Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-23 / 293. szám

2 Dunantmt naplö 1976. október 23., szombat Gyalogosan a tizenhetedikre Beragadtak a liftek Nem csengett a telefon sem? Aki pénteken délután meg­állt Pécsen, az uránvárosi 17 emeletes ház bejárata előtt, ugyancsak elcsodálkozott. A liftek előtt egész tömeg topor- gott türelmetlenül és izgatot­tan. A két felvonó ugyanis reg­gel elromlott. A 102 lakás kö­zel 500 lakója kénytelen volt gyalog közlekedni. Lefelé még csak-csak hagyján, de fölfelé! A szerelők délelőtt megjavítot­ták a lifteket, amelyek hama­rosan újra „beragadtak”. A gondnoknő hiába telefonált új­ra meg újra, másodszor nem jelentek meg. A lift azért „jó­indulatú", néha elindul, de fél­úton meggondolja magát. Az idősebb lakók közül jópáran inkább elmentek rokonlótoga- tóba, csak ne kelljen megmász­ni a végeláthatatlan lépcsősort. Miután a szerkesztőségünktől kértek segítséget a lakók, több mint fél órán keresztül csen­gettük a liftszerelők központját, de nem vették fel. Már gondol­ni is rossz, mi lesz hasonló esetben a „magsháznál", ha­sonló nemtörődömség miatt. — B. A. — Alapfy Attila kiállítása Magyar és külföldi kiadású lovas témájú szakkönyvek fotó­illusztrátoraként Alapfy Attila nevét Európa-szerte ismerik, de számos külföldi (Manches­ter, Linz, Hamburg, Varsó) és hazai (Budapest, Salgótarján, Bikái, Székesfehérvár, Győr) egyéni kiállítása is közismertté tette. Alapfy Attila 1930-ban született Újdombóváron. 1958- tól tagja a Magyar Fotóművé­szek Szövetségének, jelenleg szabadfoglalkozású fotóművész­ként dolgozik az alkalmazott és reklámfényképezés területén. 1953 óta vesz részt csoportos kiállításokon. Ez idő alatt több hazai és külföldi díjat szerzett. Kiállítása az Ifjúsági Ház galé­riájában november 2-ig, na­ponta 14-től 22 óráig tekinthető meg. P. L. Mit mondanék el a parlamenten? Harminchétezer r .. •• rr uttoro és kisdobos képviseletében A tanuláson kívül ml fog­lalkoztatja a kisdobosokat és úttörőket, hogyan lehet még tartalmasabbá és színesebbé tenni az őrsökben, a rajokban és csapatokban folyó úttörő­munkát? Ez a témakör foglalkoztatja a ma megnyíló és 'három na­pon át tartó III. megyei úttö­rőparlamentet Siklóson. Bara­nya és Pécs százötvenhárom úttörőcsapatában tevékenyke­dő több mint harminchétezer kisdobos és úttörő képvisele­tében száznyolcvanhárom kül­dött vesz részt a parlamenten, és a munkabizottságok ülésein igyekszik átfogó képet alkotni az V. Országos Úttörőparla- ment útjeleinek megvalósítá­sáról, az „Őrizzük a lángot!”, az „Együtt — egymásért!” mozgalma eddigi eredmé­nyeiről, az úttörőélet megyei helyzetéről. Mit mondanak, mit monda­nának el a parlamenten? Er­ről beszélgettünk négy kül­döttel ... Nagy Katalin, a pécsi Bárt- fa utcai Általáons Iskola 7/a osztályos tanulója, csapathír­adós. Hogyan próbózzunk? A kisdobosok és úttörők egyéni feladatvállalásairól és a meg­bízatásokról beszélt. Az egyéni és közösségi próbázás lényege, hogy az alapvető kötelességen túl — ez a tanulás — mit vállalnak és azt egész éven át hogy teljesítik. Mit vállal­janak? Ehhez jó ötleteket ad a Kisdobos- és Úttörő zseb­könyv, de ötletért mem kell a szomszédba menni: iskolai könyvtár rendbentartása, a ra­juk a Bártfa utcai óvodát pat­ronálja (műsort ad, ajándéko­kat készít a kicsiknek), de őrsi vállalásuk, hogy egy idős, magárahagyott házaspárt fog­nak rendszeresen segíteni a környékükön „timuri munká­ban”. Szabó Eszter, a pécsi Kari­kás Frigyes úti Általános Is­kola 8/a. osztályos tanulója. Úttörőtanács-titkár és őrsve­zető. A demokratizmusról be­szélt. Szeretnék, ha a tanulók magatartását és úttörőmunká­Nagy Katalin, Szabó Eszter, PfaH Éva, Bék Mónika Csak hulladékterületek a parkosításra? Kincset érnek a pécsi udvarok Befejeződött a zöldfelület-gazdálkodási tanácskozás A III. Országos Zöldfelület­gazdálkodási Szakmai Tanács­kozás második napján folyta­tódtak a közérdekű témát kö­rüljáró előadások. Gömöry Já­nos, a pécsi városi tanács vá­rosrendezési csoportvezetője a városi rekonstrukciók környezet­javító szerepéről szólva (ebben offenzív része van a zöldfelület­nek), Pécs belvárosának re­konstrukciós terveit ismertette. Dr. Józsa Miklós szombathelyi faiskolavezető a városi növény­zetet érő környezeti ártalmak­ról beszélt, s ezek közül kettőt emelt ki: a gépjárművek ki­ját értékelő tanári megbeszé­léseken részt vehetne az út­törőtanács titkára is, mint az úttörő önkormányzati szerv ve­zetője. Miért? Mert így a ta­nulókról és úttörőkről reáli­sabb, tisztább képet tudnának közösen kialakítani. Jobban igénylik olyan tanárok segítsé­gét is, akik nem viselnek tiszt­séget. Más iskolák tapasztala­taira is kíváncsiak. Pfaff Eva, a bükkösdi Álta­lános Iskola 7/b. osztályos ta­nulója, úttörőtanács titkár, az úttörők munkavállalásáról be­szélt. Ök is vállalnak társadal­mi munkát és a kisdobosokat is bevonják. A közösségek döntik el, hogy ki melyik mun­kát vállalja el, a nehezebbet a fiúk végzik. Minden pajtás 10—15 óra társadalmi munkát végez, pénzt kapnak, azt ki­rándulásra költik, így erősödik a közösségi szellem. Tavaly a sportpálya és az iskolapark csinosítása, idén már iskolai sportpálya építése: focipálya, kézilabdapálya és futópálya kialakítása a nagy feladat. Hasznos kezdeményezésük, hogy időseknek hozzák-viszik a könyvtárból a könyveket, hogy ezzel se kelljen bajlód­niuk ... Bék Mónika, a hidasi Álta­lános Iskola 7/a. osztályos ta­nulója, csapatkultúros „A kö­zösség szolgálatában" téma­körről beszélt. Szeretné, ha minden csapatnál bevezetnék a tisztségviselők képzését, ha a KISZ-esekkel még többet le­hetnének együtt, ha minden őrs, raj és úttörőtanács kö­telezettségeit és jogait egysé­gesebben tudatosítanák, ha kisdobos- és úttörőavatáson munkásőr és katona is ott len­ne — ez meghittebbé tenné az ünnepi hangulatot, — ha megalakulna az Úttörőgárda. Murányi László A központi fejlesztési programról tárgyalt a Balatoni Intéző Bizottság Pénteken Balatonföldváron dr. Ábrahám Kálmán közleke­dés- és postaügyi minisztériu­mi államtitkár elnökletével ülést tartott a Balatoni Intéző Bizottság és megvitatta a köz­ponti fejlesztési programot. A testület ülésén egyetér­tettek azzal az elvvel, misze­rint a központi anyagi támo­gatást, a különféle tárcák, in­tézetek és a tanácsok fejlesz­tési hozzájárulásait a területi rendszer részeként, komplex módon használják fel. A fej­lesztési alapból elsősorban az í<a!apácGsál verte agyon áldozatát Borzalmas bűncselekmény történt 1976. március 1-én este a turonyi szőlőhegyen. Bakos József, 74 éves tsz-nyugdíjost másnap találták meg préshá­zában — vérbefagyva. A sze­rencsétlen ember gyilkosság ál­dozata lett,"koponyáját, arcát szinte felismerhetetlenségig szétverte valaki. Széleskörű nyomozás indult, s egy héten belül kérzekerült a tettes: Hor­váth Ferenc, 42 éves alkalmi munkás, aki beismerte: kala­páccsal ölte meg ismerősét. A többszörösen büntetett előéletű Horváth Ferenc életét az ital irányította. Korábbi cse­lekményeit — lopás, pincebe­törések — azért követte el, hogy italhoz jusson, Horváth Ferenc — mint mondotta — Bakos jó cimborája volt, gyak­ran megkínálta étellel, itallal. — Én is sókat segítettem ne­ki, dolgoztam a szőlőjében, amiért borról fizetett —, val­lotta a tárgyaláson az idült al­koholista. Az eset napján szóváltás tá­madt köztük. Bakos nehezmé­nyezte, hogy Horváth előző es­Eletfogytiglanra ítélték a turonyi gyilkost te minden ok nélkül fölzörget­te. Estére már megbékéltek, Horváth egy demizson borral állított be az öreghez, aki' vi­szonzásul töltött-káposztával kí­nálta vacsorára. Együtt iszogat­tak, elfogyott már vagy három liter bor, amikor közös nőisme- rősükre terelődött a szó. Hor­váth gúnyos, sértő megjegyzést tett a házigazda' férfiúi mivol­tára, aki felbőszült és kiutasí­totta vendégét a présházból. Az idős ember visszaült a székre, s a sötétben — csak a tűzhelyen lévő parázs fénye vi­lágított — észre sem vette, hogy Horváth a kijáratnál fel­vett a földről egy 71 dekás ka­lapácsot és visszajött. Hatal­mas erővel sújtott le az idős ember fejére — orvosszakértői megállapítás szerint legalább tizenkétszer —, úgyhogy a sér­tett koponya- és arccsontja több helyütt beszakadt. Röviddel később Horváth el­határozta, hogy bort szerez. Átment a> szomszédos présház­hoz, az épület tetejét kibontva betört a pincébe és a lopott borral visszatért a tett színhe­lyére., Az áldozat még élt, erő- sen hörgött, haláltusáját vívta, a földön vergődött, — Azt gondoltam, horkol.,. — vallotta a tettes, akinek el­vetemültségére jellemző, hogy mintha mi sem történt volna', egymagában italozott tovább, majd lefeküdt Bakos ágyára. Reggel — látvai, hogy Bakos József halott — magához vet­te a szekrényben talált 2678 forintot, valamint a sértett kar­óráját, s a présházajtót gon­dosan betéve maga után, ha­zament lemosni magáról övért. Ezt követően egy hétig szökés­ben volt, a lopott pénzt elitta, felélte, A rendőrség ékkőn már amúgyis kereste, mivel nem kezdte meg a januárban kisza­bott büntetésének letöltését. A pécsi Megyei Bíróság teg­nap hirdetette ítéletet az ügy­ben. Bűnösnek mondottal ki a vádlottat különösen kegyetlen módon élkövetett emberölés bűntettében, valamint többszö­rösen visszaesőként elkövetett lopásban, ezért halmazati bün­tetésül életfogytiglan tartó fegy- házra ítélte, Az ügyész tudo­másul vette az ítéletet, az el­ítélt és védője enyhítésért fel­lebbezett. ivóvízellátás, továbbá a szenny­víz tisztítás és elvezetés gond­jait kell enyhíteni, és jelentős anyagi eszközöket kell fordí­tani az utak, strandok, keres­kedelmi és vendéglátó egysé­gek fejlesztésére. A partvidék üdülőegységeinek gyarapításán és fejlesztésén kívül előtérbe kerül a tó vízminőségének vé­delme, a parton és a vízgyűj­tő területen keletkező szeny- nyeződések mérséklése, a me­der iszaposodásának csökken­tése és a vízszintszabályozás megnyugtató rendezése. A tár­cák és a különféle szerveze­tek fejlesztő munkáján kívül ebben a tervidőszakban 550 millió forint állami támogatás­sal segítik a fejlesztési prog­ram végrehajtását. Ezen kívül az idegenforgalmi alapból évente 25 millió forintot köl­tenek a Balaton vidékére. Az illetékesek tájékoztatták a Balatoni Intéző Bizottságot arról, hogy a következő más­fél évtizedben nagyszabású programot hajtanak végre a szennyvíztisztítás és elvezetés gondjának megoldására. A negyedik ötéves tervben meg­kezdett munkát a vízügyi szer­vek a jelenlegi tervidőszakban több mint 400 millió forintos előirányzattal folytatják. A leg­korábban Siófok, Révfülöp, Csopak, Balatonalmádi, Keszt­hely, Hévíz és méq néhány te­lepülés közművesítési gondjait enyhítik. A jelenlegi fejlesztés már igazodik az ezredfordulóig tartó hosszútávú tervhez, amely szerint a szennyvíztisztítást és elvezetést ugyancsak a regio­nális rendszerben valósítják meg. Az 1973-ban kiírt terv- pályázat alapján a VÍZITERV megkezdte a tanulmányterv el­készítését. E szerint távlatban 800 ezer ember egyidejű tar­tózkodására számítanak a Ba­latonnál. pufogógázait és téli fagytala- nító sózásokat. Az agresszív környezetet jól tűrő növények kikísérletezését sürgette. Pécs belvárosának rekonstrukciójával kapcsolatban a város ún. me­diterrán jellegét hangsúlyozó különleges növények telepítését javasolta azzal, hogy érdemes lenne egyes történelmi korok típusnövényeit is visszahozni. Kalla Gábor, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat osztály- vezetője a pécsi parkgondozás feladatait ismertette. Ő is ki­tért a sózások hihetetlen nö­vénykárosító hatására. Szenei­ről József, a Fővárosi Kertészeti ' Vállalat főosztályvezetője szer­vezési kérdésekről szólva a zöldfelülettervezés reformjának szükségességéről, munkaerőgaz­dálkodási intézkedésekről, a fokozott mértékű komplex gé­pesítésről beszélt és a hatékony zöldfelületgazdálkodás egyik módjaként ajánlotta a közcélú parkok osztálybasorolását. Mor­vát A. Olivér a Mecsek gaz­dag növényvilágának jobb igénybevételét ajánlotta a pé­csi parkok betelepítésénél. Dr. Steiner József az urbanizációs ártalmak elleni védekezés eayik legfontosabb eszközeként ha­tározta meg a városi zöldfelü­leteket. A vita végén dr. Mőcsényi Mihály, a Kertészeti Eqyetem tanszékvezető tanára foglalta össze a kétnapos tanácskozás főbb tanulságait Mindenekelőtt nagyon határozottan leszögez­te: nem az a feladat, hogy a városi növényzetet valahogy életbentartsuk. Végtelenül ká­ros tendenciaként foglalkozott azzal, hogy a kerttervezők az új lakóterületek többségénél általában maradék, hulladék területeket kapnak, amikkel az­tán már csak bűvészkedhetnek. Új ém’tkezéseknél egy főre 15—17 négyzetméter lakófelü­let, 8 négyzetméter parkoló­felület és csupán 5 négyzet- méter zöldfelület jut. Hivatko­zott az Országos Építésügyi Szabályzatra, amelynek megfo­galmazása szerint „közparkot lehet (de nem kell I) biztosí­tani". Viszont a rendezési terv­ben igénybevett parkot, véd­erdőt mindenképpen védeni kell, illetve másirányú felhasz­nálása esetén kötelező a pót­lása. Ezért ajánlotta, hogy a Siklósi városrészben nevén ne­vezett park legyen a zöldfelü­let — ez lehet a biztosítéka annak, hogy idővel nem veszik igénybe más célra „szeleten­ként”. Visszautalt a vitaindító előadás optimista közlésére, mi­szerint a mostani ötéves tervben 10 millió négyzetméter park­felület létesülne az országban. Az érvényes szabványok, nor­mák segítségével bizonyította be, hogy 300 ezer négyzetmé­ternél többre nem nagyon szá­míthatunk. Újra és újra visz- szatért dr. Mőcsényi Mihály ahhoz a javaslatához, misze­rint a városokban városi ker­tészeti igazgatókra lenne szük­ség, akik felelősen beleszólhat­nának a városrendezési tervek­be, sőt vissza is utasíthatnák a terveket, ha azok nem elégítik ki a zöldfelületi igényeket. Ez a feladat, nem pedig a mara­dékokkal játszadozni. Végezetül a pécsi szakembereket buzdí­totta a városközpont rekonst­rukciós terveinek valóraváltásá- ra. „Pécs a gyönyörű belső ud­varai révén olyasvalamivel ren­delkezik, ami Európában sehol sincs és ezt a kincset ehhez méltó módon kell bemutatha- tóvá, az emberek számára hozzáférhetővé tenni" — fe­jezte be összefoglalóját. A tanácskozás befejezése után a résztvevők sétát tettek a belvárosban, s megtekintet­ték a rekonstrukciós elgondolá­sok helyszínét az István tértől a Kálvária dombig. H. I. Tisztább lesz a Balaton

Next

/
Thumbnails
Contents