Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-15 / 285. szám
2 Dunántúli napló 1976. október 15. péntek # m mwá A török küldöttség a Kesztyűgyárban. Török vendégeink a kesztyűgyárban Lehetőség van Pécs és Kütahya testvérvárosi kapcsolatára Török Köztársaság Kütahya kormányzóságából Pécsett tartózkodó küldöttség: Nazmi Cengelci kormányzó, Abdurahman Karáa, Kütahya város polgármestere a Pécsi Kesztyűgyárba látogatott csütörtökön délelőtt. A gyár vezetői fogadták a török vendégeket és a kíséretükben levő dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesét, Czente Gyulát, a Pécs városi Tanács elnökét. A gyár vezetői tájékoztatták a vendégeket a gyárról, kiterjedt exportjáról és fejlődéséről. A vendégek rövid sétát tettek a gyárban, majd Nazmi Cengelci kormányzó sajtótájékoztatót tartott. — Baranya megyei programja során mi váltotta ki elsősorban a kormányzó úr érdeklődését? — Mindenekelőtt a magam és a küldöttség nevében szeretném kifejezni elismerésemet a látottak felett. A számunkra készített program olyan jó volt, hogy azok között nem lehet megkülönböztetést tenni. De ha mindenképpen kell, akkor szigetvári látogatásunkat emelném ki. Nagy érdeklődéssel szemléltük azt a fejlődést, amit a megyében 25 év alatt elértek valamint Komló város létesítését. — Mit tapasztalt a török kori műemlékek meglátogatásakor? — Látogatásunk során lehetőség nyílt arra, hogy az ozmán-török korból fennmaradt emlékeket megtekinthessük. E tapasztalatokkal nagyon elégedettek vagyunk, mert a baráti magyar megye, Baranya vezetői nagy fontosságot tulajdonítanak ezen épületek megóvásának és ezért köszönettel tartozunk. — Milyen további együttműködési lehetőséget lát az ön által vezetett kormányzóság és Baranya megye között? — Mielőtt a kérdésre részletesen válaszolnék elmondom, lehetőség nyílt arra, hogy Pécs és Kütahya városok között testvérkapcsolat létesüljön. Ennek remélem, rövidesen megtörténik hivatalos szinten a megerősítése. Az együttműködés fejlesztését három területen látom lehetségesnek. Ezek között első a kulturális együttműködés, a hévizek technikai feltárása, kihasználása, a kerámia és fajansz iparban a kölcsönös együttműködés. A kapcsolatok fejlesztésében továbbra is nagy szerepe van a kétoldalú találkozásoknak, amelyek remélem, hogy folytatódnak. Kütahya város központjában van az az épület, amelyben egy ideig Kossuth Lajos tartózkodott. Az épületet múzeummá alakítjuk át. örömmel közölhetem, hogy a munkálatok befejezés előtt állnak. Mostani látogatásunk során is meleg szeretettel fogadtak bennünket Baranya megye és Pécs város vezetői, amit ezúton is szeretnék megköszönni Horváth Lajosnak, a Baranya megyei Tanács elnökének és Czente Gyulának, a Pécs városi Tanács elnökének és mindpzoknak, akik segítették ezt a szép programot teljesíteni. — A kormányzó úr említette, hogy nagy érdeklődéssel nézték Komló városát. Az ön által vezetett kormányzóságban milyen irányú az ipar fejlődése? — A kormányzóság iparosítás tekintetében a legfontosabbak közé tartozik, ilyen tekintetben az első öt kormányzóság között vagyunk, A kormányzóságban bőven van kőszén és kitermelése, hasznosítása magas szinten áll. Erre az alapra történik az iparfejlesztés, mindenek előtt az energiatermelés Eddig is építettünk és jelenleg is építünk hőerőműveket, amelyekben jól hasznosíthatjuk a szenet. Kütahya kormányzóságban állítjuk elő jelenleg az ország energiaszükségletének egynyolcadát és a most folyó hőerőmű építkezéssel eljutunk odáig, hogy a szükséglet mint- egy egyötödét a mi hőerőműveink adják. Az ipar egy másik nagyjelentőségű ága a salétromsav gyártás, a porcelán- gyár, amelynek létrehozásában az alapkőletételtől a gyártás indulásáig legtöbbet kollégám, Abdurahman Karáa, a város polgármestere tett. Kormányzóságunkban működik egy nagy magnezitdúsító üzem. Ebben az évben négy új gyárdt építünk, amelynek talán érdekessége lehet, hogy a munkások részvényeiből készül, tehát az ő pénzükből, az ő tulajdonuk lesz. Sok mindenről lehetne még beszélni, arra is visszatérve, hogy milyen szép és gazdag volt látogatásunk programja — fejezte be tájékoztatóját Nazmi Cengelci, a Török Köztársaság Kütahya kormányzóságának kormányzója. A török vendégek csütörtökön délután Budapestre utaztak. K. j. Együttműködés Magyar munkások dolgoztak az apatini sörgyár rekonstrukcióján. Tegnap adták át azt a 84 méter hosszú, 54 méter széles csarnokot, amelyet a Délmagyarországi Magas, és Mélyépítő Vállalat dolgozói építettek Jugoszláviában. A Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat konzultációs tervei alapján jugoszláv tervezők készítették el a végleges terveket. Jugoszláv munkások végezték az alapozást, erre kerültek a Budapesti Vasbetonipari Művek előregyártott betonelemei. A különböző szigeteléseket, a nyílászárók beszerelését már a szegediek készítették. És ők illesztették helyükre a jugoszláv üvegfalakat is. Braille-érem a segítőknek a szokszolgálati állomások Az ország első agrokémiai számítóközpontja VÁNCSAJENŐ miniszterhelyettes megnyitója A vakok és csökkentlátók új klubja Klubavató és évi taggyűlés, önmagukban ezek a fogalmak talán nem is túl izgalmasak, szemünk automatikusan átfut a tudósításokon. A tegnapi eseményekre azonban érdemes odafigyelni. A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége Baranya megyei Csoportja új klubba költözött. Eddig csak mostoha körülmények között találkozhattak egymással a a Sörház utcában. Szűk helyiségek, vizes falak, távol a különböző autóbuszoktól. A megyei szervezet az országban utolsóként alakult meg 1967- ben, s azóta bérelték ezt a házrészt. Két évvel ezelőtt halt meg az egyik tagtársuk, Pintér Já- nosné. Végrendeletében tety- tyei házát és három holdas kertjét sorstársaira hagyta. Úgy vélte, így megoldódik az irodahelyiség gondja, a fennmaradó összegből pedig valahol biztosíthatnának a tagoknak egy kis üdülőt. Azért nem Elkészült a húsipar új hűtőháza Egy gonddal ismét kevesebb a Baranya megyei Állatforgal- mr és Húsipari Vállalatnál: elkészült az új hűtőház, amely a vállalatnál folyó több éves rekonstrukció egyik legfontosabb létesítménye. Az ötven vagon befogadó- képességű hűtőház 38 millió forintba került és harminc vagonnal növeli a vállalat hűtő- kapacitását. Azért csak harminccal, mert a régi, omladozó, életveszélyes húszvagonos hűtőházat hamarosan le fogják bontani. Helyébe egy modern húsfeldolgozó üzem épül 1978 végére. A tegnap átadott új létesítmény jelentőségét néhány számadat érzékelteti a legjobban. Nulla Celsius fokos hűtőterébe függesztve 68 tonna marhahús, vagy 108 tonna sertéshús tárolható egyszerre. A mínusz húsz Celsius fokos hűtőtérben máglyázva 25 vagon hús fér el, s a mínusz negyven fokos hűtőalagútban 80 mázsa marhahús, vagy 128 mázsa disznóhús hűthető egyszerre. A mínusz negyven fokos mélyhűtés lényegében feleslegessé teszi a hús tartósításának a régi módszerét, a sózást is. D. I. ment minden ilyen egyszerűen. Kiderült, hogy a park valóságos arborétum, Közép-Európá- ban ritkaságnak számító növényekkel. A megyei tanácson keresztül figyelt fel a kertre a Természetvédelmi Hivatal is. Mivel a kis ház szintén elég nehezen közelíthető meg, nem lett volna a legideálisabb környék az új klub számára. Cserébe hosszas keresgélés után felfedezték a Kossuth tér 3. számú ház egyik lakását. A bonyodalom tovább folytatódott. Jogi problémákat kellett elhárítani, míg végül is tavaly decemberben kézhez kapták a kiutalást. Az átalakítást a BÉV KISZ fiataljai és az 506. Szakmunkásképző diákjai vállalták el. Ök készítették a terveket, és rövid idő alatt, lakásépítési áron, be is fejezték a felújítást, átépítést. A klub egy kis irodából, vendégszobából, két társalgóból, fürdőből, mosdóból áll. Faburkolat, ízléses bútorok, sztereo rádió, magnó. A tagok „angolrendszerű" klubéletre vágynak. Nem mutatós programokra, hanem olyan helyre ahol lehet beszélgetni, zenét hallgatni, feloldani a kényszerű magányosságot. Szükségük lenne speciálisan vakok számára készített társasjátékokra, kártyára is. A klubavatón a helyi csoport titkára köszönetét fejezte ki a nagyarányú támogatásért, melyben a különböző szervek összefogása részesítette őket. Az Országos Szervezet főtikára, dr. Bódi István pedig a kiemelkedő munka elismeréseként nyújtotta át a Braille-ér- meket a BÉV KlSZ-bizottságá- nak, az 506. sz. intézetnek és a titkárnak, dr. Szigeti Györgynek. Barlahidai A. Húsz évvel ezelőtt alakultak meg országszerte az állami gazdaságok szakszolgálati állomásai — számszerint 11 - s köztük is elsőként a Pécsi Állami Gazdaság állomása, amely a Danitz-pu^ztai központ megépüléséig Pécsett, a Felsőmalom utcában működött. A Danitz-pusztai állomás, mely ma már csaknem 100 mezőgazdasági nagyüzemnek nyújt talajerőgazdálkodási és takarmányozási szaktanács- adást, főként Baranyában és Somogybán, de a termelési rendszerek — IKR, KSZE stb. — révén az egész országban, most működésének újabb fontos állomásához érkezett. Húszmilliós műszerpark Baranya és Somogy megye állami gazdaságainak közös összefogásából 24 milliós beruházással az ország első agrokémiai automata mérő és adatfeldolgozó központját alakították ki Danitz-pusztán. A TPAI típusú — magyar, NDK, csehszlovák és svájci — hét mérőegységből álló számító- gépcsoportot és az egész, mintegy 20 millió forintot érő műszerparkot, a Központi Fizikai Kutató Intézet szállította. A rendszer próbaüzemelése ez év szeptember 2-án kezdődött, az ünnepélyes átadásra tegnap délben került sor Danitz- pusztán. A kettős esemény, a jubileum és az ország első agrokémiai számítóközpontjának avatása alkalmából tegnap kétnapos országos tanácskozás kezdődött Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Tolna-Baranya megyei főosztálya, a Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a MAE Baranya megyei szervezetének rendezésében, amelyen részt vett Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára is. A kétnapos tanácskozást Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Köszöntötte a jubiláló szakszolgálati állomások dolgozóit, számuk ma már meghaladja a 450 főt, a 11 állomáson 42 szakmérnök, 107 mérnök és 181 szak- technikus. Az állomások húszéves tevékenységét méltatva hangsúlyozta, hogy működésük óta az állami gazdaságokban megduplázódtak a növényi hozamok — a kukorica átlagtermés megnégyszereződött. Tavaly az állomások 900 ezer hektáron végeztek talajvizsgálatot, s egyebek között 200 ezer hektár kertészeti területen adtak növényvédelmi szak- tanácsadást, az állami gazdaságokban termelt takarmány 100 százalékát levizsgálták. Külön üdvözölte a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása közösen kiépített objektumát, az új számítóközpontot. Ezzel olyan kutatóintézet segítségét nyerte el a mező- gazdaság, amellyel eddig nem volt semmiféle kapcsolata, A szakszolgálati állomások munkájának továbbfejlesztésében az elemvizsgálatok ki- szélesítését, a vizsgálati metodika egységesítését, a naprakészség fokozását, a gépi adattárolást és feldolgozást, a szakosodást, az üzemcentriku- sabb szemléletet jelölte meg feladatként. Az állami gazdaságok inspirációja nyomán felmerült egy országos hálózat kiépítésének igénye is, amely teljesen lefedné a talajvizsgálati fehér foltokat. Évente 1,5 millió tonna kereskedelmi műtrágyát használ fel a mezőgazdaság — 19 milliárd értékben — s a felhasznált műtrágya hasznosulása 55 százalékos - az USA-ban eléri a 70-75 százalékot. Ezért növelnünk kell a talajerőgazdálkodás hatékonyságát. A MÉM ez év februárjában határozatot hozott az egységes talajerőgazdálkodási program megvalósítására. A cél olyan integrált hálózat kiépítése, ami képes az egész termőföldet megvizsgálni, egységes műszer- és gépparkkal, egységes vizsgálati módszerrel és egységesen kiképzett szakembergárdával elősegíteni a hatékonyabb talajerőgazdálkodást. A hálózat szervezeti kiépítése folyamatban van, 1978-ban a hálózatnak funkcionálnia kell. Az állami gazdaságok szakszolgálati állomásai fontos szerepet kapnak a hálózatban, mert itt olyan kapacitás áll rendelkezésre, ami képes egy-egy megye vagy ágazat teljes ellátására. A megnyitót követően dr. Sándory Mihály, a Központi Fizikai. Kutató Intézet igazgatója az első pécsi automata mérő és adatfeldolgozó rendszer kialakításáról tájékoztatta a résztvevőket. Majd Takács Ferenc, az ÁGK Békés—Csongrád megyei főosztályvezetőhelyettese vázolta a szakszolgálati állomások tevékenységével szemben támasztott üzemi követelményeket. Gyorsabb tanácsadás Az első napi program befejezéseként Danitz-pusztán átadták az új számítóközpontot dr. Margittai László állomásvezetőnek. A számítógépcsoport kapacitását jelzi, hogy óránként 120-140 analízist végez, évente 40 ezer talaj- és takarmánymintát vizsgál meg. A vizsgálati idő lerövidülésével gyorsabb tanácsadásra, lényegesen több vizsgálatra nyílik lehetőség, A tanácskozás ma előadásokkal folytatódik Pécsett. A résztvevők 10 előadást hallgatnak meg, majd Margittai László vezetésével bemutatón vesznek részt a Baranya megyei Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomásán, — Rné —
