Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-12 / 252. szám

2 Punantmt napló 1976. szeptember 12., vasárnap Élelmiszerboltok új nyitvatartása Tessék hétköznap bevásárolni! Határőrök eskütétele Siklóson A tiszti kardok hirtelen emel­kedtek a magasba, a zászló­kat meghajtották, a katonai zenekar indulót játszott, fel­hangzott az első vezényszó: „Egység vigyázz! Fogadás jobbról. Tisztelegj!" — Ezzel vette kezdetét a siklósi határ­őrlaktanyában a szombaton megtartott hagyományos eskü- tételi ünnepség. A Himnusz után Gerencsér József ezredes, a magasabb egység parancs­noka üdvözölte a most már igazi határőröket. Czulák Imre főhadnagy ünnepi megnyitót mondott, üdvözölte a Határőr­ség Országos Parancsnokságá­nak képviseletében megjelent"- Pintér László ezredest, Me- gyászai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Orbán István rendőr-vezérőrnagyot, a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjét, Simon János ezre­dest. Verebes Tibort, a munkásőr­ség megyei parancsnokának ellá­tó helyettesét, dr. Vida Sándort, az MSZMP Siklós járási Bizott­ságának első titkárát, dr. Ha­zafi Józsefet, a Baranya me­gyei Tanács vb-titkárát, Vér Lászlót, a Baranya megyei Út­törőelnökség elnökét, valamint Iván Csekmecet, Jurij Ignato- vot, a Magyarországon ideig­lenesen állomásozó magasabb szovjet egység képviselőit. — Eskütevők, eskühöz! — Fellendültek az ökölbe szorí­tott jobb kezek. Az eskü szö­vegét Passzinger László határ­őr mondta először: mellette szülei álltak. „Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköz- társaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem!” Pintér László ezredes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a katonai eskü egy életre szó­ló elkötelezettséget jelent a haza, a szocializmus magasz­tos ügye iránt. Az- államhatár őrizete nemzeti és nemzetközi kötelességünk, amely nemcsak helytállást, bátorságot követel, de katonai tudást, politikai éberséget és tisztánlátást is. Erőt kell meríteni a dicső elő­dök helytállásából, az iskola, a munkahely és a szülői ház egész életre szóló tanácsaiból. Juhász Zoltán határőr válasz­beszédében arról szólott, hogy a határőr békében is harci feladatot lát el. Vér László, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának nevében köszöntötte a felavatott katonákat, buzdítva őket a közéleti szereplésre is. Végül hosszan tartó taps fo­gadta a díszmenetben elvonu­ló katonákat. Közel négyezer apa, anya, családtag, testvér, feleség, menyasszony, barát köszöntötte és ünnepelte hoz­zátartozóját. Forró tapssal ju­talmazták a szovjet katonaze­nészeket, akik nagysikerű tér­zenét adtak. Cs. J. Amikor a kereskedelmi és a vendéglátó dolgozók is élvezni kezdték a csökkentett munka­idő áldásait, az érdekeltek még úgy gondolták, ezzel együtt a nyitva tartási időkhöz nem kell különösebben hozzányúlni. Az élet kötben mást parancsolt. A szabad szombatok általá­nossá válásával változtak a fo­gyasztói szokások, a vásárlási hullám pénteken tetőzik, ezzel szemben például a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltokban csak nagyon kis százalékban vásárolnak alapvető, napi fo­gyasztású élelmiszereket, sokkal inkább italokat. A kényszer oda vezetett, hogy módosítani kellett az üzletek hét végi nyitva tartási rendjét. A belkereskedelmi miniszter ez­zel kapcsolatos rendelete á sajtóban már megjelent, mos­tanra pedig az érdekelt válla­latok, a városi tanácsok szak- igazgatási szervei és a megyei tanács kereskedelmi osztálya — természetesen a KPVDSZ megyei bizottságának egyetér­tésével — kimunkálta és egyez­tette a baranyai élelmiszerbol­tok hét végi új nyitva tartási rendjét, amely szeptember 13- án lép hatályba. A korábban vasárnap is nyit­va tartó élelmiszerboltok többé vasárnap — így tehát már szeptember 19-én sem — nem tartanak nyitva. Helyettük va­sárnapokon a kenyér, a tej és a péksütemény-ellátást a ven- 'déglátó eavséaek veszik át. A kijelölt vendéglátó egységek a következők: Pécsett: a Tejbisztró (Jókai u. 1.)., a Borostyán étterem (Kossuth u. 64.), a Jószerencsét falatozó (Tolbuhin u. 1.), az Otthon tejbüfé (Doktor S. u. 5.), a Baranya bisztró (Hal tér 3.) és az Olimpia étterem (39- es dandár u.). Komlón: a Csille önkiszolgá­ló bisztró. Mohácson: a Béke étterem. Szigetvárott: az Oroszlán bisztró. E kijelölt vendéglátó helyek vasárnaponként 8 órától déli 12 óráig állnak a vevők rendel­kezésére. Az árusítás időtarta­ma alatt tejet, péksüteményt (kiflit, zsemlét) és mérés nél­küli kenyeret (1 kilogrammos kenyeret vagy zsemle-büféke- nyeret) árusítanak. A vendég­látó egység a kenyér darabolá­sára nem kötelezhető. A fen­tiekhez még annyit, hogy a ki­jelöléseknél azt vették figye­lembe, hogy a megye minden városában, Pécsett pedig min­den városrészben legyen vasár­napi vásárlási lehetőség. A megye élelmiszerboltjait szombat délután általában 16 órakor zárják. Kivételek a kis­községek, ahol a jelenlegi Vendéglátó egységek árusítanak vasárnap délelőtt tejet, péksüteményt és kenyeret nyitva tartási rend változatlan marad, továbbá a megye négy városában összesen 31 ABC áruház, illetve élelmiszer-cse mege üzlet. A szombat délután 4 óránál tovább nyitva tartó üzletek. Pécsett szombaton délután 6 óráig tartanak nyitva a követ­kező ABC áruházak: a Fürst S. u. 79. sz. alatti 20-as, a Ko­dály Z. u. 3. sz. alatti 60-as, Vasas II-n lévő 70-es és a Kun Béla téri 90-es. Az élelmiszer­csemege üzletek közül: a 119- es számú (Engels u. 34.), a 125- ös (Fürst S. u. 7/c), a 138-as (Szeptember 6. tér 5.), a 141- es (Szabolcsfalu), a 143-as (Tolbuhin út 223.), a 155-ös (Varsány u. 2.), a 179-es (Su- rányi Miklós u.), a 184-es (Ma- gyarürögi út), a 200-as (Szalai A. u.), a 207-es (Kolozsvár u. 18.), a 211-es (Kertváros, Temp­lom tér), a 212-es (Dr. Veress E. u. 3). Szombaton este 7 óráig tar­tanak nyitva: a Pollack M. u. T9, sz. alatti 10-es és a dr. Münnich F. u. 2. sz. alatti 100- as számú ABC áruházak. Az élelmiszer-csemegeboltok közül a 181-es (Doktor S. u. 72.), a 190-es (Alkotmány u. 2.), a 205- ös Kossuth L. u. 69.), a 206-os (Jókai tér 3.) és a 216-os szá­mú (Kertváros, új lakótelep). Komlón szombaton délután 6 óráig tart nyitva a Lenin tér 9, szám alatti 30-as és az Alkot­mány utca 5-ben lévő 80-as számú ABC áruház, továbbá a Petőfi tér 3—5-ben lévő 222- es számú élelmiszer-csemege. Mohácson szombaton dél­után 6 óráig tart nyitva a Pé­csi út 73-ban az 50-es sz. ABC áruház és a Tolbuhin úton a 246-os sz. élelmiszer-csemege. Este 7 óráig tart nyitva a Liszt Ferenc úti ÁFÉSZ ABC áruház. Szigetvárott a Zrínyi tér 1- ben lévő 265-ös sz. élelmiszer­csemege délután 6-ig, a József Attila utca 7-ben a 202-es sz. élelmiszer-csemege este 7-jg tart nyitva. A szombati és a vasárnapi nyitva tartási rend szeptember 18-án máir érvényes. Az ipar­cikk boltok nyitva tartási rend­je nem változik. A kereskedelem a lakosság, a fogyasztók megértését kéri és reméli. A megértéssel, úgy gondoljuk, nem is lesz baj. Ez­zel együtt azonban a kereske­delemnek is lépnie kell, még­pedig jobb szervezéssel, kisgé­pek beállításával, előrecsoma- golással és több mosollyal meggyorsítani a hétközi kiszol­gálást és vásárlást. És itt min­den apró újítást be kellene vet­nie, egészen odáig —- lapunk­ban is javasoltuk már —, hogy a tolongást mérséklendő, a boltokban mindenütt kiírják, a napnak melyik szakában gyér a forgalom, hogy az amúgy is ráérők lehetőleg akkor intézzék bevásárlásaikat. (— mz —) 100 mázsával terem többet az Oportó Uj rendszerű vörösbor-készítés Egy hete tart a szüret Vil­lányban. Történelmi borvidé. künk az idén megúszta a jeget, talán a rakéták is besegítet­tek ebbe. amiket a nyár kö­zepe óta gyakran lőttek fel egy-egy készülő nagy vihar előtt. Az állami gazdaságban egy hét alatt leszedték a Medoc noirt. jó termést ad és már java szüreténél tart kiváló ét­kezés1 szőlőjük, a fehér és ró­zsaszínű Chasselas. Nagy ter­mést, hektáronként 120 mázsát hozott az idén a csemege faj­ta, amiből naponta 30—40 mázsát szállít Pécsre a BARA- NYAMFK, a többit az NDK-ba exportálja a HUNGARFRUCT- on keresztül a gazdaság. Het­ven hektárjuk van a kéthasznú Chasselasból és- Villányban is kedvvel termelik csakúgy, mint másutt. Ebből a fajtából ké­szül a Márka szőlő ésaTraubi- szóda is. Szedik az Oportót is. Évek óta ezen a fajtán áll vagy bukik a villányi szüret sikere. Legnagyobb területen, 260 hek­táron ezt a jó vörösbort adó \ Ragaszkodás a természethez A Képzőművészek Szövetsé­gének Dél-dunántúli Területi Szervezete igen szerteágazó kapcsolatrendszert alakított ki annak érdekében, hogy a köte­lékében élő művészek szerve­sebben tartozhassanak a nem­zetközi képzőművészeti vérke­ringésbe. Dicséretes tevékeny­ségük eredménye, hogy közmű­velődési életünk is hasznát lát­ja e kapcsolatrendszernek, hisz ennek következményeként lát­hatunk Pécsett évek óta rend­szeresen jugoszláviai, finn és lengyel kiállításokat. Anna Wyrwysz képeit már a nyárra vártuk. Kiállítását az If­júsági Házban szerették volna megrendezni. Sajnos a kollek­ció egy hónapot vesztegelt a tranzitszállítás útvesztőiben, s így történt, hogy az Ifjúsági Ház emblémáival készült kata­lógusok a Déryné utcai kiállító- teremben látható tárlatot nép­szerűsítenek. Ám az szerencsés találkozás, hogy a kiállítás be­lenyúlik a képzőművészeti vi­lághét eseményeibe. A világhét, központi eszmei gondolata ugyanis az ,.Ember és környe­zete" problematikához kapcso­lódik. Anna Wyrwysz pedig azon kevesek közé tartozik, akiknek festészetét ma is a konkrét környezeti élmények inspirálják, aki azért jár, kel, utazik és csodálkozik a világ­ban, hogy festményekben vall­hasson a hegyekhez, városok­hoz, gleccserekhez, kapukhoz és templomokhoz fűződő nosztal­giájáról. Nem ismerem személyesen Anna Wyrwyszt, de az az érzé­sem, hogy betonrengetegben, panelházban vagy műteremben lakik Prudnikban. Ezért kapkod a modern városi ember lég­szomjával és betelhetetlen mo­hóságával az Alpok tiszta hegyi levegője után, ezért válik fon­tossá számára, hogy a nonfi­guratív festészet századában a bourgesi katedrális portálját, Frederiksborg várát vagy a prá­gai óvárost fesse meg. Hiszen az Alpokból nem a táj romantikája izgatja, hanem a hatalmas hófedte csúcsok elementáris ereje, amelyet szé­les ecsetvonásokból csomósodó elnagyolt foltokkal lehet érez­tetni. Az Alpokról festett mind­három képe azt az élményt tükrözi, amikor az ember a fel­szállni készülő ködben tanúja lesz a vajúdásának, a panorá­ma születésének, ám a rögzítés pillanatában még csak sejti a látvány lehetőségeit. Az sem le­het véletlen, hogy ahol a festő­nő áll, mindig markáns, szinte heroikus formák születnek. Bizarr színkompozíciói első pillanatra szokatlanok a szem­nek. Csak miután megértjük, hogy e képeken többnyire a születés van jelen, érezzük adekvátnak színeit, melyek lí- raisógával ellenpontozza a nagy lüktető formák kompozí­ciójából teremtett feszültséget. A modern képzőművészet ba­rátai különösen hajlamosak arra, hogy kézlegyintéssel men­jenek el olyan művek előtt, amelyeken első pillantásra fel­ismerhető a primér tájélmény. Anna Wyrwysz képeinek meg­fejtése is bizonyítja e magatar­tás nevetségességét. A műalko­tások üzeneteket rejtenek. A közönség dolga, hogy megkap­ja ezeket az üzeneteket, s csak ha már megkapta, akkor ítél­heti meg, rokonszenves-e szá­mára. Bükkösdi László korai borszőlő fajtát termelik. Tavaly elrothadt az oportójuk, beszáradt, penészes, alig él­vezhető termést hozott, mind­össze 31 mázsát hektáronként. Most csillogó kék színűek és makkegészségesek a fürtök és a kordonművelésű tőkék ontják a szőlőt, a hektáronkénti ter­més 130 mázsa. Hihetetlen, de 100 mázsával több a tavalyi­nál. Vannak még későbbi fajtáik, Bánáti Rizling, Cabernet frank, Kadarka, Olaszrizling. Mind jó termést ígérnek. A végered­ményt az dönti el, sikerül-e időben és jó minőségben le­szüretelni az oportót. Minden eddiginél jobban fel­készült most erre az állami gazdaság. A fő gond eddig az volt, hogy a kis vörösbor­feldolgozó kapacitás miatt 25 —30 napra kellett elhúzni a szüretet. A szedőkapacitás ma is annyi, mint tavaly, — két francia szőlókcmbájn. 700 diák és 300 saját dolgozó naponta 4000 mázsa szőlőt képes le­szedni. Az idén üzembe állítot­tak egy rriodern svéd cefreme­legítő berendezést, amelynek a teljesítménye 130 mázsa óránként és megváltoztatja a vörösbor készítés hagyományos nagyüzemi technológiáját, A vörösbort eddig héjon érlelték fa, később cement kádakjpan. E régi technológia 4—5 .napos érlelési időt vett igénybe. Most az idő két órára csökken, mert a cefrét, vagyis a lebogyózott szőlőt 55—60 Celsius fokra fel­melegítik és másfél-két óra múlva már el is választják a levet a héjtól. A meleg mus­tot 20 fokra lehűtik és külön­böző műveleteknek vetik alá zárt csőrendszerben — majd ózonnal a rozsdamentes acél­tartályokba tárolják. Tíz ilyen acéltartályt vásá­rolt a Villányi Állami Gazdaság, ezekben 30 ezer hektoliter mus­tot, illetve bort tárolhat. Az acéltartályokkal a gazdaság tá­rolókapacitása elérte a 110 ezer hektolitert, — nincs tárolási gondjuk. Az új feldolgozó-tá­roló és szedő kapacitás lehe­tővé teszi, hogy 12 nap alatt leszüreteljenek. Két kedvezőtlen év után az állami gazdaság dolgozói bi­zakodnak. Jól fizet a szőlő: a 930 hektárról 86 ezer mázsa termést várnak — több, mint dupláját a tavalyinak. A ter­mésnek csak a 20 százalékát adják el szőlőként, a többit, mintegy 40—42 ezer hektolitert borként értékesítenek, s ebből 28 ezer hektót palackozva. A hordós bor 90 százalékát tő­kés országokba exportálják, legnagyobb vevőjük az NSZK. — Rné — Iíjúsági parlament a szentlőrincitsz-ben Megtartották az ifjúsági par. lementet a szentlőrinci Úttörő Mezőgazdasági Termelőszövet­kezeiben. Szombaton százhúsz fiatal mezőgazdasági dolgozó vett részt a parlamenten, hegy meghallgassa Rónaszéki Ferenc elnök vitaindítóját és elmond­ja javaslatát, véleményét. A termelőszövetkezet elnöke a klubhelyiségnek vásárolt épület rendbehozatalához, a 10 hek­tárnyi ifjúsági parkerdő kialakí­tásához kérte a résztvevők tá­mogatását, akik felajánlották, hogy kommunista műszakkal se­gítik a tervek megvalósítását. A felszólalók a gépműhelyben dolgozók szociális körülményei­nek javítását, a kisebb telepü­lések sportolási és művelődési lehetőségének megteremtését javasolták. A kacsótai szakosí­tott telep képviselője közös ki­rándulás lebonyolításához kér­te a termelőszövetkezet támo­gatását. Elhangzottak bérrel és munkával kapcsolatos javasla­tok is. Ezt követően megválasztották küldöttüket a megyei parla­mentre, Vörös Béla személyé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents