Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-22 / 292. szám

Pécsi Bőrgyárban rendezik a belső szállítási utakat. Erb János felvétele Munkában a halkombájn Békató-pusztán Fokozott halasítást, nagyobb fogyasztást Tizenhat­millió napos­csibe Boksáról Harmincmillió forintos költséggel jövőre keltetőt épit a baksai Ezüstkalász Tsz. Szerdán volt a ható­sági bejárás, tegnap a gé­pek szállításáról tárgyaltak a francia Bekoto céggel, s jövő év végén az első na­poscsibe szállítmány már elhagyja a görcsöny—bak­sai országút mentén épülő üzemet. Baksa 1969 óta barom­fira szakosodott. A min­denkori piaci igényeknek megfelelően foglalkoztak broiler-előállitással, áruto- jástermeléssel, TSL te- nyészjércék előállításával, s ez évtől tenyésztojáster- meléssel. Az idén 36 000, jövőre már 76 000, 1978-ban 112 000 Tetra B szülőpár termeli a keltetőtojást. A tizenkét gépegység a szerződéskötéstől számítva három hónapon belül meg­érkezik Franciaországból. Hetenként 384 000 tojást raknak a gépekbe. Egy év alatt 16 millió naposcsibe kel ki, négyszer annyi, mint amennyi a Pécsi Keltető Állomás kapacitása volt. A keltetőben mindössze 25 ember dolgozik majd és 94 millió forintos terme­lési értéket állítanak elő. Az egy főre eső termelési érték tehát közel négymil­lió forint A keltetőt a tsz saját beruházásában építi. 9 Sok ötlet, javaslat # Hal feldolgozót terveznek Két napig tanácskoztak a ha­zai halas-szakma és a vízgaz­dálkodási szervek képviselői: a tanácskozás lényege, hogyan érhetnék el, hogy az ötéves terv végére évente legalább négy kiló halhúst fogyasszon a magyar? Elég nagy gond ez, táplálkozási struktúránk megle­hetősen szűk keretek közé szo­rult, a szomszédos országokban is jóval több halat esznek az emberek. Ahhoz viszont, hogy több ha­lat együnk, több hal is kellene. Érzik a szükségét a szakembe­rek, tovább keli lépni. Kialakult a magyarországi haltermelési rendszer, gazdájául a Bikali Állami Gazdaságot jelölték ki, amely a partner gazdaságok­kal együtt a haltermelés egész vertikumát felöleli. Október 20-án gyűltek össze az ország szakemberei Százhalombattán, ahol megtekintették a Tempe- ráltvízű Halszaporító Gazdasá­got, majd tegnap Bikáira ér­keztek. Bikaion délelőtt kilenc órakor kezdődött meg a rendezvény. Dr. Hernády Alajos, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elnökletével tartot­ták meg az előadásokat. Elő­ször Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója tartotta meg referátumát — a haltermelési rendszerről, jelen­tőségéről beszélt, s különösen hangsúlyozta, hogy e rendszer­ben nemcsak a piaci hal érté­kesítését, hanem a megtermelt halak egy részének feldolgozá­sát is vállalni kell. Evégett Bi­kaion halfeldolgozó kombinátot létesítenek a jövőben. Az előadáshoz felkért hozzá­szóló dr. Dobray Lajos, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese volt. Hozzászólásá­ban kifejtette, hogy az ötödik ötéves terv végéig ötvenöt szá­zalékkal kell növelni a megter­melt halak mennyiségét, így érhetjük el a már említett szá­mot: a fejenkénti négy kiló halhús fogyasztását évente. Más számokat is említett: két­ezer hektárnyi vízfelületen ér­nek el hazánkban viszonylag szerény, tizenöt mázsás hektá­ronkénti hozamot, ezt feltétle­nül javítani kell. Aztán meg­említette a több hal termelé­sének más lehetőségeit is. Há­romezer hektárnyi víztározó egyáltalán nincs hasznosítva, azonkívül százhúszezer hektár­nyi vízfelületen — ezek zöme holtág, horgászvíz — jóval in­tenzívebb halasítással kellene gondolkodni. Az előadás és korreferátum után tizenegyen szóltak hozzá a témához. Tulajdonképpen vita nem alakult ki — valamennyien egyetértettek a több halhúst eredményező módszerek tekin­tetében. Az ebéd után a rész­vevők és a vendégek — közöt­tük volt Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága titkára — megtekintették a békatópusztai halkombájn munkáját, a gépesített lehalá­szást.- kp ­Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull nanlo XXXIII. évfolyam, 292. szám 1976. október 22., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ÉÍÍ&í^Íí tűztünk ki célul A kormány két évvel ezelőtt határozatban rendelte el kísér­leti létrehozását és működteté. sét néhány kijelölt üzemben, majd 1976 márciusában álta­lános bevezetésének nyitott zöld utat. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy az üzemi, munkahelyi jogse­gélyszolgálatra nagy szükség van. Nem új iroda, adminiszt­rációs hivatal született, hanem olyan intézmény, amelyik való­ban hivatásszerűen teljesít szol­gálatot egy fontos területen, a munkajog, a polgári jog, az államigazgatási jog ama tar­tományaiban, amelyekben az állampolgár, a munkavállaló gyakorta találkozik a szabályo­zással. A szolgálatot nagyon prakti­kus okok is segítették világra hozni: ne kelljen a csavarintos ügyintézéssel időt, főleg mun­kaidőt rabolni. Ennek munka­hely és dolgozó egyaránt ká­rát látja. Egy áttételesebb ok: ismerjék meg a dolgozók a jogszabályokat, értsék meg azokat, s ennek eredménye­ként gazdagodjék az úgyneve­zett jogtudat. Az egyik nqgyüzem jogse­gélyszolgálatának vezetője ezt ■gy fogalmazta meg a minap: „Nemcsak tanácsot, tájékozta­tást, felvilágosítást adunk, ha­nem munkajogi, társadalombiz­tosítási, némely családi jogi és tanácsi eljárásban is közremű­ködünk. Beadványokat szerkesz­tünk, keresetleveleket fogalma­zunk, s olyan ügyekben, ame­lyeknek támogatása nem ellen­tétes a szocialista erkölcs kö­vetelményeivel, ha a dolgozó kéri, ellátjuk a képviseletét is. Nem csupán arról van szó, ho­gyan igazítjuk el az embereket a jogszabályok útvesztőiben, hanem sokkal többről: megér­tésről, kölcsönös bizalomról". A jogsegélyszolgálat máris bizonyított; nem vált rideg ad­minisztrációvá. Az általános kiterjesztés so­rán azonban néhány speciális ágazat; szakma sajátos problé­mával került szembe. Közleke­dési, erdészeti, közművi, építő­ipari vállalatok jellemzője az ezernyi munkahely, kisebb-na- gyobb egységekkel. Csak di­csérhető, hogy a szervezés ab­ból indult ki ezeken a helyeken, hogy nincs értelme a formális jogsegélyszolgálat létrehozásá­nak, biztosítani kell az érde­mi, hivatásszerű működést min­den dolgozó kiszolgálása érde­kében. fgy születtek meg a szer­vezés új, ötletes formái, ame lyekről semmiféle rendelet nem szól: a munkahelyi fogadóna­pok organizációja, a jogse­gélyszolgálat! kirendeltségek, amelyek nemcsak minden mun­kahelynek, hanem minden mű­szaknak is biztosítja a szolgál- tatást Új hajtása a jogsegély­szolgálatnak a tanácsi kezde­ményezésű államigazgatási ta­nácsadás a munkahelyeken amely most kezd terjedni. Mindez a jogsegélyszolgálat életképességét bizonyítja. Vég re egy hivatal, amely nem vált hivatallá. fi tűzszünetet 80 százalékban betartják Kihalt utcák Beirutban IZRAELI FEGYVEREK LIBANON­BAN. Dél-Libanonban tovább folytatódik az izraeliek beavat­kozása. Képünkön: az egyik palesztin szervezet harcosa -olyan kézi fegyvereket mutat be, melyeket jobboldali keresz­tény milicistáktól zsákmányol­tak. Csütörtökön, néoy órával a libanoni tűzszünet hatályba lé­pése után, Bejrútnak és elő­városainak összes frontjairól vihar utáni szélcsendről adott hírt az AFP tudósítója. Meg­szűnt a sűrűn lakott negyedek ágyúzása. A libanoni főváros­ban azonban mind a mohame­dánok, mind a keresztények el­lenőrizte szektorban zárva ma­radtak az üzletek. Az utcák ki­haltak. Baloldali milicisták egyik szóvivője szerint a tűzszünetet mintegy 80 százalékban betart­ják. „Tekintettel a szerdán éj­jel lezajlott harcok hevességé­re, senki sem remélhette, hogy a tűzszünetet hatályba lépése után azonnal teljes mértékben be fogják tartani" — fűzte hoz­zá. A baloldaliak rádióadója sze­rint két órával a fegyvernyugvás életbe lépése után Bejrútban és elővárosaiban „viszonylagos nyugalom" honolt, A jobbolda­liak rádióadója nem tett emlí­tést a tűzszünet megsértéséről. Camille Chamoun, a jobbol­dali keresztény milicisták veze­tője és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a bejrúti rádióban elhangzott felhívásban azt a parancsot adta a hatáskörébe tartozó fegyveres erőknek, hogy pontosan tartsák be a fegy- vernyugvási megállapodást, s ne vágjanak vissza a szemben álló fél provokációira, A DPA emlékeztet rá, hogy a polgárháborúban 75 száza­lékban elpusztult libanoni fő­város lakosai pincékben és óvóhelyeken töltötték a tűzszü­netet megelőző éjszakát. Csü­törtöki libanoni napilapok becs­lésszerű adatai szerint az el­múlt 24 órában 120 ember vesz­tette életét és 300 sebesült meg. Ülést tartott a Minisztertanács ; Tájékoztató külföldi tárgyalásokról Rendelet a gyógyszerellátásról A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszterta­nács elnökihelyettese tájékoztat­ta a kormányt az október 5— 13. között Japánban tett hiva­talos látogatásáról és az ott folytatott tárgyalásairól. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoztat­ta a kormányt a KGST Végre­hajtó Bizottságának október 12—14. között Moszkvában tar­tott 78. üléséről. A kormány a jelentést elfogadta. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket az ülésen elfogadott aján­lásokból eredő hazai felada­tok végrehajtására. Az egészségügyi miniszter ja­vaslatára a kormány rendeletet fogadott el az egészségügyi ellátás részeként biztosított gyógyszerrendelések egyszerűsí­tésére és a gyógyszertérítési díjak ennek megfelelő szabá­lyozására. A rendelet 1977. ja­nuár 1-én lép hatályba. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács rendeletet hozott a gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről, for­galomba hozataluk ellenőrzé­séről. A belügy-, az igazságügy- és a munkaügyi miniszter ja­vaslatára o kormány rendelet­ben szabályozta a polgári fegy­veres őrségek szervezetét, meg­szabta jogaikat és kötelessé­geiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A jogsegély LIBÁMON:

Next

/
Thumbnails
Contents