Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-22 / 292. szám

2 Punäntmt napló 1976. október 22., péntek egyhangúságát Tízmillió négyzetméter új parit Zöldfelület-gazdálkodási tanácskozás Pécsett Rendhagyó önvallomás Szocialista brigádok kiállítása Meghívók a megtekintésre Válaszok versekkel Nagy L est Pécsett Nem tehetünk mást, mint amit eddig is tettünk. iKüzdeni az igazságért, humanistának maradni, dolgunkat egyre job­ban csinálni. Ugyanakkor jo­gunk van a kételyre, sőt ez az újrateremtés, az újra nekife- szülés motorja. Egy valamit nem szabad: feladni a reményt, még ha a körülmények ellene is szólnak. Ezeknek a gondo­latoknak a jegyében telt a teg­napi Nagy László-est a buda­pesti Radnóti Miklós Színpad előadásában a meszesi József Attila Művelődési Házban. A versek egyfajta dialektikus menetben követték egymást, a korai beköszöntőktől a mostani költeményekig. A felvillantott ellentétek, a kétségbeesés és a pattogós gyorsasággal rávágó, kötekedő biztatás állandó vib­rálása hűen tükrözte Nagy László hitvallását. Bencze Zsu­zsa rendező értően válogatta össze a korszakváltó és érzelmi csúcspontokat jelző verseket. Az est érdekessége, hogy túllé­pett az ún. akadémikus vers­mondáson, a merev, kapcsolat nélküli előadáson. A szereplők a színpadon berendezett szo­bában jöttek össze, leültek, egymásra figyeltek. S mintha spontán tört volna ki belőlük az igenlő, avagy ellenző indu­lat, úgy válaszoltak egymásnak a költeményekkel. Úgy érezhet­tük, a versek születésének is tanúi vagyunk. Az ihletett pil­lanatokat a művészek valóban a maguk természetességében jelenítették meg, elkerülve a „rendezett műsor" érzetét. A házi muzsikálás mintájára szer­kesztett drámai versmondást egészítette ki az összekötő ze­ne. Gazda Péter népzenei ih­letésű muzsikája és a Bartók- motívumok összekapcsolták a verseket, de a feszültséget is feloldották. Nagy László ön­marcangoló, mégis a jövőben hívő viláqát hozták közelebb hozzánk Káplár Ferenc díszle­tei és a költő 'barátjának. Kon­dor Bélának illusztrációi. Az est első része a történel­mi hátteret bontotta ki, míg a magánjellegű költemények a második részben kerültek sor­ra. Ez a szétválasztás azonban csak látszólagos, hiszen a „Me­nyegző" című vers is bizonyít­ja: Nagy Lászlónál a társada­lom és egyén élete egymásnak függvényei. Búcsúzzunk az előadás végén magnetofonról meghallgatott interjú egy részével. Mit üzen a költő a 100. vagy 500. év múlva élőknek? „Ha egyáltalában lesz em­beri arcuk, akkor csókolom őket. Ha emberi szellemük lesz, én tudatom velük, üzenem, csak ennyit tehettem értük ...” Orosháza és Debrecen után Pécs adott otthont a zöldfelü­letgazdálkodással foglalkozó- szakemberek szakmai tanácsko­zásának. A Fegyveres Erők Klubjában tegnap délután dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, bemutatva a vendéglátó várost az ország minden részéből ér­kezett szakembereknek. Vitain­dító előadást Szíves Lajos, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető­helyettese tartott, s ebben a közcélú zöldterületek fejleszté­sének kérdéseiről beszélt. A ne­gyedik ötéves terv idején a fő­városban és a vidéki nagyvá­rosokban az országos átlagnál kisebb mértékben fejlődtek a zöldterületek. A mostani terv­időszakban ezekben a városok­ban kell fordulatot elérni. 10,5 millió négyzetméternyi új par­kot kell létesíteni, erre 2 mil­liárd forint áll rendelkezésre. Ebből el lehet érni, hogy a fő­városban 7, a nagyvárosokban 12 négyzetméterre növekedjék az egy főre jutó zöldterület. To­vább kívánják növelni a játszó­terek számát — a jelenlegi 4 ezerről mintegy 5,5 ezerre. A zöldterületfejlesztés és fenntar­tás a tanácsokra is nagy fel­adatokat ró, a megvalósítás biztosítéka, hogy a tanácsi költ­ségvetések a mostani ötéves tervben a korábbinál mintegy 60 százalékkal magasabb elő­Tegnap a Pécsi városi Tanács épületében Sarkadiné dr. Hárs Éva, a Janus Pannonius Múze­um igazgatója a város múzeu­mainak helyzetéről, a gyűjte­mények gyarapodásáról és a fejlesztési elgondolásokról tá­jékoztatta a város párt- és ál­lami vezetőit: Lukács Jánost, a Városi Pártbizottság első tit­kárát, Petőházi Szilvesztert és Szentirányi Józsefet, a pártbi­zottság titkárait és a pártbi­zottság osztályvezetőit, valamint Czente Gyulát, a Városi Tanács elnökét, Papp Imre és dr. Né­meth Lajos tanácselnök-helyet­teseket és a tanács osztály- vezetőit. A tájékoztatás után 'bemutatták a régészeti múze­umban a legújabb leleteket: a városban talált római kori bronz lószobrot, kerámiákat és más tárgyakat, valamint a ja- kabhegyi kutatások során ed­dig előkerült bronz használati tárgyakat és ékszereket. Meg­tekintették a város vezetői a irányzattal — csaknem 3,5 mil­liárd forinttal — rendelkeznek. A vitaindítót követő előadá­sok a zöldfelületgazdálkodás fontos részkérdéseivel foglal­koztak. Mester Jenő, a LAKÓ­TERV környezettervezési osztály- vezetője tervezési irányelvekről szólva rámutatott arra, hogy míg egy-egy új lakóterület ter­vezésénél természetes dolog, hogy a közművek, utak mére­tezésénél túllépjenek a lakóte­rületi igényeken, a zöldfelület­nél ez már korántsem ilyen ter­mészetes. Hangoztatta a meg­lévő növényállomány megtartá­sának szükségességét. Tóth Zol­tán, a Pécsi Tervező Vállalat irodavezetője a siklósi ' város­rész zöldfelületi rendszerét is­mertetve elmondta, hogy Pécs új — 60 ezer lakos befogadá­sára tervezett — városrészének zöldterületei szervesen kapcso­lódnak majd a város zöldterü­leti rendszeréhez. A nevelési központ kialakításával járó módosítás elősegíti majd, hogy a városrész zöldterületeit az eredetileg tervezettnél hatáso­sabban állíthassák a lakosság szolgálatába. Zalay Buda, a szentlőrinci költségvetési üzem parképítési részlegvezetője a parképítési anyagok építészeti jelentőségéről beszélt. Ezek az Zsolnay Múzeum ki nem állított porcelán és kerámia 'kincseit, valamint a Geisler Eta utcai ró­mai kori sírépítményeket. „Városkapu” Zalaegerszegen Zalaegerszeg keleti városré­szén megkezdődött a tízemele­tes lakóházakból álló korszerű „városkapu" alapozása. Akik a főváros felől az új 76-os szá­mú főközlekedési úton érkez­nek Zalaegerszegre, előbb a frissen telepített 70 hektáros parkerdő mellett haladnak el, majd tízemeletes házsor között jutnak a belvárosba. A város bejárata közelében lesz a 2500 nézőt befogadó sportcsarnok és ott épül fel egy korszerű tu­ristaszálló is. anyagok mai uniformizáltságuk miatt a lakóterületek építészeti egyhangúságát húzzák alá, holott változatosabb anyagok­kal és formákkal éppen az épületek adta egyhangúság ér­zetét lehetne csökkenteni. Az előadásokat vita követte, majd este a Fegyveres Erők Klubjában fogadás volt a III. Országos Zöldfelületgazdálko­dási Szakmai Tanácskozás résztvevői tiszteletére. Itt Czen­te Gyula, a városi tanács elnö­ke mondott pohárköszöntőt. Operett vagy musical? — évek óta eldöntetlenre áll ez a vita. Mindkét tábor híveinek megvannak a „cáfolhatatlan" érvei, s a vita minden bi­zonnyal még évekig tart. Bár a gyakorlat egyre inkább igazol­ja, hogy ez a vita meddő és talán értelmetlen is... Nos, a pécsi színház nem áll egyik tábor mellé sem, hanem — na­gyon helyesen — igyekszik mindkét felet kiszolgálni. Szom­battól kezdve békés egymás mellett élésben hangzanak majd fel Huszka melódiái az egyik, Körmendi Vilmos sláger­ízű dalai a másik teremben. Braillet—Grédy—Körmendi— Szenes: Rózsaszál a reggelihez című zenés játékának magyar- országi bemutatójára október 23-án kerül sor a kamaraszín­házban. A Braillet—Grédy szer­zőpáros immár világsikert szer­zett elsősorban a Magyaror­szágon is jól ismert A kaktusz virága című darabjuk révén. De a „Rózsaszál ..." is bejárta már a világot, nagy sikert ara­tott Európa színpadain, de ját­szották Japánban is. — Erotikával fűszerezett da­rab — mondja Karinthy Már­ton rendező — pikáns és finom paródiája egyféle üres — érzel­mek nélküli — szerelmi életfor­mának, amely természetesen csődbe jut. Ennek az általános válságát mutatja be, s az érze­lemgazdag szerelmet hirdeti, sok humorral, iróniával és jel­lemkomikummal ábrázolva. A műfaja zenés játék, az előadás stílusa pedig az önironikus pa­ródia és a komolyság keve­réke. A férfi főszerepet, Nicolas-t Bobor György játssza: — Elő­ször szerepelek zenés műfaj­ban. Nagy erőpróba, hiszen egyszerre kell megmutatnom énekes és prózai színészi tu­dásomat, Trudi-t, a svéd lányt alakító Cseh Mária mondja: — Egy színésznek legfontosabb a Szellemes, ötletekben gaz­dag kiállítással győzött a „Me­csek" szocialista brigád a MÁV biztosítóberendezési és -fenntartási főnökségén. A bri­gádpartner, az „ellenfél", a többszörösen kitüntetett „Sopia- na” szocialista brigád. A , Mecsek szocialista bri­gád régebben eredménytelen­ségéről volt ismert, két eszten­deje újjászerveződött és ekkor vették fel a „Mecsek" nevet is. Tavaly eleget tettek a bronzfo­kozat követelményeinek; s a „Sopidna” szocialista brigád sokoldalúság. Hát még ha éne­kes színész! Hálás vagyok tehát ezért a musicalszerepért. Kicsit operettparódiát akarok játszani, új színnel gazdagítani reper­toáromat. Körmendi Vilmos zenéje a magyar tánczene legjobb ha­gyományaiból merít. A Czimer József fordította darabban Ca- therin-t Katona Ágnes, a többi szerepet Joó Kati, Sólyom Kati, Melis Gábor (illetve Pogány György) és Horváth István ala­kítja. Zenei vezető: Németh László. Díszlet: Najmányi Lász­ló. Jelmez: Ék Erzsébet. Koreog­ráfia: Móger Ildikó. Asszisztens: Farkas Szilvia. T. Simon István • • Ötéves az Ifjú Zene­barát Klub A Doktor Sándor Művelődé­si Házban öt éve működő Ifjú Zenebarát Klubba erre a mun­kaévre 185-en jelentkeztek. Ta­valy 114-en voltak. A foglalko­zásokat minden hónap máso­dik szombatján tartják. Jórészt évfordulókhoz, zenei esemé­nyekhez kötődő témakörökkel foglalkoznak. Az Ifjú Zenebarát című lapot 620 példányban rendelték meg és a klub tagjai terjesztik a középiskolákban. A sok érdekes program közül né­hány: Az első magyar diák­stúdió története. Előadó: dr. Nádor Tamás, a Pécsi Rádió zenei szerkesztője. Vidám zenés fejtörőverseny, vezeti Ivasivka Mátyás tanár, Ady Endre és a zene, előadó Várnai Ferenc kö­zépiskolai ének-zenei szakfel­ügyelő. kiállítása vetélkedőre buzdítot­ta őket. Adjanak számot egy év munkájáról, a szabad idő hasznos felhasználásáról. A kezdeményezés azért is figye­lemre méltó, mert az őszi idő­szak különösen nagy feladato­kat ró a MÁV-ra. A 16 tagú „Mecsek” szocialista brigád távgépíróhivatalban' dolgozik, kiszolgálja az igazgatóság te­rületét, a személy- és teherfor­galmat. Váltó műszakban dol­goznak, nekik az ősz munka- többletet jelent. Ennek ellené­re vetélkedőt kezdeményeztek: szerda este 11 órakor készültek el a kiállítás rendezésével. Teljességre törekedtek a be­mutatón. Bár mindkét kiállítá­son a kézimunkák, a hímzett blúzok, díszpárnák, kötények; táskák, térítők, subák dominál­tak, olyannyira szépek, hogy nem tudnék dönteni1, ez vagy az a brigád készítette a leg­szebbet. Mégis, a „Mecsek” kiállítása bizonyítja jobban az együvé tartozást. Diskay An­géla fotói nem csak a közös szórakozásról, a patronálások- ról, a társadalmi munkáról, a forgalmi jelzőtáblák festéséről szólnak, gyermekképei a csa­ládról, az anyaságról vallanak. „Vitamin"-sarkuk rendhagyó, a családanya gondoskodását il­lusztrálja. Érdekes színfoltja a bemutatónak az egykori kato­naládából készült, gazdagon díszített tulipános-láda és a magyaros ruha. A bemutató alkalmából el­tekintenek a belépési tilalom­tól: a tegnap megnyílt kiállí­tás október 24-iq, naponta 9— 18 óráig tekinthető meg a MÁV igazgatóság tanácster­mében. A „Mecsek" szocialis­ta brigád mindenkit szívesem lát és meqhívót küldött a Sör­gyár, a Bőrgyár, a Zsolnay- gyár, a posta szocialfsta bri­gádjainak is. A „Sopiana” szocialista bri­gád kiállítása a Vasút utca 2. szám alatt látható október 29- ig, naponta 13—18 óráig, H. T. Közművelődési alapból: Komplex intézmények támogatása A közművelődési alapból 140.5 millió forinttal támogat­ják a közművelődési beruházá­sokat ebben a tervidőszakban — döntött legutóbbi ülésén az Országos Közművelődési Ta­nács Elnöksége. Főleg a komp­lex művelődési központok léte­sítését segítik elő. A komlói művelődési köz­pont egy része már elkészült, a további beruházást ötmillió­val segítik elő. Tízmilliót folyósítanak a sárospatakiak­nak, akik a nagymúltú város­hoz méltó művelődési közpon­tot terveznek. Makk- és bogyógyűjtés Baranyában gyűjtötték és gyümölcsről vagy magról vetik el a bólyi csemetekertben a madárberkenyét, a vadalmát, a vadkörtét, a madárcseresz­nyét, sajmeggyet, galagonyát és vadrózsát. Az értékes mago­kat kertészeti nemesítő alap­anyagként használják fel és a parkokat díszítik majd. A ko­csányos tölgy makkjait is ösz- szeszedték a vajszlói és sellyei erdészet területén, mintegy 700 mázsát. A vetését a vitézpusz­tai, csányoszrói és sellyei cse­metekertekben kezdték meg. Kocsánytalan tölgymakk még nincs Baranyában. A Borsodi Erdőgazdaságtól vett át 400 mázsát a bólyi csemetekert. Barlahidai Andrea Munkásmozgalmi emlékhelyek Sörház utca 4. Sokszor el­megyünk a ház mellett, de vajon tudjuk-e, hogy e ház udvarában állt valaha a Sholcz-féle sörcsarnok, a pé­csi munkások kedvelt gyü­lekezőhelye? Tudjuk-e, hogy az Ágoston tér 1-ben ala­kult meg a Pécsi Munkás Beteg- és Rokkantak Egyle­te, s hogy a Kossuth Lajos utca 26-ban nyomtatták a Munkás című hetilapot 1898- tól 1910-ig? Pécsett és a megyében sok-sok, a munkásmozgalom kezdeteire, életére vonatko­zó, ma már történelminek számító emlékhely van: so­kakról tudunk, sokakról pe­dig nem. Tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban ülésezett a Baranya megyei Tanács Köz- művelődési Bizottságának Múzeumi és Műemléki Al­bizottsága. Az ülés — mely ünnepinek számított a mú­zeumi hónap keretében — egy csonka-kiállítás megnyi­tásával kezdődött. Az Ifjú­sági Ház első emeletén a tablósor dr. Szász János re­mekbe sikerült felvételein ke­resztül az érdeklődő több mint hatvan baranyai emlék­hely -— emlékház, szobor, emlékmű — jelenével ismer­kedhet. A kiállítás, mint azt megnyitójába^ dr. Görcs László, az albfzottsáq vezető­je említette, első lépés a sor­ban, készítői a teljességre nem törekedhettek. Célúk az volt, hogy az utókor, a ma élő ember figyelmét a mun­kásmozgalmi múltra irányít­sák, s hogy — ez az albi­zottság törekvése — méltó­képpen ösztönözzön a moz­galmi hagyományok ápolásá­ra. A kiállítás egyébként bő­vülni fog — a rendezők ké­rik azokat, akik a munkás- mozgalomra utaló dokumen­tumokkal rendelkeznek, vagy akik e történelmi emlékhe­lyek számát visszaemlékezé­seik segítségével gyarapítani tudnák, segítsék az albizott­ságot —, s feltehetően egy- egy hétre a fotók Baranya több településén láthatók majd. A megnyitó után az albi­zottság! ülésen a munkás­mozgalmi emlékhelyek téma­körben dr. Bezerédy Győző, a helytörténeti múzeum veze­tője tartott előadást. A vi­tában felszólaltak többek között Takács Gyula, a Bara­nya megyei Tanács elnök- helyettese és dr. Csanálosi Sándorné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munka­társa. _ kf — Pécsi párt- és állami vezetők látogatása a város múzeumaiban Rózsaszál a reggelihez

Next

/
Thumbnails
Contents