Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-12 / 252. szám
1976. szeptember 12., vasárnap Dünantuii napló 3 Közelíteni az országos ff H nagyobb előrehaladás ígérete * Fegyelmezettebb munkát, eredményre törő gazdálkodást! A Statisztikai Hivatal kiadta jelentését Baranya gazdaságának első félévi eredményeiről. A fejlődést tükröző, elismerésre joggal számot tartó tények mellett néhány adat és megállapítás elgondolkodtat — nem szoktunk hozzá, hogy stagnálásról beszéljünk. A megye és a város vezető politikai testületéi az utóbbi hetekben elemezték megyénk gazdasági helyzetét és ezek alapján megalapozottnak látszik az a felelősséggel áthatott türelmetlenség, amely gyorsabb ütemű struktúra-átalakítást, fegyelmezettebb munkát, tervszerűbb, hatékonyabb, eredményre törő gazdálkodást és határozott, számon kérő vezetési stílust szorgalmaz. Az ötödik ötéves terv országosan mérsékelt, évi 5 százalékos termelésnövekedést írt elő. Baranyában — mivel gazdaságunkra a bányászat meghatározó és a széntermelés még két-három évig csökken — reálisan 3—4 százalékos növekedési ütemmel számolhatunk. Az első félév ezt nem hozta vissza. Nem tudtuk ellensúlyozni A feldolgozóipar nem tudta ellensúlyozni a szénbányászat 9 százalékos csökkenését. Nem tudta azért, mert termelő beruházásaink, a BCM és a Mech- labor kivételével sorra csúsznak. Késik a porcelángyári rekonstrukció, a mohácsi bútorgyár, az AFIT-szerviz stb. Az Egyesült Izzó Sopiana Gyára éppen csak indult és hatása a megye termelésében még nem érződhetik. A BCM pedig már a maximumnál tart. Hátrányosan hat, hogy több beruházás nem azt adja, amire tervezték. És végül: jelentős a kiesés az állat és állati termékek előállításában. Belépő, új, nagy, termelő beruházások híján ez a stagnálás tartósnak ígérkezik, annak ellenére, hogy a feldolgozóipar általában teljesítette a népgazdasági elvárásokat. A minisztériumi élelmiszer- és könnyűipar, illetve a szövetkezeti ipar ma összességében 2,4 százalékkal termel többet, mint egy évvel ezelőtt. A gépiparban a Mechlabor 101, az Egyesült Izzó Sopiana Gyára 104 százalékot jelentett, s ennek 66 százaléka már vákuumtechnikai gép. A szövetkezetek közül a Villgép 14, a Kesztyűs 11, a Cipőipari Szövetkezet 9 százalékkal növelte termelését. A Baranya megvei Állami Építőipari Vállalat 8 százalékos termelés- növekedésről számolt be, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat 105 százalékra teljesítette tervét. Csak exporttervét teljesítette a Porcelángyár, termelése a rekonstrukció utolsó szakaszában a „tavalyi alá esett, s elmaradt feladatától a Hirdi Kenderfonó is. Az igénynél kevesebb téglát, főzelékkonzervet és palackozott sört produkált az ipar. örvendetes, hogy a mezőgazdaság lépést tartott az országos dinamikus fejlődéssel. A búza rekordtermést hozott, országosan első lett Baranya. A határozott intézkedések hatására 30 000-rel több a sertés, mint tavaly. De tovább csökkent a szarvasmarhalétszám 1642-vel. Sok elégedetlenséget szül a hiányos zöldség- és gyümölcsellátást az irreálisan magas árakkal. Kiaknázni a meglévőt! Kedvező folyamat, hogy iparunk növelte a korszerű termékek arányát és számát. Nőtt az export a könnyű- és élelmiszer- iparban, bár a tőkés adósság- törlesztésbe a Kesztyűgyár kivételével alig tudtunk belépni s ebben több üzem erősen kifogásolható munkája is közrejátszott. Tudomásul kell venni: nyugaton is, keleten is csak a kor színvonalán álló, hibátlan termékeket fogják tőlünk átvenni. A termelésnövekedés forrása 60—70 százalékban a termelékenység. A Húsipari Vállalat 12, a Sörgyár és a Tejipari Vállalat 15—15, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat 8 százalékkal növelte termelékenységét. A pécsi tanácsi és szövetkezeti iparban is meghaladja az egy főre tervezett termelési érték a termelés növekedési ütemét. Újabb létszámot csak kevés területen vehettek fel. Az első félévben célszerű intézkedések történtek a munkaerőgazdálkodásban, A folyamatok pozitívak, bár az ütemben türelmetlenebbek lehetünk: a munkaerőt a korszerű nagyüzemekbe kell irányítani, ha szükséges, átcsoportosítani. A munkaerő- mozgás mérséklődött bár az anyagmozgatásban változatlanul nagy a fluktuáció. A következő öt évben az ipar legjobb esetben 4000 új munkásra számíthat. Irreális tehát mindenekelőtt egyes tanácsi vállalatoknak az az elképzelése, amely létszámnövelésre épít. Hozzá kell szokni, hogy a fejlesztésnél ne létszámban, hanem gépekben és munkaszervezésben gondolkodjunk és lényeges előrelépés történjék a meglévő munkaidőalap ésszerűbb hasznosításában. A tervteljesítés nem lehet a létszám függvénye. Radikális változásra van szükség az anyagellátásban és a munkafegyelemben. Az alkalmazotti létszám a stop hatására csökkent. Az adatszolgáltatási igények azonban tovább nőttek, és nincs elég kezdeményezés az ügyvitel csökkentésére. Áthúzódó beruházások Nagy termelő beruházás az első félévben nem indult. Folytatódott a nyomda, a Kesztyűgyár, az Izzó, a Bőrgyár, a Húsipari Vállalat, az AFIT, a MÉV 5-ös üzeme, a Baromfifeldolgozó, a MÁV szociális létesítmények és a BÉV-telep építése és befejezés előtt áll a porcelángyári rekonstrukció. Igen pozitív vonás, hogy a beruházásokban a nagyipar rangja és szerepe megnőtt, továbbá a hangsúly erőteljesen a gépekre tevődik át, ezen belül pedig csökkent a tőkés relációból származó import. Az élénkülés jele, hogy 8 százalékkal több beruházási bankhitelt kértek a vállalatok és szövetkezetek, 7, százalékkal több az ilyen irányú saját erő felhasználás, és a beruházások tekintélyes része a konvertálható export árualap bővítésre szolgál. Változatlanul nings sok előrelépés a határidők tartásában. Már az előző ötéves tervet is nemcsak a termelés rendkívül alacsony, 1,2 százalékos növekedési üteme jellemezte, hanem a beruházások nagyfokú csúszása is —, 1,1 milliárd forint értékű építési beruházás húzódott át erre az évre — a BÉV ötéves kapacitásának 20 százaléka. A beruházási igény és a kapacitás közötti szakadék egyike azoknak a feszültségeknek, amelyek feloldása fejlődésünk kulcskérdése. Annál is inkább, mert a számítások szerint az V. ötéves tervben a kapacitáshiány miatt ki nem elégíthető igények mértéke eléri a hárommilliárd forintot. Építőipari kapacitást! Megyénk vezetői minden fórumot felnasznóltak az elmúlt hónapokban, hogy ennek az égető problémának a megoldásához a kormány támogatását megnyerjék. Az elvi döntés, amely Baranya fejlesztésének kiemelt támogatását szorgalmazza, túl lassan realizálódik. A lakásépítés ütemében a 19. helyen állunk. Az ugyanilyen területnagyságú és lakosság- számú és ugyanilyen módon városiasodó Csongrád megye 21 ezer iakást épített, Baranya 13 ezret, A megyei jogú városok közül csupán Pécsnek nincs házgyára, s ennek visszahúzó hatása minden területen érződik. A lakásépítés ugyanis leköti azt a kapacitást, amely az ipari és járulékos beruházásokhoz kellene. Amit az adott körülmények között a megyei és városi szervek megtehettek, az az, hogy rangsorolják a beruházásokat és a beruházóval, tervezővel, kivitelezővel közösen rögzítik az indulás és átadás időpontját. Célszerűnek látszik tovább szélesíteni a szakosodást is szem- előtt tartó kooperációt a szomszédos megyék építőiparával és lehetőséget keresni a felduzzadt szórványkapacitások koncentráltabb foglalkoztatására. Mindezek alapján mégis mivel számolhatunk reálisan ebben az évben? Pécs 1976-os tervében 1389 lakás építése szerepel. Ebből 329-et adtak át az első félévben. A magasház 248 lakással a jövő év első negyedére húzódik át. A többi lakás az építőipar ígérete szerint meglesz. Elkészült a Pannónia, átadás előtt a Konzum és a Sportcsarnok. A gyakorló iskola 8 tantermében megkezdődött az oktatás, októberben átvehetik a konyhát és a tornatermet is. A Szigeti úti bölcsőde műszaki átadása megtörtént, a kertvárosi óvoda év végén lesz meg. Ebben az évben 475 óvodai helyet adunk át Pécsett. Egy év alatt többet, mint a harmadik ötéves terv teljes időszakában. A Zsdanov utcai 150 helyes lesz. Kertvárosban 150, a Megyeri úton 100, Szabolcs- fcluban 25, a Kóczián Sándor utcában további 50 hely várja néhány héten belül a gyermekeket. Rekonstrukció a szén- bányászatban Hasonló erőfeszítések történtek a bányászat fejlesztésére. A megyei vezetés évek óta politikai döntést sürgetett a szénbányászat ügyében. A kormány állásfoglalása egyértelmű. Azt a hangulatot, hogy a szénnek nincs jövője, sikerült eloszlatni. Lesz pénz, lakás és van piaca is a szénnek. Dunaújváros most is szívesen fogadna többet, de jobb minőséget és megfelelő ütemességet vár. Több szenet tud átvenni a MÁV és a TÜZÉP. Sajnos, a Szénbányák több szenet egyelőre nem tud adni, sőt, a termelés csökken ezután is. 4,1 millió tonnáról 3,1 millióra ment le az éves széntermelés a negyedik ötéves terv időszakában. Ez 2,8 millióra csökken és csak 1980-ban éri el ismét a 3,1 milliót. Ez- alatt-jneg kell történnie a bányák rekonstrukciójának és a folyamatos termelést garantáló feltárásnak. Bár jelentős eredményekről számol be a vállalat, súlyos fék, hogy a rendelkezésre álló összeget anyag- és géphiány miatt nem tudják megfelelően felhasználni. A depressziót és stagnálást, amely megyénk gazdasági életét ma jellemzi, oly mértékben fogja felváltani az élénkülés, ahogy a szénbányászatban és korszerű ipari létesítményekben előrelépünk. Ma azonban csak az lehet a reális cél, közelíteni az országos ütemhez. Megoldjuk a zöldségellátást is Rendkívül irritáló pontja gazdasági életünknek a zöldségellátás. A jelenlegi helyzet indokolatlan és tűrhetetlen. Baranya mezőgazdaságára jellemző, hogy mindig is kifinomult érzékenységgel reagált crra, ami gazdaságos. Ennek köszönhető, 'hogy a jól jövedelmező búza- és kukoricatermelésre megyénk állt rá a legnagyobb intenzitással és ért el nagyon rövid idő alatt kimagasló eredményeket. A szarvasmarha- és sertéstenyésztésben nem hat ennyire az érdekeltség, és ez az érdeklődésben is visszatükröződik. Az országban a legtöbb szakosított telepet mi építettük. Ezek kihasználtságában némi élénkülés van, de nem kielégítő. Két év alatt az ország igényeinek megfelelő nagyságrendre növeltük a cukorrépatermelést. Hasonló határozottsággal meg fogjuk oldani a zöldségellátást is. A természeti adottságok és a közgazdasági körülmények egy része is kedvező. Nincs elégséges indok arra, hogy Baranyában a szántóterületnek csupán 1.5 százalékán termeljünk kertészeti növényeket a 2,5 százalékos országos átlaggal szemben. Indokolt, hogy az eredményből nagyobb részesedést kapjanak a termelők, és biztosítani kell a szükséges technikai feltételeket. De a lakosság ellátását nem lehet csupán az egyoldalúan értelmezett gazdasági érdekeltség függvényévé tenni. A lakosságot akkor is el kell látni zöldáruval, ha az a pillanatnyi szűkebb érdek ellen szól. Megfelelő vezetés mellett nem okozhat problémát, ha a terület 95 százalékára szabadon megválasztott növények mellett 5 százalékról átmenetileg szerényebb eredményt hoznak le. Meggyőződésünk: a zöldség- ellátást is meg tudjuk oldani. Ennek érdekében szigorúbb tervfegyelmet kell megvalósítani, a zöldségtermelésben hagyományokkal rendelkező, arra alkalmas vidékeken a szükséges területet be kell vetni és megfelelő termést biztosítani. Ezt a gazdaságpolitikai intézkedések is elősegítik, öt évre fix-áras szerződést köt és minden megtermelt, fogyasztásra alkalmas mennyiséget átvesz a BARANYAMÉK. A palántaellá- lás érdekében pedig tervezőasztalon van, jövőre megépül a szigetvári hajtatóház. Célratörő erőfeszítések Hajlamosak vagyunk arra, hogy hangulatunk a végletekbe csapjon. A félévi statisztika kétségtelen sürgető figyelmeztetés, de sem a sopánko- dásnak, sem a hurrázásnak értelme nincs. A tényekkel szembe kell nézni. A problémák közül egy sem mai keletű. Évek óta mondjuk, Baranya megye egyre hátrább szorul a megyék versenyében. És nemcsak mondjuk — hisz divat ma már a problémák „bátor" feltárása —, hanem megalapozott és átfogó koncepció alapján célratörő erőfeszítések történnek, hogy a kulcsfontosságú területeken előrébb jussunk. Az akuttá vált problémák megoldását nem bízhatjuk az időre. Megpróbáljuk a folyamatokat befolyásolni kevesebb magyarázkodással, elnézéssel és nagyobb előrelátással, fegyelmezett és eredményt követelő munkával. Az első félév nem kielégítő. De sok olyan lépés történt, amelyek a bizakodás jogosságát, a nagyobb előrehaladás ígéretét hordozzák. 30 milliós beruházás Vízmű Hosszú- hetényben A mostani vízvezeték egy kútja. Baranya megye egyik legnagyobb községi vízműrendszerének az építését kezdte meg Hosszúhetényben a Baranya megyei Vízmű vállalat. A tervek szerint az új létesítmény több mint harmincmillió forintba kerül. A jelentős beruházást segíti anyagilag a Baranya megyei Tanács, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és maga a hosszúhetényi tanács is. Most alakul a községi vízműtársulás és az elképzelések szerint egy család 15—20 000 forintos hozzájáruást ajánl fel. Jelenleg mélykutakat fúrnak a községtől északra található dombtetőn, megkezdték a források foglalását, rendezik a sziklás, erdős terepet, épül a felvonulási út. A Szentlászló feletti Daragói- és Bábakút- forrás jóminőségű forrás-vizét fogják meg, vagyis gyűjtik ösz- sze egy száz köbméteres tárolóban. Nemi állítanak fel víztornyokat, hiszen a 60—70 méter magas dombokról a gravitáció révén folyhat a víz. Az új mélykutat, vagy kutakat azért fúrják, mert az időszakos források vize nyáron erősen megcsappan. A több mint négyezer lakosú bányászfalu minimális vízigénye eléri az 500 köbmétert, míg a maximum a 600 köbmétert haladja meg. Még idén elkészül a tároló, ahol klórozzák, kezelik a már most is jónak mondható vizet. Lecsapolják a közeli vizenyős területeket, betemetik a szakadékokat, hogy szennylé sehol se gyűljön össze. Lefektetik a három kilométeres pvc-gerinc- vezetéket a föld alatt, a falu széléig egy patak nyomvonalát követve. Az említett munkákra csaknem négymillió forintot fordítanak, A további kivitelezés akkor indul, ha megalakul a községi vízműtársulás. Jelenleg ezzel kapcsolatban gondok adódtak. Amennyiben a társulás anyagilag is életképesnek bizonyul, okkor 1978-ra átadják a vízműrendszert. Az utcai hálózatrendszere 15 kilométeres lesz, míg a telkeken hat kilométernyi főcsapokkal ellátott csőrendszert helyeznek el. Legalább hétszáz házat kötnek rá a gerincvezetékre. A lakók közül még jónéhányan vonakodnak anyagilag társulni, ugyanis jobban bíznak saját ásott kútjai'kban, melyekhez 10—15 000 forintos hidrofó- ros rendszert kapcsoltak és drága szivattyúkat is üzemeltetnek. Sokan a régi, de kis kapacitású vízműből jutnak ivóvízhez, A KÖJÁL-vizsgálatok szerint az ásott kutak vize nagy mennyiségű nitrátot tartalmaz, ami a fejlődő gyermek- szervezetre különösen veszélyes. A község vezetői reménykednek, hogy sikerül az embereket megnyerni az ügynek. — Csuti J. — Pécs keletid iparnegyedében az új kenyérgyár és a most épülő kesztyűgyár.
