Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-12 / 252. szám
2 Punantmt napló 1976. szeptember 12., vasárnap Élelmiszerboltok új nyitvatartása Tessék hétköznap bevásárolni! Határőrök eskütétele Siklóson A tiszti kardok hirtelen emelkedtek a magasba, a zászlókat meghajtották, a katonai zenekar indulót játszott, felhangzott az első vezényszó: „Egység vigyázz! Fogadás jobbról. Tisztelegj!" — Ezzel vette kezdetét a siklósi határőrlaktanyában a szombaton megtartott hagyományos eskü- tételi ünnepség. A Himnusz után Gerencsér József ezredes, a magasabb egység parancsnoka üdvözölte a most már igazi határőröket. Czulák Imre főhadnagy ünnepi megnyitót mondott, üdvözölte a Határőrség Országos Parancsnokságának képviseletében megjelent"- Pintér László ezredest, Me- gyászai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Orbán István rendőr-vezérőrnagyot, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Simon János ezredest. Verebes Tibort, a munkásőrség megyei parancsnokának ellátó helyettesét, dr. Vida Sándort, az MSZMP Siklós járási Bizottságának első titkárát, dr. Hazafi Józsefet, a Baranya megyei Tanács vb-titkárát, Vér Lászlót, a Baranya megyei Úttörőelnökség elnökét, valamint Iván Csekmecet, Jurij Ignato- vot, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó magasabb szovjet egység képviselőit. — Eskütevők, eskühöz! — Fellendültek az ökölbe szorított jobb kezek. Az eskü szövegét Passzinger László határőr mondta először: mellette szülei álltak. „Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköz- társaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem!” Pintér László ezredes ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a katonai eskü egy életre szóló elkötelezettséget jelent a haza, a szocializmus magasztos ügye iránt. Az- államhatár őrizete nemzeti és nemzetközi kötelességünk, amely nemcsak helytállást, bátorságot követel, de katonai tudást, politikai éberséget és tisztánlátást is. Erőt kell meríteni a dicső elődök helytállásából, az iskola, a munkahely és a szülői ház egész életre szóló tanácsaiból. Juhász Zoltán határőr válaszbeszédében arról szólott, hogy a határőr békében is harci feladatot lát el. Vér László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának nevében köszöntötte a felavatott katonákat, buzdítva őket a közéleti szereplésre is. Végül hosszan tartó taps fogadta a díszmenetben elvonuló katonákat. Közel négyezer apa, anya, családtag, testvér, feleség, menyasszony, barát köszöntötte és ünnepelte hozzátartozóját. Forró tapssal jutalmazták a szovjet katonazenészeket, akik nagysikerű térzenét adtak. Cs. J. Amikor a kereskedelmi és a vendéglátó dolgozók is élvezni kezdték a csökkentett munkaidő áldásait, az érdekeltek még úgy gondolták, ezzel együtt a nyitva tartási időkhöz nem kell különösebben hozzányúlni. Az élet kötben mást parancsolt. A szabad szombatok általánossá válásával változtak a fogyasztói szokások, a vásárlási hullám pénteken tetőzik, ezzel szemben például a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltokban csak nagyon kis százalékban vásárolnak alapvető, napi fogyasztású élelmiszereket, sokkal inkább italokat. A kényszer oda vezetett, hogy módosítani kellett az üzletek hét végi nyitva tartási rendjét. A belkereskedelmi miniszter ezzel kapcsolatos rendelete á sajtóban már megjelent, mostanra pedig az érdekelt vállalatok, a városi tanácsok szak- igazgatási szervei és a megyei tanács kereskedelmi osztálya — természetesen a KPVDSZ megyei bizottságának egyetértésével — kimunkálta és egyeztette a baranyai élelmiszerboltok hét végi új nyitva tartási rendjét, amely szeptember 13- án lép hatályba. A korábban vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok többé vasárnap — így tehát már szeptember 19-én sem — nem tartanak nyitva. Helyettük vasárnapokon a kenyér, a tej és a péksütemény-ellátást a ven- 'déglátó eavséaek veszik át. A kijelölt vendéglátó egységek a következők: Pécsett: a Tejbisztró (Jókai u. 1.)., a Borostyán étterem (Kossuth u. 64.), a Jószerencsét falatozó (Tolbuhin u. 1.), az Otthon tejbüfé (Doktor S. u. 5.), a Baranya bisztró (Hal tér 3.) és az Olimpia étterem (39- es dandár u.). Komlón: a Csille önkiszolgáló bisztró. Mohácson: a Béke étterem. Szigetvárott: az Oroszlán bisztró. E kijelölt vendéglátó helyek vasárnaponként 8 órától déli 12 óráig állnak a vevők rendelkezésére. Az árusítás időtartama alatt tejet, péksüteményt (kiflit, zsemlét) és mérés nélküli kenyeret (1 kilogrammos kenyeret vagy zsemle-büféke- nyeret) árusítanak. A vendéglátó egység a kenyér darabolására nem kötelezhető. A fentiekhez még annyit, hogy a kijelöléseknél azt vették figyelembe, hogy a megye minden városában, Pécsett pedig minden városrészben legyen vasárnapi vásárlási lehetőség. A megye élelmiszerboltjait szombat délután általában 16 órakor zárják. Kivételek a kisközségek, ahol a jelenlegi Vendéglátó egységek árusítanak vasárnap délelőtt tejet, péksüteményt és kenyeret nyitva tartási rend változatlan marad, továbbá a megye négy városában összesen 31 ABC áruház, illetve élelmiszer-cse mege üzlet. A szombat délután 4 óránál tovább nyitva tartó üzletek. Pécsett szombaton délután 6 óráig tartanak nyitva a következő ABC áruházak: a Fürst S. u. 79. sz. alatti 20-as, a Kodály Z. u. 3. sz. alatti 60-as, Vasas II-n lévő 70-es és a Kun Béla téri 90-es. Az élelmiszercsemege üzletek közül: a 119- es számú (Engels u. 34.), a 125- ös (Fürst S. u. 7/c), a 138-as (Szeptember 6. tér 5.), a 141- es (Szabolcsfalu), a 143-as (Tolbuhin út 223.), a 155-ös (Varsány u. 2.), a 179-es (Su- rányi Miklós u.), a 184-es (Ma- gyarürögi út), a 200-as (Szalai A. u.), a 207-es (Kolozsvár u. 18.), a 211-es (Kertváros, Templom tér), a 212-es (Dr. Veress E. u. 3). Szombaton este 7 óráig tartanak nyitva: a Pollack M. u. T9, sz. alatti 10-es és a dr. Münnich F. u. 2. sz. alatti 100- as számú ABC áruházak. Az élelmiszer-csemegeboltok közül a 181-es (Doktor S. u. 72.), a 190-es (Alkotmány u. 2.), a 205- ös Kossuth L. u. 69.), a 206-os (Jókai tér 3.) és a 216-os számú (Kertváros, új lakótelep). Komlón szombaton délután 6 óráig tart nyitva a Lenin tér 9, szám alatti 30-as és az Alkotmány utca 5-ben lévő 80-as számú ABC áruház, továbbá a Petőfi tér 3—5-ben lévő 222- es számú élelmiszer-csemege. Mohácson szombaton délután 6 óráig tart nyitva a Pécsi út 73-ban az 50-es sz. ABC áruház és a Tolbuhin úton a 246-os sz. élelmiszer-csemege. Este 7 óráig tart nyitva a Liszt Ferenc úti ÁFÉSZ ABC áruház. Szigetvárott a Zrínyi tér 1- ben lévő 265-ös sz. élelmiszercsemege délután 6-ig, a József Attila utca 7-ben a 202-es sz. élelmiszer-csemege este 7-jg tart nyitva. A szombati és a vasárnapi nyitva tartási rend szeptember 18-án máir érvényes. Az iparcikk boltok nyitva tartási rendje nem változik. A kereskedelem a lakosság, a fogyasztók megértését kéri és reméli. A megértéssel, úgy gondoljuk, nem is lesz baj. Ezzel együtt azonban a kereskedelemnek is lépnie kell, mégpedig jobb szervezéssel, kisgépek beállításával, előrecsoma- golással és több mosollyal meggyorsítani a hétközi kiszolgálást és vásárlást. És itt minden apró újítást be kellene vetnie, egészen odáig —- lapunkban is javasoltuk már —, hogy a tolongást mérséklendő, a boltokban mindenütt kiírják, a napnak melyik szakában gyér a forgalom, hogy az amúgy is ráérők lehetőleg akkor intézzék bevásárlásaikat. (— mz —) 100 mázsával terem többet az Oportó Uj rendszerű vörösbor-készítés Egy hete tart a szüret Villányban. Történelmi borvidé. künk az idén megúszta a jeget, talán a rakéták is besegítettek ebbe. amiket a nyár közepe óta gyakran lőttek fel egy-egy készülő nagy vihar előtt. Az állami gazdaságban egy hét alatt leszedték a Medoc noirt. jó termést ad és már java szüreténél tart kiváló étkezés1 szőlőjük, a fehér és rózsaszínű Chasselas. Nagy termést, hektáronként 120 mázsát hozott az idén a csemege fajta, amiből naponta 30—40 mázsát szállít Pécsre a BARA- NYAMFK, a többit az NDK-ba exportálja a HUNGARFRUCT- on keresztül a gazdaság. Hetven hektárjuk van a kéthasznú Chasselasból és- Villányban is kedvvel termelik csakúgy, mint másutt. Ebből a fajtából készül a Márka szőlő ésaTraubi- szóda is. Szedik az Oportót is. Évek óta ezen a fajtán áll vagy bukik a villányi szüret sikere. Legnagyobb területen, 260 hektáron ezt a jó vörösbort adó \ Ragaszkodás a természethez A Képzőművészek Szövetségének Dél-dunántúli Területi Szervezete igen szerteágazó kapcsolatrendszert alakított ki annak érdekében, hogy a kötelékében élő művészek szervesebben tartozhassanak a nemzetközi képzőművészeti vérkeringésbe. Dicséretes tevékenységük eredménye, hogy közművelődési életünk is hasznát látja e kapcsolatrendszernek, hisz ennek következményeként láthatunk Pécsett évek óta rendszeresen jugoszláviai, finn és lengyel kiállításokat. Anna Wyrwysz képeit már a nyárra vártuk. Kiállítását az Ifjúsági Házban szerették volna megrendezni. Sajnos a kollekció egy hónapot vesztegelt a tranzitszállítás útvesztőiben, s így történt, hogy az Ifjúsági Ház emblémáival készült katalógusok a Déryné utcai kiállító- teremben látható tárlatot népszerűsítenek. Ám az szerencsés találkozás, hogy a kiállítás belenyúlik a képzőművészeti világhét eseményeibe. A világhét, központi eszmei gondolata ugyanis az ,.Ember és környezete" problematikához kapcsolódik. Anna Wyrwysz pedig azon kevesek közé tartozik, akiknek festészetét ma is a konkrét környezeti élmények inspirálják, aki azért jár, kel, utazik és csodálkozik a világban, hogy festményekben vallhasson a hegyekhez, városokhoz, gleccserekhez, kapukhoz és templomokhoz fűződő nosztalgiájáról. Nem ismerem személyesen Anna Wyrwyszt, de az az érzésem, hogy betonrengetegben, panelházban vagy műteremben lakik Prudnikban. Ezért kapkod a modern városi ember légszomjával és betelhetetlen mohóságával az Alpok tiszta hegyi levegője után, ezért válik fontossá számára, hogy a nonfiguratív festészet századában a bourgesi katedrális portálját, Frederiksborg várát vagy a prágai óvárost fesse meg. Hiszen az Alpokból nem a táj romantikája izgatja, hanem a hatalmas hófedte csúcsok elementáris ereje, amelyet széles ecsetvonásokból csomósodó elnagyolt foltokkal lehet éreztetni. Az Alpokról festett mindhárom képe azt az élményt tükrözi, amikor az ember a felszállni készülő ködben tanúja lesz a vajúdásának, a panoráma születésének, ám a rögzítés pillanatában még csak sejti a látvány lehetőségeit. Az sem lehet véletlen, hogy ahol a festőnő áll, mindig markáns, szinte heroikus formák születnek. Bizarr színkompozíciói első pillanatra szokatlanok a szemnek. Csak miután megértjük, hogy e képeken többnyire a születés van jelen, érezzük adekvátnak színeit, melyek lí- raisógával ellenpontozza a nagy lüktető formák kompozíciójából teremtett feszültséget. A modern képzőművészet barátai különösen hajlamosak arra, hogy kézlegyintéssel menjenek el olyan művek előtt, amelyeken első pillantásra felismerhető a primér tájélmény. Anna Wyrwysz képeinek megfejtése is bizonyítja e magatartás nevetségességét. A műalkotások üzeneteket rejtenek. A közönség dolga, hogy megkapja ezeket az üzeneteket, s csak ha már megkapta, akkor ítélheti meg, rokonszenves-e számára. Bükkösdi László korai borszőlő fajtát termelik. Tavaly elrothadt az oportójuk, beszáradt, penészes, alig élvezhető termést hozott, mindössze 31 mázsát hektáronként. Most csillogó kék színűek és makkegészségesek a fürtök és a kordonművelésű tőkék ontják a szőlőt, a hektáronkénti termés 130 mázsa. Hihetetlen, de 100 mázsával több a tavalyinál. Vannak még későbbi fajtáik, Bánáti Rizling, Cabernet frank, Kadarka, Olaszrizling. Mind jó termést ígérnek. A végeredményt az dönti el, sikerül-e időben és jó minőségben leszüretelni az oportót. Minden eddiginél jobban felkészült most erre az állami gazdaság. A fő gond eddig az volt, hogy a kis vörösborfeldolgozó kapacitás miatt 25 —30 napra kellett elhúzni a szüretet. A szedőkapacitás ma is annyi, mint tavaly, — két francia szőlókcmbájn. 700 diák és 300 saját dolgozó naponta 4000 mázsa szőlőt képes leszedni. Az idén üzembe állítottak egy rriodern svéd cefremelegítő berendezést, amelynek a teljesítménye 130 mázsa óránként és megváltoztatja a vörösbor készítés hagyományos nagyüzemi technológiáját, A vörösbort eddig héjon érlelték fa, később cement kádakjpan. E régi technológia 4—5 .napos érlelési időt vett igénybe. Most az idő két órára csökken, mert a cefrét, vagyis a lebogyózott szőlőt 55—60 Celsius fokra felmelegítik és másfél-két óra múlva már el is választják a levet a héjtól. A meleg mustot 20 fokra lehűtik és különböző műveleteknek vetik alá zárt csőrendszerben — majd ózonnal a rozsdamentes acéltartályokba tárolják. Tíz ilyen acéltartályt vásárolt a Villányi Állami Gazdaság, ezekben 30 ezer hektoliter mustot, illetve bort tárolhat. Az acéltartályokkal a gazdaság tárolókapacitása elérte a 110 ezer hektolitert, — nincs tárolási gondjuk. Az új feldolgozó-tároló és szedő kapacitás lehetővé teszi, hogy 12 nap alatt leszüreteljenek. Két kedvezőtlen év után az állami gazdaság dolgozói bizakodnak. Jól fizet a szőlő: a 930 hektárról 86 ezer mázsa termést várnak — több, mint dupláját a tavalyinak. A termésnek csak a 20 százalékát adják el szőlőként, a többit, mintegy 40—42 ezer hektolitert borként értékesítenek, s ebből 28 ezer hektót palackozva. A hordós bor 90 százalékát tőkés országokba exportálják, legnagyobb vevőjük az NSZK. — Rné — Iíjúsági parlament a szentlőrincitsz-ben Megtartották az ifjúsági par. lementet a szentlőrinci Úttörő Mezőgazdasági Termelőszövetkezeiben. Szombaton százhúsz fiatal mezőgazdasági dolgozó vett részt a parlamenten, hegy meghallgassa Rónaszéki Ferenc elnök vitaindítóját és elmondja javaslatát, véleményét. A termelőszövetkezet elnöke a klubhelyiségnek vásárolt épület rendbehozatalához, a 10 hektárnyi ifjúsági parkerdő kialakításához kérte a résztvevők támogatását, akik felajánlották, hogy kommunista műszakkal segítik a tervek megvalósítását. A felszólalók a gépműhelyben dolgozók szociális körülményeinek javítását, a kisebb települések sportolási és művelődési lehetőségének megteremtését javasolták. A kacsótai szakosított telep képviselője közös kirándulás lebonyolításához kérte a termelőszövetkezet támogatását. Elhangzottak bérrel és munkával kapcsolatos javaslatok is. Ezt követően megválasztották küldöttüket a megyei parlamentre, Vörös Béla személyében.