Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-23 / 293. szám

1976. október 23., szombat Dunanttlli napló 3 Eddig Budapesten, most... Házhoz jön a közgazdaságtudomány Házhoz, ezt úgy értsük, hogy eddig a közgazdászok tovább­képzése kimondottan Budapes­ten folyt, most viszont, anélkül, hogy bármiféle színvonalcsök­kenéstől kellene tartani, lehe­tőség nyílt, hogy helyben, Pécsett képezhessék tovább a közgazdászokat és más felső­fokú végzettséggel rendelkező szakembereket, hogy létrejö­hessen c közgazdasági tovább­képzés dél-dunántúli bázisa. Az ezzel kapcsolatos megállapo­dás nemrég született meg a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, a Közgazdasá­gi Továbbképző Intézet es a Pécsi Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Kara kö­zött. Ezt követően létrejött a Közgazdasági Továbbképző In­tézet regionális szakbi­zottsága, melynek elnöki teendőivel az intézet dr. Hoóz István tanszékvezető egyetemi tanárt, rektorhelyettest, titkári teendőivel pedig dr. Szűcs Pál egyetemi docenst, dékánhelyet­test bízta meg. Nem elefánt­csonttoronyban Az előzményeket illetően ér­demes utalni a Közgazdaság- tudományi Kar - korábban a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem kihelyezett nap­napi tagozata - vezetőinek mindenkori álláspontjára, mi­szerint az intézmény csak ak­kor töltheti be megfelelő mó­don szerepét, ha az oktatáson és a nevelésen túlmenően be­kapcsolódik környezetének tár­sadalmi-gazdasági életébe is. Ennek megfelelően az oktatók jelentős részt vállaltak Pécs és a megye, de egész Dél-Dunán. túl társadalmi-gazdasági fel­adatainak megvalósításában, az oktatók egyebek mellett be­kapcsolódtak a különböző in­tézmények - TIT, MTESZ, MKT, SZVT - által szervezett közgaz­dasági jellegű továbbképző tanfolyamok munkájába is. Most pedig megteremtődtek a feltételek a közgazdasági to­vábbképzés dél-dunántúli szer­vezeti kereteinek kialakításá­hoz, a Dél-Dunántúlon jelent­kező továbbképzési igények ki­elégítéséhez. Vegyük sorba a lehetőségeket. Posztgraduális képzés A szakközgazdászok képzése (posztgraduális képzés) Buda­pesten folyik, három — elméle­ti, gazdasági szakértői és vál­lalatgazdasági — tagozaton. Pécsett is lehetőség nyílna ilyen képzésre, éspedig a vállalat- gazdasági tagozaton belül há­rom szakon — vállalati komp­lex tervező-elemző, vállalati komplex szervezési és vezetési, illetve vállalati piacszervező szakon. Amennyiben a három dél-dunántúli megyéből kellő számban jelentkeznek — egy- egy szakra 25-30-an -, az el­Létrejötta Közgazdasági Tovább­képző Intézet regionális szakbizottsága képzelések szerint 1978 feb­ruárjától Pécsett is megkezdő­dik a szakközgazdászok képzé­Jogászoknak is A vállalati jogászoknak nap mint nap közgazdasági kérdé­sekkel is meg kell birkózniuk. A Pécsi Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Kara egyik bázisát képezhetné a jogászok közgazdasági továbbképzésé­nek. Ez két lépcsőben valósul­hatna meg: tanfolyami rend­szerű továbbképzés, majd a tanfolyami rendszerből — a mérnök-közgazdász képzés ana­lógiájára - kifejlesztendő jo­gász-közgazdász képzés. Ugyanakkor reális igényként vetődik fel á közgazdászok jo­gi továbbképzése is. A jogá­szok továbbképzésének szerve­zése egyébként máris megkez­dődött, szétküldték a jelentke­zési lapokat, a tervek szerint a jövő év januárjában kezdőd­ne a mintegy 300 órás, három féléves tanfolyam. Az új ismeretanyag rohamos bővülése, a korábban elsajátí­tott ismeretek úgynevezett tech­nikai-módszertani részének gyors avulása a közgazdászok és más felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a vezető munka­körben és a közgazdasági mun­kakörökben dolgozók számá­ra nélkülözhetetlenné teszi a továbbképzést. A felsőfokú köz- gazdasági továbbképző tanfo­lyamoknak éppen az a céljuk, hogy a tudomány fejlődésének, a népgazdasági, ágazati, válla­lati igényeknek és a mindenko­ri érdeklődésnek megfelelően magas színvonalú általános is­mereteket és szakismereteket nyújtson. Ilyen — három fél­éves — tanfolyam mezőgazda- sági szakemberek és vezetők részére, akik tudásukat közgaz­dasági ismeretekkel egészítik ki, már folyik Pécsett, s indult Tolna megyében is. Kellő je­lentkezés esetén más területek, például a tanácsi vezetők és a belkereskedelemben dolgozó közgazdászok részére is szer­veznének tanfolyamot. Tolna megyében egyébként újabb tanfolyam szervezése van elő­készületben — műszakiaknak, jövőre indulna. Uqyanakkor So­mogy megyével is felveszik a kapcsolatot és felmérik az igé­nyeket. Ki mit nyer? Mondanunk sem kell, a köz- gazdasági továbbképzés bázi­sának létrehozása kölcsönös haszonnal jár, A gazdasági szakemberek különösebb ne- hézséq nélkül, helyben tovább­képezhetik magukat. Bővül — bizonyos területeken ésszerű munkamegosztás jön létre — Betonacél készleteinkből felajánlunk megvételre B—38—24. minőségből 10 mm 0 — 12 mm 0 B—60—40. minőségből 22 mm 0 — 25 mm 0 20—100 q közötti tételeket. MEGRENDELHETŐ: Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Kaposvár Telefon: 11-050 ÜGYINTÉZÉS: Anyag- és Szállitási Osztályon. a Közgazdasági Továbbképző Intézet tevékenységi köre. Az egyetem oktatói újabb kap­csolatot találnak a gyakorlati élettel, mindez serkentőleg hat szakmai-tudományos fejlődé­sükre, egyúttal a nappali okta­tás színvonalának emelésére is, s további lehetőséget teremt a két - a Jogtudományi és a Közgazdaságtudományi — kar oktatói szakmai együttműködé­sére. (— mz —) Pénztárosverseny Az 5. országos pénztá­ros verseny valóban a szakma legjobbjainak ta­lálkozója volt; mind az ál­lami, mind a szövetkezeti élelmiszerkereskedelem ön- kiszolgáló üzleteinek pénz­tárosai megfelelően isme­rik, ügyesen kezelik mun­kaeszközeiket, — összegez­te az ötnapos vetélkedő tapasztalatait a zsűri pén­teken a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének színháztermében tartott eredményhirdeté­sen. A versenyzőknek 100 kü­lönböző árut kellett elszá- molniok, blokkolniok, pénzt kezelniök. A győz­tes H. Szabó Tiborné, a Bács-Kiskun megyei MÉ­SZÖV dolgozója. Eladatlan műtrágya hegyek Drágább lett a műtrágya — csökkent a felhasználás Az idei áremelések miatt alaposan megcsappant az ér­deklődés a műtrágya iránt. A gyárak panaszkodnak, hogy a drágább komplex műtrágyák szinte alig találnak vevőre, ezek mázsánként 60—70 forint­tal többe kerülnek. Mindenki az olcsóbb műtrágyafélesé­geket keresi, a mezőgazdasági üzemek inkább házilag keve­rik, manipulálják a műtrágyá­kat. De ezekből az olcsóbbak­ból sem fogy el a tervezett mennyiség. Egyes megyékben, Borsod, Nógrád stb. — a ta­valyinál 20—30 százalékkal ke­vesebb műtrágyát lehet elad­ni. Mivel a gyárak! folyama­tosan termelnek s csak három napi készletet tárolnak az AGROTRÖSZT vállalatai, tárol­tatják a vonatszerelvényeken folyamatosan érkező műtrá­gyát. A fő probléma, hogy a tárolótereken nőnek a műtrá­gya hegyek ahelyett, hogy a termésnövelő kemikáliák most az őszi vetések idején a ta­lajba kerülnének. Már a nyár végén központi intézkedés tör­tént, hogy a mezőgazdasági üzemek bankhitelt vehessenek fel a műtrágya vásárlására. Megyénkben, ahol szintén nőnek az eladatlan műtrágya hegyek, a szokásos 100 millió helyett már 150 milliós tárolt készletet tart nyilván az AGRO- KER, a helyzet valamivel mégis kedvezőbb az országos­nál. Baranyában az egy hek­tárra eső műtrágya felhaszná­lás színvonala eleve maga­sabb, mint az országos átlag. E téren Fejér és Tolna me­gyével az első, második, harma­dik helyet foglaljuk el az or­szágban. E magas felhaszná­láshoz képest a visszaesés sem túlzott, csak 7 százalékos, ami 580 vagon vegyes műtrágya hatóanyagnak felel meg. Te­hát az idén ennyivel keve­sebbet használnak fel gazda­ságaink mint tavaly. Az ötö­dik ötéves terv azonban évi 7 százalékos műtrágya fel- használás növelést ír elő s ennek megfelelő termésho­zam emelkedéssel számol. így már 14 százalékos, 1160 vago- nos csökkenésről beszélhe­tünk, ami hektáronként 30 kilóval kevesebb hatóanyag felhasználást jelez a szüksé­gesnél. Az AGROKER-nél kapott tá­jékoztatás szerint október kö- zepéiq egyetlen üzem sem vet­te igénybe a bankhitelt műtrá­gya vásárlásra. A probléma nem általános, hisz mező- gazdasági üzemeink egy része az idén is növelte felhasználá­sát. Egy kisebb részük azon­ban, pontosan 21 üzem — kél állami gazdaság és 19 ter­melőszövetkezet — igen nagy mértékben csökkéntette tava­lyi felhasználását. Több helyen és talán joggal hivatkoznak a szervestrágyá­zás fokozására. Valóban a me­gyében ebben az évben nagy frontáttörés történt e téren és takarékossági meq ésszerűsé­gi okokból kihordták az évek óta bennlévő istállótrágyát. A megyei tanács mezőgazdasá­gi statisztikai kimutatása sze­rint 7000 hektárral nőtt 1976- ban az előző évhez képest az istállótrágyázott terület. A ki­szórt mennyiség egyes számí­tások szerint 210 vagon mű­trágya hatóanyagnak felel meg. Más szakemberek viszont — főként az ipar és kereske­delem területén — kétségbe vonják az istóllótrágya műtrá­gyapótló hatását. Ezek azt ál­lítják, hogy a teljes istállótrá­gya adaggal legfeljebb 5—6 kilogramm hatóanyag vihető hektáronként a talajba, s hogy a szervestrágya csak azért kell, hogy fokozza a műtrágya hatékonyságát. Hogy kinek van igaza, arra csak a talajvizsgálatok isme­retében lehetne pontos vá­laszt adni. De az biztos, hogy a műtrágyával történő éssze­rűtlen takarékosság megbosz- szulhatja magát a jövő évi termésekben. — Rné — Gazdaságpolitikai jegyzet Bérmágnes Újfajta ösztönző, úgynevezett minőségi prémium bérrendszert vezettek be a Pécsi Cipőipari Szövetkezetnél. Az eddigiekben már sok helyen alkalmazott, és a közismert teljesítmény bér­rendszernek egy modernebb, korszerűbb, mondhatnánk így is, kiműveltebb formáját való­sították meg. Először a sokfázisú, művelet­soros technológián alapuló ci­pőgyártás minden egyes mun­kafolyamatára, munkamozzana­tára úgynevezett alapteljesít­ménybért, vagy ahogy ma mondjuk divatosan, kritérium teljesítménybért állapítottak meq a szövetkezet vezetői. Ez az a közismert eset, amikor egy meghatározott számú, mennyiségű munkadarab, ez esetben cipők legyártása után egy ugyancsak előre meghatá­rozott bért, teljesítménybért kap a dolgozó. A Pécsi Cipőipari Szövetke­zetnél itt továbbléptek. Azt ke­resték, hogy vajon milyen to­vábbi anyagi és erkölcsi ösz­tönzéssel lehet a munkaadót és a munkavállalót, vagyis a szövetkezetét és a szövetkezet­ben dolgozó munkaerőket egy­aránt arra serkenteni, hogy méq többet, még jobban, vagy­is hatékonyabban és eredmé­nyesebben dolgozzanak. Ennek érdekében a reális gyakorlati tapasztalatokon ala­puló teljesítményekhez és az ezek függvényét képező telje­sítménybérekhez egy anyagi vonzóhatással bíró, egy plusz teljesítményre serkentő, úgyne­vezett bérmágnest tettek. Minden munkafolyamatra, minden munkamozzanatra adott teljesítménybér van meg­határozva. Ha egy dolgozó a részére előre meghatározott, és természetesen általa is is­mert munkateljesítményt elvég­zi, és azt a folyamatos minő­ségellenőrzés hibátlannak mi­nősíti, úgy abban az esetben a teljesítménybérben megálla­pított összegre úgynevezett mennyiségi és minőségi pré­miumot is kap, plusz elisme­résként. És ami még döntően fontos, hogy minden dolgozó munkáját külön értékelik és el­lenőrzik, így minden termelés­ben dolgozó társai produktu­mától, teljesítőképességétől függetlenül, mintegy önmagát méretve kapja munkájának anyagi és erkölcsi elismerését Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy ha például a szabá­szatban csak kizárólag a meny- nyiséget teljesíti egy dolgozó, úgy abban az esetben azért háromezer forint fizetést kap. Ha viszont ugyanezt a mennyi­séget minőségileg is kifogásta­lan állapotban1 végzi el, úgy a háromezer forintos teljesít­ménybérre plusz kettőszáz fo­rint minőségi prémiumot- és száz forint mennyiségi teljesí­tés prémiumot is Kap a dolgo­zó. Ez pediq a teljesítménybér tíz százaléka. A vonzóerő, a bérmágnes te­hát két dolgot követel meg, illetve két dologra ösztönöz. Mennyiségre és minőségre. Mennyiségre, pontosabban arra az összesített mennyiség­re, melyet az ütemezett szövet­kezeti tervek előírnak, megha­tároznak a szövetkezet részére. Azt a mennyiséget, melyet a szerződések, o bel- és külföldi szállítási megállapodások pon­tosan, számszerűen, időarányo­san meghatároznak a szövet­kezetnek. Melyet nemcsak illik, de kell is teljesíteni. Mert a szigorú jogi megállapodásokon alapu­ló szerződések nemteljesítése igen komoly anyagi és erkölcsi következményekkel jár. Más ol­dalról pedig a számszerű tel­jesítés mellett arra is ösztönöz, hogy a dolgozó ne csak azt nézze, hogy mennyit csinál, ha­nem azt is, hogy mindazt, amit csinál, azt hogyan is végzi el, A közel tízszázalékos minőségi prémium azt a célt szolgálja többek között, hogy az elvég­zett munka a minőségi próbát is kiállja. Szövetkezetnél, meg­rendelőnél egyaránt. A gyakorlati élet, a módszer megvalósítása más hasznos tapasztalatot is felszínre hozott. A dolgozót a munkáltató a leírtak alapján maximális telje­sítésre szeretné ösztönözni, ugyanakkor ennek ellenhatása is igaz és fennáll. Ugyanis ah­hoz, hogy folyamatos, zökkenő- mentes termelés legyen, ahhoz, hogy a dolgozó mindig kézhez kapjon mindent munkájához, hogy a termelés összes felté­tele biztosítva legyen, ehhez a szövetkezetnek kell viszont igen alaposan felkészülnie. Folyamatos anyagellátást, mindig üzemkész állapotban lévő gépeket, hozzáértő irányí­tást kell a dolgozók részére biztosítani. De a középszintű vezetés is önmagát és egyben egymást is szorítja a teljesítések meg­valósításáért. A tervosztály pél­dául, amely az előirányzott számok teljesítéséért felel, azonnal jelez az anyagosztály­nak, a műszakiaknak, a veze­tésnek, ha eredményes munká­jukat a társosztályoknál mutat­kozó zökkenők nehezítik. Érdekes annak a szövetkezeti felmérésnek az eredménye is, mely a mennyiségi és minőségi teljesítés összhangjával kapcso­latos. A módszer bevezetésekor többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a maximális teljesítő- képességre való törekvés nem hoz-e vajon magával komoly minőséq romlást? Számok, a tények az ellen­kezőjét igazolták. A minőség pont akkor esik vissza, akkor több a selejt, amikor akado­zik a termelés, amikor nincs folyamatos munka. A folyamatos, ütemszerű és fegyelmezett munkánál nem­csak a munka mennyisége nö­vekedik, de az elvégzett mun­ka minősége is jobb. Minőségi teljesítés, saját bel­ső szövetkezeti ösztönzés, terv­szerű anyag-, termelési és ér­tékesítési gazdálkodás, maga­sabb igényű vezetés biztosítá­sa. így foglalható össze a Pé­csi Cipőipari Szövetkezetnél be­vezetett bérrendszer alkalmazá­sa. Maletics Miklós Asszonyok, lányok! KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYARA gépi varrásra női dolgozókat keres felvételre. Vidéki dolgozók részére megfelelő létszám esetén a beszállításról gondoskodunk. A betanítást átképzés útján biztosítjuk (4—6 hónap). Jelentkezés : Pécs, Sörház u. 36., munkaügy.

Next

/
Thumbnails
Contents