Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-14 / 315. szám

1976. november 14., vasárnap Dünantmt napló 3 A KSH Baranya megyei igazgatóság jelentése 1976. f—Ifi. negyedévről Új otthonában a mohácsi zeneiskola Társadalmi munkában szépítik a tantermeket (Folytatás az 1. oldalról) — lakásátadási tervét. Szerző­dés szerint ez évben 1346 la­kás átadására kötelezett az állami építőipar, év elejétől a harmadik negyedév végéig 688 lakást adtak át. Nincs mód a szerződés szerint 1976. év vé­géig átadandó 248 lakásos magasház idei befejezésére (a liftek is késve készülnek), a többi folyamatban lévő lakás- építkezésen nem értek el olyan készültségi fokot, hogy velük a magasház miatt kieső lakás­számot pótolhassák. A mezőgazdaság háromne­gyed éve mérsékelten kedvező képet mutat. A növénytermesz­tés eddigi hozamai közül meg­határozó a kalászosok eredmé­nye, mely igen jónak mondha­tó. Megyénkben országosan legjobb a búza termésátlaga, az eddigi legmagasabb 1974. évit is meghaladta közel 3 mázsával. Kedveztek az ez évi termelési körülmények a többi kalászosoknak is. Őszi és tava­szi árpából és zabból is 2—3 mázsával nagyobb a hektáron­kénti termés az említett eddigi legkedvezőbb évinél. A zöldségtermesztés terén a pontos terméseredményeket ugyan még nem ismerjük, azon­ban egyes alapvetően fontos termékekből egyrészt a vetés- terület, másrészt az értékesítés csökkenése hiányossá, egye­netlenné és drágává tette az ellátást. Az ez év háromnegyedévi zöldségértékesítés elmarad az elmúlt év azonos időszakáétól, jóllehet, az már tavaly sem volt kielégítő. Burgonyából szintén hiányt jelez a kereskedelem a téli ellátásban, ami azt jelenti, hogy ez évben is behozatalra szorulunk. Cukorrépából a tavalyinál alacsonyabb termésátlagra szá­mítanak az állami gazdaságok (400 q ha), a termelőszövetke­zetek viszont jobb termést vár­nak a tavalyinál (340 (q ha-t). összességében 16 százalékkal magasabb átlagtermés és ter- mésmennyiséq, továbbá a ta­valyinál jobb cukortartalom folytán nagyobb cukorbehoza­talra számíthatunk, mint az el­múlt évben. Alacsonyabb átlagtermés A kukorica érése idején ked­vezőtlen időjárás miatt elhú­zódik a betakarítás is. Nem éri el a múlt évi jó termést egyik szektor sem, az állami gazdaságok 50 q, a termelő- szövetkezetek 53 q, a kisüze­mek 44 q hektáronkénti ter­mést várnak az operatív becs­lés szerint. Egyenetlenül érett be a szó­ja, 14—15 mázsánál nem lesz magasabb az átlagtermés. A lucernamagfogás viszont jól si­került a gazdaságoknak, több évi hiány után ez évben végre elegendő lucernamag termett (átlagosan 1,4 q ha), ami alap­ja e fontos szálastakarmány te­lepítés-növelésének, s így a szarvasmarhatartásnak is. Különböző okból mindkét szektor műtrágyafelhasználása csökkent. A nagyüzemekben már a rendelés is alacsonyabb volt 10 százalékkal a tavalyi­nál, de még ebből is lemond­tak a III. negyedév folyamán mintegy 9 ezer tonna ható­anyag-mennyiséget, jóllehet, igen kedvező feltételű hitelállt rendelkezésükre e célra. Fokozott figyelem irányul a szarvasmarha-állomány alaku­lására, miután a különböző do­tációk, kedvezmények, egyéb intézkedések eredménye nem a várt mértékű. Az elmúlt egy év sem hozott változást, valame­lyest ismét csökkent az állo­mány (2,8 százalékkal). A szektorok között tendencia­beli különbség van: míg az állami gazdaságokban az egy év előttivel azonos szinten van a szarvasmarha-állomány és a termelőszövetkezetekben is csak 1,8 százalékos a csökkenés, ad­dig a kisüzemekben a tenyész­tési kedv tartós csökkenését tükrözi az állomány 7,3 szá­zalékos csökkenése. A sertésállománynak az év­ben belüli szezonális hullám­zás szerint a III. negyedév vé­gén kell a legmagasabbnak lennie. Az ez évi legmagasabb szeptember végi állomány meg­közelíti a tavaly szeptemberit, a kocaállomány pedig 5,7 száza­lékkal meg is haladja azt. Az állami gazdaságok ser­téstenyésztése kielégítően fej­lődik, a termelőszövetkezetek­ben a tavalyi csökkenés után lassan növekszik az állomány. A kisüzemi állattartók azonban lecsökkentették sertéstartásukat (7 százalékkal kevesebb az egy év előttinél), mégis ezen belül az anyaállomány lehetővé tet­te ez évben a nagyobb malac- szaporulatot, azonban annak egy részét piacra viszik a kis­termelők, nem tartják sem te­nyésztésben, sem hízóban. A lakosság pénzbevétele 1976. I—III, negyedévben a megye lakosságának készpénz- bevétele 3,6 százalékkal halad­ta meg ez egy évvel korábbit. A bevételek növekedésének üteme a III. negyedévben fel­gyorsult, az I. félévi 1 száza­lékos emelkedést a III. negyed­évben 9 százalékos bevétel- gyarapodás követte. Az élén­külés a munkás-alkalmazotti és a mezőgazdasági jellegű bevételekre egyaránt jellemző volt. Az ipar, az építőipar és a szállítás 6 százalékkal, a ke­reskedelem 5 százalékkal ma­gasabb bért biztosított fizikai foglalkozású dolgozóinak, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságokban átlagosan 7 százalékkal javult a bérátlaq. Minthogy a pénzbevételek növekedésének üteme nem ér­te el a múlt évit, a foqyasztói árak a tavalyinál pedig erő­teljesebben emelkedtek, a la-' kosság jövedelmi helyzete nem változott lényegesen. A III. negyedévtől a fogyasz­tói árak emelkedése valame­lyest fokozódott a húsfélék jú­liusi, illetőleq az idényjellegű élelmiszercikkek tartós drágu­lása miatt. Az áremelkedés ez évben az átlaqosnál nagyobb mértékben érinti a kis jövedel­műeket, főként a nyugdíjaso­kat, akik jövedelmük túlnyomó részét élelmiszerre költik. A megye lakosságának taka­rékbetét állománya az egy év előtti 2,9 milliárd forintról szep­Mit is mond el két pécsi kül­dött a fogyasztási szövetkeze­tek hétfőn kezdődő 8. országos kongresszusán? Dobor Nándor 44 éves, a Pé­csi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, ezelőtt öt évvel volt küldött először. Most több mint négy­ezer szövetkezeti tagot képvisel Pécsről és a környékbeli 41 te­lepülésből. A szövetkezeti moz­galomban 26 éve tevékenyke­dik. A mostani küldöttválasztá­son egy ellenszavazatot sem kapott. — Jelentősen javulhat Bara­nya zöldség- és gyümölcs-ellá­tottsága, ha 3—4 helyen köz­ponti felvásárló telepet és élel­miszerfeldolgozót hoznak létre, amihez a SZÖVOSZ-tómogatás nélkülözhetetlen. Amennyiben a SZÖVOSZ kölcsönös 'támogatá­si alapjából több pénzhez ju­tunk, akkor a székhelyi szövet­kezetek hálózatfejlesztésére is jobb lehetőség nyílik. Vagyis Pécsett, Szigetváron, Komlón, Mohácson, Siklóson több álta­tember végéig 3,3 milliárd fo­rintra nőtt. A betétképződés üteme az előző évihez képest valamelyest mérséklődött. Áru- vásárlási és személyi hitel for­májában a lakosság mintegy harmadával nagyobb összeget kölcsönzött az OTP-től, mint az előző év azonos időszakában. 1976. I—III. negyedévben a megye kiskereskedelmi forgal­ma összehasonlítható áron 2,9 százalékkal nőtt, kevésbé mint egy évvel korábban (4,9 száza­lékkal.). Az áruellátás a múlt évihez hasonló volt. Az élelmiszerek közül a nyershús ellátás jobb volt, mint az áremelést meg­előző időkben, azonban szá­razárukból kevés került a bol­tokba, így változatlanul hiány­cikknek számítanak. Az élelmi­szerfogyasztás növekedése az előző évihez képest lassult. A kenyér, liszt, rizs, cukor, bor, valamint a gyorsfagyasztott fő­zelék és mélyhűtött ételek for­galma nem érte el az egy év­vel korábbit, több fogyott vi­szont tejből, sajtból, tolásból, baromfiból. Az idényjellegű élelmiszerekből — főként zöld­ségfélékből — kevesebb állt rendelkezésre, mint az ugyan­csak rossz évnek számító meg­előző esztendőben. A ruházati cikkek mennyisé­gi kínálata jó volt, az őszi sze­zonra időben felkészült a ke­reskedelem. A magasabb kész­letek, a divatváltozás és az új méretskála alkalmazása sem keltett azonban a korábbiak­nál nagyobb keresletet, sőt a forgalom az előző évihez mér­ten 2.4 százalékkal csökkent. Hiányzó árucikkek A vegyes iparcikkek kínálata javult, de még mindig széles a hiánycikkek köre. Olyan ter­mékcserélődés nem következett be, amely újból fellendítené a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet. A múlt évihez ha­sonlóan ez évben is a háztar­tási gépek forgalma mérsék­lődött, a különféle rádiók és televíziók értékesítési adatai viszont töretlen fejlődést mu­tatnak. A színes televízió vá­sárlásának részaránya még' igen alacsony, az eladott ké­szülékek 3,6 százalékát (249 db-ot) tett ki. Erősen megcsap­pant a motorkerékoárok iránti kereslet, és személygépkocsi­hoz is kevesebben jutottak, mint egy évvel ezelőtt. A kedvezményes fizetési feltéte­lek melletti bútorvósárlási le­hetőség az előző évinél dina­mikusabb forgalomnövekedést eredményezett. lános áruház épülhet és több mezőgazdasági szakbolt nyíl­hat. A mindinkább erősödő kis­kert-mozgalom igényli a jó mi­nőségű magvat, növényvédő­szert, kisgépet. A Pécsett levő három ilyen jellegű bolt nem győzi a forgalmat, de az igé­nyeket sem. Néhány év múlva szanáljuk a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai üzletünket és az újat a Szalai András utcában nyitjuk meg. De már most gond, hogy az ajánlott 200 négyzetméter terület kevés, még egyszer eny- nyi kellene. Ezzel a beruházás­sal kapcsolatban ismét a SZÖVOSZ-segítséget említem. Az egészen kis lélekszámú fal­vak lakói ma is kilométereket gyalogolnak kenyérért és tejért, mert a nagykereskedelmi szállí­tásnak, de a helyi téesznek is alig éri meg az apró tételek Az egyik szobából oboa hangja szűrődik ki, a másik­ban hegedű szól, egy harma­dikban a zongora ismételgeti már harmadszor ugyanazt a hangsort. A folyosón ettől elte­kintve mélységes csend, a mu­zsika temploma nem tűri a hangos szót, vagy a léptek ko­pogását. Egyébként is, mintha ebben az épületben csupa igazgató honolna, mindenütt párnázott ajtók. Mindössze két hónapja, hogy a Mohácsi Zeneiskola saját ott­honába költözött. Végre olyan körülmények közé kerültek — a tizenegy tanteremmel, kama­rateremmel, hangszerekkel és a hangszigetelő párnázott aj­tókkal — amelyek segítői le­hetnek a város, sőt a megye zenei élete további fejlődésé­nek. Az igazgatói irodában a do­hányzóasztalon kották, zenei könyvek, mellettük Szvjatosz- lav Richter, David Ojsztrah és sok más világhírű előadó nagy­lemeze, klasszikus zeneszerző műve, lemezen, kottán. — A gyerekeknek készítet­tem elő — mondja Kovács Győző, a zeneiskola igazgató­ja, miközben tenyérnyi helyet csinál a kávéscsészének. A nagycsoportos óvodások­tól a huszonévesekig minden, mozgatása és így a helyi ÁFÉSZ rendszerint magára ma­rad, pedig csak az összefogás segíthet. Nagy Emil lakásszövetkezeti választmányi elnök, 42 éves, a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat üzemegységvezetője: szintén másodszor küldött. Ö negyven baranyai lakás- és garázsszö­vetkezet több mint húszezer tagjának a nevében szólal fel. Ellenszavazat nélkül jutott a küldöttség be. — A bizalom jele ez, nagyon sok munkával jár. Ügy tapasz­taltam, hogy a lakásszövetke­zeteknek nyújtott állami és ta­nácsi támogatás még mindig elmarad attól, amit elvárunk. Nem részesülünk a tanácsok szolgáltatásfejlesztési alapjából, nincs garanciális alapunk és bankbetéteink után csak két százalékos kamat jár. Proble­a zenét szerető, illetve muzsi­kálni tudni akaró korosztály képviselteti magát a növendé­kek között. — A legidősebb zeneiskolás a huszonkét éves Éberling Ár­pád elektrotechnikus a hege­dű-szakon már tizenhárom éve hallgatója az iskolánknak — mondja az igazgató. Délutánonként nonstop taní­tás folyik. Az egyik nagyobb szobában, ahol a szolfést ta­nulják csoportosan a kezdő nö­vendékek, ebben a pillanatban fuvola-oktatás folyik. Négyen vannak, de csak egyikük szo­rongatja a hangszert a kotta­állvány előtt. A többi kislány — lehetnek vagy tizenkét éve­sek — őt várja, mert együtt mennek haza busszal egy Mo­hács környéki községbe. A ta­nárnő, Denke Mária reggel nyolc óta, ki tudja hányadik tanítványával foglalkozik. — Nem fárasztó ez az egész napos tanítás, a hamis hangok szüntelen ismétlődése? Csodálkozva tekint fel . .. — Ez a munkám. Zenetanár vagyok... 1963-ban a komlói zeneisko­la fiókintézményeként indult meg itt a zenetanítás 87 hall­gatóval és négy tanárral. Olyan körülmények között, ahogy egy ágrólszakadt, fia­tal házaspár kezdi a közös éle­tét. Albérlet albérletet követett, az órákat hol az egyik általá­nos iskolában, hol a művelő­Emil matikus a hitelképesség, ugyanis mint önálló szervezet nem jutunk kölcsönhöz, csak a tagok egyéni igényei alapján. Baranyában még csak egy kar­bantartó részleg működik negy­ven szerelővel az újmecsekaljai 1-es lakásszövetkezetben. Fej­lesztési alapja eléri az ötmillió forintot. A felújítások és kar­bantartások lebonyolításával 11 szövetkezet bízta meg. Kéré­sük, hogy áruvásárlásra forgal­mi adómentességet kapjanak és képezhessenek nyereséget. Egyébként olcsóbban javíta­nak és kár, hogy csak ez az egy működik a megyében. A kongresszus december 17- ig tart Budapesten. Baranyát több mint húsz fős küldöttség képviseli. A küldöttek három ÁFÉSZ-, takarék- és lakásszö­vetkezeti szekcióban üléseznek. —Cs. J.— dési házban, egy munkósklub- ban, vagy a szakmunkásképző intézetben tartották. Később helyet kaptak a mohácsi gim­náziumban, azt az épületrészt viszont két évvel ezelőtt élet- veszélyesnek nyilvánították. Is­mét kezdődött a vándorélet, egészen ez év augusztus vé­géig. • Mohács város Tanácsa 600 000 forinttal és egy régi épülettel, a Megyei Tanács 260 000 forinttal támogatta a mohácsi zenetanítást, amely 1967 óta működik önállóan, de csak szeptember óta a saját épületükben. A növendékek, a tanárok végre magukénak ér­zik az iskolát. Jönnek a fiata­lok. Felajánlják, hogy letapé­tázzák az egyik termet, felsze­relik a fogasokat, segítenek az udvar betonozásában, és a szülők sem spórolnak az ide­jükkel, amikor társadalmi mun­kára jelentkeznek. Jelenleg 230 növendéke van az iskolának. Akiket világszer­te keresnek — nem egy NSZK- beli zenekar csak magyar he­gedűsöket hajlandó szerződtet­ni — hegedű-szakon is több mint negyvenen tanulnak, a fa­fúvós hangszerekre is szépen akad jelentkező, de nincs hiány a rézfúvós, vagy az ütő hang­szerek műfajában sem. Mayer Tünde, hatodikos ál­talános iskolás a zongora előtt. Ötödik éve tanul zongorázni, egy éve B-tagozatos — vagyis olyan, aki magasabb szinten, komolyabb ideig gyakorol, aki talán egyszer hivatásának is mondhatja a muzsikálást. Ö azonban nem tette még sínre az életét. — Énekelni szeretnék — — mondja. — Szóval hivatásszerűen . . . Énekesnő akarsz lenni? Igen . . . Szeretnék majd a pécsi szakiskolában tovább­tanulni ezen a szakon. A zongora azonban semmi­képp sem árt. És a jövő? Ko­vács Győző, a zeneiskola igaz­gatója nagyon racionálisan fo­galmaz : — Felelőtlenség lenne eb­ben a korban bárkit is zseni­nek, vagy tehetségtelennek ki­kiáltani. Az elsődleges célunk a zenei esztétikai nevelés. Az oktatási színvonal, a tanári kar felkészültsége, zenei képzettsé­ge lehetővé teszi, hogy a ta­nítvány itt akár a művészi pá­lyára is jó útravalót kapjon. Ezt nemcsak én mondom. Több volt növendékünk művészi, vagy zenetanári pályafutása a bizonyíték. • Az még mindenképpen ide­kívánkozik, hogy Mohács zenei életében is egyre nagyobb sze­repet játszik a zeneiskola. És hihetjük, hogy az új ott­hon adta nagyobb lehetősé­gekkel még többet tehetnek a zenei kultúra ápolásáért. Kurucz Gyula A s*8uetke*eti kongresszus küldöttei Dobor Nándor és Nagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents