Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-12 / 252. szám

1976. szeptember 12., vasárnap Dünantuii napló 3 Közelíteni az országos ff H nagyobb előrehaladás ígérete * Fegyelmezettebb munkát, eredményre törő gazdálkodást! A Statisztikai Hivatal kiadta jelentését Baranya gazdaságá­nak első félévi eredményeiről. A fejlődést tükröző, elismerésre joggal számot tartó tények mel­lett néhány adat és megállapí­tás elgondolkodtat — nem szoktunk hozzá, hogy stagná­lásról beszéljünk. A megye és a város vezető politikai testületéi az utóbbi hetekben elemezték megyénk gazdasági helyzetét és ezek alapján megalapozottnak lát­szik az a felelősséggel áthatott türelmetlenség, amely gyorsabb ütemű struktúra-átalakítást, fe­gyelmezettebb munkát, tervsze­rűbb, hatékonyabb, eredményre törő gazdálkodást és határo­zott, számon kérő vezetési stí­lust szorgalmaz. Az ötödik ötéves terv orszá­gosan mérsékelt, évi 5 száza­lékos termelésnövekedést írt elő. Baranyában — mivel gaz­daságunkra a bányászat meg­határozó és a széntermelés még két-három évig csökken — reálisan 3—4 százalékos növe­kedési ütemmel számolhatunk. Az első félév ezt nem hozta vissza. Nem tudtuk ellensúlyozni A feldolgozóipar nem tudta ellensúlyozni a szénbányászat 9 százalékos csökkenését. Nem tudta azért, mert termelő beru­házásaink, a BCM és a Mech- labor kivételével sorra csúsz­nak. Késik a porcelángyári re­konstrukció, a mohácsi bútor­gyár, az AFIT-szerviz stb. Az Egyesült Izzó Sopiana Gyára éppen csak indult és hatása a megye termelésében még nem érződhetik. A BCM pedig már a maximumnál tart. Hátrányo­san hat, hogy több beruházás nem azt adja, amire tervezték. És végül: jelentős a kiesés az állat és állati termékek előállí­tásában. Belépő, új, nagy, termelő be­ruházások híján ez a stagnálás tartósnak ígérkezik, annak el­lenére, hogy a feldolgozóipar általában teljesítette a népgaz­dasági elvárásokat. A minisz­tériumi élelmiszer- és könnyű­ipar, illetve a szövetkezeti ipar ma összességében 2,4 száza­lékkal termel többet, mint egy évvel ezelőtt. A gépiparban a Mechlabor 101, az Egyesült Iz­zó Sopiana Gyára 104 száza­lékot jelentett, s ennek 66 szá­zaléka már vákuumtechnikai gép. A szövetkezetek közül a Villgép 14, a Kesztyűs 11, a Ci­pőipari Szövetkezet 9 százalék­kal növelte termelését. A Bara­nya megvei Állami Építőipari Vállalat 8 százalékos termelés- növekedésről számolt be, a Pé­csi Építő és Tatarozó Vállalat 105 százalékra teljesítette ter­vét. Csak exporttervét teljesí­tette a Porcelángyár, termelése a rekonstrukció utolsó szaka­szában a „tavalyi alá esett, s elmaradt feladatától a Hirdi Kenderfonó is. Az igénynél ke­vesebb téglát, főzelékkonzervet és palackozott sört produkált az ipar. örvendetes, hogy a mezőgaz­daság lépést tartott az orszá­gos dinamikus fejlődéssel. A búza rekordtermést hozott, or­szágosan első lett Baranya. A határozott intézkedések hatá­sára 30 000-rel több a sertés, mint tavaly. De tovább csök­kent a szarvasmarhalétszám 1642-vel. Sok elégedetlenséget szül a hiányos zöldség- és gyü­mölcsellátást az irreálisan ma­gas árakkal. Kiaknázni a meglévőt! Kedvező folyamat, hogy ipa­runk növelte a korszerű termé­kek arányát és számát. Nőtt az export a könnyű- és élelmiszer- iparban, bár a tőkés adósság- törlesztésbe a Kesztyűgyár kivé­telével alig tudtunk belépni s ebben több üzem erősen kifo­gásolható munkája is közreját­szott. Tudomásul kell venni: nyugaton is, keleten is csak a kor színvonalán álló, hibátlan termékeket fogják tőlünk átven­ni. A termelésnövekedés forrása 60—70 százalékban a termelé­kenység. A Húsipari Vállalat 12, a Sörgyár és a Tejipari Vál­lalat 15—15, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat 8 száza­lékkal növelte termelékenysé­gét. A pécsi tanácsi és szövet­kezeti iparban is meghaladja az egy főre tervezett termelési érték a termelés növekedési ütemét. Újabb létszámot csak kevés területen vehettek fel. Az első félévben célszerű intézkedések történtek a munkaerőgazdálko­dásban, A folyamatok pozití­vak, bár az ütemben türelmet­lenebbek lehetünk: a munka­erőt a korszerű nagyüzemekbe kell irányítani, ha szükséges, átcsoportosítani. A munkaerő- mozgás mérséklődött bár az anyagmozgatásban változatla­nul nagy a fluktuáció. A követ­kező öt évben az ipar legjobb esetben 4000 új munkásra szá­míthat. Irreális tehát mindenek­előtt egyes tanácsi vállalatok­nak az az elképzelése, amely létszámnövelésre épít. Hozzá kell szokni, hogy a fejlesztés­nél ne létszámban, hanem gé­pekben és munkaszervezésben gondolkodjunk és lényeges elő­relépés történjék a meglévő munkaidőalap ésszerűbb hasz­nosításában. A tervteljesítés nem lehet a létszám függvénye. Radikális változásra van szük­ség az anyagellátásban és a munkafegyelemben. Az alkalmazotti létszám a stop hatására csökkent. Az adatszolgáltatási igények azon­ban tovább nőttek, és nincs elég kezdeményezés az ügyvi­tel csökkentésére. Áthúzódó beruházások Nagy termelő beruházás az első félévben nem indult. Foly­tatódott a nyomda, a Kesztyű­gyár, az Izzó, a Bőrgyár, a Hús­ipari Vállalat, az AFIT, a MÉV 5-ös üzeme, a Baromfifeldolgo­zó, a MÁV szociális létesítmé­nyek és a BÉV-telep építése és befejezés előtt áll a porcelán­gyári rekonstrukció. Igen pozi­tív vonás, hogy a beruházások­ban a nagyipar rangja és sze­repe megnőtt, továbbá a hang­súly erőteljesen a gépekre te­vődik át, ezen belül pedig csökkent a tőkés relációból származó import. Az élénkülés jele, hogy 8 százalékkal több beruházási bankhitelt kértek a vállalatok és szövetkezetek, 7, százalékkal több az ilyen irányú saját erő felhasználás, és a be­ruházások tekintélyes része a konvertálható export árualap bővítésre szolgál. Változatlanul nings sok előrelépés a határ­idők tartásában. Már az előző ötéves tervet is nemcsak a termelés rendkívül alacsony, 1,2 százalékos növe­kedési üteme jellemezte, ha­nem a beruházások nagyfokú csúszása is —, 1,1 milliárd fo­rint értékű építési beruházás húzódott át erre az évre — a BÉV ötéves kapacitásának 20 százaléka. A beruházási igény és a kapacitás közötti szaka­dék egyike azoknak a feszült­ségeknek, amelyek feloldása fejlődésünk kulcskérdése. Annál is inkább, mert a számítások szerint az V. ötéves tervben a kapacitáshiány miatt ki nem elégíthető igények mértéke el­éri a hárommilliárd forintot. Építőipari kapacitást! Megyénk vezetői minden fó­rumot felnasznóltak az elmúlt hónapokban, hogy ennek az égető problémának a megol­dásához a kormány támogatá­sát megnyerjék. Az elvi döntés, amely Baranya fejlesztésének kiemelt támogatását szorgal­mazza, túl lassan realizálódik. A lakásépítés ütemében a 19. helyen állunk. Az ugyanilyen területnagyságú és lakosság- számú és ugyanilyen módon vá­rosiasodó Csongrád megye 21 ezer iakást épített, Baranya 13 ezret, A megyei jogú városok közül csupán Pécsnek nincs házgyára, s ennek visszahúzó hatása minden területen ér­ződik. A lakásépítés ugyanis leköti azt a kapacitást, amely az ipari és járulékos beruhá­zásokhoz kellene. Amit az adott körülmények között a megyei és városi szer­vek megtehettek, az az, hogy rangsorolják a beruházásokat és a beruházóval, tervezővel, kivitelezővel közösen rögzítik az indulás és átadás időpontját. Célszerűnek látszik tovább szé­lesíteni a szakosodást is szem- előtt tartó kooperációt a szom­szédos megyék építőiparával és lehetőséget keresni a felduz­zadt szórványkapacitások kon­centráltabb foglalkoztatására. Mindezek alapján mégis mi­vel számolhatunk reálisan eb­ben az évben? Pécs 1976-os tervében 1389 lakás építése szerepel. Ebből 329-et adtak át az első félév­ben. A magasház 248 lakás­sal a jövő év első negyedére húzódik át. A többi lakás az építőipar ígérete szerint meg­lesz. Elkészült a Pannónia, átadás előtt a Konzum és a Sportcsar­nok. A gyakorló iskola 8 tan­termében megkezdődött az ok­tatás, októberben átvehetik a konyhát és a tornatermet is. A Szigeti úti bölcsőde műszaki átadása megtörtént, a kertvá­rosi óvoda év végén lesz meg. Ebben az évben 475 óvodai helyet adunk át Pécsett. Egy év alatt többet, mint a har­madik ötéves terv teljes idő­szakában. A Zsdanov utcai 150 helyes lesz. Kertvárosban 150, a Megyeri úton 100, Szabolcs- fcluban 25, a Kóczián Sán­dor utcában további 50 hely várja néhány héten belül a gyermekeket. Rekonstrukció a szén- bányászatban Hasonló erőfeszítések történ­tek a bányászat fejlesztésére. A megyei vezetés évek óta po­litikai döntést sürgetett a szén­bányászat ügyében. A kormány állásfoglalása egyértelmű. Azt a hangulatot, hogy a szénnek nincs jövője, sikerült eloszlat­ni. Lesz pénz, lakás és van piaca is a szénnek. Dunaúj­város most is szívesen fogad­na többet, de jobb minőséget és megfelelő ütemességet vár. Több szenet tud átvenni a MÁV és a TÜZÉP. Sajnos, a Szénbányák több szenet egyelőre nem tud ad­ni, sőt, a termelés csökken ez­után is. 4,1 millió tonnáról 3,1 millióra ment le az éves széntermelés a negyedik ötéves terv időszakában. Ez 2,8 millió­ra csökken és csak 1980-ban éri el ismét a 3,1 milliót. Ez- alatt-jneg kell történnie a bá­nyák rekonstrukciójának és a folyamatos termelést garantáló feltárásnak. Bár jelentős ered­ményekről számol be a válla­lat, súlyos fék, hogy a rendel­kezésre álló összeget anyag- és géphiány miatt nem tudják megfelelően felhasználni. A depressziót és stagnálást, amely megyénk gazdasági éle­tét ma jellemzi, oly mértékben fogja felváltani az élénkülés, ahogy a szénbányászatban és korszerű ipari létesítményekben előrelépünk. Ma azonban csak az lehet a reális cél, közelí­teni az országos ütemhez. Megoldjuk a zöldségellátást is Rendkívül irritáló pontja gaz­dasági életünknek a zöldség­ellátás. A jelenlegi helyzet in­dokolatlan és tűrhetetlen. Baranya mezőgazdaságára jellemző, hogy mindig is kifi­nomult érzékenységgel reagált crra, ami gazdaságos. Ennek köszönhető, 'hogy a jól jöve­delmező búza- és kukoricater­melésre megyénk állt rá a legnagyobb intenzitással és ért el nagyon rövid idő alatt ki­magasló eredményeket. A szarvasmarha- és sertéstenyész­tésben nem hat ennyire az ér­dekeltség, és ez az érdeklő­désben is visszatükröződik. Az országban a legtöbb szakosí­tott telepet mi építettük. Ezek kihasználtságában némi élén­külés van, de nem kielégítő. Két év alatt az ország igényei­nek megfelelő nagyságrendre növeltük a cukorrépatermelést. Hasonló határozottsággal meg fogjuk oldani a zöldségellátást is. A természeti adottságok és a közgazdasági körülmények egy része is kedvező. Nincs elégséges indok arra, hogy Ba­ranyában a szántóterületnek csupán 1.5 százalékán termel­jünk kertészeti növényeket a 2,5 százalékos országos átlag­gal szemben. Indokolt, hogy az eredményből nagyobb részese­dést kapjanak a termelők, és biztosítani kell a szükséges technikai feltételeket. De a la­kosság ellátását nem lehet csu­pán az egyoldalúan értelme­zett gazdasági érdekeltség függvényévé tenni. A lakossá­got akkor is el kell látni zöld­áruval, ha az a pillanatnyi szűkebb érdek ellen szól. Meg­felelő vezetés mellett nem okozhat problémát, ha a te­rület 95 százalékára szabadon megválasztott növények mellett 5 százalékról átmenetileg sze­rényebb eredményt hoznak le. Meggyőződésünk: a zöldség- ellátást is meg tudjuk oldani. Ennek érdekében szigorúbb tervfegyelmet kell megvalósíta­ni, a zöldségtermelésben ha­gyományokkal rendelkező, arra alkalmas vidékeken a szüksé­ges területet be kell vetni és megfelelő termést biztosítani. Ezt a gazdaságpolitikai intéz­kedések is elősegítik, öt évre fix-áras szerződést köt és min­den megtermelt, fogyasztásra alkalmas mennyiséget átvesz a BARANYAMÉK. A palántaellá- lás érdekében pedig tervező­asztalon van, jövőre megépül a szigetvári hajtatóház. Célratörő erőfeszítések Hajlamosak vagyunk arra, hogy hangulatunk a végletek­be csapjon. A félévi statiszti­ka kétségtelen sürgető figyel­meztetés, de sem a sopánko- dásnak, sem a hurrázásnak ér­telme nincs. A tényekkel szembe kell néz­ni. A problémák közül egy sem mai keletű. Évek óta mondjuk, Baranya megye egyre hátrább szorul a megyék versenyében. És nemcsak mondjuk — hisz divat ma már a problémák „bátor" feltárása —, hanem megalapozott és átfogó kon­cepció alapján célratörő erő­feszítések történnek, hogy a kulcsfontosságú területeken előrébb jussunk. Az akuttá vált problémák megoldását nem bízhatjuk az időre. Megpróbál­juk a folyamatokat befolyásol­ni kevesebb magyarázkodás­sal, elnézéssel és nagyobb elő­relátással, fegyelmezett és eredményt követelő munkával. Az első félév nem kielégítő. De sok olyan lépés történt, amelyek a bizakodás jogossá­gát, a nagyobb előrehaladás ígéretét hordozzák. 30 milliós beruházás Vízmű Hosszú- hetényben A mostani vízvezeték egy kútja. Baranya megye egyik legna­gyobb községi vízműrendszeré­nek az építését kezdte meg Hosszúhetényben a Baranya megyei Vízmű vállalat. A ter­vek szerint az új létesítmény több mint harmincmillió forint­ba kerül. A jelentős beruhá­zást segíti anyagilag a Bara­nya megyei Tanács, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság és maga a hosszúhetényi tanács is. Most alakul a községi víz­műtársulás és az elképzelések szerint egy család 15—20 000 forintos hozzájáruást ajánl fel. Jelenleg mélykutakat fúrnak a községtől északra található dombtetőn, megkezdték a for­rások foglalását, rendezik a sziklás, erdős terepet, épül a felvonulási út. A Szentlászló feletti Daragói- és Bábakút- forrás jóminőségű forrás-vizét fogják meg, vagyis gyűjtik ösz- sze egy száz köbméteres táro­lóban. Nemi állítanak fel víz­tornyokat, hiszen a 60—70 mé­ter magas dombokról a gra­vitáció révén folyhat a víz. Az új mélykutat, vagy kutakat azért fúrják, mert az időszakos források vize nyáron erősen megcsappan. A több mint négyezer lakosú bányászfalu minimális vízigénye eléri az 500 köbmétert, míg a maximum a 600 köbmétert haladja meg. Még idén elkészül a tároló, ahol klórozzák, kezelik a már most is jónak mondható vizet. Lecsapolják a közeli vizenyős területeket, betemetik a szaka­dékokat, hogy szennylé sehol se gyűljön össze. Lefektetik a három kilométeres pvc-gerinc- vezetéket a föld alatt, a falu széléig egy patak nyomvonalát követve. Az említett munkákra csaknem négymillió forintot fordítanak, A további kivitele­zés akkor indul, ha megalakul a községi vízműtársulás. Je­lenleg ezzel kapcsolatban gon­dok adódtak. Amennyiben a társulás anyagilag is életké­pesnek bizonyul, okkor 1978-ra átadják a vízműrendszert. Az utcai hálózatrendszere 15 ki­lométeres lesz, míg a telkeken hat kilométernyi főcsapokkal ellátott csőrendszert helyeznek el. Legalább hétszáz házat kötnek rá a gerincvezetékre. A lakók közül még jónéhányan vonakodnak anyagilag társul­ni, ugyanis jobban bíznak sa­ját ásott kútjai'kban, melyek­hez 10—15 000 forintos hidrofó- ros rendszert kapcsoltak és drága szivattyúkat is üzemel­tetnek. Sokan a régi, de kis kapacitású vízműből jutnak ivóvízhez, A KÖJÁL-vizsgálatok szerint az ásott kutak vize nagy mennyiségű nitrátot tar­talmaz, ami a fejlődő gyermek- szervezetre különösen veszé­lyes. A község vezetői remény­kednek, hogy sikerül az embe­reket megnyerni az ügynek. — Csuti J. — Pécs keletid iparnegyedében az új kenyérgyár és a most épülő kesztyűgyár.

Next

/
Thumbnails
Contents