Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-10 / 280. szám

1976. október 10., vasárnap Dunanttm napló 3 Százmilliós árukészlettel indul Az e cikk megírását szolgá­ló látogatás időpontja: októ­ber 5-e délutánja. Azért kell ezt leszögezni, mert az áruház nyitása előtti hónapban nap­ról napra, óráról órára válto­zik o helyzet. Ezért a cikk meg­jelenésekor merőben más min­den, mint a látogatás alkalmá­val volt. A helyzet kedden A Konzum Aruház II. emele­ten helyükön voltak már a be­rendezések, az l-n oz elhe­lyezésükkel foglalkoztak, a földszinten pedig még a pad­lózat és a mennyezet burko- ‘ásán dolgoztak. A két emelet között helyükön voltak a moz­gólépcső-karok, a földszint és az I. emelet közöttiek össze­szerelve vártak a beemelésre. Az emeleti raktárakban álltak mór a Dexion-Salgó állvá­nyok, a földszinti raktár vi­szont még szinte építési terü­let. A gazdasági bejáróban azon- dolgoztak, hogy mihama­rabb használatba vehessék az áruszállító járművek. A Kos­suth téri és a Hal téri hom­lokzat pirogránit burkolatával már elkészültek, a Rákóczi úti homlokzaton a Tolna megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak közreműködésével folyt a bur­kolás. Ez volt a kedd délutáni hely­zet, s ekkor jelentette ki Sze­mere Ferencné igazgató: — A BÉV-től ígéretet kap­tunk, hogy 10-én teljes egészé­ben átadja az áruház belső te­reit. Ha tehát szombaton meg­állapíthatjuk, hogy a két eme­let vagyonvédelmi szempontból alkalmas az árufogadásra, hétfő reggeltől megkezdjük az áru beszállítását és kihelyezé­sét az eladótérbe. Az 500 főnyi személyzetből 400-an már október 1-én be­léptek, a többi október 15-én és november 1-én jön. A Kon. zum 100 millió forintos induló árukészletének legnagyobb ré­sze már helyben van; a pécsi nagykereskedelmi vállalatoknál vagy másutt elkülönítetten, szál­lításra készen. A ROVIKOT-rak- tórban hetek óla folyik az áru átvétele és árazása, a Cipő Nagykereskedelminél a napok- ban kezdték ugyanezt. Mindezek olyan tények, ame­lyek alapján az igazgatónő tel­jes biztonsággal jelenthette ki: — Bár nagyon ki van centiz­ve minden, mégis úgy állunk, hogy november 5-én megtart­A Konzum egy hónappal nyitás előtt Segítség a Skálától Avatás: november 5-én hatjuk a hivatalos avató ün­nepséget, 6-án reggel megnyit­hatjuk a Konzumot a nagykö­zönség előtt. Elegendő raktártér Addig azonban csaknem négy teljes és nagyon nehéz hét van vissza. Ezalatt kell a Konzum- ból — áruházat csinálni. Az utolsó hetek hajrája a budapesti Skálával való ösz- szehasonlításra ösztönöz. Ott egy-két hónappal a nyitás előtt már az egész orszáq visszhang­zott a Skálától: televízió, rá­dió, gyufaskatulya — minden a nyitásra készülő áruház egye­dülállóságát zengte. A Konzum körül még csend van, mind­össze a homlokzatokon lévő pi­rosbetűs fehér transzparens hir­deti az áruházat. Ez nem sok. Szemere Ferencné szerint több nem is kell. A Skála annak­idején nemcsak a maga, ha­nem az egész szövetkezeti áru­házi mozgalom nevében is rek­lámozott. Annak hatása a Kon- zumra is kisugárzik, s egyéb­ként — ebben miért is ne len­ne biztos? — tömeg hírverés nélkül is lesz. Nemréq a Skála féléves mű­ködését vizsgálta a budapesti XI. kerületi pártbizottság. Ott felvetődött: a raktárhiány időn­ként zavart okoz az áruház el­látásában. Mi van a Konzuli­nál? — Arra már nincs pénzünk, hogy külön raktárakat építsünk, biztonsági célból azonban bé­relünk raktárt. Nálunk az el­adótérhez viszonyított raktártér aránya jobb, mint a Skálánál, ezért bízunk abban, hogy emiatt áruellátási gondjaink nem lesznek. A Konzum bruttó alopterüle- tc 9000 négyzetméter, amiből körülbelül 7000 az úgynevezett hasznos terület. Ennék 70 szá­zaléka eladótér, 30 százaléka pedig raktár. „Konzumtól Konzumig” Annakidején mi is megírtuk, hogy a Skála nyitása idején szinte országos méretű segítség áradt a legnagyobb áruház fe­lé. Van-e valami ilyesmi Kon­zum-viszonylatban? Mindenekelőtt a Skála: ren­geteget segített a munka- és üzemszervezésben a nyitás kö­rüli tapasztalatok átadásával, az áru- és egyes berendezé­sek beszerzésében. A baranyai szövetkezetek szakiparosokkal segítik az utolsó hetek mun­káit és 100—150 ember moz­gósítását ígérték — ha kell — az áruátvételhez és árazáshoz. A városi tanács parkolási le­hetőséget biztosít a Citrom ut­ca térségében. A Volán a nyi­tástól ,,Konzumtól Konzumig" jelszóval közlekedteti a 39-est. Érdekelheti a majdani vá­sárlót, milyen is lesz az áruel­látás, azaz lehet-e mást is kapni a Konzumban, mint má­sutt? A kereskedelem struktúrájá­ból adódóan alapvetően ugyanazt kínálja a Konzum is, mint a többi üzlet, de bizonyá­ra nagyobb mennyiségben és választékban. A különlegesség az lesz, amit a Skála a saját részére gyártott árukból ad át. Főleg szabadpályás Végezetül az áruház szerve­zéséről is valamit. Akár a Ská­la, a Konzum is szabad és zártpályás önkiszolgáló rend­szerben működik majd. A ve­zető forma a szabadpályás lesz, mert alapkövetelménynek tekintik, hogy minél kevésbé irányítsák o vevőt. Ezt az elha­tározást fejezi ki az, hogy az áruházban 45 pénztárgép dol­gozik majd. A főbejárat egyelőre a Kos­suth térről lesz, a Rákóczi út felé a vészkijárat nyílik csu­pán. A végleges főbejáratok megnyitására akkor kerülhet sor, ha a szomszéd irodaház építése olyan szakaszba jut, amikor a Rákóczi úti árkád alatt megindulhat a gyalogos- közlekedés. A Konzumnak mintegy 100 méternyi kirakata lesz, A. nyi­tásra a megye szövetkezeti ki­rakatrendezőinek versenykiraka­tai mutatják be az új áruház árukínálatát. Hársfai István Messze van a város... Új családi házak Palotabozsokon Villanások Palotabozsokról Az út lelkiismeretlenül ka­nyarog, mintha soha nem akarná Palotabozsokot elérni. Amint a mohácsi emlékmű mellett balra csapja az ember a kormányt, megkezdődik ez a furcsa játék: dombra fel, völgy­be le, egészen a sombereki téesz-irodáig. Bozsok semmiben sem kü­lönbözik Baranya többi falvai- tól. Lakói szorgalmas emberek, akik át-átnéznek alkalomadtán a szomszéd portájára, s ha valami szépet, újat, követendőt vélnek felfedezni, maguk is azon vannak, hogy megvalósít­sák. így lesz mindenütt kék- lila-sárga csempés fürdőszoba, automata mosógép, színes te­levízió, személygépkocsi és — azonos kőkerítés. Az emberek adnak egymás véleményére és érzékenyen reagálnak egymás tevékenységére. Könnyen ba­rátkoznak és könnyen megsér­tődnek. Az előbbi Palotabo- zsok esetében sokáiq nem volt ilyen egyszerű — mint azt Hor­váth József említette, mert ne­hezen kovácsolódtunk össze o negyvenes években: németaj­kúnk, székelyek és magyarok. Idő kellett ahhoz, hogy meg­ismerjék egymást, hogy elfo­gadják, befogadják a szomszé­dokat. Ma már nyilvánvaló: mindegyikük ugyanazért a jobb életért, a község jövőjéért dol­gozik virradattól késő estig. Az újságíró a bozsoki értel­miség portáján kopogtatott.. . A beszélgetések majd minden esetben így zárultak: ,,A ne­vem nem fontos, a helybeliek az első mondat után rám is­mernek .. ." Vagy: „Ezt nem kell megírni, még félreértik. Én holnap is itt maradok, ön pedig estére már azt is elfe­lejti, hogy merre van Bozsok..." Nem mintha nem vállalnák gondolataikat, mintha a ha­rag, vagy a szomorúság be­szélne belőlük. Szeretik közsé­güket, s nincs amit ne tenné­nek meg érte. De azért még­is.. . e Buzási Mórtonné iskolaigaz­gató, a szomszédból, Fékedről való. ötvenkilencben végezte a főiskolát, tíz éve tanít Bo- zsokon. Csendesen beszél, többször is meggondolja, hogy miként mondja. — Az iskolának jó híre van... A többieknek is, a környék más iskolájának is. A követelményekkel lépést kell tartani. Azt szeretné, hogy az a 152 bozsoki csemete a pécsiekkel versenyben maradjon. Főiskolai tanárával azért tartja még a kapcsolatot. Minden kísérlet, új kezdeményezés otthonra lel a 165 éves iskolában. Szakkö­röket szerveznek, vetélkedőkre járnak, osztálykirándulásokon ismerkednek az országgal. Ér­telmesek a gyerekek, de a pe­dagógus vállán nagy a teher. — A közélet? — Hadd soroljam fel! Csak így: mi mozgósítunk mindenre, ami a község számára létszük­ség. Egyik pedagógus így véleke­dik: Én már mint kívülálló szemlélem a falu sorsát. Hogy lesz-e jövőm itt, ebben a köz­ségben, azt nem tudom, de egy biztos: belefárad az em­ber ebbe a hajszába . .. Vá­rosba mennék, valahova el. . . Talán a tantestület, a kollégák miatt lesz nehéz Bozsoktól megválni. Az iskola mellett a kiírás: Kinderkrippe. Sok a németaj­kú, s így maradt meg a volt községháza Raathaus néven .. . Nyelvtanár van-e a tantestü­letben?... Elszippantja őket a város. Q Kérdésemre, hogy ki szándé­kozik a 14 fős tantestületből Bozsokon nyugdíjba menni, egy ember sem felelt igennel. A statisztikában pedig ez áll: öt pedagógus-család épített a községben saját házat kölcsön­nel, hosszútávú törlesztéssel. Messze vagyunk a világtól, s ez a legnagyobb teher — mondják. Hangverseny? Szín­ház? Mindenhova eljutnak nagy ritkán. A minap Szabó Sándor Trabanttal beugrott Pécsre színházbérieteket válta­ni. Így kényszerítik magukat a kimozdulásra. Mint a feleség, aki, ha este beáztat, másnap mosni fog, ha tetszik, ha nem. Simonyi Zsolt és felesége, Klug Irénke, pedagógusok. Most végeztek, Zsolt diplomá­ján méq alig száradt meg a tinta. Pécsi fiú, kijött ide dip­loma nélkül tanítani. Ez élete célja, ezt szereti, nem adná semmiért. Huszonötévesen „ér­zett" rá, s most elégedett. — A faluban maradsz? (Is­kolatársak voltunk.) Nem tud válaszolni. Pedagó­gus kölcsönnel épített házat, „minden ideköti, csakhát . . . — Rengeteq a munka. Az órák, az úttörő, a szakkörök, a füzetjavítás, a tanmenet. A házhoz négyszáz négyszögölt adtak, (kevesebbet nem!) — s nem hagyhatom parlagon. Baromfi, zöldség kell.. . Teg­nap bent voltam Pécsett a Sa­nyival, hogy megnyiratkozzunk. Vettem cipőt, aztán benéztem a hírlapolvasóba. A borbélyra fél óra kellett, a cipővásárlás­ra egy, a biennáléra pedig csak tíz perc jutott, pedig sze­retem a kisplasztikákat. A tantestület tagjait meg­kérdeztem, hogy mi lesz az esti feladat? A sok egyéb mellett a főzés, a mosás, a vasalás szóba sem jött. Igen! —mond­ták, amikor én hoztam szóba. És a szellemi pezsgés? A vi­ta? Az is. Most, egédidőben. A község a megyeközpont­tól 55,9 kilométerre van. Vo­nattal két és egynegyed óra. Legközelebbi benzinkút: Mo­hács. o Bezedeki Márton, a község plébánosa, sokak Marcibácsija, a megbékélés szemüvegén át nézi a falubelieket. 1942 óta Bozsokon a hitélet irányítója és neves orgonakészítő mes­ter. Mutatja a kertben az al­mafákat: lécekkel támasztotta meg roskadozó ágait: „He­tente permeteztem, szépen ter­mett !" A pécsi székesegyház orgo­náját újította fel a közelmúlt­ban. Bemegyünk a műhelybe — bármelyik asztalos mester örömöt lelne benne, — mutat­ja az esztergát, a többi gépet, a kész orgonasípokat. — Nehezen jönnek össze manapság esténként az embe­rek — mondja a plébános. Pedig nagy szüksége lenne mindenkinek erre a kommuni­kációra. Két éve tartott az értelmi­ség egy pörkölt-főzést, tavaly már elmaradt, az idén szóba sem jött. Hogy miért nem érünk rá? Magunkra halmoz­zuk a munkát, nem tudunk megállni. Az igazgatóhelyet­tes megerősíti: most oda sem jutunk el kocsival, ahova an­nak idején gyalog mentünk . . . Kevés olyan gyönyörű temp­lom van a megyében, mint Palotabozsokon. A toronyóra is pontosan jár. A templomaj­tó remekmű, Marci bácsi ké­szítette. A templomot most restaurálták: monumentális freskói harsány színeivel állít­ja meg az embert. A faragá­sok: gyönyörű paraszt-barokk. Most készül az új orgona, ad­ventkor szólaltatja majd meg az akadémia orgona tanszé­kének vezetője. — Szeretném, ha ez az or­gona a legszebb hangú lenne a környéken. Milliós érték. Megérjük, hogy Bozsok a környék zenei cent­ruma lesz? Marci bácsi már a sípokat hangolja . . . o Bozsokot közigazgatásilag Somberekhez csatolták. Ilyen még nem volt: ezernyolcszáz lakosú közép-községben csak tanácsi kirendeltség van! Ha­lász József, a volt titkár már nyugdíjas. Előbb azt mondja, hagyjam, őt már nem érdekli a dolog. Aztán megjegyzi: Négy-ötszáz lelkes községek­nek van focicsapatuk, Bozsok- nak nincs. Hát ki érti ezt? — A községháza folyosója csendesebb lett — mondja Szegő György, a kirendeltség vezetője. — A termelőszövet­kezetek egyesülése is harc volt a javából, de aztán, hogy a somberekiek előbbre voltak, s jobban is fizettek, utólag min­denki örül az egyesülésnek. A tanács? Palotabozsokon emberemlé­kezet óta volt községháza. Az emberek azt szeretnék, ha az adókba befizetett pénzt a köz­ségbe fektetnék .. . (Az önálló­ság idején ezzel nem törődtek ennyire.) Most egy haláleset miatt is Somberekre kell men­ni, s igaz, csak hat kilométer, de azért mégis. .. Legalább a hatáskörből hagytak volna itt többet. Legalább a hatás­körből ... De azért Bozsok állva ma­rad. o Sokat gondolkoztam a té­mán: a falusi értelmiség hely­zete ma. Hogyan élnek a ta­nítók, orvosok, papok községük kötöttségében, miből merítik nap, mint nap azt az erőt, amire szükség van a falu sor­sának viteléhez? Ahogy elhagytam Bozsokot. szemben jött Szabó Sanyi, a Trabanttal. Míg a presszóban beszélgettünk, fordult egyet. A városban. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents