Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-30 / 300. szám

1976. október 30., szombat Dunántúlt napló * NAGYVILÁGBAN A brit Munkáspárt meghívására magas rangú szovjet pártmun­kás-küldöttség érkezett hatnapos látogatásra Londonba A képen a Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára (jobb oldalt), akit megbeszélésen fogadott lames Callaghan miniszter- elnök. TESTVÉR- LAPJAINK ÍRJÁK AbBOBCltatf vipaeaa A Ivovi Világítótorony nevet v’réelő ruhagyár megkezdte a téli ruhák gyártását. A fiatalok számára mű­szőrméből és valódi bőrből készített divatos bundákat már elszállították a megrendelőknek. Munkapadokon vannak már az idősebb korosztályú nők számára készített leopárd és szarvasbőrt utánzó műbőrből készülő bundák is, valamint a legújabb zsa- Icard-mintás szövetekből készülő fel­öltők. Az idén nagyon divatos róka- gallérok is megjelennek a legújabb fazonokon. A férfiak számára újdon­ság lesz a drapp színű kabát per­zsa gallérral és a műszőrmével dí­szített rövid, sportos zakó. Még en­nek az évnek a véqéiq Ukrajna és a Szovjetunió más köztársaságai két és félmillió darab női. férfi öltö­zéket kapnak. Eddig 24 modellen látható a kiváló áruk fórumán el­nyert címke. CAMBEHCKO flEAO Korszerűsítik a Szliven megyei bá­nyákban a fejtési és szállítási mun­kákat, amelynek hatása jelentkezik a termelésben. A megyei szénbá­nyák a harmadik negyedév végére 400D tonnqval több szenet termeltek, mint a tervelőirányzat. Eszék mellett 150 millió dináros költséggel repülőteret építenek a központi terveknek megfelelően. A beruházás összegének egy harma­dát Eszék város, illetve a terület nagyobb községei adják. A közel­múltban az építéssel kapcsolatban megtartották a tanácskozást és meg­tekintették az illetékes szervek veze­tői a repülőtér helyét képező terü­letet. Számottevő termelési sikereket könyveltek el az elmúlt nyolc hó­napban a temesvári Március 6. Vál­lalat dolgozói. Az év elején beve­zetett intézkedések nyomán, a gyár munkaközösségének sikerült határ­idő előtt eleget tennie a termelési feladatoknak. A megszerzett több mint kéthetes időelőny lehetővé tet­te azt, hogy augusztus hónap vé­géig az össztermelési előirányzatot több mint tízmillió lej értékkel szár­nyalják túl. A Március 6. Vállalat szorgalmas, hozzáértő dolgozói az eltelt nyolc hónapban terven felül számos épí­tőipari gépet és berendezést, va­lamint különféle szerszámot gyár­tottak és szállítottak le az ország építőtelepeinek. ♦ + BEJRUT: Libanonban pén­teken elszórt összecsapások voltak a baloldali és a jobbol­dali erők között a fővárost ket­téosztó demarkációs vonal men­tén és- a Bejrúttól keletre fekvő hegyvidéken. A harcoknak 78 halálos és 110 sebesült áldoza­ta van. Kurszk, ez a Moszkvától délnyugat­ra, 500 kilométerre levő város a II. világháborúban vált történelmi neve­zetességgé : körzetében tombolt egy hónapig a világtörténelem legna­gyobb páncélos csatája. A városka, amely kisebb fémipari és kenderfel­dolgozó üzemmel rendelkezik, más miatt lesz néhány év múlva neveze­tes. Itt épül fel a világ egyik leg- nagyobb, legmodernebb acélipari kombinátja, amelynek alapját az adja, hogy körzetében van a világ egyik legnagyobb vasérclelőhelye. A hatalmas kombinát építésében, amely évente 30 millió tonna vasér­cet dolgoz fel és 3,5 millió tonna acélt állít majd elő, részt vesznek vi­lághírű nyugatnémet cégek is, mint a Krupp, a Siemens, a Demag és a Korf. A szerződés megkötésére a közeljövőben sor kerül, a beruházás tervei nagyrészt elkészültek. A kursz- ki acélkombinát lesz az első a vilá­gon, ahol első ízben alkalmazzák nagy méretekben a Midrex-eljárást, amelynek lényege, hogy a vasércből nagykohók és nyersvas finomítás nél­kül állítják elő az acélt. A kapaci­tás hatalmas méretéről összehason­lítást ad, hogy a világon ezzel az eljárással 6 millió tonna acélt állí­tanak elő és a létező eddig legna­gyobb kombinát évi teljesítménye sem haladja meg o 600 ezer tonnát. A nyugatnémet vas- és acélipari cégek mintegy öt milliárd márkás részesedéssel vesznek részt a hatal­mas objektum építésében és úgy szá­mítják, hogy az első szakasz építése 1979 közepén befejeződik, 1981-ben Erich Honecker az NDK államtanácsának úi elnöke Pénteken délelőtt Berlinben összeült a Német Demokratikus Köztársoság október 17-én 5 év­re megválasztott új népi kama­rája, az ország törvényhozása. A népi kamara alakuló ülé­sén Erich Honeckert, a NSZEP Központi Bizottságának főtitká­rát megválasztották a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökévé. A néni kamara új elnöke Horst Sindermann, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK kormányának eddigi elnöke lett. ♦ + MADRID: A madridi rend­őrség csütörtök esti közlése szerint letartóztatták a több mint nyolcezer madridi buszso­főr sztrájkjának 25 vezetőjét. A sofőrök béremelést és azon­nali szakszervezeti szabadságot követelnek. A kormány válasz­képpen szükségintézkedéseket irányzott elő: katonák, csend­őrök és minisztériumi sofőrök segítségével kívánja — leg­alább részben — fenntartani az autóbuszforgalmat. + KAIRÓ: Fegyveres össze­tűzés robbant ki csütörtökön az egyiptomi választásokban részt vevő parlamenti képviselőket támoqató rivális csoportok kö­zött. Mint a Reuter angol hír- ügynökség rendőrséqi források­ra hivatkozva jelenti, a Nílus deltájában fekvő Beela váro­sában lezajlott összecsapásban három ember meghalt és öt megsebesült. Az ország más pontjairól is érkeztek inciden­sekről száló jelentések. ♦ BUENOS AIRES: 1976. ja­nuár 1. óta több mint 1100 ál­dozatuk volt a szélsőséges szer­vezetek által politikai motivá­cióból elkövetett gyilkosságok­nak. Az argentin sajtó adatai szerint csupán az elmúlt 48 órában 25-en estek gyilkosság áldozatául. + RÓMA: Az Olasz Kommu­nista Párt titkársága, Berlinguer főtitkárral az élen, levelet inté­zett Andreotti kormányfőhöz és a kormány működését lehetővé tevő pártokhoz: találkozóra hív­ja össze őket, hogy megbeszél­jék, milyen gazdasági intézke­désekre lenne szükség, milyen gazdaságpolitikát folytasson a kormány. Csak az erők össze­fogásával és a tennivalók kö­zös meghatározásával lehet el­kerülni a helyzet további sú­lyosbodását — hangoztatja nyomatékosan az OKP levele. pedig az acélipari óriás megkezdhe­ti a termelést. Kurszk város tehát újra bekerül a történelembe, ezút­tal azonban más tartalommal: a nemzetközi együttműködés iparfejlő­dési történetébe. W Berlinnek és környékének is meg­vannak a maga történelmi neveze- tessógei, amelyek ismertek, de ezek között nem fordul elő bamaszénbá- nyászat. Valószínűleg e város körze­tében is nyílik egy új történelmi lap, amely ma még vázlatos. Anyagát az adja, hogy a Balti-tenger partjá­tól húzódó NDK—NSZK határ e sza­kaszán 16 millió tonna ismert készte­tő széntelep van. A helmstedti szén- vagyon feltárása és kiaknázása mind az NDK, mind az NSZK illeté­keseinek érdeklődési körébe került, mert az olajárak emelkedése meg­változtatta az üzemanyagköltségek kalkulációját és újjáéledt az érdek­lődés olyan energiahordozók iránt is, amelyeket már gazdaságtalannak tekintettek. Az elektromos áram je­lenlegi piaci árain számolva, az itt található szén értéke mintegy 64 milliárd dollár. A határ mindkét oldalán már foly­nak a munkálatok, de mindinkább erősödik az a szakvélemény, hogy a gazdag szénvogyon kitermelésére akkor nyílik igazán lehetőség, ha a két fél ebben együttműködik. Ennek egyik jele, a nyugatnémet kotrógé­pek már dolgozhatnak a határsáv­ban. K. J. ♦ BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága táviratban üdvö­zölte a Martinique! Kommunis­ta Párt október 30—31-éré összehívott VI. kongresszusát. Francia nagyiparosok küldöttsége Ötnapos magyarországi látoga­tás után pénteken elutazott Bu­dapestről a francia üzletembe­rek és nagyiparosok küldöttsége« amelyet Jean Myon, a francia gyáriparosok országos tanácsá­nak elnöke vezetett. A küldöttség a magyar kereskedelmi kamará­ban kerekasztal megbeszélésen vitatta meg a két ország közötti ipari és kereskedem*! kooperá­ciók, a harmadik piaci közös fel­lépés, és az egymás piacán foly­tatandó marketing tevékenység kérdéseit. Kétoldalú tárgyaláso­kat folytattak többek között a Külkereskedelmi Bank, a Medi­cor művek, a Medimpex, a Che- molimpex, a Transelektro, a Vi­deoton és a Nikex külkereskedel­mi vállalatok vezetőivel. Jean Myon-t fogadta dr. Bakos Zsigmond könnyűipari és Török István külkereskedelmi miniszter- helyettes is. ♦ WASHINGTON: Az ENSZ- közgvűlés plenáris ülésén az apartheiddel kapcsolatos napi­rendi pont vitájában felszólalt Holtai Imre nagykövet, a Ma­gyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője is. Hangsú­lyozta, hogy Magyarország tá­mogatja a délafrikai népnek a felszabadulásért, a független­ségért folytatott harcát. A ma­gyar kormány megítélése sze­rint Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek küzdelmét egymással összefüggésben kell vizsgálni. Holtai Imre elítélte azokat a kormányokat, amelyek gazdasági és katonai téren együttműködnek a fajüldöző délafrikai rendszerrel. + GENF: Pénteken megtar­totta első plenáris ülését a Rhodesia jövőjével foglalkozó genfi értekezlet. Az ülésen az afrikai nemzeti mozgalmak képviselői, valamint lan Smith terjesztették elő politikai nyi­latkozataikat. r • •• rr r • es a jovo évi A bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszakán a képviselők néhány módosítás és kiegészítés után egyhangúlag megszavazták Bulgária hetedik ötéves tervét (az 1976—1980-as évekre), az orszáq jövő évi nemzetgazda­sági tervét, valamint a jövő évi költségvetést. Ennek megfelelően az új bol­gár ötévest terv előirányozza a nemzeti jövedelem 45 száza­lékos, a munkatermelékenység 45 százalékos, az ipari terme­lés 55 százalékos, a mező- gazdasági termelés 20 száza­lékos és a kiskereskedelmi áru­LUANDA: Pénteken befe­jeződött az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom (MPLA) központi bizottságának plénu­ma. A záróülésen mondott be­szédében Agostinho Neto, az MPLA elnöke kijelentette, hogy a mozgalmat marxista—leninis­ta munkáspárttá szervezik át, és közölte, hogy jövőre össze­hívják az MPLA első kongresz- szusát. ♦ BUENOS AIRES: Isabel Perón volt argentin elnököt pénteken egy katonai laktanyá­ba szállították. A volt elnök­asszonyt a junta hatalomraju- tása óta egy luxusvillában tar­tották háziőrizetben. Átszállí­tására azután került sor, hogy a kormánypénzek hűtlen keze­lését vizsgáló bíró elrendelte Perón asszony előzetes letartóz­tatásba helyezését. ♦ Repülőgép­rablás Prágában pénteken hivatalo­san bejelentették, hogy októ­ber 28-án az esti órákban a Prága—Pozsony között menet­rendszerűen közlekedő IL—18 típusú csehszlovák repülőgépet erőszakkal Nyugat-Németor- szájba térítette egy utas. A gép, amelyen a 6 főnyi sze­mélyzeten kívül 104 utas tar­tózkodott, sértetlenül ért földet München repülőterén, majd pénteken hajnalban a tettes ki­vételével összes utasaival visz- szatért Prágába. Az utasoknak és a személyzetnek az incidens kapcsán nem esett bántódásuk. A csehszlovák hatóságok hiva­talosan követelik a nyugatné­met szervektől a repülőgép el­rablójának kiadását. ♦ ♦ MOSZKVA: Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter no­vember elején hivatalos bará­ti látogatásra Bulgáriába uta­zik. A szovjet külügyminiszter a BKP KB és a bolgár kormány meghívásának tesz eleget. új ötéves tervet forgalom 40 százalékos eme­lését. A jövő évi nemzetgazdasági tervtörvény előírja, hogy 1977-ben Bulgária nemzeti jövedelme 8,2 százalékkal, ipari termelése 9,2 százalékkal, mezőgazdasági termelése pedig 4,0 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege jövőre 5 milliárd 717 millió leva lesz. A lakosság reáljövedelme 4,5 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 7,0 százalékkal, a lakosságnak nyújtott ipari szolgáltatások 11,2 százalékkal emelkednek. Külgazdaság Has es szén A bolgár nemzetgyűlés elfogadta az Egy nemzet öngyilkossága V. Szíria közvetlen intervenció­ja (1976. június 1-től). A Szí­riái hadsereg közvetlen be­avatkozása előtt hangzott el Eddének már idézett kijelen­tése, s 1976. június elsején bekövetkezett: a haladó, antiimperialista Szíria az im­perialista-barát, antikommu- nista jobboldali keresztény erők mellett vetette be fegy­veres erejét. Vizsgáljuk meg: váratlan volt-e Szíria katonai inter­venciója? A Baath Párt „ha­ladó szárnya”, a „fejlődés nem kapitalista” útján járó Szíria, a nemzeti független­ségi és imperialistaellenes harc egyik vezető egyénisége, Asszad elnök kiket támogat Libanonban? „Mi nehezen tudunk különbséget tenni Dzsumblatt, a kommunizmus és a palesztinok közt... De­mokraták vagyunk és hiszünk istenben... De ha önök, (Európában) úgy ítélik meg, hogy nemzeti felszabadító harcunk fasiszta, akkor mi szuperfasiszták vagyunk”, — mondotta a Nouval Observa- teur tudósítójának Béchir Dzsemájel, a Falang katonai vezetője. De ez csak egyik oldala Szíria akciójának. A másik (mint már korábban éppen e lap hasábjain rámu­tattunk)! Asszad nem először mér csapást a palesztin ellen­állásra. Mint 1971-ben írt elemzésünkben kimutattuk: az „arab nemzet" ellenségét, az imperializmust kiszolgáló Husszein királyt Asszad segí­tette 1970 szeptemberében a palesztinok tízezreinek lemé­szárlásában (Fekete Szeptem­ber), s a jordán uralkodón kívül ezen legtöbbet — sze­mély szerint — éppen a szír hadügyminiszter, Asszad tá­bornok nyert. 1976. március közepi pálfordulása sem volt váratlan, előzmény nélküli. „Mi késztethetné Szíriát arra, hogy belépjen ebbe a piszkos vallásháborúba?” — tette fel a kérdést Asszad, s kézenfekvő volt a válasz (amivel egyébként az izraeli és az amerikai uralkodó osz­tályokon kívül szinte mindenki egyetértett): véget vetni a vérontásnak. Az igazi okok nem ilyen humánusak, sokkal mélyebbek, s politikai tölté- sűek. Ha el is tekintünk az olyan, Asszad személyes am­bícióinak tulajdonított tervek­től (mint például Nagy-Szí- ria létrehozása), marad az objektív okok sokasága: 1. Szíria — Nyugat felé — ki akar törni abból az elszigeteltség­ből, amibe Egyiptom sinai egyez­ménye után kerüít (Egyiptom azon­ban nem feltétel nélkül ment bele az egyezmény megkötésébe, míg Szíria — legalábbis a nyil­vánosságra került dokumentumok szerint — minden feltétel nél­kül). 2. A szomszédos Irakkal már- már az összecsapásig növekvő fe­szültség — az Eufrátesz vize miatt — ugyancsak presszionáló hatás­sal volt a szír rezsimre. 3. S ha Asszad nem is hitt ab­ban a Szódat kijelentésben, hogy a közel-keleti rendezés kártyáinak 99 százaléka az USA kezében van, azt tudta, hogy Washington jóváhagyása (és az arab reakció támogatása) nélkül nem képes hosszú távú terveit realizálni (Khaddam szakaszos rendezésről való washingtoni tárgyalásai is ebbe az irányba mutatnak már 1975 júniusában). 4. A Nyugat felé orientálódás Szíria gazdasági életében 1972 óta egyértelmű. Míg 1970-ben a Szovjetunióval és a szocialista or­szágokkal lebonyolított árucsere 24,7 százalékot tett ki, 1975-ben már csak 20,6 százalékot, miköz­ben a Közös Piaccal 26,7 száza­lékról 40 százalék fölé nőtt az arány (az USA-val egyenesen tíz­szeresére növekedett ezen időszak alatt). Mindezen tényezők alapján elmondhatjuk: nem volt vá­ratlan a szíriai fordulat (vi­szont a szíriai beavatkozás olyan váratlan eseményekhez vezetett, hogy a „testvéri" szír csapatok elől nemcsak libanoni keresztények és mu­zulmánok menekülnek ezré­vel Izraelbe, de palesztinok százai is, akiknek „befoga­dása" - legalábbis propa- gandisztikus célból — kivá­lóan megfelelt az izraeli kor­mány érdekeinek; belpoliti­kai okból: az országban és a megszállt területeken élő több mint másfél milliós — nemzeti önrendelkezésért, izraeli megszállás megszünte­téséért harcoló — palesztin nép követeléseinek lecsende- sítésére, nemzetközileg: bizo­nyítékként felhasználni a li­banoni eseményeket, mint arab „belüayet” a palesztin kérdéssel kapcsolatban tanú­sított intranzigens álláspont­jának alátámasztására). Asz- szad azt vallotta, hogy a Közel-Kelet legsúlyosabb po­litikusa 1977-ben — amikorra Kissinger ígérte' a végleges rendezést — az lesz, aki a palesztin ügy kulcsát kezében tartja. S ha az elmondottak­hoz hozzászámítjuk, hogy Szí­ria még csak nem is polgári, hanem lényegében vallási megoldást akart a Palesztin Felszabadítási Szervezeten keresztül Libanonra kénysze­ríteni megérthetjük: ez nem je­lentett volna lényeges válto­zást a libanoni társadalmi és osztályviszonyokban. Ezek alap­ián elmondhatjuk: Szíria va­lódi célja egyáltalán nem a libanoni demokrácia kiteljesí­tése volt. Rövid távú célkitű­zéseit — nagy valószínűséqgel — a következőkben foglalhat­juk össze: 1. szakítást elérni a nemzeti­hazafias erők és a palesztinok közt; 2. leváltani a PFSZ jelenlegi vezetőségét s azt egy Szíria-barat csoporttal helyettesíteni; 3. a PFSZ-t olyan új státusznak vetni alá, amely biztosítaná felet­te Szíria gyámságát; 4. a PFSZ jövőjét eqy Izraellel kötendő globális megállapodás ke­retében rendezni. Hogy ebből mit sikerül rea­lizálnia, az nemcsak Szíriától függ'még akkor sem, ha olyan hatalmas támogatói vannak, mint a milliárd'okkal rendel­kező arab reakció, és az Egyesült Államok. Tudnunk kell, hogy a Szovjetunió a diplomáciai eszközök igény- bevétele után Szíriára rendkí­vül kemény politikai nyomást is gyakorolt (miután bebizo­nyosodott, hogy Szíria nem a testvérgyilkos polgárháború befejezésére törekszik): a szír beavatkozás céljai leleplező­dése után a szovjet kormány — a korábban Szíria irányá­ban vállalt kötelezettségei­vel ellentétben — már au­gusztus elsejétől megszüntette fegyverszállításait, s a Prav­da (okt. 18-i számában) nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Szíria torpedózta meg (katonai offenzívá jóval) a szeptember 28-i staurai (pa­lesztinok, libanoniak és szí- riaiak közt létrejött) találkozó eredményes kimenetelét (s így Szíria továbbra is felelős a vérontásért). A Szovjetunió álláspontja — mint ismeretes — kezdettől az, hogy a libanoni válsá­got maguknak a libanoniak­nak kell rendezniük. Azon­ban úgy tűnik, a probléma megoldása egyre kevésbé tő­lük függ, amit a napokban befejeződött rijadi kis csúcs is megmutatott: mert Rijad- ban hiába léptették életbe az 55. tűzszünetet (eddig 54-et nem tartottak be), harcok Li­banonban - még ha nem is a korábbi intenzitással, de — folytatódnak, hiszen a jobbol­dal — szíriai és ma már iz­raeli segédlettel — a koráb­bi diplomáciai győzelmet to­tális katonai győzelemmé szeretné változtatni, míg a nemzeti hazafias erők a szí­riai csapatok kivonását sze­rették volna elérni (amiről az egyezmény említést sem tett). Mindezek mellett a rijadi egyezmény értéke annál is kétségesebb, mert egy — ma már a felszínen, katonai je­lenléte következtében is a libanoni válságban — fontos tényezőt meg sem említ: Iz­raelt. Ha Szíriának és az arab (benne a libanoni) reakció­nak nem is sikerült fizikailag megsemmisíteni a palesztin mozgalmat, politikailag, s mindenekelőtt (a nehézfegy­verekről való kényszerű le- mondatás, a menekülttábo­rokba való visszatérés után) katonailag — igen. A rijadi mini-csúcs és a kairói „nagy- csúcs” után kérdés: a Szíria gyámságát felváltó arab gyámság mennyivel lesz jobb a palesztinok számára. Benke József

Next

/
Thumbnails
Contents