Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-05 / 275. szám
1976. október 5., kedd Dunantmt riapiö 3 A bányászok veszedelmes ellensége A szilikózis elleni védekezés új szakaszába léptünk...? F őleg a Mecseknek tulajdonítható) hogy Baranyában alig akad felnőtt és gyerek, aki ne ismerné ezt a szót: szilikózis. A hegy szénbányáiban dolgozók egyik legveszedelmesebb ellensége a szénpor, s aki öt-tíz esztendőn át a vájvégen jö- veszt, erején túl, tüdejének nagyrészét elveszti. A finom porszemcsék lerakódnak a „mellüregben": vastag posztórétegként állnak a levegő elé, s fojtják meg az embert. Pénteken háromnapos konferencia fejeződött be a POTE első emeleti tantermében: orvosok és mérnökök tanácskoztak a szilikózisról. Az előadásokat végighallgatva, s több résztvevővel beszélgetve a szünetben az az érzésem támadt, hogy napjainkban a szilikózis elleni védekezés új szakaszába léptünk. Hiszen az energia- hordozók közgazdasági értékelése világszerte új fordulatot vett: s az, hogy a szénre ismét nagy szükség van, a szilikózis-témát újból előtérbe állította. Legalábbis így áll a helyzet, baranyai szemüvegen át nézve. S bár nem tagadta senki: az eddigi védekező, prevantív eljárások ■némi eredményt is hoztak; forradalmi változásra van szükség e fronton. Dr. Kapoly László nehézipari miniszter- helyettes fogalmazta meg ezt a tételt legpregnánsabban a nemzetközi szimpozion megnyitásakor: „Célul kell tűznünk — mondotta, — hogy a szilikózis elleni védekezés eszközrendszere szervesen beilleszkedjen a bányaművelés technológiai rendszerébe.” Hozzátehette volna: az eddigieknél sokkal jobban. Megelőzés, szűrővizsgálatok A komplex védekezési módszerek kidolgozását hangsúlyozták a nemzetközi szimpozion résztvevői Dr. Ladislav Ulrich, a pozsonyi higiéniai intézet professzora eqy előadás szünetében a következőket mondotta: — A szilikózis megelőzése a technikusok, mérnökök kezében van, de nagyon fontos az is, hogy az orvosokról ne feledkezzenek meg. Ez utóbbiak feladata kiemelni a porártalmas munkahelyről azokat, akik szervezeti felépítésüknél fogva nem alkalmasak erre a munkára. Továbbá az állandó kontroll, a betegség elhatalmasodásának megelőzése. Nálunk — tudomásom szerint — sokkal folyamatosabban és egyszerűbben végezzük a dolgozók szűrését, mint önöknél. Igaz, az a mozgó jármű, mellyel mindennemű vizsgálatot el tudunk végezni, s amellyel mi keressük meg a bányászt a munkahelyén — igen drága, devizaigényes. Az egészséget azonban nem lehet forintokban mérni... A kérdés kézenfekvő: vajon a műszakiak megtesznek-e minden tőlük telhetőt? Szirtes Lajos mérnök, kandidátus adta meg a választ. „Igaz, hogy 1957 óta 50 százalékkal csökkentettük a szilikózisosok számát a Mecseki Szénbányáknál, de elégedettek nem lehetünk. A műszaki porelháritás még sok feladattal kell, hogy megbirkózzon." Hadd tegyem hozzá: Szirtes Lajos előadásában egy igen érdekes dologra hívta fel a figyelmet: Az emberi szervezet saját maga is védekezik a por ellen a tüdő sajátos ellenállása útján. Ez az ellenálló 'képesség kifejlődik, de amint a dolgozót kiemelik a porveszélyes munkahelyről, lassan visszafejlődik. A kísérletei azt bizonyítják, hogy újbóli porveszélyes környezetbe jutás után a dolgozót sokkal nagyobb károsodás éri, mint akkor, ha a munkafolyamatot nem szakítják meg. E felismerés feltehetően a rehabilitáció számára jelent új utat. Dr. Hans Einbroth profesz- szor az aacheni műszaki főiskolán foglalkozik a szilikózis témakörrel: ő egy régi gyakorlat ellen lépett fel a konferencián. A bányákban ugyanis a dolgozókat a porveszélyesség mértékének megfelelően telepítik. A bányász előbb arra a munkahelyre kerül, ahol legmagasabb volt a levegő portartalma, s amint észlelik szervezetében a szilikózis kialakulását, úgy viszik egyre kevésbé porártalmas területre. Einbroth professzor pont az ellenkezőjét javasolja, s tételét szintén a szervezetben kifejlődő inmunitásra alapítja. A tüdő védekező apparátusa minden esetben kialakul, s ha fokozatosan szoktatják a porhoz, sokkal ritkábban lesz belőle szilikózis, s ha kifejlődik is, csak kismértékben. — E szisztéma — mondotta Einbroth professzor — a munkahelyi telepítések eddigi rendszerét bírálja. Röviden, NSZK- ban több aknán próbálják ki a Ruhr-vidéken és Saar-vidé- ken, s remélem, hiszen 19 éve kapcsolatban vagyok a Mecseki Szénbányák műszaki vezetőivel, hogy önöknél is követik ezt a módszert. Minden apró eredményt fel kell használnunk ezen áldatlan bányászbetegség ellen — mondja a szimpozion konklúziójaként dr. Andik István professzor, a szervező bizottság elnöke. A POTE intézetvezetője megnyitó előadásában a munkahelyi pormérések jelenlegi rendszerét bírálta. (Joggal, hiszen az 1951-ben (!) megjelent ABBÉ Szabályzat szerint a munkáltató havonta köteles a munkaihelyek levegőjének portartalmát mérni, s ez annyit ér, mintha egyszer sem mérné.) Dr. Andik István: — így nem lehet a porkoncentráció valódi értékét meghatározni, hiszen az percről, óráról változhat. Igen fontos feladat tehát új pormérési módszerek meghatározása, s a folyamatos pormérés megoldása. S mint említette: az orvos- tudomány számára alapvető feladatként jelentkezik a porártalmak korai felismeréséhez alkalmas módszerek kidolgozása is. Folyamatos pormérést A Mecseki Szénbányáknál 1976. és 1980. között 600 új szilikózisos megbetegedéssel számolnak — olvasom a blokkfüzetemben. Előadásában az OMI egyik szakembere említette ezt. A háromnapos szimpozion nemzetközi előadói sok új ötlettel, javaslattal lepték meg egymást, s talán kölcsönösen felhasználták azokat a mappákat is, — belejegyezve a tennivalókat — amelyeket a meghívók mellé csatoltak. Kételkedni nincs okom benne, de jó volna hallani: az OMI prognózis a Mecseki Szénbányáknál nem vált be. Kozma Ferenc Import kisgépek a háztáji gazdaságoknak A lakosság zöldség- és gyümölcsellátásában jelentős szerepret betöltő kisgazdaságok szerszám- és kisgépellátását segíti elő a Hermes Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a HUNGARO- COOP Magyar Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat külföldi partnerekkel kötött, több mint félmillió dollár értékű, 1977. évre szóló megállapodása. A mostani megállapodás szerint a kisgazdaságokban használatos talajművelő és növényvédő gépeket, továbbá korszerű kerti szerszámokat hoznak be az osztrák, olasz, svájci, angol és japán cégektől. Elkészült a beruházási program Új süteményüzemre lenne szükség Pécsett • A régi gyár nem győzi a növekvő igényeket • Négy év múlva termel az új? Szidjuk a pécsi kiflit. Legalábbis a reggel vásárolt szikkadt, s minőségben meg sem közelíti a délutáni órákban az üzletekbe szállított süteményt. Tudják ezt a Pécsi Sütőipari Vállalat szakemberei, ám az is tény, hogy a helyzet gyökeres megváltoztatásáért egyelőre nem sokat tehetnek, A vállalatnak egyetlen süteményWSmim Bélyegek alkotója Pécsett Beszélgetés Vertei József grafikusművésszel Nem nagyon látszik ki az embergyűrűből, aláír, borítékra, levelezőlapra, üres papírra, azt hiszem, ha lenne még, a keményített kézelőket is odatartanák, Szépen, kalligrafikuson kanyarítja oda nevét: Vertei 1., a keresztnevének csak kezdőbetűjét írja oda, akkurátuson áthúzva. Bélyeg-grafikus. Meglepően népszerű a filatelisták körében. — Hatan-nyolcan vagyunk bélyeg-grafikusok - mondja később - persze, hogy a bélyeggyűjtők ismernek minket.,. — Melyik volt az első Vertel- bélyeg? — A Lánchíd avatására írtak ki pályázatot 1949-ben, azzal a sorral nyertem . .. Azóta .., Azóta már csaknem négyszázra rúg azoknak a magyar bélyegeknek a száma, amelyet Vertei József tervezett, — Külföld számára is dolgozik? — Megbíztak már Mongóliából, Libanonból, Szíriából, Algériából néhány bélyeg elkészítésével. A „néhány” majdnem pontosan százötven. Nagyon büszke, s méltán, az ENSZ megbízásából készített bélyegére. — Egy világítótorony van a bélyegen, amelyen az UN betűk a fény forrása, A sugarak egyformán világítják be az amerikai és az ázsiai féltekét ... Tetszett nekik, de szóltak, hogy Afrikára is világítson, meg mindenhová ... Valahogyan kevésbé szívesen emlegeti a pályakezdés jónéhány évét, amelyet a pénzjegynyomdában töltött, — Volt már a kezében hamis pénz? — Igerfc még régen egy ügyeskezű péksegéd rajzolt magának egy százast. Egyetlen hibája volt: az „S" betűt fordítva rajzolta fel, — Bélyeget hamisítanak-e? — Nincs sóik értelme. A kibocsátók annyi mindennel védekeznek ez ellen, hogy a MABEOSZ szakértői bizottsága szinte azonnal meg tudja állapítani a hamisítást. És nehéz, a hamisított bélyeget csak kezdő gyűjtőnek, sötét éjszaka lehetne eladni.- A bélyeg voltaképpen micsoda?- Eredetileg bérmentesítésre használták, azt hiszem, ma egyre inkább árucikk. Az utóbbi időben viszont jelentős szerepet tölt be a közművelődésben is. Pécsett sok régi barátja, ismerőse van. Egykori katonacimborák, exlibris gyűjtök, grafikusok, Most a filatelisták hívására jött, műveiből a POTE aulájában kiállítást rendeztek. Nagyon szép, érdemes elmenni megnézni, — Egy utolsó kérdés ... Gyűjti-e a bélyeget? Nevet. — Gyermekkoromban gyűjtöttem, az a kis gyűjtemény még megvan. De ahogy felserdültem, jöttek a fontosabb dolgok . .. Kampis Péter VÉDJÜK EURÓPA MÜEMttKEIT* 1975 ' 2 ' R E, 1f mml MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA 8ÍC VÉGNAP I <» 7 S üzeme van a Temető utcában, amely már semmiképp nem felel meg a mai követelményeknek, Az évi mintegy 190 ezer kifli és zsemlye gyártását két műszakban végzik: este hat-nyolc órától tárolják a süteményt kényszerűségből, mert csak ilymódon képesek biztosítani, hogy a reggeli nyitásra az üzletekbe jusson a péksütemény. A vállalat vezetőit már régóta foglalkoztatja egy új üzem építésének gondolata, s néhány napja a beruházási program is rendelkezésre áll, amit a közelmúltban készített el a Győri Tervező Vállalat. A százhatvanezres megye- székhelynek két évtizedet kellett várni arra, hogy korszerű, az igényeket kielégítő kenyérgyára legyen: az új üzem ez év áprilisa óta látja el Pécs lakosságát. A következő lépés pedig a süteményes üzem megépítése lenne, ugyancsak az Engel János úti ipari negyedben. A terület tehát adott. A kenyárgyár építésekor már figyelembe vették azt is, hogy a teraszosan kiképzett terepen jól elférne még egy csarnok: az energiaellátás, a szociális létesítmények adottak. A süteményüzem mielőbbi megvalósítása mellett szól az is, hogy négy éven belül teljesen elavulttá válnak a Temető utcai sütöde gépi berendezései is: a gőzös kemencék, a dagasztó és feldolqozó gépsor. Legalább húszmillió forintba kerülne, ha kényszerűségből a felújítás mellett törnének lándzsát, ám ennek ellenére a rohamosan növekvő iqényeket képtelenek lennének kielégíteni. A péksütemény-fogyasztás évente átlagosan ugyanis nyolc-tíz százalékkal nő. Az előzetes számítások szerint a tervidőszak végére megközelítőleg 180 ezer pécsi fogyasztóval számolnak, 1990-re pedig megközelítőleg kétszázezer lakosa lesz a meqyeszékhelynek. A kellő mennyiségű és minőségű péksüteményt csak az új üzem megépülte garantálhatja. A beruházási program mintegy százmilliós fejlesztéssel számol, ám a teljes összeg egyelőre nem áll rendelkezésre: a központi támogatás, a saját erő és a tervezett hitel nem fedezi a tervben foglaltakat. Ezért is lenne célszerű, ha mielőbb egyeztetnék az ágazati és megyei terveket, hogy a szükséges összeget előteremthessék. A Pécsi Sütőipari Vállalat vezetőitől kapott információ szerint, amennyiben a jövő esztendő harmadik negyedévében megkezdődhetnének a kivitelezési munkálatok, úgy elképzelhető, hogy az új üzem 1980 nyarától termelne. A tervező elképzelése szerint a nyolcvan méter hosszúságú csarnokba egyelőre két süteményes vonal kerülne, amely napi negyvenezer kiflit és zsemlyét gyártana az első időszakban. A tervezett berendezések két- műszakos termeléssel évi 250 ezer darab sütemény gyártására lennének képesek, ami azt jelenti, hogy hosszú távon megoldódnának a város ilyenirányú gondjai. Ellenkező esetben a helyzet fokozatos romlásával kell számolnunk. De bízzunk abban, hogy mindezt az érdekelt szervek is figyelembe veszik s még ebben a tervidőszakban megvalósul e fontos beruházás, elhagyják az új süteményes üzemet az első kiflivel és zsemlyével teli rekeszek. S. Gy.
