Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-05 / 275. szám
2 Dunántúlt napló 1976. október 5., kedd M üszaki tanácsadó —újítóknak „Új Technika Szolgálat” Az Országos Találmányi Hivatal 1976 októbertől kezdve, minden hétfőn 16—20 óráig, „Új Technika Szolgálat”-ot tart; célja, hogy a szocialista brigádok, munkásújítók újítási javaslataik kidolgozásához műszaki tanácsadásban részesüljenek. Az OTH a szolgálatot a Szabadalmi Tár olvasótermében (Budapest, V. Perczel Mór u. 2—4., telefon: 110-896; 128-015) tartja, ahol az OTH szakemberei állnak az érdeklődők rendelkezésére. A szolgálat keretében az OTH műszaki szakemberei szakmai tanácsokat adnak azoknak az újítóknak, újítani szándékozóknak, akik kisebb-nagyobb ötleteik, elgondolásaik kidolgozásához nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal. Az ötletek, elgondolások kidolgozásához a műszaki információadós a Szabadalmi Tárban található több millió darab hazai és külföldi származású szabadalmi leírás alapul vételével történik, biztosítva az új és legújabb technikai megoldások megismerését. A tanácsadás vonatkozik a szabadalmazott találmányok ismertetésére, a szabadalmi leírások szakszerű feltárására, a leírásokban foglalt műszaki megoldások újításként való felhasználásának lehetőségeire. A tanácsadás keretében lehetőség nyílik arra is, hoqy az érdeklődők tájékoztatást kapjanak az újításokkal kapcsolatos jogszabályokról, azoknak a vállalati gyakorlatban történő alkalmazásának módiáról. Az információ-nyújtás kiterjed az újítási javaslat kidolqozása, összeállítása, elbírálása, megvalósítása, az újítók erkölcsi-anyagi elismerése, az újítások hazai és külföldi értékesítésének szabályaira. Sor kerül az újításokkal kapcsolatos panaszos, vitás ügyekben jogi felvilágosítás nyújtására is. Az OTH feltételezi, hogy „Új Technika Szolgólat”-a hatékony segítséget nyújt a szocialista brigádtagok, munkásújítók újítási tevékenységének fellendítéséhez. Ezért kéri az érdeklődőket, hogy a megjelölt napon személyesen vegyék igénybe a tanácsadó szolgálatot. Ma kezdődik Pécsett a IV. nemzetközi telnnttbábfesztivál Tizenegy hazai és hét külföldi együttes Ma este ünnepélyesen megkezdődik Pécsett a IV. nemzetközi felnőttbábfesztivál ötnapos rendezvénysorozata. Tizennyolc — közte hét külföldi — bábszínház, szólista és bábegyüttes mintegy 450 tagja; bábművészszakemberek s a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) vezető képviselői érkeznek Pécsre. Az első fecskék, a kalinyiniak már tegnap megjöttek. A külföldieket London, Párizs, Tokió, Eszék, Kalinyin, Bécs, Kolozsvár (Cluj-Napoca) együttesei képviselik, a részt vevő hazai csoportok Kecskemét, Salgótarján, Eger, Miskolc, Szekszárd, Békéscsaba, Tiszokécske és Debrecen együttesei; továbbá a budapesti Or- feo Bábegyüttes, az Állami Bábszínház és kísérleti stúdiója, valamint a vendéglátó Pécs város Bóbita Bábegyüttese. A fesztivál résztvevői a Doktor Sándor Művelődési Központban, az Ifiúsági Házban, a Fegyveres Erők Klubjában és a Kamaraszínházban mutatják be műsoraikat öt napon át a rendezőség által megállapított program rendjében. Az idei évben a város érdeklődő közönsége közül is többek bejuthatnak az előadásokra, mint három éve. A jegyek többségét azonban elővételben már megvásárolták; korlátozott számban a szerencsések még előadás előtt hozzájuthatnak néhány belépőjegyhez. Az előadások többsége ezúttal is szakmai bemutató, amit a fesztiválbemutatók szakmai vitája, majd az utolsó napon a bíráló bizottság értékelése követ. Számos újdonság is várható, azon túl, hogy a korábbiaknál több helyszínen és egy nappal tovább tartanak a fesztivál rendezvényei. Ízelítőül: a Városi Tanács emlékplakettel jutalmazza a maqyar bábművészet fejlődésében legjobban kimagasló két produkciót, illetve más művészi munkát, amely a fesztiválon mérlegre kerül. A plakett tervezője Weber Klára kaposvári szobrászművész. Újdonság a bábművészeti kiállítás is: ezzel indul voltaképpen az ötnaDOs program. Koós Iván Jászai-díias bábművész, díszlettervező bábművészeti kiállítását ma, kedden délután 4 órakor nyitják meq az Ifjúsági Házban, Ezt követően este 6 órakor tartják meg ugyanitt a felnőttbábfesztivál ünnepélyes megnyitását. Ennek keretében a pécsi Bóbita Bábegyüttes és a bécsi Norman Shetler egyszemélyes bábszínházának műsorát láthatják a résztvevők. Este 9 órakor a Pannónia Filmstúdió és a Magyar Televízió felnőtteknek szóló animációs filmjeinek ősbemutató-vetítésével zárul az első nap, illetve a megnyitó programja. A IV. nemzetközi felnőttbábfesztivált az UNIMA védnöksége mellett rendezik meg az országos és helyi, azaz pécsi rendezőszervek. Fiatal zongoristák találkozója Október 2-án és 3-án ren dezték meg a Liszt Ferenc te remben az Ifjú Zongoristák I Nemzetközi Liszt Taláíkozójá nak magyarországi válogatóját 1973-ban az Európai Liszt Cent rum (European Liszt Centre) olyan határozatot hozott, hogy kétévenként nemzetközi versenyt rendez fiatal zongoristák számára. Ezen valamennyi olyan ország fiataljai részt vehetnek, Októberi kánikula Nyárias forgalom a Mecseken és Harkányban A vénasszonyok nyara talán mégsem hagy cserben bennünket, legalábbis a vasárnapi szokatlan meleg felkeltette reménykedésünket. Pécsett 27,6 fokos nyári hőmérsékletet mértek. A kirándulók százai elindultak a Mecsekre és természetesen sokan betértek a vidámparkba és az állatkertbe is. A vidámparkban több mint 6900 gyerek és 4224 felnőtt szórakozott. Legtöbben az elvarázsolt kastély rejtelmeire voltak kíváncsiak, de nagy népszerűségnek örvendett a hullámvasút, az óriáskerék, a vitorlás játék, a dodgem és csoportosan keresték fel a jellemmérőt. Az állatkertben hat és fél ezer forint bevételt számoltak meg. A büfés sem panaszkodhatott, érdemes volt felkészülnie a hétvégére. A vásárra igyekvők gépkocsijai hosszú sorokban várakoztak, betöltötték a felüljárót. Forgalmi dugók keletkeztek a Táncsics, a Keszüi és a Megyeri út sarkán. A harkányi fürdőt is nyári hangulat töltötte be. A kabinok nagy része elkelt, pontosan 4104 vendég vette igénybe a fürdőt. Részlet a kiállításról. Szatyor Győző grafikái Kiállítás nyílt a BARANYAKER pinceklubjában Kodolányi János írói világát, Ormánság népéletét, történelmét idézi meg átütő erővel Szatyor Győző tizenkét tablóból álló illusztráció-sorozata, Akik a hírekben szerepelnek Harminc év a nömozgalomban ► Újsághír: Gregor Sándor- nénak, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága munkatársának, a szocialista épitőmunka társadalmi segítésében odaadó és eredményes tevékenysége elismeréseként Budapesten, a Hazafias Népfront Befgrád rakparti székházában Sarlós István, a HNF Országos Tanácsa főtitkára a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét adományozta. Eddig mindig másokról kérdeztem, s ő szívesen és örömmel újságolta, ha valamit sikerült úgy elintéznie, hogy asszonytársainak segített. Legtöbbször rendezvényeken találkoztunk, ahol az ünneplők sorában ült, s tán eszébe sem jutott: az ünnepeltek eredményeiben az ő munkája is gyümölcsözött. Aztán betegsége miatt nyugdíjazását kérte. Most a háziasszonyi köténybe bújva nyit ajtót, ölébe kapja legkisebb unokáját, a nagyobbnak mesekönyvet nyom kezébe, s közben elnézést kérő mosoly- lyal magyarázza: nincs sok ideje, nemsokára megétkezik a másik két unoka is, ebédet kell főznie. Délután pedig egy megbeszélésre hivatalos. Még meg sem isz- szuk o kávét, már a második cigarettára gyújt. Nem lenne szabad ennyit dohányoznia — csak két kezén tudja számba venni hányszor volt kórházban a gyomra miatt. Titkolt szomorúsággal nevet, s csak aztán mondja: a betegséget még valamikora harmincas, negyvenes években szerezte. Túl korán, 12 éves korában kezdett dolgozni. Először cselédeskedett, majd a porcelángyárban kapott munkát. Az ugyancsak bányászdinasztiából származó férjével 1940-ben kötött házasságot, s hamarosan megszületett két gyermekük. A kicsik a háztartáshoz kötötték, így 1950-ig társadalmi munkásként dolgozott. Már 1945-ben tagja volt a kommunista pártnak, s mint párttag, a falujáró csoportokkal rótta a baranyai községeket. Míg társai a rossz cipőket javították, segítettek a földeken, ő a gyerekeket szedte maga köré, mesélt nekik. Hamar szót értett a falusi asszonyokkal. A hétköznapok gondjain túl megbeszélte velük a feladatokat, közelebb hozva őket a párt politikájához. Saját gyermekeire akkoriban a szomszédok vigyáztak. Később elvégezte a hathetes, majd az öthónapos pártiskolát. Az 1957-es esztendőig többször változtattak lakhelyet, ahogy a feladat kívánta. Soha egyikük sem kérdezte, hogy az új helyen több lesz-e a fizetés. Állandó pécsi lakosnak 1957-től tekinti magát, amikoris a nőtanácshoz került és itt is dolgozott 1970-ig. Ez évtől pedig a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának lett nőpolitikái munkatársa. Nemrég, 1976. szeptember 1-én ment nyugdíjba: — Amikor én dolgozni kezdtem, akkor egy 40 éves nő is öregnek számított. Ugyan együtt „nőttem" a szocialista Magyarországgal, de még ma sem érzem magam annyira idősnek, sem betegnek, hogy végleg elszakadjak a munkától. A ■nőbizottságnak továbbra is tagja maradtam. Török Éva amelyet a BARANYAKER pinceklubjában (Rákóczi út 11.) láthat az érdeklődő. Az irodalmi ihletésű tematikus grafikai anyag tulajdonképpen vizuális megjelenítése, illusztrációja az alkotó olvasmányélményeinek, ezúttal Kodolányi Ormánsággal foglalkozó műveinek, de mégis több ennél. Szatyor Győző, aki maga is ormánsági születésű, illusztrációiba beleszőtte saját tapasztalatait, személyes élményeit, érzelmeit. Ezt a világképet tömöríti grafikai jelzésekké Szatyor Győző. A KPVDSZ napok keretében rendezett kiállítást tegnap délután 6 órakor Schenk János nyitotta meg. Közreműködött a megnyitón a Mátyás király utcai általános iskola kórusa. A kiállítás október 30-ig tekinthető meg. P. L. amelyben Liszt Társaság működik. A verseny színhelyéül több ország kínálta fel hangversenytermeit. Végül is Doborján (jelenlegi nevén Raiding, Liszt szülőhelye), valamint Kismarton (Eisenstadt), Sopron és Pozsony kapta meg a rendezés jogát, tehát azok a helyek, ahol Liszt művészi pályafutása megkezdődött. Az első nemzetközi versenyt 1977-ben Sopronban rendezik meg, míg a hazai válogatót Pécsett bonyolították le. Az ország különböző városaiból 18 fiatal zongorista érkezett Pécsre és mutatta be 15—20 perces, Liszt műveiből összeállított versenyprogramját a szűri előtt, melynek tagjai a Zeneművészeti Főiskola tanárai voltak: Wehner Tibor, Nemes Katalin, Lantos István Budapestről és Bánky József Pécsről. Szombaton a 18 éven aluliak ' korcsoportjában néhány figyelemreméltó produkció hangzott el. Különösen három, egészen fiatal, tehetséges zongorista játéka emelkedett ki a mezőnyből. Székely István, a budapesti Bartók Béla szakközépiskola tanulója nagyon bravúros, csillogó technikával játszotta a Tarantellát és ezzel I. díjat nyert. II. díjjal jutalmazta a zsűri a Miskolcról érkezett ilj. Rőczey Ferencet és a budapesti Harazdy Miklóst. A megosztott III. díjat a 21—25 év közöttiek korcsoportjához tartozó Hegedűs Endre és Pozsgai Zoltán kapta, mindketten budapestiek. Jutalomban részesült a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának két növendéke: Fülöp Zsuzsanna és Sörés Erzsébet. Elgondolkoztató, hogy a találkozónak otthont biztosító Pécs fiatal zongoristái közül senkivel sem találkoztunk e válogatón. A kétnapos találkozó záróakkordja vasárnap délután a Liszt teremben rendezett gála- hanqverseny volt, melynek keretében a zsűri díjait Wehner Tibor osztotta ki, míg a Liszt Társaság ajándékait Forral Miklós nyújtotta át. A Liszt Ferenc Társaság a nagy magyar géniusz szellemi hagyatékának ápolását, műveinek kulturális közkinccsé tételét tartja feladatának. Liszt szellemében munkálkodik azon, hogy közelebb hozza egymáshoz az élő zenekultúrát és a legszélesebb nagyközönséget. E célok megvalósítása érdekében előadásokat, hangversenyeket, tudományos üléseket, kiállításokat szervez, pályázatot hirdet, jutalmakat oszt, kiadványokat publikál. A társaságnak Pécsett is alakult csoportja. Védnökségét Bihari Ottó akadémikus, a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója vállalta. Mivel Liszt kedvelt tartózkodási helye volt Szekszárd és Mecsek- nádasd is, célszerűnek mutatkozott egy dél-dunántúli csoport megalakítása. Mindazok, akik a Liszt Társaság tagjai kívánnak lenni, belépési nyilatkozatukat az Országos Filharmónia pécsi kirendeltségének irodájában (Színház tér) kitölthetik. Eltűnik az utolsó vasúti vas-aHazat Hatvanéves vasaljazatú vas- ' útszakasz rekonstrukciója kezdődött meg Pécs-felső és Pécs-külső között. Ezáltal megszűnik az utolsó vasaljas vasutszakasz a MÁV Pécsi Igazgatóságának területén. Átépítése nemcsak idős kora miatt sürgető, hanem fenntartása miatt is. Mert az üreges acélöntvényekből készült aljazathoz használatos tartozékokat már nem gyártják. Bár az érintett vonal mindössze 4 kilométer hosszú, 600 tonna kiemelését jelenti. A vasaljazat néhány darabját elküldik a Közlekedési Múzeumnak, a többit beolvasztják, A rekonstrukcióra, a számítások szerint, nyolc és félmillió forintot fordítanak. Először a víz elvezetését kell megoldaniuk, hiszen ez a terület túlzottan vizes. Ezután következhet csak a Kaposváron gyártott 24 méter hosszú vágánymezők, vasbetonaljra szerelt sínszakaszok beemelése. A rekonstrukciós munkával várhatóan jövőre végez a Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség.
