Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-22 / 292. szám

1976. október 22., péntek Dunanttllt Tlaplö 3 Eredmények, adottságok. Madatok Az öregkor legyen szép, megbecsült és örömteli Nagyapám hatvanöt éves kő­bán még kijárt az erdőre fát irtani felesben. Emlékszem ar­ra a reggelre is, amikor így szólt apámhoz: „Úgy érzem, elfáradtam." Időnk sem volt eszmélni, oly hirtelen távozott el . . . Néhanapján eszembe jut, hogy miként is éltünk akkorra nagycsalád. Vajon megtettünk- e mindent azért, hogy az öreg­kor nagyapám számára az élet koronája legyen? A prognózis érzelmeket nem ismerőén közli: 1980-ra Ma­gyarország minden ötödik ál­lampolgára hatvan éven felüli, öt évre rá a nyugdíjasok szá­ma eléri a két és félmilliót. A nyugdíjkorúakon belül a 70 éves vagy ennél idősebbek aránya 43 százalék lesz. 28 ezren otthonban örömmel konstatálhatjuk, hogy társadalmunkban az élet- színvonal és az egészségügyi viszonyok javulása következté­ben jelentősen meghosszabbo­dik az átlagos életkor, de ezzel egyszersmind társadalmunk szembetalálkozik az elörege­dés problémájával. Ha figyel­men kívül hagyjuk a gazdasági oldalt, akkor ott a morális ol­dal, a kérdés: vajon mennyire hagyhatók magukra az idős emberek. Az ötvenes években még így vélekedtünk: társadalmunkban az új viszonyok között nincs „öreg-kérdés". Hiszen a gon­dozásra szorulók segítése csa­ládi kötelesség: a közvetlen hozzátartozót nemcsak az er­kölcsi szabályok, hanem törvé­nyeink is kötelezik erre. Amint múltak az évek, kénytelen-kel­letlen rájöttünk: sok az egye­dülálló, magatehetetlen ember, s a család sem nyújtja azt minden es.etben, amit szeret­nénk. Tudomásul kell vennünk, hogy a nyugdíjasok nagyrésze ezer forintnál kevesebb nyug­díjat kap, s hogy az idősek 30—40 százaléka egy fillért sem. Az alacsony nyugdíjjal, járadékkal rendelkezők jöve­delme a megélhetés biztosítá­sa végett kiegészítésre szorul, a jövedelem nélkülieket el kell tartanunk. Jelenleg hazánkban 28 000 ember él szociális otthonokban, huszonhétezren részesülnek rendszeres szociális segélyben — 478 forint havi átlaggal. Több mint ezer ember kap na­ponta ingyen ebédet, s évente 40 000 esetben fizetünk ki rend­kívüli segélyt. (Az egy főre jutó átlag 364 forint.) Egyre több öregek napközije létesül: 1965- ben 75 napközi volt, ma 539. S ha ehhez hozzátesszük a házi szociális gondozás adatait, vi­lágos képet kapunk a téma nagyságáról, összetettségéről: a házi szociális gondozók éven­te kétmilliószor kopogtatnak a rászorulók ajtaján, takarítanak náluk, ebédet főznek, mosnak, gyógyítanak. Baranya élen jár Baranyában vajon elégedet­ten dőlhetünk-e hátra a fotel­ban, ha az időskorúakról esik szó? Ha az Egészségügyi Mi­nisztérium e témakörben ki­adott 1975-ös évkönyvét lapoz­gatjuk, örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk majdnem minden téren az élen jár. Csak egy példát: 18 szociális otthonunk van majd kétezer hellyel. (Tolnában 10, Zalában 7, Somogybán 7 otthonról tu­dósít a statisztikai tábla.) Két­ezer embernek fizetünk rend­szeres segélyt, az átlag 600 fo­rint felett mozog. Van 26 nap­közi otthonunk, ahol hétszáz idős ember időtöltését biztosít­juk napközben ... A sort lehet­ne hosszan folytatni. De vajon Gondok egy viszonylagos elsőség mögött tényleg elégedettek lehetünk- e? Sokszor kampányszerű a gon. dozás, szűkösek a tárgyi-anya­gi feltételek, éget a szociális otthoni helyek hiánya. A házi szociális gondozás pedig bo­rotvaélen táncol... Az elő­jegyzési naplóban csak Pécsett 260 olyan idős ember van fel­tüntetve, akiket sürgősen ott­honba kéne juttatni, hisz ma­gukról nem tudnak gondoskod­ni, Beutalójukat viszont csak akkor vehetik kézbe, amikor az otthonokból jelzik: „megürese­dett egy hely". A városnak szüksége volna egy kétszáz sze­mélyes betegotthonra, száz he. lyes elmeotthonra és egy 50 lakásos idősek házára. A ne­gyedik ötéves tervciklusban eb­ből szerepelt néhány, de aztán „nem létesült". Hozzátehetjük- és ezen is érdemes elgon­dolkozni — megyénkben a fel- szabadulás óta egyetlen szo­ciális otthon sem épült újon­nan. Újonnan, kimondottan e céllal. Kastélyokat „béreltünk ki”, más épületeket alakítgat­tunk át. Több otthonban így aztán nem ritka a 6-10 ágyas szoba sem. Házi gondozás — félgőzzel Sok maqatehetetlen öreg ke­rül az otthon híján kórházakba elfekvőként, ahol érthetőennem kapja meg azt a gondozást, amit a szociális otthon juttat­na. Ez természetes, hiszen a kórházak a gyógyító célon túl többet nem vállalhatnak. Emiatt van szükséq utókezelő otthonra. Eqy gazdasági számí­tás: a kórházi ágy, pár évvel ezelőtt évi 60 000 forintba ke­rült, az otthoni hely pedig ti­zenötezerbe. Ha az árak köz­ben nőttek is, az arányok nem változtak . . . A házi gondozást-ápolást öt­ven fő végzi a megyében — Pé­csett tíz. Munkájuk nehéz, az ö-egek mosdatása is feladatuk. Ha Pécsett nem tízen, hanem ötvenen lennének, akkor sem volna elég, de kit lehetne e nemes feladatnak megnyerni - jóval kétezer forinton aluli fi­zetésért. Mert egyelőre ennyit kapnak. így aztán marad az aktívahálózat, a Vöröskereszt lelkes és odaadó „inqyenesei" és tisz'eletdíiasai, akik családi elfoglaltsáqukon felül 24 óráz-.' nak a város öregeinél. Vaion tőlük mennyit és meddig kíván­hatunk? Ezen a téren nem a társadalmi kötelezettséget, ha­nem a „másikat" kell erősíte­nünk. Mondjuk: a legszebb öregsé­gük azoknak van, akiket idős napjaira qyermekeik szerető gondoskodása vesz körül. Ahol ez nem adatik meg, ott a tár­sadalom feladata átseqíteni az idős embert az életkornak e sok bajjal, nehézséggel járó szakaszán. Örömöt is kell adni az idő­seknek, nemcsak gyógyszert re­ceptre. Éreztetni kell velük, hogy szükség van rójuk, hogy életük munkája nem volt hiá­bavaló, s hogy amit társadal­munkért tettek, azért óránként jár a köszönet. A minap öröm­mel mesélte egy szociális ott­hon vezetője: ma már bármi­kor fogadhatnak vendéget, s nem kell a látogató érkezése előtt nagytakarítani, s az egyet­len garnitúra új abroszt, térítőt a látogatás idejére kiosztani... Az öregek jól érzik magukat. Az otthonban megtalálták fog­lalatosságukat, mint az a bá­csi, aki mindennap összegyűjti a maradék kenyeret, leül az asztalához, s késével darabolni kezdi. Aztán kimegy az udvar­ba, s hívogatja a galambo­kat .. . így megy ez hónapok, s talán évek óta. Az otthon melegét így tudta megszokni. Nagy ritkán, álmában a szeret­teivel beszélget, előhívja ifjú­ságát. Kozma Ferenc Hasznos együtt mii köd es jr Áru és szolgáltatás Együttműködési megálla­podást kötött a Konzum áru­ház, Baranya megye első szövetkezeti áruháza és a Ba­ranya megyei KISZOV. A megállapodás értelmében az áruház helyet biztosit az ipari szövetkezetek szolgálta­tásai számára, a szövetkeze­tek pedig mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a Konzum áruház színvona­las, bő áruválasztékkal és szolgáltatásokkal rendelkez­zen. Az együttműködés ke­retében a FÉNYSZÖV auto­mata fényképezőgépeket állít be és vállalja az áruházban forgalmazott filmek és ama­tőrfotók 24 órán belül törté­nő kidolgozását. A Népmű­vészeti Szövetkezet baranyai népművészeti termékeket szállít. A Minőségi Ruházati Szövetkezet kisszérióban gyár­tott női ruházati cikkeket, a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet pedig gyermek­cipőket biztosít az áruház számára. A tervek szerint a későb­biek során tovább bővül _a Konzum áruház és a KISZÖV közötti együttműködés. fl pártszervezet határozatainak 55 valósításával segíti a termelést Eredményesebb a második félév A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Kenderfonó üzemegységében nem sikerült teljesíteni az első féléves ter­vet. — Az elmaradásnak két alapvető oka van — mondja Gálos Antalné, a pórtalapszer- vezet titkára. — Az egyik: mi alapvetően ponyvát gyártunk, de az ehhez szükséges nyers­anyag nem volt megfelelő, na­gyon nehezen lehetett vele dol­gozni. A másik pedig ... Kimutatást vesz elő, a szá­mok a dolgozói létszám alaku­lását mutatják. — Egyre kevesebben va­gyunk. Míq 1973-ban 1250-en dolgoztunk, most pedig mind­össze 850 a létszámunk. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy ebből a 850-ből is közel 170- en vannak gyesen, akkor jó­részt megindokolható a terme­lési lemaradásunk. Mindez azonban azt is meghatározza, hogy milyen feladatokat kell megoldania a gazdaságterve­zésnek. Az üzemegyséq évi terve több mint fél milliárd forint. A ter­mékek döntő részét exportál­ják. Alapanyag és munkaerőhi­ány. Ami az alapanyagot, a kendert illeti — az üzem nem­csak várja a termelőszövetke­zetektől a jobb minőséget, ha­nem megfelelő minőségű vető. maggal és még sok egyébbel segíti is őket. — A munkaerő megtartása érdekében pedig sokféle intéz­kedést kell tennünk — mondja a párttitkárnő. — De nem ke­vés a feladatunk a munkaidő jobb kihasználása, a munkafe­gyelem szilárdítása terén sem. A pártalapszervezetnek a ter­melés segítéséért hozott hatá­rozata ezeknek a feladatok­nak a megoldását szorgalmaz­za. Vegyük sorra I — üzemünk alapvetően női üzem, ezért elsősorban az ő munkájukra ható körülménye­ken kell javítanunk — mondja a párttitkárnő. — Közös óvo­dánk van a Cementiparival. Ez már nem elégíti ki az igénye­ket. Nem kell bővebben indo­kolnom, hogy mit jelent, ha a kisgyermekes anyák ide hozhat­ják a gyermekeiket óvodába. De ha nem tudjuk ezt a lehe­tőséget biztosítani? — Elmen­nek. Most megvizsgáljuk: mi­lyen lehetőségeink vonnak az óvoda bővítésére. Megfelelő ebédlő is kell. A mostani mór nem felel meg. Lebontjuk, újat építünk. Adatokat kaptam, amelyek mind a gyárhoz kötődést kíván­ják erősíteni. Például a több- gyermekes csalódok segélyezé­sére ebben az évben több mint százezer forintot fordítanak. Lakásépítési kölcsönt adnak — 10 000 forinttól 40 000 forintig, kamatmentesen, 10 évi vissza­térítésre. Lehetőség van az egyedülálló nők részére albér­leti hozzájárulás fizetésére is. Tervezik az üzemi orvosi ren­delő szakrendeléssel történő bővítését. — A munkaerő megtartása érdekében a gazdaságvezetés­sel, szakszervezettel és a KISZ- szel közösen olyan továbbkép­zési formát szerveztünk, amely lehetővé teszi, hogy a gyes idején szakmunkássá váljanak. Elkezdtük a 80 órás szakmun­kásképző tanfolyamot. Sikeres volt, újabb tanfolyamot szerve­zünk. A szakmunkásvizsgával öt százalékos alapbéremelés is jár. —• A pártalapszervezet hatá­rozatában a munkaidő maxi­mális kihasználásának megkö­vetelése szerepel ... — Ebben elsősorban a párt­tagok példamutatására építünk — ezt megbeszéltük velük. De megbeszéltük o szocialista bri­gádokkal, brigádvezetőkkel és a művezetőkkel is. Átszervez­tük öt pártcsoportunkat — most a pártcsoportok tagjai azonos műszakban dolgoznak és így hathatós segítséget tudnak ad­ni a munkafegyelem erősítésé, hez. A munkaidő az munkaidő, teljesen ki kell dolgozni, nem lehet a műszak lejárta előtt a munkát abbahagyni. De elő­fordult, hogy az anyagellátás is akadozott — ez pedig szin­tén hátráltatta a munkaidő ki­használását. — Az intézkedések eredmé­nyesek voltak? — Javult az anyagellátás, ja­vult a munkafegyelem. A má­sodik félévben már 100 száza­lék felett termelünk. A pártalapszervezet tehát a maga eszközeivel sikeresen mozgósított a feladatok meg­oldására. Osztja-e ezt a véle­ményt Juhász László, az üzem vezetője? — Kétségtelen nagy segítsé get nyújtott az alapszervezet — mondja. — A párttitkárnő nemrég jött vissza az egyéves pártiskoláról, jól összefogta a munkát, aminek része van a termelés növekedésében. Ha most minden gépet üzemeltetni tudnánk, a fejem nem fáj­na.. . — Mi az üzemeltetés aka­dálya? — Az a kétszáz ember, ami hiányzik. De igyekszünk meg­oldást keresni. Tárgyalásokat kezdtünk egy kitelepített üzem­rész létesítése érdekében. Má- zaszászváron szeretnénk létre­hozni ezt oz üzemrészt. Az eltelt öt év alatt négy­szer nyerték el az él üzem cí­met. Az 1976-os év első felé­ben rosszul indultak, de most már „feljövőben” vannak. Az eredményes termeléshez a párt­alapszervezet határozatainak folyamatos megvalósítása nagy­mértékben hozzájárul. Nemcsak véletlenül történik Büntetések a károsítóknak Mindenki megkövetelheti, hogy a pénzéért rendesen kiszol­gálják, azt az árut és azt a mennyiséget kapja, ami jár. A tanácsok igazgatási osz­tályán — ahol a szabálysérté­sek elbírálásával is foglalkoz­nak, — a közelmúlt számos „ügyével” illusztrálják: vannak eladók, felszolgálók, akik szán­dékosan vagy gondatlanságból a vásárlók, a vendégek kárára számolnak. A vendéglátók — például étr termekben, kiskocsmákban — nem mindig a vendéglátás sza­bályai szerinti mennyiséget és minőséget teszik a „kedves vendég” asztalára. „Az üdítő­italba a jaffaszörpből az elő­írt mennyiségnek csak az 50 százalékát mérte a pohárba” — olvasom egy feljelentésben. A „hanyagságért" 5000 forint pénzbírságot rótt ki a pécsi ta­nács. Aztán némelyik pincérnek vastagon fog a ceruzája, külö­nösen, amikor a rendelő társa­ság már jócskán túl van az első kisfröccsön ... A húsboltban rosszul bontják az árut, — így aztán például a karajon több csont marad, — vagy az olda­lason kevesebb a hús. A hibát vétőt 2400 forint pénzbírsággal „emlékeztették" a szakszerűbb munkára. „Kérek egy fél kiló darált húst" — mondja a vá­sárló és már csomagolják is a már készen lévő darált húsból. Szabálytalan! A boltos csak azt a húst darálhatja le, amit a vásárló kiválasztott. Nemcsak a borban és az üdítőitalban több a víz eseten­ként, hanem a tejben is! A Tejipari Vállalat tett feljelen­tést, mert egyik községben a háztájiból bevitt tej nagyon — „vékony" volt... A tanács pe­dig 1200—2000 forint pénzbír­ságot rótt a „vízhordókra” ... A fagylalt ellenőrzésekor is ki­derült: készítője a megenge­dettnél több vizet használt. Háromezer forint a bírság! Két pecsenyesütőnek 2500, illetve illetve 1500 forintjába került a hurka nem megfelelő mihő­sége ... Sajnos még hosszabban le­hetne sorolni az év eltelt idő­szakában az árdrágítás, a vá­sárlók megkárosítása miatt ho­zott szabálysértési bírságokat. A feljelentettek többségében fellebbeznek! „Sok a munka, nagy a forgalom, véletlenül tör­tént". — „Nem megfelelő a pult mögötti világítás, rosszul látom a mércét..." A tény azonban tény marad, — szán­dékos elkövetésért 10 000, gon­datlan elkövetésért pedig 5000 forint a pénzbüntetés maximu­ma. G. F. Garay Ferenc Pécsre érkezett Kodály Zoltán szobra Csütörtökön délelőtt megér­kezett Pécsre Kodály Zoltán, bronzszobra, Varga Imre alko­tása. Századunk talán legna­gyobb magyar zeneszerzőjének, zenepedagógusának a szobrát a Baranya megyei Tanács meg­bízásából készítette el a Kos- suth-díjas szobrászművész. A szobor helyét maga Varga Imre választotta ki: az Alsó- Séta téren foq állni háttal az úttestnek a lépcsőnél, a játszó­tér közelében, mintha csak a téren játszó gyermekek közé lépne egy hosszú, fárasztó nap után. Kodály bronzszobrát Varga Imre irányításával már tegnap talapzatára állították. Az ünne­pélyes szoboravató október 24-én vasárnap 11 órakor lesz a Séta téren.

Next

/
Thumbnails
Contents