Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-23 / 293. szám
2 Dunantmt naplö 1976. október 23., szombat Gyalogosan a tizenhetedikre Beragadtak a liftek Nem csengett a telefon sem? Aki pénteken délután megállt Pécsen, az uránvárosi 17 emeletes ház bejárata előtt, ugyancsak elcsodálkozott. A liftek előtt egész tömeg topor- gott türelmetlenül és izgatottan. A két felvonó ugyanis reggel elromlott. A 102 lakás közel 500 lakója kénytelen volt gyalog közlekedni. Lefelé még csak-csak hagyján, de fölfelé! A szerelők délelőtt megjavították a lifteket, amelyek hamarosan újra „beragadtak”. A gondnoknő hiába telefonált újra meg újra, másodszor nem jelentek meg. A lift azért „jóindulatú", néha elindul, de félúton meggondolja magát. Az idősebb lakók közül jópáran inkább elmentek rokonlótoga- tóba, csak ne kelljen megmászni a végeláthatatlan lépcsősort. Miután a szerkesztőségünktől kértek segítséget a lakók, több mint fél órán keresztül csengettük a liftszerelők központját, de nem vették fel. Már gondolni is rossz, mi lesz hasonló esetben a „magsháznál", hasonló nemtörődömség miatt. — B. A. — Alapfy Attila kiállítása Magyar és külföldi kiadású lovas témájú szakkönyvek fotóillusztrátoraként Alapfy Attila nevét Európa-szerte ismerik, de számos külföldi (Manchester, Linz, Hamburg, Varsó) és hazai (Budapest, Salgótarján, Bikái, Székesfehérvár, Győr) egyéni kiállítása is közismertté tette. Alapfy Attila 1930-ban született Újdombóváron. 1958- tól tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, jelenleg szabadfoglalkozású fotóművészként dolgozik az alkalmazott és reklámfényképezés területén. 1953 óta vesz részt csoportos kiállításokon. Ez idő alatt több hazai és külföldi díjat szerzett. Kiállítása az Ifjúsági Ház galériájában november 2-ig, naponta 14-től 22 óráig tekinthető meg. P. L. Mit mondanék el a parlamenten? Harminchétezer r .. •• rr uttoro és kisdobos képviseletében A tanuláson kívül ml foglalkoztatja a kisdobosokat és úttörőket, hogyan lehet még tartalmasabbá és színesebbé tenni az őrsökben, a rajokban és csapatokban folyó úttörőmunkát? Ez a témakör foglalkoztatja a ma megnyíló és 'három napon át tartó III. megyei úttörőparlamentet Siklóson. Baranya és Pécs százötvenhárom úttörőcsapatában tevékenykedő több mint harminchétezer kisdobos és úttörő képviseletében száznyolcvanhárom küldött vesz részt a parlamenten, és a munkabizottságok ülésein igyekszik átfogó képet alkotni az V. Országos Úttörőparla- ment útjeleinek megvalósításáról, az „Őrizzük a lángot!”, az „Együtt — egymásért!” mozgalma eddigi eredményeiről, az úttörőélet megyei helyzetéről. Mit mondanak, mit mondanának el a parlamenten? Erről beszélgettünk négy küldöttel ... Nagy Katalin, a pécsi Bárt- fa utcai Általáons Iskola 7/a osztályos tanulója, csapathíradós. Hogyan próbózzunk? A kisdobosok és úttörők egyéni feladatvállalásairól és a megbízatásokról beszélt. Az egyéni és közösségi próbázás lényege, hogy az alapvető kötelességen túl — ez a tanulás — mit vállalnak és azt egész éven át hogy teljesítik. Mit vállaljanak? Ehhez jó ötleteket ad a Kisdobos- és Úttörő zsebkönyv, de ötletért mem kell a szomszédba menni: iskolai könyvtár rendbentartása, a rajuk a Bártfa utcai óvodát patronálja (műsort ad, ajándékokat készít a kicsiknek), de őrsi vállalásuk, hogy egy idős, magárahagyott házaspárt fognak rendszeresen segíteni a környékükön „timuri munkában”. Szabó Eszter, a pécsi Karikás Frigyes úti Általános Iskola 8/a. osztályos tanulója. Úttörőtanács-titkár és őrsvezető. A demokratizmusról beszélt. Szeretnék, ha a tanulók magatartását és úttörőmunkáNagy Katalin, Szabó Eszter, PfaH Éva, Bék Mónika Csak hulladékterületek a parkosításra? Kincset érnek a pécsi udvarok Befejeződött a zöldfelület-gazdálkodási tanácskozás A III. Országos Zöldfelületgazdálkodási Szakmai Tanácskozás második napján folytatódtak a közérdekű témát körüljáró előadások. Gömöry János, a pécsi városi tanács városrendezési csoportvezetője a városi rekonstrukciók környezetjavító szerepéről szólva (ebben offenzív része van a zöldfelületnek), Pécs belvárosának rekonstrukciós terveit ismertette. Dr. Józsa Miklós szombathelyi faiskolavezető a városi növényzetet érő környezeti ártalmakról beszélt, s ezek közül kettőt emelt ki: a gépjárművek kiját értékelő tanári megbeszéléseken részt vehetne az úttörőtanács titkára is, mint az úttörő önkormányzati szerv vezetője. Miért? Mert így a tanulókról és úttörőkről reálisabb, tisztább képet tudnának közösen kialakítani. Jobban igénylik olyan tanárok segítségét is, akik nem viselnek tisztséget. Más iskolák tapasztalataira is kíváncsiak. Pfaff Eva, a bükkösdi Általános Iskola 7/b. osztályos tanulója, úttörőtanács titkár, az úttörők munkavállalásáról beszélt. Ök is vállalnak társadalmi munkát és a kisdobosokat is bevonják. A közösségek döntik el, hogy ki melyik munkát vállalja el, a nehezebbet a fiúk végzik. Minden pajtás 10—15 óra társadalmi munkát végez, pénzt kapnak, azt kirándulásra költik, így erősödik a közösségi szellem. Tavaly a sportpálya és az iskolapark csinosítása, idén már iskolai sportpálya építése: focipálya, kézilabdapálya és futópálya kialakítása a nagy feladat. Hasznos kezdeményezésük, hogy időseknek hozzák-viszik a könyvtárból a könyveket, hogy ezzel se kelljen bajlódniuk ... Bék Mónika, a hidasi Általános Iskola 7/a. osztályos tanulója, csapatkultúros „A közösség szolgálatában" témakörről beszélt. Szeretné, ha minden csapatnál bevezetnék a tisztségviselők képzését, ha a KISZ-esekkel még többet lehetnének együtt, ha minden őrs, raj és úttörőtanács kötelezettségeit és jogait egységesebben tudatosítanák, ha kisdobos- és úttörőavatáson munkásőr és katona is ott lenne — ez meghittebbé tenné az ünnepi hangulatot, — ha megalakulna az Úttörőgárda. Murányi László A központi fejlesztési programról tárgyalt a Balatoni Intéző Bizottság Pénteken Balatonföldváron dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár elnökletével ülést tartott a Balatoni Intéző Bizottság és megvitatta a központi fejlesztési programot. A testület ülésén egyetértettek azzal az elvvel, miszerint a központi anyagi támogatást, a különféle tárcák, intézetek és a tanácsok fejlesztési hozzájárulásait a területi rendszer részeként, komplex módon használják fel. A fejlesztési alapból elsősorban az í<a!apácGsál verte agyon áldozatát Borzalmas bűncselekmény történt 1976. március 1-én este a turonyi szőlőhegyen. Bakos József, 74 éves tsz-nyugdíjost másnap találták meg présházában — vérbefagyva. A szerencsétlen ember gyilkosság áldozata lett,"koponyáját, arcát szinte felismerhetetlenségig szétverte valaki. Széleskörű nyomozás indult, s egy héten belül kérzekerült a tettes: Horváth Ferenc, 42 éves alkalmi munkás, aki beismerte: kalapáccsal ölte meg ismerősét. A többszörösen büntetett előéletű Horváth Ferenc életét az ital irányította. Korábbi cselekményeit — lopás, pincebetörések — azért követte el, hogy italhoz jusson, Horváth Ferenc — mint mondotta — Bakos jó cimborája volt, gyakran megkínálta étellel, itallal. — Én is sókat segítettem neki, dolgoztam a szőlőjében, amiért borról fizetett —, vallotta a tárgyaláson az idült alkoholista. Az eset napján szóváltás támadt köztük. Bakos nehezményezte, hogy Horváth előző esEletfogytiglanra ítélték a turonyi gyilkost te minden ok nélkül fölzörgette. Estére már megbékéltek, Horváth egy demizson borral állított be az öreghez, aki' viszonzásul töltött-káposztával kínálta vacsorára. Együtt iszogattak, elfogyott már vagy három liter bor, amikor közös nőisme- rősükre terelődött a szó. Horváth gúnyos, sértő megjegyzést tett a házigazda' férfiúi mivoltára, aki felbőszült és kiutasította vendégét a présházból. Az idős ember visszaült a székre, s a sötétben — csak a tűzhelyen lévő parázs fénye világított — észre sem vette, hogy Horváth a kijáratnál felvett a földről egy 71 dekás kalapácsot és visszajött. Hatalmas erővel sújtott le az idős ember fejére — orvosszakértői megállapítás szerint legalább tizenkétszer —, úgyhogy a sértett koponya- és arccsontja több helyütt beszakadt. Röviddel később Horváth elhatározta, hogy bort szerez. Átment a> szomszédos présházhoz, az épület tetejét kibontva betört a pincébe és a lopott borral visszatért a tett színhelyére., Az áldozat még élt, erő- sen hörgött, haláltusáját vívta, a földön vergődött, — Azt gondoltam, horkol.,. — vallotta a tettes, akinek elvetemültségére jellemző, hogy mintha mi sem történt volna', egymagában italozott tovább, majd lefeküdt Bakos ágyára. Reggel — látvai, hogy Bakos József halott — magához vette a szekrényben talált 2678 forintot, valamint a sértett karóráját, s a présházajtót gondosan betéve maga után, hazament lemosni magáról övért. Ezt követően egy hétig szökésben volt, a lopott pénzt elitta, felélte, A rendőrség ékkőn már amúgyis kereste, mivel nem kezdte meg a januárban kiszabott büntetésének letöltését. A pécsi Megyei Bíróság tegnap hirdetette ítéletet az ügyben. Bűnösnek mondottal ki a vádlottat különösen kegyetlen módon élkövetett emberölés bűntettében, valamint többszörösen visszaesőként elkövetett lopásban, ezért halmazati büntetésül életfogytiglan tartó fegy- házra ítélte, Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett. ivóvízellátás, továbbá a szennyvíz tisztítás és elvezetés gondjait kell enyhíteni, és jelentős anyagi eszközöket kell fordítani az utak, strandok, kereskedelmi és vendéglátó egységek fejlesztésére. A partvidék üdülőegységeinek gyarapításán és fejlesztésén kívül előtérbe kerül a tó vízminőségének védelme, a parton és a vízgyűjtő területen keletkező szeny- nyeződések mérséklése, a meder iszaposodásának csökkentése és a vízszintszabályozás megnyugtató rendezése. A tárcák és a különféle szervezetek fejlesztő munkáján kívül ebben a tervidőszakban 550 millió forint állami támogatással segítik a fejlesztési program végrehajtását. Ezen kívül az idegenforgalmi alapból évente 25 millió forintot költenek a Balaton vidékére. Az illetékesek tájékoztatták a Balatoni Intéző Bizottságot arról, hogy a következő másfél évtizedben nagyszabású programot hajtanak végre a szennyvíztisztítás és elvezetés gondjának megoldására. A negyedik ötéves tervben megkezdett munkát a vízügyi szervek a jelenlegi tervidőszakban több mint 400 millió forintos előirányzattal folytatják. A legkorábban Siófok, Révfülöp, Csopak, Balatonalmádi, Keszthely, Hévíz és méq néhány település közművesítési gondjait enyhítik. A jelenlegi fejlesztés már igazodik az ezredfordulóig tartó hosszútávú tervhez, amely szerint a szennyvíztisztítást és elvezetést ugyancsak a regionális rendszerben valósítják meg. Az 1973-ban kiírt terv- pályázat alapján a VÍZITERV megkezdte a tanulmányterv elkészítését. E szerint távlatban 800 ezer ember egyidejű tartózkodására számítanak a Balatonnál. pufogógázait és téli fagytala- nító sózásokat. Az agresszív környezetet jól tűrő növények kikísérletezését sürgette. Pécs belvárosának rekonstrukciójával kapcsolatban a város ún. mediterrán jellegét hangsúlyozó különleges növények telepítését javasolta azzal, hogy érdemes lenne egyes történelmi korok típusnövényeit is visszahozni. Kalla Gábor, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat osztály- vezetője a pécsi parkgondozás feladatait ismertette. Ő is kitért a sózások hihetetlen növénykárosító hatására. Szeneiről József, a Fővárosi Kertészeti ' Vállalat főosztályvezetője szervezési kérdésekről szólva a zöldfelülettervezés reformjának szükségességéről, munkaerőgazdálkodási intézkedésekről, a fokozott mértékű komplex gépesítésről beszélt és a hatékony zöldfelületgazdálkodás egyik módjaként ajánlotta a közcélú parkok osztálybasorolását. Morvát A. Olivér a Mecsek gazdag növényvilágának jobb igénybevételét ajánlotta a pécsi parkok betelepítésénél. Dr. Steiner József az urbanizációs ártalmak elleni védekezés eayik legfontosabb eszközeként határozta meg a városi zöldfelületeket. A vita végén dr. Mőcsényi Mihály, a Kertészeti Eqyetem tanszékvezető tanára foglalta össze a kétnapos tanácskozás főbb tanulságait Mindenekelőtt nagyon határozottan leszögezte: nem az a feladat, hogy a városi növényzetet valahogy életbentartsuk. Végtelenül káros tendenciaként foglalkozott azzal, hogy a kerttervezők az új lakóterületek többségénél általában maradék, hulladék területeket kapnak, amikkel aztán már csak bűvészkedhetnek. Új ém’tkezéseknél egy főre 15—17 négyzetméter lakófelület, 8 négyzetméter parkolófelület és csupán 5 négyzet- méter zöldfelület jut. Hivatkozott az Országos Építésügyi Szabályzatra, amelynek megfogalmazása szerint „közparkot lehet (de nem kell I) biztosítani". Viszont a rendezési tervben igénybevett parkot, véderdőt mindenképpen védeni kell, illetve másirányú felhasználása esetén kötelező a pótlása. Ezért ajánlotta, hogy a Siklósi városrészben nevén nevezett park legyen a zöldfelület — ez lehet a biztosítéka annak, hogy idővel nem veszik igénybe más célra „szeletenként”. Visszautalt a vitaindító előadás optimista közlésére, miszerint a mostani ötéves tervben 10 millió négyzetméter parkfelület létesülne az országban. Az érvényes szabványok, normák segítségével bizonyította be, hogy 300 ezer négyzetméternél többre nem nagyon számíthatunk. Újra és újra visz- szatért dr. Mőcsényi Mihály ahhoz a javaslatához, miszerint a városokban városi kertészeti igazgatókra lenne szükség, akik felelősen beleszólhatnának a városrendezési tervekbe, sőt vissza is utasíthatnák a terveket, ha azok nem elégítik ki a zöldfelületi igényeket. Ez a feladat, nem pedig a maradékokkal játszadozni. Végezetül a pécsi szakembereket buzdította a városközpont rekonstrukciós terveinek valóraváltásá- ra. „Pécs a gyönyörű belső udvarai révén olyasvalamivel rendelkezik, ami Európában sehol sincs és ezt a kincset ehhez méltó módon kell bemutatha- tóvá, az emberek számára hozzáférhetővé tenni" — fejezte be összefoglalóját. A tanácskozás befejezése után a résztvevők sétát tettek a belvárosban, s megtekintették a rekonstrukciós elgondolások helyszínét az István tértől a Kálvária dombig. H. I. Tisztább lesz a Balaton
