Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-20 / 290. szám

Dunantmt naplö 1976. október 20., szerda A Megye/ Köz­művelődési Bizottság ülése Napirenden: aTIT és a Jelenkor munkája A Megyei Közművelődési Bi­zottság teg no pi ülésén először Právitz Lajosnak, a TIT megyei titkárának jelentését vitatta meg a TIT Baranya megyei szervezetének munkájáról. Csak egy adatot emelünk ki a jelentésből: a megyei szer­vezet rendezésében 1975-ben 17 487 óra ismeretterjesztő tevékenységet végeztek, ebből 7056 ideqennyelvű tanfolyam­ára volt, 4154 előadást szervez­tek. A bizottság a vita során megállapította, hogy a szer­vezet eredményes munkát vé­gez, jelentős tényezője a me­gyénkben folyó közművelődési tevékenységnek. Különösen az idegen nyelvek oktatásában, a nyári és téli szabadegyetemek szervezésében, a közgazdasági, jogi, pedagógiai és történel­mi ismeretterjesztésben értek el jó eredményeket. Az elmúlt években gazdagodott a termé­szettudományos ismeretterjesztő munka, ezt gazdagította a me­cseki planetárium megnyitása. Új tevékenységként jelentkezett a közlekedési ismeretterjesztés rrtegszervezése. A bizottság megállapította, hogy a korsze­rű ismeretterjesztési módszerek és formák alkalmazása terén is előrehaladás tapasztalható a szervezet munkájában. A bizottság felhívta a megyei szervezet figyelmét arra, hogy a jövőben is mind nagyobb sze­repet kell vállalnia a közmű­velődés fejlesztéséről hozott párthatározat végrehajtásában. A jövőben is fordítson nagy figyelmet a világnézeti neve­lésre. Ezzel együtt a természet- tudományos, a műszaki és az agrárismeretek növelésének se­gítésére, a tematikák további korszerűsítésére. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is tekintsék a munkások közötti ismeretter­jesztést egyik legjelentősebb feladatuknak. Fontosnak tartot­ták. hogy a közművelődésben résztvevő és vállaló szervekkel, intézményekkel a TIT erősítse tovább együttműködését, koor­dinációs tevékenységét. A közművelődési bizottság ezt követően meghallgatta és megvitatta Szederkényi Ervin főszerkesztő tájékoztatóját a jelenkor című folyóirat munká­járól, a szerkesztő bizottság munkaprogramjáról, szerkeszté­si elképzeléseiről, a folyóirat terjesztésének helyzetéről. M. E. Évente százezer turista Szigetvárott A határidőre elkészül a vízmű Szigetvárnak négy olyan ide­genforgalmi adottsága van, melyek mindegyikével hazánk városai közül talán egyetlen egy sem büszkélkedhet. Az egyik a Zrínyi vár, a másik a város központjához közel lévő 20 ihektárnyi zöldövezet, a kö­vetkező a termálvíz és végül a Zrínyi múzeum. így sorol az — a város idegenforgalmáról szó­ló — jelentés, melyet tegnap hallgattak meg a városi ta­nács végrehajtó bizottságának tagjai. Szigetvár idegenforgalmának növekedésében jelentős Szere­pet játszik a jól felszerelt, ké­nyelmes és viszonylag olcsó Oroszlán szálloda. Elkészült a Zrínyi vár díszkivilágítása, s napirenden van a várkörnyék rendezése is. Az idei Zn'nyi ün­nepségre és a várossá nyilvá­nításnak 10. évfordulójára fel­újítottak több műemlékjellegű épületet, melyekben nemcsak a szigetváriak, hanem az éven­te idelátogató 100 ezer turis­ta is gyönyörködhet. A város idegenforgalmával foglalkozó jelentés az eredmények mel­lett az egészséges türelmetlen- séq hangján szól a további fel­adatokról. Ezek többségének megvalósítása jelentős anyagi ráfordításokat követelne. Épp ezért határozott úgy a végre­Ülést tartott a városi tanács vb hajtó bizottság, hogy két hó­nap múlva visszatér az idegen- forgalom fejlesztésével ikapcso- latos célkitűzésekre s a reális lehetőségeket figyelembevéve, fontossági sorrendbe rangso­rolva kéri a javaslatokat a megvalósítás ütemére. A város idegenforgalmi hivatálának dolgozóit az eddigi tevékeny­ségük elismeréseként dicséret­ben részesítette a végrehajtó bizottság. Ugyancsak a tegnapi ülés napirendjén szerepelt a sziget­vári vízmű I. ütemének építé­sével foglalkozó, az építés je­lenlegi helyzetéről beszámoló jelentés. Az elkészülte után na­pi 3000 köbméter vizet szolgál­tató létesítményrendszer építé­sét tavaly kezdte a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Jelenleg a magasépítés építő- mesteri szakaszánál tartanak a munkával. Elkészült a 21-es számú főnyomóvezeték és a Vl-os—Vll-es számú kút bekö­tő vezetéke is. A vízmű teljes átadásának határideje 1978. február 28-a, de az építés be­fejezése 1977. december 20-a. Mivel a vízmű építése számos társvállalkozó bevonásával tör­ténik s a jövőre elvégzendő Szovjet vendégek látogatása Baksán, Bikaion V. F. Dobrik, az SZKP KB, az Ukrán Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Lvov Területi Pártbizottság első titkára, V. P. Popov, a Lvov Területi Pártbizottság mező- gazdasági titkárának és a Lvov Területi Mezőgazdasági Igaz­gatóság vezetőjének, O. T. Bajtyuk kíséretében Baranyába látogatott. Tegnap délelőtt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárának kíséretében a baksai termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Czégény Jó­zsef, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettese, Gyenis Pál, a Pécsi járási Párt- bizottság első titkára fogadta a vendégeket. Baksai Antal, az Ezüstkalász Tsz elnöke tá­jékoztatást adott a termelő- szövetkezet gazdálkodásáról. A Ivovi pártvezetők megtekintet­ték a kukoricabetakarítást, és fajtakísérletet, az ócsárdi ba­romfitelepet és meglátogattak két háztáji gazdaságot. Délután a Bikali Állami Gaz­daságba látogattak, ahol Zóm- bó István igazgató és Cser László igazgató-helyettes, a pártvezetőség titkára köszöntöt­te a szovjet vendégeket és be­mutatta a nemerőpusztai nyúl- telepet. A Ivovi pártbizottság vezetői ma Nagyigmándra látogatnak, ahol Baksai Antal, az IKR ügyvezető elnökének vezetésé­vel az Iparszerű Kukoricater­melő Rendszer Közös Vállalat munkájával ismerkednek. Módosították pedagógusok Az oktatási, valamint a mun­kaügyi miniszter együttes uta­sításban módositotta a képesí­tés nélküli pedagógusok bére­zéséről szóló 1971-es jogsza­bályt. Eszerint lehetővé vált, hogy az alsó és a középfokú oktatási intézményekben dolgo­zó képesítés nélküliek bérét — 1976. szeptember 1-től — 1450 —1900 forint között állapítsák meg. Az előzmények közé tartozik, hogy a kormány 1976. január 1 -tői felemelte az óvodai dol­gozók bérét, s a végrehajtási utasítás lehetővé tette, hogy a képesítés nélküli óvónők törzsfizetése ne maradjon 1600 forint alatt A munkáltatók ál­talában éltek ezzel a lehető­séggel, és a képesítés nélküli óvónők törzsfizetését 1600— 1900 forintban határozták meg. Egy márciusban megjelent mi­niszteri utasítás a képesítés nélküli, pályakezdő pedagógu­a képesítés nélküli bérezését sok munkabéréről intézkedett. Ettől kezdve minden képesítés nélküli pedagógus törzsfizeté­se elérhette az 1400 forintot. A tanítói és tanári munkakört betöltő képesítés nélküli peda­gógusok esetében azonban a munkáltatók többsége nem élt ezzel a lehetőséggel. így ért­hető, hogy feszültség keletke­zett az óvónők és a többi pe­dagógus között és a feszült­ség feloldása általános igény- nyé vált. Az Oktatási Minisztériumnak az utasítás végrehajtását se­gítő, a Munkaügyi, a Pénz­ügyminisztériummal és a Pe­dagógusok Szakszervezetével egyetértésben kiadott rendel­kezése kimondja^ hogy 1976. szeptember 1-től a képesítés nélküli pedagógus munkabére sehol sem lehet kevesebb 1450 forintnál. A minisztérium külön is hangsúlyozza, hogy kezdő bérként nemcsak a legalacso­nyabb összeg fizethető, cél­szerű ezt legalább 1600 forint­ban megállapítani. A béralapot a bérgazdálkodó szervnél, illetve a megyéT ta­nácsoknál képzett tartalékból kell biztosítani. Mivel volta­képpen minden álláshelyet ké­pesített pedagógussal kellene betölteni, a szükséges béralap minden esetben rendelkezésre áll. A törzsfizetés megállapításá­nál változatlanul meghatáro­zott szerepe van a végzett mun­kának. Az új rendeletet a munkaviszonyban álló, de je­lenleg szülési vagy gyermek- gondozási szabadságon lévő pedagógusok esetében is al­kalmazni kell. Törzsfizetésüket 1976. szeptember 1-i hatállyal úgy kell megállapítani, mint­ha nem lennének távol a mun­kahelyüktől. A béremelés — számukra jelenleg így csupán eszmei — előnyét a pedagó­gus anyák munkábaállásuk után élvezhetik. munka, illetve a gépi beren­dezés 26 millió forint értékű, — nem mindegy, hogy az épí­tők mikor adják át a terepet a társvállalkozóknak, illetve hogy mikor érkeznek a gépek. A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett jelentés nem tartja megnyugtatónak az építkezés ütemét. A kivitelező és a beru­házási vállolat képviselői vi­szont úgy nyilatkoztak, hogy a vízmű a kitűzött határidőre üzemelni fog. 13,5 milliárd forint beruházásokra Mit tervez a szociál politika 1980-ig? Állandósult gondok Mennyit költünk az öregek­re? Nagy és fontos kérdés, amelyet nehéz azonban meg­válaszolni. Nehéz, mert az öregekről való gondoskodás nem pusztán pénz kérdése, az anyagiakon kívül sok más do­log is meghatározza: a bá­násmód, a hozzájuk való ér­zelmi viszonyulás, a családi, társadalmi kapcsolódás. Azért a pénz sem elhanya­golható. Komlón, tegnap a szo­ciálpolitikusok megyei értekez­ÜJ ctpömodellek 10 ezer párral többet készít a pécsi szövetkezet Jut exportra és belföldre Három évvel ezelőtt a Pé­csi Cipőipari Szövetkezet mind­össze ötezer lábbelit gyártott NSZK megrendelésre. Jövőre közel nyolcvanezer párat szál­lítanak a nyugatnémet piacra. Az NSZK partner ellátogatott a szövetkezetbe, megtekintette a legújabb modelleket és meg­tárgyalta a következő év első hat hónapjában gyártásra ke­rülő mennyiséget. Megállapo­dásuk értelmében fél év alatt 10 féle modellből csaknem negyvenezer pár cipő és szan­dál készül. Ennél többet sze­retnének vásárolni, de a szö­vetkezet nem tudja legyártani. A vállalt mennyiséget csak egyes műhelyrészek Bükkösdre való telepítésével, szervezéssel tudják biztosítani. Az NSZK- ban igen kedvelt komfort-ci­pőkből gyártanak a legtöbbet. Ezek érdekessége, hogy felső­részüket a Pécsi Bőrgyár új termékéből, a puha, úgyneve­zett misina-boxból készítik. A szövetkezetben gyártott cipők­höz, akár hazai, akár külföldi piacra készül, a szomszédos bőrgyár késztermékét használ­ják fel. A komfort-cipők másik újdonsága a láb kényelme szempontjából fontos és a ha­zai cipőgyártásban kevésbé is­mert megemelt talpbélés. Is­mét hódít a dísztűzés, a dísz­lyukasztás és az antikolás. Jól­lehet októbert írunk, a szövet­kezetben már az 1977-es di­vatszínekkel foglalkoznak: rum­színűtől a bordóig, sötétkéktől a drappig, sokféle árnyalat­ban és kombinációban készül­tek a mintadarabok. A nyugatnémet exportőr lá­togatása alkalmat adott a má­sodik félévi kollekció megbe­szélésére is. A divatelőrejelzé­sek alapján talpmegoldások­nál változás várható: vékony- rámás, fröccsöntött kreppgumi dominál majd. A pécsi terve­zők ennek alapján látnak mun­kához, hogy a mintakollekciók rövidesen útnak indulhassanak a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Nemcsak a nyugatnémet, a magyar nők is járhatnak diva­tos pécsi cipőkben, szandálok­ban. A szeptemberi börzén megjelent kereskedők mintegy harmincezer tavaszi cipőt és nyári szandált vásároltak a pécsiektől. A Fővárosi Cipő­boltnak csaknem 25 000 párat, a Luxus Áruháznak pedig mint­egy 5000 párat tud biztosíta­ni a szövetkezet A belföldi és a tőkés piac­ra kerülő termékek mennyisé­ge mellett igen számottevőek a szocialista országokba irá­nyuló szállítmányok. Közülük a Szovjetunió a legjelentősebb partner: 1977-ben 125 ezer pár cipőt és szandált vásárol Pécs­ről. Nyári szandálok a kere­settebbek, ebből első félévben 80 000 párat gyártanak fehér­kék, fehér-sárga és fehér- drapp színkombinációval. A szovjet exporton kívül mintegy 70 ezer lábbelit Lengyelor­szágba, az NDK-ba és Cseh­szlovákiába szállítanak. Nincs értékesítési nehézsé­ge a Pécsi Cipőipari Szövetke­zetnek. Jövőre 480 000 pár kü­lönböző lábbelit kívánnak gyár­tani, 10 ezerrel többet mint az idén. Október 19-ig lekötötték termelésük 80 százalékát. Horváth Teréz létén dr. Völgyi Lajos minisz­tériumi főosztályvezető a szo­ciálpolitika ötödik ötéves tervi elképzeléseiről adott számot — sajnos a sokhelyütt szerep­lő szép számokból Baranya sehogy, vagy csak alig része­sül. Egy csokor az elképzelé­sekből, 1980-ig: a nagyobb vá­rosokban nyugdíjas-hazakat építenek, tovább 'bővítik a gyógypedagógiai intézmények országos hálózatát. Az egész­ségügy és szociálpolitika együttesen 13 és fél milliárd forintot fordít beruházásokra, ebből 10 és fél ezer kórházi, négyezer szociális otthoni ágyat, 300 napköziotthoni helyet léte­sítenek és 400 hivatásos szo­ciális házi gondozói státust szerveznek. Baranyának a 4000 helyből egy sem jut, hozzá kell tenni azonban, hogy a 10 ezer lakosra jutó szociális otthon ágyak száma hazánkban Ba­ranyában a legnagyobb. Tizen­nyolcmillió forintot fordítanak arra, hogy az öregek napközi­jében naponta többször bizto­síthassanak étkezést, ebből Ba­ranyának 540 ezer forint jut. Jóllehet, az otthoni helyek mutatója Baranyában a leg­jobb, továbbra is a legsúlyo­sabb gond az elmebetegek gondozását végző otthonok ke­vés helye. Elhangzott, hogy megyénkben a várakozási idő egy hónap a szociális otthoni elhelyezésre, de ez természe­tesen nem vonatkozik a gon­dozásra szoruló elmebetegek­re, fogyatékosokra és egész Pécs városra. (Persze a me­gyére sem mindenütt...) A helesfai elmés-otthont bővítik majd ugyan újabb 30 hellyel, és szó van róla, hogy egy általános otthont átprofilíroznak elmebetegek gondozására, ez a megoldástól azonban még mindig nagyon messze van. És ha már itt tartunk, be­széljünk róla: még mindiq nem oldották meg az elmebetege­ket gondozó otthonok dolgo­zóinak bérezését, szakképesí­tését és veszélyességi pótlé­kát, még mindig sokhelyütt hiányzik a kórházi háttér, még mindiq megoldatlan az orvosi felügyelet, még mindiq 2 fő­foglalkozású orvosa van az or- száq 55 elmés otthonának ... Sok a tennivaló, s hogy év­ről évre ugyanazok maradnak nagyiából a tennivalók, ez nem vet túlságosan jó fényt az ága­zatra. kp. Sajtótájékoztató a szövetkezetekről (Folytatás az í. oldalról.) építés terén is: már az idén 6800—7000 lakást adnak át az építőipari szövetkezetek, ame­lyeknek öt év alatt összesen 35—37 ezer lakást kell felépí­teniük. Jelentősek a szövetkezetek exportbővítő törekvései, külö­nös tekintettel a tőkés kivitel­re, amelynek 1975. évi 80 mil­lió dolláros értékét 1980-ra meg kívánják kétszerezni. A tervezett műszaki-technológiai felkészülés természetszerűleg egyúttal megalapozza a hazai eílátás további javítását is, mivel az ipari szövetkezetek 1980-ra előirányzott 65—67 mil­liárd forint értékű termelése javarésze itthon kerül felhasz­nálásra. A VII. kongresszus plénuma az előzetes tájékoztatás szerint nem lesz szűkében a különféle témáknak. Az eredmények, a tennivalók mellett megvitatja a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvény- erejű rendelet továbbfejleszté­sével kapcsolatos irányelveket, s az e jogszabályok módosítá­sára előterjesztett javaslatokat

Next

/
Thumbnails
Contents