Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-30 / 300. szám

Dunántúlt napló 1976. október 30., szombat ÄÄllillllj! rovat Pécsi képek A BORÍTÉKOS SORS­JEGY. ügyes találmány! Nem kell erőszakoskodni, szívóskodni, a magyar ma­gától vonul adakozni. Én is. £z eddig rendben. An­nál kevésbé az, hogy ezek a fontos csomópontok disz­nóólakká váltak. Ott volt például az An­tikvár előtti fosztogató hely. Amikor arra járt az ember, elhűlve látta, hogy újabb kulturális forradalom tört ki, kereste a tace-pao- kat is. Volt ott ugyan sze­métkosár is, de hasztalan. Nem magyarnak való ta­lálmány. ült ott két fiatal is és derűsen szedte be az ado­mányokat. Egy gondolat végigsza­ladt rajtam. Ezek a kedves fiúk megkeresnek itt egy­két hét alatt vagy ötezer forintot. Bizonyítani nem tudom, mások mondták, lelkűk rajta. De azárt bár­mennyit is keresnek, ehhez a szép, lélekemelő munká­jukhoz járhatna egy sze­métlapát, meg egy seprő is mellékletként. Még az áru­sítással együtt sem tartom nehéz fizikai munkának, amitől isten óvjon ben;nün- kct. NÉVADÁSI ÜGY. Nem a szülőt, a pedagógust saj­nálom, mert a szülő tudja, hogy a Zsolti az ő gyerme­ke. De mit csináljon egy szerencsétlen pedagógus, mikor városunkban közel ezer gyerek közül ötszáz Zsolt. Mennyivel egyszerűbben járt el az egyik falu haj­dani plébánosa, aki min­den gyereket arra a névre keresztelt, amilyen nap a kalendáriumban éppen volt. Volt, akit Zénónak hív­tak, volt akit Szilveszter­nek. Legfeljebb az lehetett a baj, hogy az Eufrozináról nem lehetett tudni, hogy fiú, vagy lány. TURKÁLÁSI TÖRTÉNET. Bemegyek a turkálóba. Nem válogattam, csak né­zelődtem. Valójában nem akartam semmit. Egy lumberjack- szerű zakó kellett volna, de csak nézegettem. Egyszeresek odaállok egy csinos asszonytárs mellé, aki úgy hányta a ruhákat maga mögé, mint a motol­la. — Fogjunk össze! — mondtam. — ön dobálja, én majd egy alkalommal közbenyúlok. Érdekeink nem. ellentétesek. — Tudja, milyen nehéz munka ez!? — kérdezte. — Látom! De nagyon tehetségesen csinálja! Kissé dacosan nézett rám, de dolgozott tovább, mint a rotációs gép. Egy elárusító hölgy látva az én tétlenségem és gyá­moltalanságom, valamint segíteni is akart rajtam, kezébe akadt egy olyan lumberjack, mint amilyet kerestem és felém nyújtotta. Én normális sebességgel nyúltam a holmi felé, de nem értem el. Tőlem vagy három méterre, nekem hát­tal álldogált egy középko­rú asszonyság. Villámgyor­san kinyúlt és a három mé­ter távolságból elszippan­totta a zakót. Az elárusítóval döbben­ten néztünk egymásra. Há­rom méterrel hátrább állt, én nyúltam előbb mindösz- sze harminc centi távol­ságból, mégis ő kaparin­totta meg. Nem tudom, hogyan csi­nálta, de tiszteletreméltó teljesítmény! El is somfordáltam on­nan, láttam, nem vagyok versenyképes. Szőllősy Kálmán A modern házasság problémái (4.) Az el hideg ülés folyamata A házassági bontópe­rekben a házasságok felbomlásának kettős irány­vonala figyelhető meg. a) Gyakori, hogy a há­zasság felbomlását mind­két, vagy csak az egyik házasfél oldalán jelentke­ző súlyos erkölcsi fogya­tékosságok idézik elő, él­vezethajszolás, kíméletlen durvaság, részegség stb. b) Még gyakoribb azon­ban, hogy a házastársak erkölcsileg többé-kevésbé kifogástalan, de legalábbis durva erkölcsi hibákban nem szenvedő emberek, a házasságuk ennek ellené­re egyszer rövid, máskor hosszabb idő után felbom­lik. A több társadalmi ta­nulsággal járó és gyako­ribb esetcsoport a második. Visszatartó hatások Külső körülmények Szinte tipikus kísérőjelensé­ge ilyen esetekben a házasság felbomlásának az, hogy elő­ször érzelmi elsivárosodás lép fel. A házastrksak sokszor egy­általán nincsenek tisztában az­zal, hogy fellépett az elsiváro­sodás, gyakori az is, hogy csak az egyikük érzi, a másik legfel­jebb azt hiányolja, hogy miért is nincsenek olyan meghitt sé­ták beszélgetések, mint régen. Talán a legszembetűnőbb je­le a házasság belső tartalmá­nak elsivárosodásában az, ami­kor valamelyik házastárs azt igényli: „miért nem beszélgetsz többet velem". Kevesek által észlelt vészjel ez, az elhidegü- lés kezdeti szakaszának jele. A házastársak az „ágyban" még nagyjából jól érzik magukat, a gyermekeikkel is törődnek, de egymás gondolataival, gondjá­val már alig-alig. Az egymás iránt érzett unalom jellegzetes kísérőjelen­sége annak az állapotnak, amely jó talajt képez a végső elhidegüléshez. Lélektanilag ta­lálóan írja le ezt az állapotot Fekete Gyula a Hű asszony meg a rossz nő c. kisregényé­ben. „Tulajdonképpen nem pa­naszkodhatott a férjére, látszó­lag jól megvoltak, ugyanúgy, mint régen. Ugyanúgy teltek a délutánok meg az esték, sörös­üveg és tánc, televízió és a vil­lanyoltás szertartása, minden ugyanaz, csak épp a levegő hűlt át körülöttük, valami meg­nevezhetetlen okból." A legtöbb házasság kihűlése azonban korántsem ilyen sima folyamat, sokkal gyakoribb, hogy a házasság felbomlásá­nak története apró konfliktusok sorozatával kezdődik. Van, amikor külső körülmé­nyek okoznak feszültségeket, még a hagyományos elrende- ződésű családban is. A férj hazaérkezik a munka­hely vagy a közlekedés, a be­szerzés apró bosszúságaitól in­gerülten. A feleség már várja, hogy ő is el panaszolja az ott­hon falai között keletkezett sa­ját bosszúságait. Ha a kapcso­lat egészséges, akkor ezt a köl­csönös ingerültséget levezetik. Hallatlan kötőerők vannak a házasságban, mennyi mindent kibír egy átlagos házasság, mennyi csapást, milyen sok vi­tát. Vannak azonban viták, amelyek egymás között kelet­keznek, ezek a mélyebbek, ezek a veszélyesebbek. Tartós emberi kapcsolat vi­ták nélkül alig képzelhető el, a házasságban is így van ez, és még a belső okból fakadó né­zeteltérések sem feltétlenül ve­zetnek elhidegüléshez, sőt egsézséges házasságban Buda Béla szerint a kapcsolat sike­res bővítését is eredményezhe­tik. A házasság, mint élő em­beri kapcsolat, állandó moz­gásban, változásban, fejlődés­ben van. A „veszekedés' konfliktusoldó is lehet, egyezte­tése elvárásoknak, amelynek a végén jobb lesz az összhang. Ám, ha túl sűrűn nyúlnak a há­zasok ehhez az eszközhöz, ak­kor az eszköz fordul ellenük, vagy maga a konfliktus felold­hatatlan erős. Ilyenkor aztán a vita állandósodik, és a meg­békélés, a megállapodás lesz ideiglenes. Mechanizmusában ez úgy hat a házasságra, mint az em­beri szervezetre az ugyanazon ponton keletkező újabb sérü­lés. Ha valaki megkarcolja a kezét, sérülése néhány nap alatt könnyen begyógyul. Ha azonban valaki szándékosan ugyanazon a helyen, ugyan­olyan erővel, ugyanolyan mó­don naponta karcolná meg a kezét, néhány hét alatt komo­lyabb sérülés, néhány hónap múlva pedig már soha nyomta­lanul el nem tűnő mély seb ke­letkezne. Erre emlékeztetnek a házastársak mindennapos apró vitái is. Az idők folyamán a viták éle­sednek, harag már napokig tart, majd bekövetkezik az első nagy veszekedés, s előbb-utóbb az egymást szérető emberek már gyűlölködve állnak szem­ben. Az utolsó pontként azután már gyakran elcsattan a pofon is. Az elhidegülés többnyire nem egyenletesen zajló folyamat. Két faktor harca, egyik oldalon találhatóak a megtartás erői, azok a tulajdonságok, amelyek annak idején a kapcsolatot, az érzelmet is kiváltották, a másik oldalon a taszító tulajdonsá­gok, azok, amelyek a nagy ér­zelmek idején elhalványodtak. A válás folyamata a végle­ges válási döntés kialakulása után is megállhat, sőt vissza­fordulhat, ha megfelelő kompromisszumokat lehet még kötni. Ilyenkor előfordul, hogy a kényszeredettség és a fenye­getettség csak növeli a belső feszültséget, és esetleg az már emberöléssel, vagy éppen ön­gyilkolással robban ki újból. Máskor azok, akik a kialakult válási szituáció ellenére sem válnak el, noha tökéletes már nem lesz a kötelékük, valószí­nűleg sohasem volt az, mégis eléldegélnek benne. Nem egy esetben sok múlik azon, meny­nyire segít a házasoknak a köz­vetlen környezet, a barátok, a rokonok, a munkatársak. Más­kor viszont éppen a szülők és a házasok közti ellentét mélyíti tovább a házasélet bajait: a nemzedéki problémák. De er­ről már a következő folytatá­sunkban lesz szó. Dr. Csiky Ottó Közös munka és megemlékezés A Tatabányával szomszédos új szénmedencékben már 100- nál több szovjet szakember dől. gozik. Várpalotai, tatabányai, és dorogi fúrásokkal közösen kutatják az új lelőhelyeket, tisztázzák a szén-, bauxitvagyon nagyságát, gyűjtik az új bányák nyitásához szükséges adatokat. Pénteken a komszomol isták és a kiszisták közös ünnepsé­gen emlékeztek meg a tatabá­nyai bányász művelődési és oktatási központban a Kom­szomol megalakulásának 58. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vettek a budapesti szov­jet nagykövetség képviselői is. Ismeri az embereket, a területet „Típusközség” a megye határánál Közrend, közbiztonság falun Semmi különös idegenforgal­mi nevezetessége nincs a Sásd és Dombóvár között, Baranya megye szélén elterülő Vásáros- dombó községnek. Az autóval utazók legfeljebb csak a rázós út miatt jegyzik meg a község nevét,.. Meg talán azért, mert akinek rendszeresen erre vezet az útja, észreveszi, hogy egyre takarosabb családi házak sora­koznak nemcsak a község fő­utcáján, hanem másutt is. Nyu­godt, csendes település, a ba­ranyai községnek „típusaként” is elfogadható. Iskolapélda Ha valaki arra a kérdésre, milyen a mai magyar falu köz­rendje, közbiztonsága, keres vá­laszt, szinte ezt a községet vá­laszthatja iskolapéldának. Vásárosdombó tanácselnöke Szerényi Jenő, — több mint két évtizede, a körzeti megbízott Gábor József, főtörzsőrmester, közel 20 éve rendőr. A központi községhez tar­tozik Gerényes, Tékes, Kis- vaszar, Ág és Tarrós összesen mintegy 3200-an lakják ezt a hat falut. A dolgozók egy része a sásdi Búzakalász Termelőszö­vetkezetben talál munkát, de so­kan ingáznak Komlóra és Dom­bóvárra. — Az aktív keresőknek körül­belül fele az iparban, fele a mezőgazdaságban dolgozik — mondja a tanácselnök. — A székhelyközség vonzására jel­lemző, hogy az utóbbi évek­ben több mint 160 családi ház­zal gyarapodtunk. Sokan tele­pedtek le itt a környező köz­ségekből, A parcellázott ház­helyek kettő kivételével már gazdára találtak, az idén ismét új házhelyeket kellett kialakíta­ni. Ennek a községnek vagyok szülöttje, mindenkit ismerek ... azaz, néha már találkozom is­meretlen arcokkal is a betele­pülés eredményeként. A község, a terület rendje, nyugalma érdekében a körzeti megbízottnak is a. legfőbb „se­gítője” az alapos helyismeret, emberismeret. — Sokfelé járok, szokásom benézni többek között az ital­boltokba is — mondja a fő­törzsőrmester, — Egyszer sok ismerős között egy ismeretlent is megpillantottam.., Egy kö­rözött személy, dinnyeberki la­kos .,.. Keményfedelű füzetet vesz elő, első lapján a maga rajzol­ta térkép körzetéről, benne négy kis kör pirossal besatí­rozva. — Ez azt mutatja, hogy eb­ben az évben hol történt bűn- cselekmény. — Itt garázdaság miatt kellett intézkednem, itta menetlevelekkel történt mani­puláció, itt falopás történt, itt pedig italboltba törtek be, A négy tettes közül hármat el­fogtam, s meggyőződésem, hogy a kocsmai betörés tettese is kézre kerül. Számos szabálysértés miatt is intézkednie kellett. Mert hát verekedés, botrányokozás is tör­ténik néha. — Sok az ittas vezetés — mondja. — Különösen bálok al­kalmával. Most már szép szám­mal van a területen személy­autó, motorkerékpár,,. — Körülbelül százötven sze­mélyautónk van — szól közbe a tanácselnök. — Járnak a fiatalok a környe­ző községekbe bálba — sokan gépjárművel, aztán nem tud­ják betartani a szabályt, hogy aki vezet, ne igyék, aki iszik, ne vezessen,,. De nemcsak a bál. Sajnos, az is gyakori, hogy a munkagépvezetők közül töb­ben már reggel féldecivel kez­dik a napot, így ülnek a volán mögé. Négy jogosítványt kellett ezért bevonni. Az utóbbi idő­ben mintha egy kissé javult volna a helyzet, de az ellenőr­zésen nem szabad lazítani.,, A tanácselnök véleménye: a közrend, közbiztonság megfe­lelő, nyugodt körülmények kö­zött élnek, dolgoznak az em­berek. Ha pedig történik vala­mi rendbontás, akkor gyorsan és eredményesen kell intézked­ni. A főtörzsőrmester mondja: — Megyek az utcán, megszó­lít az egyik ismerős; „Te Jós­ka, meglopták a kukoricámat, jó lenne, ha megtalálnád, ki volt”. Megtaláltam a tettese­ket, — négy nő volt, — de még a két orgazdát is, akik a hét zsák kukoricát megvették. Nagy segítség Nagy seqítséget jelentenek a munkában az önkéntes rend­őrök. — Az országos körözött elfo­gásánál is az egyik önkéntes rendőr volt segítségemre. — Rövidesen tanácsülés elé kerül a terület közrendjének, közbiztonságának helyzete — mondja a tanácselnök. — Min­den évben napirendre tűzzük ezt a témát, úgy mint más ta­nácsoknál is. Az én vélemé­nyem: elégedett vagyok a köz- séq közbiztonsági helyzetével. Jól dolgozik a mi körzeti meg­bízottunk. Jövőre kezdjük építeni az új lakást a körzeti megbízottnak.. . A közeli napokban pedig tör. pevízművet „avat" Vásárosdom­bó, A közel 4,5 millió forintba került törpevízmű több mint 20 utcai közkifolyó friss és egész­séges vizet ad. — Lesz rá lehetőség, hogy a házakba is bevezessék a vizet — mondja a tanácselnök. — Túl leszünk már azon az időn, amikor a parasztember az ita­tóvályú mellé állt mosakodni.,, Vásárosdombó „típusközség" Sásd és Dombóvár között, a megye határánál.,.. Garay Ferenc A Kesztyűgyár új 2. sz. gyáregységének (Engel János u.) beindulására: kesztyűszabászokat, varrónőket 4—6 hónapos betanulási idővel kiképezünk Jelentkezés: KESZTYŰGYÁR, I. sz. Gyáregység, Hőerőmű, Edison út. A KOSSUTH L. U. 59. SZ. ALATT LÉVŐ cipőbolt férfi-, női és gyermekcipők őszi modelljei: divatos, emelt-talpú és -sarkú férfi félcipők, férfi bundáscipők, posztócipök, papucsok, női alkalmi cipők, női divatcsizmák, hócipők, női posztócipők gyermek csizmácskák színekben, gyermek félcipők, házicipök választéka az On igényeinek is megfelel! Keresse fel a korszerűsített, önkiszolgáló rendszerben üzemelő CIPŐBOLTUNKAT Pécsett, a Kossuth L. u. 59. sz. alatti SEGÍTÜNK VÁLASZTANI!

Next

/
Thumbnails
Contents