Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-26 / 296. szám

2 Dunantmt naplö 1976. október 26., kedd nHossz műveket ne énekeljenek" Szocializmus és vallás Tudományos konferencia Pécsett November: Egészségnevelési hónap Táplálkozzunk helyesen! A tudósítás címét mindjárt megkérdőjelezném: tudunk-e valamiféle rendet felfedezni táplálkozásunkban? Zaklatott életünkben nassolásra, csipe- getésre vagy falásra telik. A reggelit elkapkodjuk, ebédün­ket a napi hajtás közben le­tudjuk, s amikor végre eljön az este, a napunk legnyugod­tabb szakasza, faljuk amit fe­leségünk főzött... Táplálko­zásunk sajátosan magyaros, s egészségünk érdekében kevés vigasz: a magyar konyha vi­lághírű ! Próbáljunk visszakozni, pró­báljunk korszerűbben táplál­kozni. (Nap mint nap halljuk ezt, de minek...?) Most is­mét össznépi figyelemmel for­dulunk majd a korszerű táp­lálkozás mezsgyéje felé: no­vember hónapban országosan egészségnevelési „harminc na­pot" tartunk. E hónap témája a helyes táplálkozás lesz, s indítása mozgalomnak, amely feltehetően nem ér véget no­vember 30-án. Ezt fogalmaz­ták meg tegnap délelőtt a Baranya megyei Vöröskereszt­nél azon az ülésen, melyen az egészségvédelmi hónap prog­ramját egyeztették az érdekel­tek. Megjegyezném: évről-évre november a fogászati hónap volt, s fogaink védelmében hangzottak el előadások, ke­rültek a falakra fogkefe és Odol-reklámok. Az idén az egészségünk védelmét az ét­kezésünk kialakításánál, az ételek megválasztásánál kezd­jük, s ez áttételesen bizo­nyára a fogakra is „kihat". Pécsett e témában gyer- mekrajzkiállítást hirdettek meg, szó lesz a kismama klub foglalkozásainak keretén belül az 1—3 éves gyermekek helyes táplálásáról, filmeket mutatnak be, s a Kesztyűgyár­ban ételbemutatót és főzési tanácsadót rendeznek novem­ber 22-én. Komlón az üzem­élelmezésről kerekasztal­konferencián vitázhatnak a résztvevők, s a falusi táplálko­zási szokások témája kerül te­rítékre Bolyban. A szigetvári program a konzervgyárhoz kapcsolódik, címe: konzervek szerepe a táplálkozásban. Ezen túl természetesen a szer­vezők — az egészségügy és a Vöröskereszt — még színesítik több rendezvénnyel, kiállítás­sal, előadással a hónapot. Melynek teljes elnevezése: Egészségnevelési hónap ’76. „A fiatal Liszt elhalálozott a francia fővárosban!” — futott végig a döbbenetes hír Pári­zson, az „Étoile”-ban nekrológ jelent meg. Pediq Liszt élt, jól­lehet nemigen akart élni azok- után, hogy Saint-Cricq gróf ki­utasította házából, miután rá­döbbent a leánya ás a „sertki- házi zenemester" között szövő­dő szerelemre .., Ez a korai csa­lódás mindkettőjük lelkében örök nyomot hagyott. Lisztet a világtól elvonult állapotából a júliusi forradalom ragadta ki, Édesanyja szerint „az ágyúdör­gés gyógyította meg", hosszú idő után ekkor ült először ismét zongorához és „a lelkesedés lázában komponálta Forradalmi Szimfóniáját, amelyet La Fayet- te-nek ajánlott”. A forradalom győzött és Liszt ismét beleve­tette magát a párizsi társaság forgatagába. Ismerkedett Saint- Simon tanaival, találkozott Bér. Hozzál, végtelen gyönyörűség­gel, egyben félelemmel töltötte el Paganini bravúros játéka. Is­mét zongoraleckét adott többek között Valerie Boissier-nek, aki­nél azonban érdekesebb az iro­dalommal is kacérkodó édes­anya, aki elkísérte leányát min­den zongoraórára és élményeit feljegyezte. „Február 24.: Cso­dálatos egy zongoraóra . . . Sze­rettem volna ellesni és följe­Kodály­szobor Pécsett A hely és a szobor együttléte jelkép erejű Pécs új szoborral gazdago­dott. Néhány nap óta Kodály Zoltán egészalakos bronzszob­ra ott áll az alsó sétatéren. Háttal a székesegyháznak, arc­cal a gyermekjátszótér felé ... Mintha szép, komoly tekinteté­vel a legifjabbak első lépéseit szemlélné, első szavaikat hall­gatná. A hely és a szobor együttléte jelképerejű. Zenei anyanyelvűnk s Kodályék nagy álma: az „éneklő Magyaror­szág" eszméje villan föl emlé­kezetünkben, s az eszme való­ságához vezető út, amelyen az első lépéseket már zsenge kor­ban kell megtenni. Sőt, előbb... A szobor alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szob­rászművész, aki a pécsi szellemi élet, a társművészetek számos ismert képviselőjével együtt je­len volt a szobor vasárnap dél­előtti avató ünnepségén. Ott volt Kodály Zoltánná és csa­ládja: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titká­ra ; Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára; Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának el­nökhelyettese és ott voltak so­kan mások is a megye és a megyeszékhely kulturális veze­tői közül. Több mint félezren állták kö­rül az őszi verőfényben csillo­gó új szobrot, amikor az ün­nepség hangulati bevezetője­ként, üde gyermekhangokan felcsendült a Nagyszalontai kö­szöntő, s ifj. Kőmíves Sándor előadásában elhangzott Csor­ba Győző Kodály című költemé­nye, majd a Liszt Ferenc és a pécsi Mecsek Kórus előadásá­ban Kodály Békességóhajtása. Ezután Forrai Miklós karnagy, egyetemi tanár mondott ünne­pi beszédet. Kiemelte: — Itt és most azt az embert idézzük, aki mintha most is köztünk járna — itt, ezen a sé­tányon, kabátját könnyedén vállára vetve, vagy Mágocson, Mohácson, Komlón vagy éppen Dombóváron — beszélget, ta­gyezni minden egyes szót e húszesztendős férfi ajkáról. Minden szava ragyogó, merész, találó, az igazság erejétől mély és hatalmas... Zongorázás közben megrázta selymes üstö­két. Szeme villámokat szórt. Liszt igazán rendkívüli ember. A természet bőkezű pillanatá­ban alkotta meg ezt a férfit, „E nagyszerű férfi ezekben a hónapokban Fétis zenefilozófiai előadásait hallgatta, Chopin­nel kötött barátságot, 1832 te­lét pedig az Alpok regényes, a párizsiak elől jól elrejlő bér­cei között, a hódító szépségű és kalandra vágyó Laprunerede Adél grófné kastélyában töltöt­te .. . De alig köszöntött be a tavasz, a párizsi szalonok for­gatagában megismerkedett Ma­rie d'Agoult-lal, aki „akkor a párizsi szalonok Dianájaként tündökölt. Huszonnyolc éves, hat éve asszony, két gyermek anyja, átlagon felüli irodalmi nácsot ad, nevel és tanít gye­rekeket, felnőtteket, minden­kit... A Mesterre emlékezve a szó­nok a továbbiakban néhány fontos baranyai kötésű gondo­latot idézett fel a múltból. Má­gocson, ahol az énekkar az ő nevét vette fel,, ezt a tanácsot adta Kodály Zoltán: „Nem kívánom, hogy gyakran énekel­jék műveimet, hanem rossz mű­veket ne énekeljenek." Komlón, ahol szintén megfordult, nagy szeretettel és elismeréssel szólt a bányászgyerekekről, akik ,,... megmutatták az ország­nak, sőt Európának, hogy fia­tal bányászvárosban is magas­ra lehet emelni a1 kórusművé­szetet ..." Pécshez több láto­gatás fűzte Kodályt. Ma már eléggé köztudott, hogy a vi- lágfogalommá lett Kodály-mód­'Kilencedik alkalommal ren­dezték meg Szekszárdon a Néptánc Fesztivált. Október 23-án és 24-én kilenc együttes mutatta be programját, köztük a Pécsi KISZÖV Táncegyüttes is. A pécsiek Radics—Gerner: Baranyai bosnyák táncokat, Várnai—Tímár: Körtánc című kompozíció német tételét, vala­mint Várnai—Hortobágyi: Szla­vóniai magyar táncok című da­rabját mutatták be. Az öttagú zsűri a díjak át­csoportosítását kérte a rende­ző szervektől: a Tolna megyei Tanácstól, a Szekszárd városi Tanácstól és a Babits Művelő­dési Központtól, miután a be­műveltséggel — személyes em­léke fűződik Goethéhez és Chateaubriandhoz, és mivel fér­je, a méltóságteljes és komoly d'Agoult gróf tnellett unatko­zott - szórakozást keresett. „Találkozásukról a grófné em­lékirataiban később ezeket ír­ta: „Ferenc bemutatkozott, le­ült mellém és merész kedves­séggel annyira bizalmasan kez­dett velem beszélni, mintha már régen ismerne. És jóval az­előtt, hogy beszélgetésünk be­fejeződött volna, már úgy ta­láltam, hogy a nekem annyira szokatlan lénye egyszerű és természetes. .." Ugyanilyen egyszerűen és ter­mészetesen szerettek egymásba, és amikor meghalt a grófné 6 éves kislánya, elhatározta, hogy feláldozza Lisztért másik gyer­mekét, férjét, párizsi főúri éle­tét és követi Lisztet Svájcba. A boldogság, a nyugodt kör­nyezet Lisztet komponálásra szer 1945 októberében itt fo­gant meg s öltött végleges ala­kot. Befejezésül Kodályt idézte Forrai Miklós: „Feltetszett előt­tünk egy, a népből újjászüle­tett, művelt Magyarország képe. Ennek megvalósítására rászán­tuk életünket." — Bartók „tiszta forrása” és Kodály ikervallomásai így lesz igazán egy, teljes egész. Baranya megye, Pécs városa tettekkel bizonyítja, hogy sza­vait megértette. Első volt az or­szágban, ahol Kodály utat ne­veztek el és most Kodály szob­rot állítottak fel „a népből új­jászületett művelt Magyaror­szágnak." Az ünnepség három kórus előadásában Kodály—Berzsenyi A magyarokhoz c. kórusműve hömpölygő dallamaival fejező­dött be. W. E. mutató anyaga a kiírásnak megfelelő kategóriába nem volt sorolható. E szerint első díjas a Kalocsai Népi Együt­tes és a székesfehérvári együt­tes lett. Második a Dombóvári Kapos, a Szekszárdi Néptánc Együttes, valamint a Dunai Vasmű Együttese. A Pécsi KISZÖV Együttese harmadik díjat nyert. A fesztivál nagydí­ját nem adták ki. Zeneszerzők közül Várnai Fe­renc, Thész László és Vavrinecz Béla részesült elismerésben, míg a koreográfusoknál Ger­ner István, Tímár Sándor, Bo­tos József, Szabadics Mihály, Galambos Tibor és Hortobágyi Béla kapott díjat. H. T. késztette. Marie Shaxespeare- ből vagy Byronból olvasott fel, mialatt ő improvizált, első lírai albumának gyönyörű lapjait ír­ta ... Genfben látta meg a napvilágot 1835. december 18- án este tíz árakor első gyer­mekük, Blondine, „...Liszt Fe­renc 24 éves zenetanár és Kat­herine Adelaide Meran (Marie nevét tudatosan megváltoztat­ták) 24 éves járadékos genfi lakosak házasságon kívül szüle­tett gyermeke. Liszt önként el­ismerte, hogy a gyermek apja.,” Az igazsághoz tartozik, hogy Marie ekkor már elmúlt har­minc éves... Két évvel később megszületett második leányu­kat a szerelmük legszebb idő­szakára emlékeztető comói na­pok hatására Cosimának ke­resztelték. A következő év tavaszán Ve­lencében mondott búcsút Liszt Mariénak, mert eljutott hozzá is a pesti árvíz borzalmas hí­re. „Szándékom, hogy két hang­versenyt adok Bécsben, az el­sőt honfitársaim javára, a má­sodikat, hogy útiköltségeimet ki­fizessem: aztán egyedül, gya­logszerrel, zsákkal o hátamon hatolok be Magyarország leg- elhagyatottabb vidékeire". Eb­, .Szocializmus és vallás" címmel konferencia kezdődött tegnap Pécsett az Akadémiai Bizottság székházában. Dr. Földvári József, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora, a PAB Intéző Bizottságának tagja köszöntötte a résztvevőket. Részt vett a konferencián Raj­nai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője, Papp Imre, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese. Bevezető előadást a konfe­rencia céljáról dr. Jóri János egyetemi docens, a filozófiai tu­dományok kandidátusa, a PAB I. számú Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke tar­tott. Dr. Lukács József akadémi­kus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a konferen­ciával kapcsolatban a követ­kezőket mondotta a Dunántúli Naplónak: — Szeretnék köszönetét mon­dani a Pécsi Akadémiai Bizott­ságnak e fontos és időszerű konferencia megrendezéséért. Úgy hiszem, hogy ez a kon­ferencia elméletileg és gya­korlatilag a tudományos élet és társadalmi-politikai fejlődé­sünk szempontjából rendkívül fontos kérdések tárgyalására jött össze, és hadd emeljem ki azt, hogy ez az első ilyen ter­mészetű konferencia hazánk­ban. — A konferencia a szocia­lizmus és a vallás viszonyával foglalkozik. Mi adja ennek a kérdésnek az izgalmát, érde­kességét? Az, hogy ellentét mu­tatkozik a marxizmus és a val­lás felfogása között. Itt nem elégséges pusztán az elméleti válasz. Meg kell keresni azo­kat a tényleges társadalmi for­rásokat, amelyek miatt a val­lás még ma is jelen van a mi viszonyaink között. Miként le­hetséges, hogy vallásos embe­rek részt vesznek a szocializ­mus építésében, noha a mar­xizmus világnézetével nyilván­valóan nem érthetnek egyet? A pécsi konferencia nem utol­sósorban ezeket a kérdéseket vizsgálja. tJyilvánvaló, hogy a mi körülményeink között az embereknek nagy csoportjai léteznek, akik ugyanazt a szo­cialista utat választják, mint nem vallásos, mint a marxista ateista társaik, de más okok­ból más tudati megfontolások­tól vezérelve választják. — Ilyen körülmények között merül fel az a kérdés is, hogy mi a marxizmus, marxista vi­lágnézet terjesztésének igazi fontossága és jelentősége. Nem egyszerűen az, hogy meg­határozott idő alatt néhány év alatt kiküszöböljék a vallá­sosságot a társadalom tudatá­ból, ez naivitás, illuzórikus él­ből ugyan nem lett semmi, (ezt évtizedekkel később Bartók és Kodály váltotta valóra), de a bécsi közönség oly 'lelkesedés­sel fogadta, hogy nyolc hang­versenyt kellett adnia, melyek­ről a 19 éves Walter Teréz, a későbbi Pulszky Ferencné finom betűivel írt naplója tanúskodik. Ha nem Is gyalog,, zsákkal a hátán1, de sokfelé járt a szá­mára mindig szülőhazát jelen­tő Magyarországon. 1846 ok­tóberében a 35. életévét átlé­pő művész a Galentée nevű hajó fedélzetén Pozsony és Győr között Károly Sándor wei- mari nagyhercegnek írt levelé­ben mérleget vont: „Utolsó har­minc hangversenyem Bécsben, Prágában és Pesten, o három­ezer forintos gyűjtés, hármas díszpolgársáqom Magyarorszá­gon s kettős táblabírói meg­választásom Sopron és Bars megyében, olyan időszakot je­leznek életemben, amely után filozófusi megadás nélkül kö­zömbös maradhatok mindenfé­le csaholás, nagyképű vádas­kodás és rikácsoló féltékeny­ség iránt. A fődolog, hogy ren­des fickó maradjon az ember és a belső magot munkával és tettel kifejlessze." Ekkor kezdődött leghosszabb magyarországi körútja, ekkor jött el Pécsre.... Nádor Tamás képzelés volna. Hanem min­denekelőtt az, hogy az embe­rek gondolkodásmódjában és köztük a még vallásos embe­rek gondolkodásmódjában is előtérbe állítsák azokat a vi­lágnézeti, erkölcsi, politikai, tudományos és művészi érté­keket, amelyek a szocialista építés folyamatában nélkülöz­hetetlenek és ezen a talajon érjenek el egy olyan állapot­hoz, amikor majd az istenre való hivatkozás ezeknek az értékeknek inkább már csak kerete, de nem kiindulópont­ja többé. A figyelmet tehát a társadalmilag igazán fontos célokra kell irányítani, ezek­nek a céloknak a szolgálatá­ban megvalósítani a különbö­ző felfogású emberek gyakor­lati együttműködését. Ugyan­akkor ez az együttműködés nem nélkülözheti a világnézeti vitát, a világnézeti harcot, ép­pen azért, mert hiszen a végső világnézeti kérdésekben a mar­xizmus és a vallás nem köthet kompromisszumot. — Mindezeknek a kérdések­nek a kutatásával és a kuta­tási eredmények tudatosításá­val, a gyakorlatban való fel- használásában végzett munká­hoz adhat igen jelentős ösz­tönzést a Pécsi Akadémiai Bi­zottság által kezdeményezett konferencia, adhatnak azok az előadások és azok a viták, amelyeknek feladata éppen en­nek a bonyolult és nálunk ke­véssé vizsgált problematiká­nak, kérdéskörnek a tudato­sítása'. Nagy István Magyar közúti híd épül Újvidéken Újabb közúti hidat szállít Jugoszláviába a Komplex kül­kereskedelmi vállalat. Az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá. A Komplex a tervet készítő Uvaterv-vel és a hidakat gyár­tó Ganz MÁVAG-gal közösen vett részt az újvidéki Duna- híd építésére kiírt versenytár­gyaláson, amelyet meg is nyer­tek. A 8 millió dollár értékű beruházás műszaki tervein már dolgoznak, a hídelemek gyártása is rövidesen megkez­dődik. Az 1251 méter hosszú, 8400 tonna súlyú közúti függő­híd a tervek szerint 1980-ra készül el. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége, hétfői ülésén, az érintett szakszerve­zetek jelentése alapján megvi­tatta a vasipar, a viMamos- energia ipar, továbbá a textil­ipar ez évi gazdasági felada­tainak várható teljesítését. Megállapította, hogy a vas­iparban és a vi'llamosenergia iparban a fontosabb gazdasá­gi mutatók gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban ala­kulnak. A termelést teljes egé­szében a termelékenység javí­tásával növelik. A gépiparban a szocialista export dinamiku­san fejlődik, a tőkés export fokozása azonban további erő­feszítéseket igényel, jóllehet ezen a területen is sokkal jobb eredményt értek el az év eddigi szakaszában, mint ta­valy ilyenkor. A textiliparban a tervek tel­jesítésében elmaradás tapasz­talható. Az elnökség sürgős fel­adatnak tartja, hogy minden, feltételt biztosítsanak a tervek végrehajtásához. Meg kell pél­dául teremteni az üzem- és munkaszervezés javításának fel­tételeit, gyorsítani kell a szak­munkásképzést és továbbkép­zést, hogy az jobban megfe­leljen a rekonstrukció követel­ményeinek. — kf — 165 éve született Liszt Ferenc Pécsi siker a szekszárdi néptánc-fesztiválon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents