolsó negyedévben még várhatóan közel 50 milliót szereznek be. Sok fogyott a tetőfedő anyagokból is, a 29 telep kétmillió négyzet- méter cserepet, palát értékesített. Igen keresett a csempe, de főleg a fehér színű. Színes, mintás csempéből bőven van raktáron, csak a hagyományos fehér kapható ritkán. Az import szállítmány megérkeztével biztosítani tudták a mész, mészhidrót szükségletet Is, eddig 34 500 tonna talált gazdára. A telepek ebben az évben még 7500 tonnát várnak ebből a fontos alapanyagból. Segít az „új gazda” A kanizsaihoz csatolják Kaposvár bútoriparát A Piccoló garnitúrát a somogyi üzem gyártja A döntés mór megszületett; a jövő év január elsejétől a bútoripari rekonstrukció révén országos hírnevet szerzett Kanizsa Bútorgyárhoz csatolják az ugyancsak nagymúltú Kaposvári Bútoripari Vállalatot. A nagykanizsai vállalatnál alapos elemző vizsgálatot folytattak, s folytatnak a kaposvári üzem beolvasztásának részleteiről. A vegyes profilú, 12—13 féA termékbemutató kiállításra készítik elő a szebb nél szebb bőröket a Pécsi Bőrgyár készáru-raktárában. Erb János felvétele Sonkagyár épül Szekszárdon Megkezdődött Tolna megyének a Paksi Atomerőmű után az eddigi második legnagyobb beruházása, a Szekszárdi Húskombinát építése. Az ország egyik legnagyobb élelmi- szeripari beruházásán közreműködő huszonöt szerv szocialista együttműködési szerződést kötött, hogy három év alatt felépül az egymilliárd hétszázhetven- ötmillió forint költséggel létesítendő kombinát. A próbaüzem kezdete 1979. október 1., a teljes üzembehelyezés határideje pedig 1979, december 31. Szakály Kis József, a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnöke elmondotta, hogy az új húskombinátban hat- száznyolcvanötezer sertést, ötvenezer szarvasmarhát vágnaik, tizenkétezer tonna dobozos sonkát és konzer- vet készítenek egyebek között. évente. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat az előkészületi munkákat befejezte: Tarjáni Lajos TÁÉV igazgató közlése szerint eddig százhúszezer köbméter földet mozgattak meg, elkészítették a felvonulási utakat, a vízellátó hálózatot, felszerelték az elektromos vezetékeket. Megkezdték az építmények alapozását is, a TMK-csarnok oszlopsora már áll. Az építőipari munkák értékét ötszázharmincmillió forintra tervezték. Az összes beépített terület negyvenhárom- ezerötszáz négyzetméter lesz, amiből a nagycsarnok húszezer, a szociális épületek tizenegyezer, a már épülő TMK-csarnok kétezerötszáz négyzetméter területet foglal el. B. L. Termékparádé a Pannóniában Manekenek bőrruhában A pécsi Pannónia Szálló első emeleti különterméből kihord- ták a székeket, asztalokat. Ma reggeltől dekoratőrök szállták meg a presszó melletti helyiséget, hogy kedd reggelre minden készen álljon az új szállóban először rendezendő, s tegyük hozzá rendhagyó — termékbemutató nyitására. Rendhagyó lesz a kiállítás már csak azért is, mert nem a Pannónia cukrász- és ételkülönlegességeit láthatja majd a szállóvendég, az ide érkező szakember, hanem a pécsi Bőrgyár legújabb bőrkollekcióját. Első hallásra furcsáltam, hogy néhány héttel az őszi BNV után ismét kiállítja termékeit a nagymúltú gyár, de Szekeres Istvánná igazgató-helyettes meggyőzött a bemutató szükségességéről. A pécsi Bőrgyár rendszeresen résztvesz a budapesti fogyasztási javak szakvásárán, de a korábbiakban rendezett szakmai napok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. így az idei BNV-n már nem is hívták meg külön a gyár partnereit. Ügy gondolták, hogy minden szempontból előnyösebb a vállalatnak, ha Pécsre invitálják a bőrszakma — a cipőt, a bőrdíszműt és bőrruhát készítő cégek — hazai képviselőit. így elmélyültebb tárgyalásokra, hasznosabb párbeszéd kialakulására számítanak a bőrgyáriak a holnap délelőtt tíz órakor nyíló és csütörtök estig nyitva tartó bemutatón. A pécsi Bőrgyár folyamatosan figyelemmel kíséri a vevők óhajait, emellett a technológia rendszeres megújításával új termékcsaládokat alakítanak ki. Az utóbbi időben mind nagyobb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett teltbarkás bőrök előállítására, megváltoztatták a „Misina" fantázianevet viselő bőrök előállítási módját, bevezették az anilines technológiát, amelynek eredményeképpen természetesebbé azaz bőrszerűbbé váltak termékeik. Mindez azzal is összefügg, hogy a Könnyűipari Minisztérium felhívta a cipőgyárak figyelmét az exkluzív igényeknek is megfelelő lábbelik gyártására. Ennek érdekében kísérletezték ki a jobb minőségű marhahasítékokat, a gyorscserzésű talpbőröket, mert az utóbbi időben jelentősen megnőtt az igény a bőrtalpú lábbelik iránt. A gyár az olcsóbb préselt teltbarkás bőrökre is fel kívánja hívni a bemutatóra érkező szakemberek figyelmét, továbbá érdeklődésre tarthatnak számot azok a bőrruházat! termékek is, amelyek a pécsi Kesztyűgyár konfekció üzeméből kerülnek az üzletekbe. A termékparádé rendezői gondoltak az éppen Pécsett tartózkodó vendégekre, turistákra is. Holnap déltájban a megnyitót követően, kétszer tartanak divatbemutatót a bőrgyáriak által feldolgozott s a konfekcióüzemekben összeállított bőrruhákból. A bemutatón, ami egyben a vállalat tudatos piackutató tevékenységét is jelzi, arra kíváncsiak a bőrgyári szakemberek, hogy a jövő esztendő második felében milyen igényeket támasztanak a pécsiekkel szemben a hazai bőrfelhasználók. S. Gy. le terméket gyártó kaposvári üzem technológiáját, szervezettségét és szervezeti életét a már kipróbált Kanizsa bútorgyári példához kell igazítani, de — mint ezt a Kanizsa Bútorgyárban elmondták — úgy kívánják végrehajtani a szükséges változásokat, hogy a kaposvári üzem önállósága ne csökkenjen. A Kanizsa Bútorgyár vállalta, hogy az ezentúl kaposvári gyáregységként szereplő üzem mintegy 300 dolgozója az V. ötéves tervidőszak hátralévő esztendeiben folyamatosan eléri azt a bérszínvonalat, amit a törzsgyár dolgozói élveznek. Hasonló szintűre emelik a szociális ellátást és a különböző juttatásokat is. A még meglévő pénzügyi rendellenességeket az idei év végéig a kaposvári üzem kívánja megoldani, de a nehézségek leküzdéséből már az „új gazda”, a Kanizsa Bútorgyár is részt vállal. A kaposvári üzem megkezdett beruházását elősegítik mielőbb befejezni, s a leendő 1300 négyzetméteres üzemcsarnok technológiai felszereléseit is kiegészítik. Nagykanizsán már körvonalazódnak a kaposvári üzemmel kapcsolatos konkrét elképzelések: ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy a bútorgyár nem kívánja gyáregységét alkatrészgyártó üzemként szerepeltetni. számontartani. A Kanizsa Bútorgyárban öt esztendővel ezelőtt kezdték el gyártani az azóta már országos népszerűségre szert tett Piccoló garnitúrát, melynek technológiája is kiforrott. A gyárban úgy határoztak, hogy 1977-től a kaposvári üzem fogja gyártani a Pic- colót, évente mintegy négyezer darabos szériában. Hogy a tér mék minőségét is megóvják, kölcsönös tapasztalatcsere látogatásokat szerveznek. Az első garnitúra indításakor Nagykanizsáról képzett szakemberek, szakmunkások utaznak a hetven kilométerre lévő somogyi megyeszékhelyre, hogy minél zök- kenőmentesebb legyen az átállás. A Nagykanizsán Nymodon felszabadult kapacitást a „jövő bútorának", a 27 elemből álló, s ennek megfelelően számtalan variációs lehetőséget adó Dominó bútor-család darabjainak gyártásával kötik le. A jövő évtől mór összesen mintegy 730 millió forint termelési értéket előállító Kanizsa Bútorgyár „másodszülött" Piccolói 1977 január közepén kerülnek le a kaposvári gyártósorokról. Kéner Gábor FROTTÍR gyermekköntösök 30%-os engedménnyel szín- és méret- választékban a Mecsek Áruház divatosztályán Hétfői □
